Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-22 / 42. szám
I t mm 19*3 február 22. íiiiUbiimwwroíwiiiii KhhüNZÉK mam mmmmmmmmmmm REJTELMES ÁZSIÁBAN (ELSŐ KÖZLEMÉNY.) Felvinczi Takács Zoltán professzor. Kelet művészetének tudós kutatója, egy évnél is hosszabb ideig utazott Távol Keleten: India, Japán, Kína, Mandzsúria és Korea titokzatos földjén Művészettörténeti és szeüenüej- lődési élményeiről két kötetben számolt be „Buddha utján a Távol-Keleten" címmel. A történelem ismét felkavarta a bátora viharát Kelet-Ázsia fölött; ennek nyomán különösen időszerűvé vált Felvinczi Takács Zoltán könyve alapján bepillantani e halai-* 1 njas más világ titkaiba és rejtett erőforrásaiba. Tnclia, az angol birodalom kincses háza, nem csupán mélytiizü drágaköveivel, ragyogó igazgyöngyeivel, csodatevő szentembereivel' és Gandhi-párti nemzeti mozgalmaival vonta magára a világ figyelmét, hanem többezeréves műveltségével, romjaiban is pompázó építőművésze ti remekeivel, ősi tudományaival, í%hitatos ihletű, sajátságos irodalmával, a vallás szolgálatában csodás alkotásokat felmutató képzőművészetével és nem utolsó sorban olyan társadalomszerkezettel és olyan erkölcsi értékrenddel, amelyben egy háromszázmilliós tömeg minden ereje és politikai tehetetlenségének csirája megtalálható. Amint a nyitottszemii megfigyelő India földjére lép, ezek az élmények egyszerre rohanják meg; a kikötőtől az őserdőkig állandóan akad valami, ami tépje-marcangolja a lelkét. I.ehet rajongania a múlt művészetén és lehet keseregnie a mai politikai ziláltságon, lehet lelkesednie a szépért és lehet szomorkodnia a felmérhetetlen természeti kincsek és kiszámíthatatlan munkaerő elfecsérlésén. Templomokban és más szent helyeken káprázatos kincseket rejtegetnek, az utcán pedig kolduló gyer- mekhad rimankodik, két üres tenyerét az idegen felé tartva. Az ősi rend fenve és dicsősége mind inkább visszahúzódik; kincsei a templomokba és idegenek elől hét lakattal elzárt magángyűjteményekbe, egykor erős törvényt jelentő hagyományai pedig az istenségek kiszolgáló személyzetének tudatába. A fehér ember műveltsége íi hódító fölényes biztonságával birtokba vette Indiát; kezdetben csak a kikötőhelyeket, vasutakat, közlekedési vonalakat, vásártereket, gyárűzemeket, az ipari és kereskedelmi élet berendezéseit, az uj városnegyedeket, végül mindent. Európa lassan, de biztosan benyomult a magánéletbe is, feltépte a családi szentélyek függönyeit s kihozta a nőt a mindennapi életbe, európai ruhát adott a férfira, távbeszélővel felszerelt Íróasztal mpllé ültette, kereskedelmi manenut- vállalatok igazgatójává, pénzintézetek szakértőiévé és tudományegyetemek dolgos tudósává tette. India tehát egy csendes forradalmat élt át, átöltözött egy w, történelmi jelenésre. Ebben a pillanatban éppen ezt az uj jelenetet akarja elkezdeni. 1 Kacérkodás a kommaniz^ussa! I ! Az önálló politikai élettől az éretlenség ürügyével megfosztott India mindenütt a kivezető utat keresi. A hindu társadalom tekintélyes része megbarátkozott az angol uralommal- kapcsolatot talált a katonával és kereskedővel, az orvossal és gyárossal Ez a „rendezett viszony“• azonban igen sok esetben csak bölcs megfontoltságot jelent, de semmi el- köielezést a jövő tekintetében A hindu társadalom higgadtabb vezetőrétegei nem akarnak fölöslegesen vért ontani. De ez korántsem egyértelmű azzal, hogy a pillanatnyi helyzetet, tekintik a legszerencsésebbnek, vagy az egyetlen megoldási lehetőségnek. Az előkelők összejövetelein éppen úgy, mint az alacsonyabb rendek (kasztok) nvüsös napi gondjai mögött ott van a szabadulás valan.ilyen árnyképe. Némelyek önerejükből akarják és hiszik talpraállítani Indiát. Mások az érdekelt nagyhatalmak felé tekintgetnek. Amíg a japánok nem jelentek meg India tőszomszédságában, Holland-Indiában, Szingapúrban és Burmában, addig a hindu nemzeti mozgalom mellett talán egy elméleti oroszbarár rokon- szenvnyilvánitásnak volt legtöbb hi ve, nem csupán a titkos küldöncök és gyakorolt politikai ügynökök által felbujtogatott, északnyugati szegény lakosság körében, de a legjobb társaságokban, a legmagasabb társadalmi rendek között is. A trónfosztott afgán uralkodócsalád hercegei és a hindu fejedelmek ivadékai éppen úgy csevegtek a kommunizmusról, mint az utolsó páriák, akiknek valóban nem lett volna vesztenivalójuk. A figyelőnek az az érzése, hogy India népe tudatosan kacérkodik egy olyan életformával, amelynél messzibb semmi sem állhat tőle ezen a világon. Gyermeteg képzelődéssel foglalkoztak a kommunizmussal, mert talán menekülési lehetőséget kerestek benne, talán jólesett arra gondolni, hogy még mindig volna eev ut a szabadulásra s ha sokat kesergetik őket, megteszik ezt a merész lépést. A másik út Észak-Indiában él a szikbek népe. Nem külön fajta. Hindu ez is, de vallásában meguj- hodott. Ahogy másutt a vallás az isteni törvények sérthetetlenségével kasztokba tagolja a? embertömegeket és minden érintkezést szigorúan tiltva, szinte légmentesen elzárja egymástól, úgy a szikheknél a vallás tartja össze az egész társadalmat. Hitujitójuk, Nanak, bölcs férfi lehetett. Meglátta a hindit társadalom végzetes haját, a megosztottságot s ezért vallást törvénybe foglalta, hogy nincsenek társadalmi osztályok, nincsenek áttörhetetlcn válaszfalak ember és ember között a születés jo- gán. Ezzel egy varázsütésre lerázta népéről a tehetetlenség béklyóit és felszabadította az őt követő tömegekben a hinduk komoly képességeit, utat vert a hóditó- és szervezőszellem érvényesülésének. így már ?. tizenhetedik század óta a szikhek népe volt India északi védőereje a szomszédos terjeszkedő szándékok ellen. A hinduk nagy gyengeségétől, a kasztrendszertől megszabadulva, minden erejüket a támadások kivédésére és belső életük megszervezésére, önmaguk erősítésére fordíthatták. A szikhek igy a benszülöttek Tndia-men- tő terveinek gyújtópontjába kerültek. Eleven példát szolgáltattak arra, hogy minden erő- J nek összefogása letörhetetlenné edzi őket. A ! szikhek nem rejtik el értékeiket, nem titkol- j jak belső életük egyes mozzanatait, nincsenek j sokat se,ttető titkaik. Egyszerűség és az egyenlőség elve uralkodik a társadalomban, A j szikh életközösség legelőkelőbb hölgyet is doi- J goznak, különösen a közösségéit, szent foga- j dalomból, ámbár másutt Indiában az igazi j előkelő hölgy nem dolgozik. A szikbek tehát [ vallási alapon megteremtették azt az eszmei magvat, amelyből egykor kisariadhat India megváltó gondolata. Mert minden igazi megváltás belülről buzog fel, nem kívülről szakad a tömegekre. Az az igazi megváltás, amikor egy életközösség önmagát váltja meg. szívja z japitj <7^ J‘J*syve*-.t£en itfriitSklewe* ésf&ú $ fdiVíO»#. y«r I lük, _ gyakran kemény közelharcét Jípwvteleti j vívni a titkok őreivel, 1 magában élő ;apán 1 világ szokásaival. A japán nem dicsekszik, nem hivalkodik, eszerint nem felszínes. öt teljesen kielégíti a tudat, hogy mije van, nem érzi hiányát mások érdeklődésének és bámulatának. Sok erénye mellett ez tette a japán népet az ázsiai ludat hordozójává, ez ojtotta Leikébe Ázsia megváltásának és rendezésének köldc'ésérzetét, ez adott erőt a beláthatatlan rrndezőmunka megkezdéséhez, amelyet talán több emberöltő szakadatlan keménv küzdelme végezhet maid el. Japán felhúzta ugyan a sorompókat Európa technikája és civilizációja előtt, de annál gondosabban elzárta igazi műveltségét, családi és nemzeti -szentélyeit az illetékes és illetéktelen idegenek kíváncsisága elől. japánban vallásos tisztelettel veszik körül a művészeteket, különösen a festészetet, mert az közvetlenül a legszentebb művészetből, az írásból származik. A becses műtárgyak azonban — éppen;, mert vallásos tisztelet övezi — gondosan őrzött templomok megközelíthetetlen kincstáraiba vándorolnak s mindössze évente egyszer nyúlnak hozzájuk, amikor ‘szellőztetik. A műalkotás szentség, nem közbámulásra való, hanem arra, hogy az ihlet által kiválasztott ember, a művész, megközelítse általa az istenséget. A műalkotás hódolat cs imádás,' a vallási áhitat formanyelve. Nem csupán összegyűjtője, gondozója és tárháza a templom, de ihletője is a vallás. Japánban, mint általában Keleten, emiatt nincs elfajzott hajtása a művészetnek (entartete Kunst). A templomokon és szent helyeken kívül vaunak magángyűjtemények is. Valamennyi közt első helyen a császári palotát kell említeni, amelyben: kimondhatatlan értékű, de még ennél is sokkalta nagyobb válási és nemit I Kik áztató és BIKA surolópor nem háborús pótanyag 'BIKA a legjobb minőség! BIKA Kapha t 6: Köztisztviselők, Der- mata, Irisztelepi és Kaláka-szövetkezetben. zeti jelentőségű kincsek vannak felhalmozva. Ami ott van, nagyon természetesen, örökre ci van zárva a nyilvánosság elől. japán nagy j pénzemberei, nagy bölcsei és államférfija is j hires műgyűjtők. A magángyűjtemények is : éppen annyira el vannak zárva még a tudó- i sok elől is, mint a templomi műkincsek. A j keleti tudományok művelői is nagyobbára j csak szinnyomatos ismretetésekből és pontos í leírásokból szereznek szakszerű ismeretet rój luk. PARAJ DI INCZE LAJOS. j díjszabást léptet életbe a posta KOLOZSVÁR, február 22- A Budapesti Közlöny február 21-én megjelent számában közli a kereskedelem és közlekedés- ügyi miniszter a március elsején életbelépő uj postai díjszabásokat. A rendelet megszünteti a belföldi levélnél <a 20 gramtól 40 gramig terjedő su’y fokozatot és az erre megállapított díjszabást. Azaz a 40 gramig terjedő levél szállítási dija ugyanolyan fesz, mint most a 20 gramig terjedőé. Az üzle/ti papír bérmentesítési díja belföldre csak a 250—500 gramnál változik éspedig az eddigi 14 fillérről 40-re emelkedik A többi sulyfokozatban a díj változatlan. A nyomtatvány bérmentesítési dija bel- fö’dre; 20 gramig 4 fillér. 50 gramig ő - fillér, 100 gramig 12 fillér, 250-ig 16 fib , lér, 500-ig 24 filer, 1000'ig 50 fillér, ! 2000-ig 80 fillér, 3000-ig Î.20 pengő. Az árjegyzék bérmentesítési dija bei- ; földre; 100 gramig 4 fillér, 250-ig 8 fii* j lór, 500-:g 12 fillér, 1000‘ig 24 fül'ér. Áruminta bérmentesítése belföldre: 50 j gr.-ig 8 fillér. 100-ig 12 fi’i'ér, 250-ig 20 , fillér, 500-ig 40 fá'lér. 1000'ig helyben és az I—II. díjövben 40, a Ili—IV díjövben 60 fillér. Megszűnik a gyümölcsöt tartalmazó belföldi csomagokra engedélyezett „filléres” csomaedi j kedvezmény. Belföldi ex'pressdij: helyben 50 fillér, vidékre 1 P., külső kézbesítő kerületbe 2 pengő. Csomagok házhoz kézbesítési dija: Vi- 1 i déken 1 kgr-.ig 10 fillér, 10 kgr.-ig 20 f-it’ lér, 20 kgr.-ig 30 fi 'ér. 55 kgr.-ig 40 fillér, I Budapesten 1 kgr.-ig 20 fi-ér. 10 kgr.-ig 1 30 fillér, 20 kgr.-ig 40 fillér, 55 kgr-ig 50 j fillérCsomag házhoz kézbesítési havi átalány j díj Budapesten 24 pengő- vidéki kincstári j hivataloknál 6 pengő, postamesteri híva j ta oknál 4 pengő, A vissza jelentési dij eso- i magok kézbesithetetlensége esetén belföldi forgalomban 50 fillér. A belföldi csomagok sulvdija is emelkedik súlykategóriánként 10—20 fiiérrel. Táviró dijak belföldi forgalomban: Kö- zonséges távirat szódíja az eddigi 12 fillér helyet: 16 fillér, ö legkisebb díj 1.60 pengő. küldöncdij 2 pengő Távbeszélő hálózati dijak- Berendezés' di iák. Belépési dij különvonalu állomásért (fővonalért) helyi közvetlen öszekötteté- sért Budapesten 100 pengő, vidéken 40 pengő, iker és választó rendszerű állomásért Budapesten 60 pengő, vidéken 30 pengő. Távbeszélő állomás áthelyezése a vidéki hálózatban házon kívül 30 pengő, házon belül 15 pengőKözli ezenkívül a rendelet még a beszél- getésenkénti díjszabást is, amely azonban csak március hó 16-án lép életbe. A nvil- vános távibeszé'ő állomásokról lebonyolított beszélgetések árát csak azután emelik fel 30 fillérre, miután befejezik a készülékek átszerelését. Nem emelkednek a rádió dijak sem. Hivatalos bolgár közlés a legújabb kommunista gyiikassáéról SZÓFIA, február 22. (TP-) A bolgár , rendőrigazgatóság közli a következőket: Február 8-áu este 7 órakor Nikola Chn$- tov Todorov goleci földművest, aki szél- tébea ismeretes volt koramunistaellenés érzelmeiről, egy férfi és egy asszony meggyilkoltá. Február 13-án este 9 órakor Christo Lukov tábornokot gyiiLkoskiz ölte meg. A tábornok különleges képességű katonai vezetőférfin és nagy hazafi volt. A gyilkosságot most is, mmt az előbbi esetben, egy férfi és egy asszony, mégpedig ugyanazzal a revolverrel hajtotta végre, amellyel Nikola Todorov mun- kásst megölték. Február 16-án Alexander Zlatkov rendőrt házában áruló módon két gonosztevő meggyilkolta! A nevezett erős kominuuistaeilenes érzőiméiről volt ismeretes. A rendőrigazgatóságnak pontos adatai vaunak, hogy ezeket a merényleteket egy szervezett kommunista banda hajtotta végre, amely az áü'ain aláaknázását. a közvélemény felzavarását és a hazafias érzelmű polgárok szellemének megrenditésél tűzte ki céljául. A reDdőrigazgatóság rendkívül szigorú intézkedéseket lépteteti életbe és mindent e követ, hogy ezen merényletek okozóit, tettestársait ég segítőit kiderítse és felhívja a bolgár népet, hogy minden körülményt, ami a gonosztevők fö derítésére nyomhoz vezethet, hozzon tudomására. A bolgár rendőngazgatóság 300 000 leva jutalmat tűzött ki a nyomravezetők nek. Találkozó Kalkuttában I met, angol, francia és más európai tudósok 1 nagy műhelye. Kalkutta: az Európa iránt ér- J deklődő ázsiai tudományos világ szent városa. Ázsia innen tekint ki a világba, Európa itt tekinthet be Ázsiába. Kalkutta csodálatos világ. Egyik épülettömbben sokezeréves emberi ismeretek vannak papirusztekercseken és ősnyomtatványokon tárolva,^ érc- és kőszobrocskák, sei vem- festmények és régi szent edények lehelik a múltat; a^ szomszédos ősi illatú épületben hajadénak járják a szertartásos táncot, pontosan ugv és olvan zenére, mint India kifürkészhetetlen múltjában. Idcbb meg fehér emberek kereskednek, katonáskodnak, mulatoznak. Ez Kalkutta, India tükre. Jipán — külön világ Japán népe, műveltsége, társadalomképe és nemzetfogalma, de különösen a vallással nagyon mélyen ölelkező művészete még I ídiá- nál is izgalmasabb élményekkel kecsegteti a kutatót. Mélyebb és zártabb, sejtelmesebb és titkolódzóbb világ. A tudományok búvára, aki íelajzott szellemi mohósággal megy oda, Kalkutta _ hajdan a hóditó hatalmak érintkezési pontja volt, később a katona nyomába lepő .kereskedők találkoztak itt egymással. Ma a keleti tudományok és művészettörténeti kutatások legjelentősebb góca. A vilátj minden tájának Azaia-kutatói cs a keleti tudományok búvárai itt adnak találkát egymásnak. A kalkuttai tudományegyetem és tudományos intézetek szellemi munkásai között vannak angolok, vannak németek, magyar szaktudósok és spanyol grófok; a hindu tudósok pedig bejárják a világ valamennyi kul- turvárosát, a hires tudományegyetemek között meglátogatják a budapestit is. Európa igazi műveltsége, amit nem a pénz és a fegyveres hatalom, hanem a szellem fegyvere jelent, itt találkozik Ázsia ősi műveltségével, az emberi tudás cs bölcsesség sokezer esztendős lerakódásaival. A kutató itt áll meg legmélyebb megrendüléssel Ázsia nagysága és finomsága előtt. Ázsia műveltsége és művészete itt mutatkozik meg egész szédítő terjedelmében és jelentőségének ezész mélységében. Kalkutta: az önfeláldozó Ázsia-kutatók főhadiszállása: 3 Körösi Csorna Sándor-vágásu magyar, nett
