Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-22 / 42. szám
t — 2 e1.1. E N Z fiIC 1 9 { 3 február 22. SEtf Ujjra tárgyald« a járásbíróság a $oronkai-Farkas peri Ma lesz Sióiéi a nagyérde^esséjü rágalmazi.si ügyben KOLOZSVÁR, február ?>. (Az Lllenzék 1 ..i':kai.irytcól.) A kolozsvári járásbiróság, oj- r.i tárgyalta szombaton boronkai Hrub,iu L.t/0), a volt „Garabonciás* * *' emui élei.>p szerkesztője és Larttas István volt cord.u alpol gármester rágalmazás! ügyét. A per jló/nie- nyeit, amehek városszerte élénk visszhangot keltettek es számos szóbeszédre adtak alkalmat, többszór ismertettük. Boronkai Hrubán 1 ajos ellen, akit a felszabadulás után kataszteri mérnökké neveztek ki, Farkas István iel- jclentést tett a katonát hatóságoknál és Boronkai polgári felettes hatóságainál is. 1-cljelentéseiben Boronkai Hrubán megszállás alatti magatartását bírálta és számos esetet söreit fel, amelyek által bizonyítani akarta, Hogy Boronkai Hrubán a kisebbségi időkben magyarellenes magatartást tanúsított. A feljelentések alapján a katonai hatóságok nem Ismerték el Boronkai Hrubán tartalékos főhadnagyi rangját, a polgári felettes hatóságok pedig elmozdították állásából. Boronkai kétrendbeli hatóság előtti rígal- rnazás miatt pert indított Farkas István ellen. A járásbíróság mult nyáron hosszadalmas bizonyítási eljárás során úgy találta, hogy a Farkas István vádjai valóknak bizonyultak s ezért felmentette Farkast a rágalmazás vácija alól. A törvényszék alaki okokból meg emmi- sitette az. elsőfokú Ítéletet és újratárgyalást rendelt el. A szombati tárgyaláson Deák Ferenc dr. büntető járásbiró tárgyalta újból az ligvet, míg az ügyészségi megbízott kebleit I< ö dr. rörvénvs/éki titkár volt. Boronkai Hru- bánt Gyenge László dr.. Farkas Istvánt Bá- rándy György dr. ügyvéd képviselte. A tárgyalás elején az elnök Molvasta azokat az iratokat, amelyeket Farkas István Boronkai Hrubán ellen szerkesztett, s amelyekben azt állítja Boronkairól. hogy kisebbségellenes magatartást tanúsított és román politikai hatóságokkal tartott összeköttetést. A Garabonciásban megjelent cikkeivel pedig magyar közéleti személyiségeket támadott, a jó- estét cimii napilapot s annak szerkesztőit pedig feljelentette a román állajmbiztonsági hivatalnál. Az elnök kérdésére Farkas István kijelentette, hogy a feljelentéseit közérdekből tette meg. Ezután Boronkait hallgatta ki a bíróság. Boronkai elmondotta, hogy Farkas alaptalanul rágalmazta meg, mert ha igazak lennének azok a vádak, amelyeket Farkas ellene felsorakoztatott, azóta már katonai és polgári bíróságok bizonyosan felelősségre "onták volna. A bizonyítás érdekében számos tanút Hallgatott ki a bíróság. Kihallgatták többek kö- zötr Tóth Sándor városi sajtóelőadót, aki elmondotta. hogy tud arról, miszerint Boronkai V alter Gyulát, a Jóestét volt szerkesztőjét feljelentette a román állarabiztonsági hivatalnál. Egyébként Boronkai működését nem tartotta kifejezetten magyarellenesnek, függetlenül attól, hogv a Garabonciás szellemével nem azonosította magát. Kihallgatták ezután nemes Hirschfeld Tibort, a Magyar Népközösség volt tordai titkárát, aki ki jelentette, hogv Boronkai lapját annakidején ritkán olvasta és véleménye szerint a Garabonciás a rcngyarMcmzeti eszmének különösebben nem U j kiadású nélkülözhetetlen rádió szakkönyvek Makkai István: Hibakeresés, javítás, behangolás, A szakember és amatőr régvárt, elmaradhatatlan segédkönyve (172 oldal, 70 ábra) 5.60 Dániel Mihály: Mi a rádió? Bevezetés a gyakorlati rádiótechnikába és a rá dióm éréstechni kába (230 oldal, 78 kapcsolási rajz) 7.50 Magyari Endre: Amatőr-laboratórium. Rádiótechnikai mérések (290 oldal, 240 ábra, 20 táblázat és 60 példa) 7.— Makai István: Rádiótechnika a gyakorlatban. Alapfogalmaktól a szuperig 3-— Makai István: Korszerű rádiókészülékek rendszere és építése. Gyakorlati útmutató épitők és javítók számára 3.40 Kaphatók az í? „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük. ártott, mert csak clclap voh. I lmondotta azt is a tanú, hogy tudomása szerint Farkas István őt is több helyen feljelentette. Azután Veress Lajost, .1 kolozsvári dohán velosztó vezetőjét hallgatták ki, .ki az előző tanúhoz, hasonlóan azt vallotta, hogy a Garabonciás, lu nem is szolgálta, Je nem is ártott a magyar eszmének. Kijelentette a tanú, hogy ha a sértettnek összeköttetései lettek volna a román állambiztonsági hivat illái, a magyar nemzetvédelmi szerveknek erről feltétlenül tudomása lett volna Kihallgatták Beset Györgyöt, a román ál- lambiztonsági hivatal volt tisztviselőjét is, aki kijelentette, hogy Boronkai nem volt egyetlen román szervezetnek, vagy hatóságnak sem a tagja cs informativ szolgálatot ;em teljesített. Kihallgatták még Rajfay István hírlapiról, aki kijelentette, hogv Boronkai lapját nem ol- vas'ta és nem tud véleményt nyilvánítani felőle. A vádlott által bejelemerr tanuk közül tlő- rzör Keresztes Krocse Ilon t Hallgatták ki, aki ki jelentette, hogy Boronkai Hrub ínnal a megszállás idején többször beszélt é Borcnkai többizben tett előtte magyarellenes kijelentéseket. A mau »allown^«! l>wr<o*kai I Ir.ilwg a ranut soha nem ÍSBOCPA Vf" le noha nem beszéli. Kj ha Ily utak Bogdán Jenő dr törvényszéki Tanácselnököt r, a Magyar Pírt volt rordai alelnökét, akt kijelentette, hogy mrgfigyel-se szerint Boronkai a Garabonciás című előlapjával túlságosan szolgálta a román állameszmét. I arkas Istvánnal kapcsolatban izedig kijelentette a tanú, hogy Farkast mindig erős magvnrérz.ésü embernek ismerte. Vi’alter Gyula lapszerkesztő tanukénri kihallgatásában elmondotta, hogy tudomása szerint Boronkai őt feljelentette a román szí- gu ráncán. Kihallgatták még / arkas Béla illats/erta- rost, aki elmondotta, hogy cgyizben Tordán Boronkait magyarellenes nyilatkozata miatt kiutasította üzletéből. Végül Bodúczy Károly dr. ügyvédet hallgatta ki a bíróság, aki hasonlóan azt vallotta, liogv véleménye szerint a Garabonciás működése a magyarság szempontjából káros volt. A bizonyítási eljárás befejezése után a perbeszédekre került sor. Gyenge László dr. a főmagánvádló képviseletében I arkas megbüntetését kérte, mert véleménye szerint a tárgyaláson elhangzott tanúvallomások alapján nem lehet bebizonyítani l arkas István állításainak valószerüséget. Batándy György dr.. Farkas István védője bűncselekmény hiányában a vádlott felmentését kérte. A járásbíróság a nagy érdeklődéssel kisért rágalmazás! perben délben hirdet ítéletet. A magyarság faiöttzetétele Malin Mihály dr, egyetemi tanér szabadegyetemi előadása Szászrégenben Szászrégen, február 22. A. sza.zrégeni Sza- | badegyeitmen üt Maién Mihály, a .kolozsvári j egyetem tanára: A magyarig faji összetétele cimen tartott előadást Az előadó ismertette a fajok természettudományi loga'mát. Reaimjtatoii! aara. hogv az emberfajok bizonyos öröklött testi cs lelki jelegekben megegyező emberek csopor'jai, akik tehát nemcsak elődeikre hasonlítanak ezekben a bélyegekben, hanem magukhoz hasonló utódokéi is hoz.nak létté A faj örökléstani fogalom, ezzel szemben a nc|r történeti, társada’mi együttélés c*> közös nye'v által egybekapcsolt emberek csoportjárt jelen'i Igv azután az egyes népekben bizonyos íajelemek vannak képviselve. Ezek a> fajeJemek — feltéve, hogy a népek nagyobbmérvü idegen befolyásitól izo'alva vannak — az öröklés törvényei folytán megmaradnak, adjak az illető nép testi és lelki karoktené* Az európai embeifajták rövid ismertetése után a továbbiakban az előadó reátért a magyarság faji összetétele ismertetésére Az e'őb- biekből következtetően a .magyarság faji ösz- szetételét három tényező szabja meg. elsőser ban a honfoglalók faji jellegei, másodsorban az itt tplá’.l lakosság faji jellegei, végül a későbbi bekeveredé6ek A honfogaló magyaroknak két fő fajeleme volt. Egyik az ugoros keletbalti, másak a törökös turáni Az ugoros: termete zömök, közepednél alacsonyabb erős csontozató közepesen hosszú koponyáju, alacsony arcú. széles, nem eresen kifejezett állva, erős szögleteiben erősen oldalfelé domborodo állkapcsu, s emiatt majdnem négyszögletes arcú, rövid lapostövü, többé^kevésbe homorú orrú kicsiny szemű, keskeny szemrósü, szürke vagy szürkés kék- szemü, világos bőrű, keményszálu hamvas vagy barnásszőke hajú A férfiak szakálla és bajusza gyér és világosabb, mint a haja, csaknem szatmasarga. , Se nem szőke se uem barna az igazi magyar fajta." A másik fő fajelem, a törökös turáni, valamivel magasabb termetű (166—67 cm. magas), barnásabb bőrű. fekete szemű és hajú, magasabb, keskeny, sokszior sasorru, kissé hátra - húzódott állu, kerekebb és magasabb kopo- nyáju, A törökös magyar férfiakat sii^rü fekete bajusz és szakáll jellemzi. Ezen a két fajelemen kívül csekély mérvű mongolelem és az európai egyéb emberfajták kismérvű beütései voltak a honfoglaló magyarságban. Mivel a magyarság előtt kb. három évszázadig a Kárpátmedencében élő avarok fajképében ugyanezek az elemek szerepeltek erős mongol tényezővel, ezenfelül az itt élt szlávok. egy része a keletbalti fajtához tartozott: a magyarság hazánk területén sok rokon faj- elemet talált, amelyet még szaporított Árpád- királyaink bölcsessége, akik a hasonló faj- összetételű keleti népekét legyőzésük után hazánkban 'et elepi tették (besenyők, kunok, jászok sib.). Így a magyarság e faji jellegeit a mai napig megőrizte, mert az idegen vérü egyéb keveredés (szászok!) nem volt nagymérvű, részben nagyrészt a keletbalti magyarsághoz közelálló alpesi elemeket hozott (szászok egy része, svábok stb). E fajelemek lelki tulajdonságaira nézve ismertette a professzor Nagy Géza mesteri jellemzését: ,,Az egyik könnyüvérü, mozgékony, hamar fellobbanó, raópdenhez könnyen alkalmazkodó, vállalkozó szellemű, áldozattól és bármiféle kockázattól vissza nem riadó. A már sík ellem nehézkes, fontolgató, makacs, mozgásba nehezen hozható, a megszokott rendtő' nem tágító, anyagi dolgokban számitó, minden előtte bizonytalan kimenetelűnek látszó válla kózástól tartózkodó s a kevés biztossal meg elégedő. Amattól indult ki történetünk alatt minden uji'ás. emez tartotta fenn a magyarságot Akárhányszor megtörtént, hogy az esőtől megkezdett áramlat ebben a réteozetben már elvesztette előbbi hevességét, mire az utóDbi- nál is megindult a 6r>kkal zajtalanabb formában jelentkező lassú de biztos átalakulás. Ez a valódi a'apja a példabeszéddé válti szál- matüznek Nem volt azonban egyetlen mozga tóm sem, ha csakugyan megfelelt a nemzet szükségleteinek, melynek gyors feltebbanâşa alatt ne fogott volna szikrát a másik nehézkesebb rétegzei is. me’y bár késább befejezte azt, amit a másik megkezdett." Re.imutatott az előadó arra, hogy a viszonyok törtiéne'mür.kben. hol az egyik., hol a másik elemnek juttattak nagvobb szerepet, s arra, hogy a köztük -levő ellentétes vonások hogvan magyarázzak történelmünk meglepő fordulatokban gazdag eseményei* Már most — emelte ki az e óadó — ha a népi karaktert e két fajtipus jellemzi, minden idegen elem nagyobb bekeveredése — meg- rontja azt Amint megrontotia a régi görögo- get és a régi Rómát az idegen fajú rabszolgák felszabadítása. Ezért kell elleneznünk az európai népek testétől idegen (előázsiai-orien- táli-nedrid keveréket adó zsidóság, vagv indiai eredetű cigányság), népünk testébe való be^e- veredéséf De ez a negatívum nem elég A gvermekäldaß csökkenése is kiapasrztha* egy néj>et. Ha egy népcsoportnak három gyermeke éli meg, hogy családot! alapítson a másiknak négy és ma egyenlő arányban vannaki. száz eV múlva, három nemzedék elmúltával. 28 százalék és 72 száza’ék le6Z köztük az arány és 300 év, vagyis kilenc nemzedék múlva 7 százalék áll majd szemben 93 százalékkal Ennek kapcson reámutatott gyermekszületési ßzämunk ijesztő csökkenésére, ami annál veszedelmesebb mert a 'őrök hódo’tság után a lecsökkent magyarság az európai népek valamenv- nyiének vitalitását felülmúlva, kitöltötte újra a Kárpátmedenvét ma pedig a létfenntartási minimumot alig érik el születésének arány- számai. Rámutatott arra, hogy mindent meg kel’ tennünk népünk pusztulása megakadályozására. elsősorban vissza kell adni a lövőnkbe vetett bitet, emelni kell az erkölcsi felfogást, másrészt még naigyobb mérvű pozitiv, a család- dot támogató faivédelmi törvényeket kell hoznunk. A magyarság államalkotó faji jellege csak akkor maradhat meg: ha magán és állami ételünk minden megnyi’atkozásának egy a központja: iövőnk záloga és- boldog reményünk a magyar gyermek. VITÉZZÉ AVATÁS CSÍKSZEREDÁN. Tudósítónk jelenti: A Csíkszeredái vármegyeház kistanácstermében ünnepélyes keretek között, nagy érdeklődés mellett tettek vitézi esküt: Antal Áron r. kát. gimnáziumi c. igazgató, t. főhadnagy, Ozsvátb István ny. jegyző, t. főhadnagy és Derzsi Gyula magántisztviselő, t. zászlós. Az uj vitézek vitéz Antal Áiron utján fogadták: esküjükhöz híven mindhalálig becsülettel teljesitik kötelességüket, ahogy eddig is tették. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ • EGYLET kolozsvári osztálya „Erdély iparosítása“ problémáinak megvitatása céljából február za-én, hétfőn délután fél 6 órakor az egyetemi könyvtár előadótermében egyetemes ülést tart, melynek tárgya: Szolnoki Gvula igazgató, Gárdonyi Jenő és Cseh Tibor mérnökök hozzászólása Balás Ernő; „Erdély iparosítása“ cimen 1943. február ho x-én tartott előadásához. Vendégeket szívesen látnak. árdrágítók a törvényszék előtt KOLOZSVÁR, február 22- (Az Ellenzék munkát árnytól.) A kolo'svár törvi-ny- s/t-k 'ywi u/sorabiriija legutóbbi ii « ->-n Ioglljlkozott Oltean Jánost <l< ynr ri m<- /á‘ ros árdrágitá*,! bűnügy^<*1. Ültetni Jáuo> uuiB év október B au bej' 1« nté» né-kul • .feketén“ vágóit le te hány darab juhot és azok busát a 2 10 pengő- hatósági ár helyett 2.80. •» 20 pengőért árusított.!. Vifo.s l’ál dr. törvényszéki tauác.-.e nők, egyes u/.sorabiró Albrecht Zoltán dr. kir. ügyész vádbeszéde után Oltean Jáuo?t batbónapi börtönre, ötévi jogvesztésre, 200 pengő pénzbüntetésre ítélte és 300 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kü' telezte. Az i'é et e-íeri ci kir. ügyé-z su* 1 vo-bitáséri semmiség! panaszt jelenteit be. Kintit Miklósit* szászfenesi földművé«- asszony mnH év nyarán huzamosabb időn keresztül >6 fillérét hozta egy'k vevője* nek a b béntejet 36 fillér helyett literenként. A törvényszék az árdrágító föklmti- vesasezouvl háromhónapi fogházra é.s 100 jK'ngő pénzbüntetésre Ítélte. Az ittdet ellen a kir- ügyész semmiségi panaszt jelentett be sul'yoebitás végett. Bernáilt Andrásié Tamás Z-ófia kolozs* 'ári piaci árus rnuh év nyarán Bánffyhu- nyadon vajat szerzett és a vaj kilóját 10 jiengőert kínálta Kolozsváron eladásra. \z uzsorabiróság jogerősen egyhónapi fogházbüntetésre ítélte. Porkoláb Katakn liósiáti asszony muh év október 3 án egy kdograrn hagymáéi 30 fii ér helyett 60 fillért kért. A törvényszék emiatt lő napi elzárásra ítélte. Az délet jogerős. Bányai Ferencné, ugyancsak hóstáti asszony muh év október 22-én hagymát drágított. Az enyhítő körülmények figye- iembevétc lével 200 pengő pénzbüntetésre ilélték. Az ítélet jogerősButyl,'a Ferencné hóstáti zöldségárus nue't év ő.-z>n SO kilogram hagymáért 15 pengő helyett 24 pengőt kért. Jogerősen 300 pengő pénzbüntetésre itébék. Bodies Simon kolozsborsai földműves mult év decemberében egv 45 kilós malacot 210 pengőért adott ed. A törvényszék «•gyes uzsoráidra ja Bodies Simont jogerősen 400 pengő pénzbüntetésre, a malac árának elkobzására itélte. Köteles ezenki* vü1 a vádlott a vevőnek 110 pengőt visz- szatéritenj. Zs'r — vegy étclsj? Kolozsvár, február 22. Az Iskolánklvü'i Népművelési Bizottság előadássorozatában a Magyar-utcai ref elemi iskolában vasárnap Seyfried Ferenc EMGE ügyosztályvezető titkár tartott értékes előadást ..Olajcsata Kolozsváron" cimmel. Bevezetőjében szembeállította a zsír és ételolajjal való főzés kérdését. Rámutatott, hogy az ételolajjal készült étel egyrészt egészségesebb mint, a zsiiral készü't étel, mert jóval emészthetőbb, másrészt a zsir előállításához sokkal nagyobb területen kell különböző hizla'ó takarmányt termelni, mintha ugyanannyi , ételolajat adó olajosnövényt óhajtanánk termeszteni Ha Magyarország közélelmezését az eddig szokásban levő sertészsir helyett ételolajra állítanánk át, többmillió kát. hold szántóterület szabadulna fe\ melyen fontosabb kenyér- és ipari növényt lehetne termeszteni. Ezután részletesen fog’alkozott 3 fontosabb, Kolozsvár halárában is termeszthető olajos növényekkel, mint repcével, napraforgóval. mákkal, olajlennel és különöskép a szójababba’. Ez utóbbi növénynél érdekes ..konyhatitkot" árult el az 1936 évi olimpiász japán győzelméről A japánok külön szakácsot hoztak az olimpiászra, aki a szintén Japánból hozott ezó;atápszereket Ízletesen elkészítette A szójaéte'ek magas fehérje, olaj és lecitin tartalmuknál fogva kiváló teljesitmények elérését tették lehetővé. Ezért győztek a japán atléták. A szója tápszerek különben a nyugati viUámháboruban is megadták a helyüket és a német katonák kiváló gyors teljesítményét nagyrészt a szójaélelmezésnek köszönhetjük. Előadásának végén ismertette az uj termény- rendeletet (Jurcsek-rendeletet) és rámutatott, hogy az egy aranykorona kataszteri tiszta jövedelem után megá’lapitott tiz buzaegv&ég zsiradékot legkönnyebben különböző olajos* magu növényekben szolgáltathatják be az érdekelt gazdák. — Gazdatestvéreim — mondotta befejezésként az előadó —, az olajcsata eredményes megvívása a most folyó nagy küzdelem egyik része A hadsereg azonban csak úgy vívhatja ki a végső gvőze'met, ha a részletharcok is sikerrel végződnek. Készüljünk fel ezért idejében és vállaljuk a részünkre kiosztott parancsot. Az előadás végén Kali Sándor igazgató tanító mondott köszönetét a. szépszámbam összegyűlt hallgatóság nevében az • iőadonak.
