Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-19 / 40. szám
1913 február l 9. ELLENZÉK nBBHBBBffli■HHEa®B0BBHBBHB32£ A honvédelmi miniszter c magyar munkás kötelesség* teljesítéséről BUDAPEST, február 19. A Nemzeti Munkaközpont 3 magyar munkás és katona együvétattozásának jegyében bemutatót rendezett, amelyen megjelent vitéz Nagy Yi’mos honvédelmi miniszter is- A miniszter vitéz Marton Béla országos elnök üdvözlő szavaira válaszolva, szívélyes hangon szólt a munkássághoz és hangoztatta- hogy 0 mai magyar társadalom megbecsüld a munkát és jól tudja, hogy hiába küzdünk a harctéren, hiába áldozzuk fel a magyar vért, ha itthon a munkás nem teljesiti kötelességét. A magyar munkás tudja, miért dolgozik — mondotta a miniszter —, tudatában van az összetartozás érzésének- (MOT.) Elítélték az árdrágítókat KOLOZSVÁR, február 19- (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirája árdrágítást ügyekben tegnapi ülésén a következő Ítéleteket hozta: Fluerás Györgyné száiszfenesi földmii- vésasszonv mult év nyarán 70 fil'l'é'rét árusította a tehéntej literjét. Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, Albrecht Zoltán dr. kir. ügyész vádbeszéde után a vádlottat 2 hónapi fogházra, 200 pengő pénzbüntetésre és kétévi jogvesztésre ítélte. Az Ítéled eben az ügyész súlyosbításért, a vádlott enyhítésért jelentett be semmiség! panaszt. Lazarik János kolozsvári hentes 1941 őszén drágábban adta a csemegeszalonnát. 200 pengő pénzbüntetésre ítélték- Az ítélet jogerős. Zahoránszki Sánjorné kolozsvári piaci árus a mult nyáron nem akart egy pár csirkét hatósági áron odaadni a vevőjének. 50 pengő pénzbüntetést kapott. Az Ítélet jogerős- ' Szalma Sándomé kolozsvári füszerke- reskedőt pafezulydrágitásért 150 pengőre büntették. Az Ítélet jogerős. Muresán Lászlón? poklostelki asszony a múlt nyáron 18 fillér helyett 28 fillérért adta a tojás darabját. 100 pengő jogerős pénzbüntetést kapott. Stan Sándomé kajántóvöiigyi asszony a mult év nyarán beszüntette egvik vevőjének a tejszállitást, mert asz illető nem akart 60 fillért adni egy liter tehéntejért- Az árdrágító földmű ve>s asszonyt 3 hónapi fogházra, 200 pengő pénzbüntetésre és kétévi jogvesztésre ítélte a törvényszék. Köteles a vádlott az ítéletet saját költségén falragaszok utján közzététetni. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Marosán Lászíóné kolozsvári asszony a mult év nyarán egy pár csirkét 8.40 pengő helyett 14 pengőért adott el. 100 pengő pénzbüntetésre és a csirkék árának elkobzására Ítélték- Az ítélet jogerős. Erkeli AnfáJné kolozsi lakos mult ősz- Szel egy sovány kacsát 17 pengőért adott el. 150 pengő pénzbüntetést kapott. Az ítélet jogerős. Guttmann Salamon kolozsvári baromfi- kereskedő mult év nyarán egy pár csirkét 8 pengő he’yett 16 pengőért adott el. A bíróság egyhónapi elzárásra, egyévi jogvesztésre és a 16 pengő elkobzására ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott enyhítésért jelentett be semmiségi panaszt. T ngurean Makaria apahidaii asszony egy kiló hagymáért 90 fillért kért 28 fillér he- llyett. 100 pengő pénzbüntetést kapott. Az ítélet jogerős. Topán Györgyné gyalul asszony ki akart csépelni házilag néhány kéve búzát. 100 pengőre büntették. Az ítélet jogerős. Epure László kajántói földműves múlt év február 15-én egyik vevőjének beszüntette a további fejsz állít ást, mert az illető nem akarta megadni a tehéntejért kért 50 fillért. Epure Lászlót egyhónapi elzárásra, 100 pengő pénzbüntetésre és kétévi jog- vesztesre ítélték. Miután az Ítélet jogerőre emelkedett, az árdrágító földművest azonnal letartóztattak es átkiserték az ügyészségi fogházba büntetése kitöltése végett. Áthelyezték a budapesti TÁBORI POíSTATUDAKOZÓT. Illetékes helyről {elhívják a közönség figyelmét, hogy a tábori postatudakozót a XIV. kerület Aréna-ut 24. sz. alatti iskolába helyezték át. Távbeszélőn a 426—139. şz. alatt hívható. Szovjetoroszország igényé tant Kárpátaljára A baseli ,,Natiomalzeitimö“ leleplezi áss ososüok területi ScöveíelóseiS BERN, február /<?. (TP.) A Baseli Nauo- nalzedung az orosz háborús célokkal foglalkozva utal a Pravda egyik cikkére, amely azt állítja, hogy Oroszország csupán saját felségterületéért harcol. A Pravda ezzel kapcsolatban egyidejűleg igényt támasztott a balti államokra és Besszarábiára, emellett a felhivatalos orosz sajtóorgánum a szovjet fennhatóság Finnországra és egész Romániára való kiterjesztésének a lehetőségére is tett utalásokat. é A Nationalzeitung utal arra is, hogy azokat a moszkvai nyilatkozatokat, amelyekben Moszkva lemond a beavatkozásról és a területi terjeszkedésről, csupán grano sulisnak kell értenünk. A lap emlékeztet arra, hogy a balti országokon ói Finnországon kívül az orosz igények birodalmához tartozik Kárpátoroszország, a tengerszorosok és a Balkán is. A lap többek között meg a következőket iria: ' Az az éles hang, amellyel a „Vörös csillag“ orosz katonai lap Magyarország ellen fordul, arra enged következtetni, h >gy Oroszország a rutén földre is igényt tart. A Pravdából értesülünk arról, hogy Sztálin májusi beszédében, amelyből lemond az idegen felségterületekről, ki feje zenen megemlítette Iránt is. Ma azonban nem titok, hogy a brit kormány a győzelem esetére kiutat biztosított a Szovjetnek a Perzsaöböl felé, ez azonban perzsa területek elfoglalása nélkül lehetetlen. Ezzel kapcsolatban felvetődik a török tengerszorosok kérdése. Az adanai találkozó napjaiban Szovjetoroszország Churchill és ankarai nagykövete révén értésére adta Törökországnak, hogy nem táplál támadó szándékot és hogy elismeri Konstantinápoly és a tengerszorosok felett a török fennhatóságot. Nyomban kitűnt azonban, hogy Moszkva a Fekete-tengerhez vezető kijáró említésekor bizonyos fajtájú török—orosz kondominium- ra gondolt. A moszkvai török nagykövet az elmúlt napokban a kölcsönös török—orosz érdekeket érintő fontos tárgyalások folytatása céljából Ankarába érkezett. Atigh.i tévedünk. ha ezeket a tárgyalásokat egy olyan egyezmény előkészítésével hozzuk összefüggésbe, amelynek segítségével a Szovjetunió békés utón vet véget feketetengeri jogságának. Fia pl. azok a különböző tervek, amelyek a Németország és Oroszország, között fekvő szláv országok szövetségére vonatkoznak, valóban megvalósulnának, úgy érthető, hogy ez nem történhetne meg Oroszország akarata ellenére. Mint látjuk, az angol barátságáról közismert baseli Nationalzeitung Oroszország európai igényeinek kérdésével egyáltalán nem a brit propaganda-elvek értelmében foglalkozik. A Nationalzeitung is számol azzal, hogy az orosz hatalom legalább is jelentős mértékben előretör Európában, amennyiben ez módjában állana. Rendkívül figyelemreméltó, hogy éppen ez a lap utal arra, hogy Amerika és mindenekelőtt Anglia nem akadályozhatnák meg ezt a szovjet-terjeszkedést, sőt ellenkezőleg, inkább hozzásegítenék aspirációinak megvalósításához. AZ USA NEM ISMERI EL SZTÁLIN IGÉNYEIT A Newyork Times, amelynek szovjetbarát magatartása ismeretes, hosszabb cikkben válaszol a Pravda ismert cikkére. Kijelenti, hogy az Egye sült-Államok a balti államoknak a Szovjethez való csatlakozását nem ismerték cl. Fiurópa, az egyesült nemzetek és az orosz érdekek összhangbahozatalának szükségéről írva, rámutat arra, hogy az orosz kormány az Atla.nti-chartahoz való csatlakozásával határozott kötelezett- 1 ségeket vállait. Az Atlanti -charta ugyanis kizárja a területi változási, hacsak nem az érdekelt nép kívánja. RIKA áztató és EIKÄ surolópor nem háborús pótanyag RIKA a legjobb minőség! RUCA Kapható: Köztisztviselők, Der- mata, Irisztelepi és Kaláka-szövetkezetben. ZATHURECZKY EDE BESZÉL a modern zenérő , mai műsoráról, hangversenyeiről és tanítványairól Tegnap a színház nézőterén pillantottuk meg Zathureczky Edét, a hírneves hegedűművészt; a földszint baloldali proscénium- páholyából nézte az Aidát. A szünetben megegyeztünk vele, hogy előadás után a Ncw- Yorkban találkozunk. Laczó István, Vaszy Viktor, Farkas Ferenc társaságában, vacsorázott s közben beszélgettünk. Szóba került többek között a modern zene s igyekeztünk kitudni a véleményét ebben a fogas kérdésben. — A Sturm und Drang korszaka elmuló- ban van — mondotta —. Közvetlenül az első világháború után sok túlzással találkoztunk, mondhatni, a szellemi anarchia tünetei mutatkoztak a művészetekben, például a festészetben, de épp úgy a zenében is. Gyökeres elszakadást kívántak minden hagyománytól, az atonalitást hirdették, mint az uj zene fő kifejezési eszközét. Ma már azonban, akiket a legmerészebbek közé számítunk, azok is lehiggadt, tisztult, klasszicizáló hangon szólnak. Ezután szóba hoztuk a ma esti rendkívül érdekes összeállítású, igényes műsorát. örömét fejezte ki Zathureczky Ede afölött, hogy Kolozsvárt ilyen igényes műsort játszhat, majd igy folytatta; — Tavalyi hangversenyem visszhangja győzött meg arról, hogy a kolozsvári közönség a zene lényegeben kíván elmélyedni s itt nincs szükség külsősége? hatásokra. Ezért tisztán művészi szempontok vezettek műsorom összeállításában. Bemutatóit egy Locatelli- szonátát, amelyet körülbelül háromszáz perklasszikus mü közül választottam ki. Jól esett látnom, hogy még mindig találhat az ember remekműveket, melyek vagy feledésbe mentek, vagy még máig felfedezetlenek. A műsoron szereplő átiratairól is szó esett. — Francoeur-átiratom egy teljesen ismeretlen mü átültetése hegedűre. Bartók müvei közül a „Gyermekeknek“ cimü zongoradarabokból választottam ki tizet s ezeket irtani át hegedűre, nagy gonddal, szigorúan vigyázva arra, hogy a müvek jellegét és harmóniai felépítését tiszteletben tartsam. Az az érzésem, hogy hegedűre különösen alkalmasak ezek az apró remekek. A sorozat mindenik darabja egy-egy ősrégi, „szűz“ magyar népi dallam, ezek átírva, hangszinben jól szembehelyezhe- tők a zongorahanggal és hegedűn még természetesebben, cnekszerübben hatnak. Hinde- mithnek, a nagy modern német szerzőnek egy korai müvét is játszom, amivel viszont bebizonyíthatom, hogy az igazán tehetséges, elmélyedő és tiszta szándékú alkotó művész a modernséghez 'is hosszú fejlődési folyamaton keresztül jut el s nem úgy, mint az említett „anarchisták“ közül sokan, akik csak-a mindenáron való újszerűsége: hajszolták. Időközben ránkköszöntótt a záróra, a társaság elbúcsúzott s mi a szálló előcsarn fkának két kényelmes karosszékében folytáttuk a beszélgetést. Átterelődött a szó Hindern:h világhírű brácsa-versenymüvére s ezzel kapcsolatban megkérdeztük Zathureczky Edét: miben rejlik az oka annak, hogy olyan ritkán hallani modern szerzők hegedű-versenymüveiről, mindig Beethoven, Mozart, Brahms, Csajkovszky hegedűversenyeit halljuk és mondanunk sem kell, hogy szivesen halljuk, de modern mü nem állna rendelkezésre? — írnak a mai szerzők is hegedűversenyeket — válaszolta Zathureczky Ede. — Nagy általánosságban azonban — tisztelet a kivételnek — ezek a müvek nem szólnak Myan önkéntelen és közvetlen hatással a közönséghez, azért a művészek ritkábban tűzik műsorukra. A magam részéről úgy érzem, hivatásként vállalni kell az uj szerzemények bemutatását, még ha a siker kevesebb tapsban jutna is kifejezésre. Jómagam például minden évadban legalább egy uj, vagy kevésbé ismert * esetleg ismeretlen versenymüvet viszek a közönség elé. Nemrég Respighinek egy nem túlságosan hálás, de zenei tartalom szempontjából annál értékesebb müvét játsztam mindenfelé. Érdeklődtünk afelől, hogy Készül-e külföldi hangversenykörutra. Elmondotta, hogy a zsebében lévő szerződés szerint 23 hangversenyt kell adnia tavasszal Olaszországban. — De talani kolozsvári lap számára érdekesebb ennél — mondotta —, hogy Dohná- nyi Ernővel hivatásnak és küldetésnek érezve, a legutóbbi hetekben bejártuk a székelyföldi városokat. Hangversenyeztünk Marosvásárhelyen, Székelyudvarbelyen. Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán. Túlzás nélkül mondhatom, hogy Marosvásárhelyt van az ország egyik legjobb hangversenyterme, a közművelődési palotában s egy rendkívül jó Bösendorferre bukkantunk ugyanott. Még tanítványairól szólt pár szót. Elmondotta, hogy egyik rcndkivül tehetséges növendéke, a 15 éves Cserfalvi Eliz nyerte tavaly a Hu- bay és Reményi-pályázatot. Régi gárdájából pedig Lengyel Gabriella, Virovay Róbert, Zöldi Sándor, Albert Ferenc s az olasz Pio- vesan Sirio már jónevű hegedűsök. A háború ellenére sok külföldi tanítványa van most is, éspedig négy olasz, egy észt, egy román és egy amerikai. — S hogy tetszett az Aida Kolozsvárt? — leptük meg az utolsó K érdessel. — Őszintén meglepett a kitűnő előadás. Úgy hiszem, a kolozsváriak hálával adózhatnak Vaszy Viktornak lelkes és magasren- dü művészi munkájáért. ‘^Éjfélre járt az idő, amikor bu:$űt vettünk a hegedű nagy magvar mesterétől. ikb). „1 román nye v és az u latin nyelvek“ Tamás Lajss d\ ebaíása Kolozsvár, február 19. A szabadegyetem előadássorozatában legutóbb Tamás Lajos dr. tartott) e’őadást „A román nyelv és az ui latin nyelvek” cirnmel. Az előadást megelőzőleg dr. Szabó T. Attila egyetemi tanár, elnök, rövid megnyitó beszédében ismertette az előadó fáradhatatlan munkásságát. Az előadó ezután ismertette a román nyelvet: A román nyelv egyik arcáva* 1 Nyugatra, a másikkal a bizánci-szláv Keletre néz, F.r- dekes példája az olyan latin népnyelvnek, amely Bizánc művelődési övezetében, vele semminő közvetlen rokonságban nem álló nyelvekkel (albán, bolgár, szerb, gc-rög, török! együtt nőtt fel s kapta meg alapvető jellemvonásait). A balkánfélszigeti latin népnyelv, ame'yet az északi tartományokban beszéltek s amelyet a románok írák-illir ősei is megtanultak a hatszázéves római uralom idején, a Kr. u. IV. század vége óta1 a nyugati latin népnyelvtől e’szigetelve fejlődött tovább, mert a birodalom kettészakadása (Nyugati és Ks*- ’éti Császárság) az eladdig egységes ütemben kibontakozó latin köznyelvet is kétfe'é szakította. Ezért nincsenek meg a román nyelvben mindazok a nyelvi újítások, amelyek a nyugati újlatin nyelvekben az V. század után honosodtak meg. Mélyreható különbségek forrása lett a17 a tény is, hogy mig a nyugati újlatin nye’vek állandóan felfrissültek és gazdagodtak az egyházi és irodalmi latinság kincseinek ki*- aknázé6a révén, a román nyelv az egyházi szláv nyelvre volt utalva, a román népnye’v pedig azokkal a nem újlatin nyelvekkel keveredett), amelyek beszé’őivel a románság együtt élt. Itt magyarázhajuk azt a sok a’bán, bolgár, szerb, török, görög elemet, amely megvan a románban, de teljesen hiányzik a nyugati újlatin nyelvekből. A románból viszont hiányzanak1 a régi germán szavak, amelyek Nyugaton oly jelentős mértékben kerültek bele az olaszba, a franciába-, a spanyolba ée a provanszál nyelvbe. Külön kell megemlékeznünk arró’ a művelődéstörténeti szempontból is nagyjelentőségű magyar hatásról, amely a román nyelvben tapasztalható, mig Nyugaton egyikét szótól (mint kocsi) eltekintve, ez a nye’vi jellemvonás hiányzik. Magával a latinos nyugati és magyar műveltséggel ’s elsősorban a magyar humanisták közvetítésével ismerkedtek meg a románok s egész sereg latin szót köszönhetnek ennek a magyar közveü- tésii művelődési és nyelvi hatásnak. A román nyelvtanban is számos olyan jelenséget találunk, ame’y hiányzik a nyugati újlatin köznyelvekből, de viszont általános használatnak örvend a balkáni nyelvekben A román nyelv tehát nem fejlődhetett nyugati tipusu uj’atih nyelvvé, merj! történeti és táji tényezők az ortodox bizánci-szláv művelődési övezetbe utalták s ebben a környezetben nyerte végleges formáját. Az újabban erőre kapott nyugati hatások inkább a müveit társadalmi rétegek nyelvét érdekük, a népnyelv arculatát lényegesen nem befolyáso'hatták. Az igen érdekes és fölötte időszerű előadást a közönség hálás tetszésnyifvánitással fogadta. Befejezésül az elnök megköszönte az igen értékes előadást és bejelentette, hogy a ’eg,- közelebbf szabadegyetemi előadás február hó 23-án, kedden lesz az uj klinika előadótermében. DÍJMENTESEN SZALUTfA A NAGYVÁRADI VILLAMOS A SEBESÜLT KA1 ON A KÁT. A nagyváradi városi villamos- vasút igazgatósága értesítette a honvédkórházak parancsnokait, hogy a kórházakban ápolt sebesült hovnédekel rangkülönbség r. Hkiil valamennyi vonalán díjmentesen szállítja és e célra a honvédkórházak parancsnokságainak különleges menetjegyeket bocsátott rendelkezésére.
