Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-17 / 38. szám

__ 2 Befejeződött az EMGE érntiháiyt'alvi kaiászos- gaztia IsnícSvania K ,\C i 'i \ \\R A1\ tehruár 1 T. (Az lllcnztk tudósítójától.) A. ónnihálylalvai g.i/dakór most t.irtott a • ,\: l MGL kalászos gazda tan- toK.un.uuk . .iióvi/sgáj.'.t. A földművelési mi­niszter képviseletében Gcncsv Zsolt várme­gyei gazdasági feliig)elő, az IMGl képvise­leteinél Bodnár Sándor országgyűlési képvi­selő, az Erdélyi Párt képviseletében lóth 1st''.in tagozati elnök vettek részt a záróvizs­gán, azonkívül sok környékbeli és helybeli közéleti vezetös, emélyiség jelent meg. Bodnar Sándor képviselő, az L MG Íz képviselet eben, zárta be a jólsikerült kalászos gazda tanfo- lyamot, rámutatott a tanfolyam jelentősegé­re és vázolta a lehetőségeket, amelyek az Brmihálvtalván felállítandó mezog tzdas igi iskola és szaktanácsadó állomáson, valamint a már megkezdett l.rcsatornázáson keresztül módot adnak arra, liogv a tanfolyam Hall­gatói az. elmert elméleti tudást a gyakorlat­ban megvalósítsák és igv a magyar jövendőt szolgálják. Azután kiosztották az EMGE ka- lás7 jelvényeit es az Is MG iá részéről adomá­nyozott szakkönvveket a vizsgázott hallgatók között. A t&nfolyamon 35 érmihálytalvai gazda vett reszt. E L L E N 7 fi K '■»ave. «mawroaBara A „Sziali-^orgona Az orosz fegyverek között kétségtelenül egyedülálló és érdekes a Sztalin-orgoná' nak elnevezett rakélalüveg, amelyről igen gvakran lehet ha'lani a napilapokban a háborús elbeszélésekben. A Sz|la!>norgona egy gépkocsialvázra Szerelt rakétalöveg. amely egyszerre 18— 36 lövedéket képes kilőni. A terepjáró, kettős hátsó tengelyű tehergépkocsialváz­ra eg\ fémcsövekből á h) keretet helyez* tek el. amelynek a tetejére egy sínekből álló rácsos szerkezet van építve- Rendsze­rint hat sin van egymás mellett és ezekből a sinsorokbói néha egymás alá és fölé és helyeztek eh A sinek hajlásszögét egv ma­gassági orsókerek és áttétel segítségével változtatni lehet. Ezzel történik tulajdon­képpen az irányzás, mert a sínekről kire­pülő lövedékek annál messzebbre csapód­nak be, minél jobban emelik a sínpályát, természetesen csak a 4o fokos hajtásig. A lövedékek úgynevezett rakétalöved«- kek, amelyeknek a hátsó részében rakéta­szerű anyag helyezkedik el. A sínekre egymás mögé különböző számú rakétát helyezhetnek. Ha egy sínre 6 rakétát tesz­nek és a keret például hat egymás mel­letti sínből áll, akkor 36 darab rakétalö- vedék fér egyszerre a Sztalin-orgonába. Természetesen a rakéták nagyságához és a sinek számához mérten egyszerre több- kevesebb rakéta fér el egyszerre a tartó- szerkezeten. A lövedékek kilövése úgy tör­ténik, hogy egy elektromos gyujtószerkezet segítségével begyújtják a rakétalövedékek- ben levő rakétaanyag\pt, amely magából nagymennyiségű gázt fejleszt igen gyor­san. A fejlődő gázoknak a nyomohatása elindítja a lövedéket a sínpályán, éppen úgy, mint a rakétaautót — annak idején az Opel-gyár kísérletezett ézi;el Németor­szágban. Lehet egyszerre csak egy sor lövedéket inditani, de lehet egyszerre az összesét ki­lőni. A lövedék ürmérete változik 7.5 cen­timéter és 13 centiméteres kaliber kvözött és a legnagyobb lőtávo-'ság eléri a 8000—- 9000 métert. A gépkocsit tüzelésnél beépí­tett csavarorsók segítségével felemelik y tengelyről, hogy a löveg helyben marad­jon a hátralökő erő ellenére is­A rakétalövedékeknek jellegzetes orgo- náló hangja van a levegőben, innen kapta a löveg a Sztalín-orgona nevet. A löveg teriilettüz leadására képes, azonban az újabb sorozatok beszerelése hosszadalmas és néha fél óráit is igénybe vehet­Erdély lásxgé JÓKAI MÓR halhatatlant regényének filmvá tozata: Az y| földesül1. Filmre írták: Hunyadi Sándor és Gaál Béla. Főszerepben: Sorr.lay Artur, Egry Mária, jávor Pál, Ró­zsahegyi Kálmán és Mály Gerő. — Előadások kezdete 3, 5 és 7-kor. jön! 1943 február 20-tól! fl V. Jön! h scprtim-iiagiptth ftiiciyczlse Qitnldiji Nemzett MuzeeifiDaa ÍvOI.O/S\ \R, február 17. Ko'ozsvárl elevenen ,4 még 11 r<T kollégium neves ta­nárának. Seprődi Jánosunk az emléke, tipp az idén, mareiii-ban erke/iink el 11 a Lilának liU'/adik évlordiilójáboz. 1923 mái'eíiis (van bah meg a kifiinö /.enetür- lenész és filozófus s iKigyértekii hagyaté­kát a e-ahid most az Erdtlvi Nemzeti Mu­zeum könyvtarában hegyezte eb Seprödi János magvar és latinszakos tanár volt. de kitiinö zenei kcpz.ettségére való tekintettél, kezdettől fogva az egy­házi ének és zeneelmélet tanításával is megbízták. A századforduló táján Seprődi szépiroda hrű nninkássága elhinylmlt s mind nagyobb lendülettel tért át a zenetu­domány művelésére. Ebben olyan nagy felkészültséggel és odaadással dolgozóit, liogv rövidesen országos figyelem központ­jába kerüli, főkéin a magyar népdal ze­nei fejődéséről, illetve Fahó Bertalan könv v éről irt bírálatával és a készülő pro­testáns épekeskönyv ügyében irt vitázó cikkeivel. \ népdalgyűjtést illetőim olyan ti.s/lu't felfogást vallott, hogy utáltán te­kinthet jiik Kodulv év Bartók egyik legje­lentékenyebb előfutárának. Elmélyedő munkásságával abban az irányban törte az utat. amely felé c,indulva, a magyar zenetudemánv két nagymesterének si­került is népzenénk titkaiba behatol niok. Seprőül János mint szakíró, magától értetődően, szakkönyvtárt gyűjtött s igv hagyatéka páratlanul gazdag y századeleji es mu Isza/adw gi zeneirá.% eui'ékc.ibetn s fclliec-.iii'lietetlen s/olgálalokat tehet majd a magyar zenei bibliográfia elkészülésekor. Másik igi 11 ériékes gyűjteménye az a eé- dula katalógus, amely a napilapokban és folyóiratokban megjelent zenei cikkek ez­reinek tárgyi és helyi megjelölései tártál' mazzn. Ez (i gyűjtemény a korabeli in-a­gyar cikkanyagon kívül külföldi, idegen- nyelt ii cikkekre és 1 unul mán [J okra is. ki­terjed. Külön gyűjtötte <1 zené-zvrlâgra vonalközé) életrajzi altatókat, foglalkozott a régi magyar zene és népzenénk gyűjté­sével. Tahin e pár szénái is sikerült érzP- kelletniink Seprődi János hagyatékának rendkívüli értékét. Az Erdélyi Nemzeti Mu/etun kézirattára sok érdekes zenei em­léket őriz, köztük a legelső magyar operának, a ..Béla fu- tásá^-tiak kéziratát, valamint Farkas Ödönnelr, a kolozsvári zenekonzervutér rium egykori nagynevű igazgatójának több szerzeményét és pályájának egyéb emlékeil, meggyőződésünk szerint azon­ban a magyar zenetörténet számára mennyiségileg és minőségileg is a legha­talmasabb értékű erdélyi gyűjteményt Seprődi János gazdog hagyatéka jelenti. A csaladot hálás elismerés illeti azérl. hogy a hagyatékot a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátotta, átengedve azt az Erdélyi Múzeumnak az Egyetemi Könyvtár épületében levő könyvtára s kéz­irattára részére. (kb.) Magyar falu a bihari hegyek alján HEGYKÖZKOVÁCSI, február 17. Binar községtől pár kilométerre tekszik Hegyköz­kovácsi. Fehér falu, pirostetejii házaival, a' fellcgek iclé nyúló karcsú templomtornyával, őrt húzódik meg a dombok alján, ahol elő­ször építettek házat, hasítottak barázdát az ősök, többszáz esztendővel ezelőtt. A török dulás idején Nagyvárad környékéről mene­kültek ide a hegyközkovácsiaK. Letelepülésük nem tervszeriitlenül ment végbe, hanem cél­szerűen ós a körülményeknek megfelelően, er­re mutat az a tény, hogy kálvinista egyház­szervezetük nem itt alakult ki, hanem ma­gukkal hozták a veszedelemből és átmentet­ték századok viharai között boldogabb idők számára. Valami különös érzés fogja el az embert, amikor e falu utcáit járja, kúriái ódon épületei, temploma mind egy régi világ­ról beszélnek, amikol- az ősök tisztánlátása, szorgalma és Istenbe vefett erős hite ková­csolta össze késő unokák számára azt a nagv erkölcsi alapot, mely a legutóbbi 12 év szen­vedései és a most folyó harc egész embert kívánó próbái között a hegyközkovácsi ma­gyarokat olyan erőssé és bizakodókká tette. Olthatatlan mészböl és must­ból való a vakolat Zathureczky Károly földbirtokos vendég- szerető házában tartják meg a falu vezetőivel az Erdélyi Párt kiküldöttei szükkórü értekez­letüket. A váradi központból dr. Szabó La­jos ref. lelkész, járási titkár, dr. Erdélyi Gá­bor ügyvéd és Nagy Lajos ref. s. lelkész utaz­tak ki, hogy találkozzanak a falu magyarsá­gával. Mig a helybeli vezetők megérkeznek, jólesik a korongos délutánban a vígan duru­zsoló kályha mellett a frissítő, mit a kedves háziasszony kínál magyaros vendégszeretet­tel. A házigazda szavai nyomán megeleve­nedik előttünk a múlt, mely a hatalmas kú­riát körüllengi és a bolthajtások alatt a ma­gyar élet fájának százados gyökerei tűnnek elő. Elibénk lép Szilágyi Sámuel szuperinten­dens ur, a debreceni schólának nagynevű pro­fesszora, aki az írások és a hagyományok szerint személyes ellenőrzése mellett építette a kúriát oltatlan mésszel, a vakolatot pedig musttal, keverteti. Nem szűkölködtek abban, az időben anyagban, olyan szilárd és erős is az az épület, mintha vár volna. Mert az is, a megszállás nehéz évei alatt innen indult ki minden biztatás és erősítés, ma is a kúria gazdája felé fordul a falu szeme, aki valóban testőri szívvel osztozik a falu minden gond­jában és örömében. Szilágyi Sámuel szuperintendens alakja to­vatűnik az első ajtónyilásra; megérkeznek a falu többi vezetői, Molnár- Zoltán reí. lel­kész, a kiváló fiatal lelkipásztor, aki még a megszállás ideje alatt került őrállónak Ko­vácsiba. Bihari Zsigmond báró és sokan má­sok. Megkezdődik a megbeszélés, dr. Szabó Lajos egymásután jegyzi fel a panaszokat, a kérdéseket, melyek mutatják, hogy a gazdag múltú községnek jelene is van, melyben forr és alakul a magyar élet. Együtt a falu népével... A szükebb értekezlet után a felvetett kér­désekre a református elemi iskola tét méhen válaszolt dr. Szabó Lajos. A termet zsúfolá­sig megtöltötték a kovácsi magyarok, áathu- reczky Károly földbirtokos szívből jövő sza­vakkal köszöntötte az Erdélyi Párt kiküldött teit. Ezután dr. Szabó Lajos mondott nagy­hatású beszédet, melyben kitért a közösséget érintő minden problémára, szóba került igy a Kösmö patak szabályozása és a tankárkok ügye, a községi legelő, a kultúrterem, a tej­szövetkezet és a közcllátás kérdése is. „Hu­szonkét év szenvedéseiből, tűréséből — mon­dotta — kőoszlopot állitcttunk fel az idő tovazugó folyója mellett, ez az oszlop ott áll a magyar templom és a magyar iskola mellett, emlékcztetésül a múltra, buzdításul a jövőre nézve.'1 Az egybegyűltek lelkes tüntetéssel fogad­ták a testvéri szavakat. Majd dr. Erdélyi Gábor ügyvéd beszélt a történelmi idők leg­nagyobb követelményéről, az összetartásról. A beszámolót Nagy Lajos s. lelkész beszéde zárta be. Ezután Bihari Zsigmond községi bí­ró üdvözölte a vendégeket, majd Molnár Zol­tán lelkész mondott nagyhatású beszédet. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. Vacsorára Llaloert Lajos földbirtokos és fe­lesége látta vendégül a kiküldötteket, akik a késő esti órákban tértek vissza Nagyvárad­ra. A szikrázó csillagos ég alatt robogott ve­lem a kocsi a bihari állomás felé. Lelkem­ben még ott zsongott a sok kellemes benyo­más ezerszinü képe. Még erősebbé vált a meg­győződésem, hogy hitet meríteni falura men­jen a városi ember, ahol a magyar mult és a magyar jövendő biztató képe ott világol a föld népének arcán. Tőlük tanulhatunk hi­tet, reményt és szeretetet. így van ez Hegy­közkovácsiban is, ahol éjszakának idején Szi­lágyi Sámuel superintendens ur alakja suhan1 tova futó felhőkben az alvó falu felett. Ta­lán megáll egy pillanatra, majd eltűnik a sze-' lek szárnyán. Áll a templom, áll a kúria, pi­hen a falu, csak egv kakas szól a kertek alatt, keletén hajnalodik. Nagy Lajos. Ismerjük meg jövőnket! Nostradamus Csillagorákulum 1943. évre Ez a kézikönyv hónapról-hónapra megmond­ja mindenkinek, hogy milyen égihacásokkal kell. számolnia. Ezek a hatások természetesen egyszer jók, máskor rosszak s meglehet, hogy ugyanaz a hónap valaki számára kedvezőtlen­nek ígérkezik, mig egy másiknak, aki más napon született, nagyon is kedvező. Az el­sőnek tehát az legyen a célja, hogy óvatos­sággal ne adjon alkalmat a rossz hatások ér­vényesülésére, a másiknak pedig az, hogy a jó hatásokat minden tőle telhető eszközzel igyekezzék hasznosítani. A hasznos könyv ára 3.80 pengő. Kapható az ELLENZÉK könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal megküldjük. ja«, reoruar 1 /. SZÍNHÁZ fri MŰVÉSZET Turanüot Bodó Erzsivel, Uidy I ranciskával és Laczö Istvánnal Ki vélnie sen szép operai e>,u-t ígért teg­napra a szinlap, a Tu ran dől előadását, La- czóvail, Takáls Paulával *’> Ifidy ErancN- káva’i. Takáts Paula hirtelen megbetege­dési1 miatt azonbau n< hé/ helyzetbe került a színház,' szcrme-érc sikerült gondoskod­ni róla, hogy Pótló Erzsébet, u budapesti Operaház » y 1 k. I urandotja utazzék Ko­lozsvárra s igy fnss érdekességet kapott az előadás: két pe»ti vendég énekelte a fő­szerepeket. Bodó Erzsébet, akinek Kolozsvár kö­zönsége külön hálával tartozik ezért a fá­rasztó „beugráséi-!“, szép sikerrel lépett feá színházunkban. Turundotja más felfogást tükrözött é-s más jellegű volt hangban is, mint a I akáts Pauláé. A szerep hangsú­lyozottan erős drámai szopránt kíván, Bodó Ei/-éhet erőteljes, szép csengésű drámai szopránjának azonban lírai árnya­lata van. a szerep tehát nem reá szabott, de ettől függetlenül1 teljesitmépyét nagyon Sokra értékeljük. Magától értetődően a lí­raibb hangulatú jelenetekben jobban ma­gával ragadott, játék szempontjából nein hideg és fenséges, hanem közvetlenebbül emberi és érző J urandotot alakított- La- ezó Istvánt nagy szeretettel és véglegesen szivébe fogadta a kolozsvári közönség Kalaf herceg szerepében ugyancsak nagy hangerejével tündöklőit; feltűnő, hogy a rövid. deklamáló részek is ugyanő van hangerővel szórónk nála, mint az áriák- A „Senki sem alhat“ kezdetű románcot, amelyet melegen, sok kifejezőerővel adott elő. y közönség követelésére meg kellett ismételnie. Hídy Franciskáiról, operánk egyik legtehetségesebb tagjáról, csak a •Agnagyobb elragadtatás hangján szólha­tunk. Hangjának színgazdagsága, nieloggr- ge rendkívüli érték. Előadása érzelemtől áthatott, a hangzók torzítása tié.kiil ejti a szöveget, jó az erőbeosztása, mindenkép megérdemelte tegnap is zajos sikerét. Vaszy Viktor, mint az egész előadás szel­lemi motorja, a kitűnő szólóénekesekkel, a jól szereplő kórussal s zenekarral magas színvonalú Turandot-előadásban részesí­tett. Apró technikai zavarok, a korábban összefutó függöny, az időnként egészen fölöslegesen tu hangos súgó azonban nem engedték az előadást élménnyé válni. K. B. Újabb lopás és b^'orés az Elsötétítés Id3js alatt — Rendőrségi bilnügyi krónika — KOLOZSVÁR, február 17. (Az Ellen­zék munkatársától.) Az utóbbi 24 órában a rendőrség bűnügyi nyilvántartásában az alábbi esetek szerepeltek: Angyal Antalné, Rákóczi-ut 71. szám alatt lakó uriasszony feljelentést tett is- ţ mere tie n tettes ellen, aki 15-én este űz 1 egyik belvárosi étteremben a fogasra fel­akasztott több mint 800 pengő értékű ja­pán nerz bundáját eJiiopta. A rendőrség büniigyi osztálya a károsult uriasszony feljelentésére széleskörű nyomozást indí­tott a tettes kézre kerítésére. A rendőrség kedden elfogta és letartóz­tatta Orbán András lakás és foglalkozás- nélküli, büntetett előéletű 38 éves festő és mázolósegédet. Beigazolódott ugyanis, hogy két ismeretlen társával három nap­pal ezelőtt betört Gál Miklós, Luther-utea 24. szám alatti lakos házába és onnan a nyitott kocsiszínből buza- ég tengerüisztet, valamint két tyúkot ellopott- A vizsgálat eddigi adatai szerint Orbán András éts két bűntársa este 9 és 10 óra között, tehát az elsötétjtési időben követte e! a betörést és lopást, erre vonatkozólag azonban a vizs­gálat még folyik. Orbán Andrást rendőr­ségi kihallgatása után további eljárás vé­gett átadták az ügyészségnek, mig másik két bűntársa kézrekeritésére tovább fo­lyik a nyomozás. LÉGOLTALMI KUTAKAT LÉTESÍTE­NEK NAGYVÁRADON. Tudósítónk' jelen­ti: A város üzemeinek igazgatósága ma dél­előtt ülést tartott és ezen egyebek között el­határozták, hogy az egyes utcákon l&goltal mi kutakat állítanak fel. EMLÉKKŐNYVEX, VENDÉG­KÖNYVEK nagy választékát találja az „Ellenzék*1 könyvesboltban, Ko­lozsvár, Mátyás kiráivtér 8* ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents