Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-16 / 37. szám

'! 1943 február 16. Uliii ríY« Kíru: Ember Qéza országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának elnöke a magyar sorskérdésekről fartőit előadást SZATMÁRNÉMETI, február 16. Ember Géza országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának elnöke és országos al- elnöke, a Vetés községi pártszervezet közgyű­lése alkalmából nagysikerű előadást tartott szombaton délután. A közgyűlésen a község magyarságán kivül nagyszámban képviseltet­te magát az óvári községbeli erdélyipárti szervezet is. Szatmárnémetiből Boros fenő iei. esperes-lelkész, az Erdélyi Párt vármegyei el­nöke, Thuróczy Zsigmond, a Légoltalmi Egyesület elnöke és Némedy Gábor vármegyei főtitkár vettek részt a gyűlésen. Megnyitó beszédében Koronka Pál dr. ref. lelkész, a vetési szervezet elnöke üdsmzölte a megjelent pártvezetőket és a gyűlés résztve­vőit. Lendületes beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon manapság minden po­litikának a győzelem politikájának kell len­nie. Ennek a célnak érdekében kell szoros egységben tömörülni minden magyarnak. Ember Géza országgyűlési képviselő tartal­mas beszámolója következett ezután. Ezt a háborút — mondotta — meg kell nyernünk, mert az életet, vagy a halált jelenti számunk­ra. Minden erőnket össze kell fognunk a vég­ső cél, a győzelem érdekében. A háború két fronton folyik. Nemcsak az arcvonalbeli ka­tonáknak kell harcolniok a világtörténelem legnagyobb háborújának kedvező be­fejezéséért, hanem nekünk is, akik itt- ző befejezéséért, hanem nekünk is, akik itt­hon vagyunk. A mi feladatunk három irá­nyú; fenn kell tartanunk a belső rendet, meg kell őriznünk a fegyelmet és a termelés foly­tonosságát. Az első világháborúban nem az ellenség vert meg bennünket, hanem a belső front. Mindent meg kell tennünk az emlitett három feladat kifogástalan megoldása érde­kében. Manapság idehaza panaszkodni haza- fiatlanság. Amig a fiaink az orosz pokolban életüket kockáztatják, a legtermészetesebb dolog, hogy mi mindenről lemondjunk, mert akkor több jut nekik. Lebegjen mindig a sze­münk előtt a gyászos emlékű 1918. Ezután az Erdélyi Párt kétéves működését vázolta Ember Géza. Hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Párt kormánytámogató párt, amely tudatában van annak, hogy a mai nehéz vi­szonyok között nem bírálni, hanem segireni kell a kormányt, amely az országot ezekben a sorsdöntő hónapokban vezeti. Nagy sikerrel fogadott beszéde végén fel­szólította Ember Géza a megjelent falusi ipa­rosokat, hogy adják elő panaszaikat cs kí­vánságaikat. A maga részéről mindent elkö­vet, hogy minden jogos sérelem orvosoltus- sék. Thuróczy Zsigmond volt a következő szó­nok, aki tartalmas előadást tartott a légiha- boru veszélyeiről és az ellene való védekezés módjáról. Boros Jenő vármegyei elnök arra buzdítot­ta a megjelent falusi magyarokat, tartsanak ki magyar hittel és egyesitett erővel a győze­lem érdekében. Kirila Miklós vetési gazda a terményárak emelése érdekében emelt szót. Ember Géza válaszában kijelentette, hogy az uj termés arait magasabb összegben ál­lapítják meg és hangsúlyozta, hogy a prob­léma megoldása nem az árak emlősében van, hanem a feketepiac megsemmisítése adja a kérdés egyedüli megoldását. Óvári község nevében Fehér Bertalan ref. lelkész, tagozati elnök iidvözöite a megjelent pártvezetőket és felhívta a figyelmet arra, hogy Óvári község gazdaközönsége súlyos ká­rokat szenved az elhanyagolt csatornázás miatt. Koronka Pál dr. a kendertermelés és a juhtenyésztés fokozását jelölte meg a textil- probléma megoldása gyanánt. A falusiak ken­dert termelnek és magukszőtte fehérneműt hordanak, ruhájukat a minden gazda által el­tartható néhány juh gyapjából szőtt anyagból állítják elő, olyan ruházatra tesznek szert, ameíy évekre mentesiti őket a gondtól és költ­ségtől, amivel a mai mürostos anyagokból va­ló ruházkodás jár. Kérte, hogy járjon közbe a párt annak érdekében, hogy a kenderter­melők a gyáraknak beszolgálatott termelvé- nyeikből bizonyos mennyiséget fonallá fel­dolgozva visszakapjanak és hogy a juhtartó gazdák az általuk termelt gyapjú egyrészé- nek házilag való feldolgozására kapjanak en­gedélyt. Némedy Gábor vármegyei főtitkár felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy az Erdélyi Párt szatmárnémeti irodája nem­csak közérdekű, hanem egyéni sérelmek orvos­lása érdekében is eljár. Forduljon tehát bi­zalommal minden párttag a pártirodához, ahol szives szeretettel fogadják és jótanács nélkül senkit el nem engednek. A meleg testvéri hangulatban lefolyt gyű­lés Ember Géza zárószavaival ért véget. „Segítségei csak önmagánktól várhatunk I“ Dr. Paízká Elemér képviselői beszdmoiőia N AGY VÁRAD, február 16. Az Erdélyi Párt bih arme gyei szervezete vasárnap Érmi- hályfalván tartott nagy választmányi ülést, amelyen Patzkó Elemér képviselő beszámo­lót mondott. Az ülést a gazdakor nagyter­mében tartották meg. Megjelent többek kö­zött Sass Kálmán református lelkész, dr. Ándrássy Ernő orvos, aiz érmihályfalvai ta­gozat diszelnöke, a pártközpont részéről Da- róczi Kiss Lajos vármegyei főtitkár. Az érte­kezletet Tóth István tagozati elnök nyitotta meg, majd Patzkó Elemér dr. tartotta meg beszámolóját, melyben hangoztatta, hogy so­hasem szabad elfelejtenünk, hogy csak önma­gunkra számíthatunk, segítséget csak önma­gunktól várhatunk. A különböző pártok ve­télkedéséről szólva, a hallgatóság hangos he­lyeslése mellett megjegyezte, hogy a mult ta­pasztalatai alapján elítélünk minden széthú­zást. Ma nem arra van szüksége a magyar­ságnak, hogy egyes uralomra terö, személyi hiúságban sertett egyének a kritika nagy hangján elégedetlenséget keltsenek, jó szándé­kú magyarokat a sárba tiporjanak, hanem ar­ra, hogy összefogjunk. Tévedtek, akik ma­gukat az egyedüli üdvözítő pártnak tüntetik fel, nincsen csak egy üdvözítő gondolat és pedig a nagy magyar nemzeti gondolat. Utána Daróczi Kiss Lajos ismertette a párt legközelebbi célkitűzéseit és hosszasan foglal­kozott az érmellcki gazdák legfőbb kérdésé­vel, a szőlőüggyel és javaslatára a földműve­lésügyi miniszterhez indítandó küldöttségbe az érmihály falvai gazdák részéről T óth Ist­ván községi bíró, helyi tagozati elnököt kül­dők ki. Azután Ándrássy Ernő dr. mondott záróbeszédet.. Képviselői beszámoló Szamosialván F. hó 15-én Gidófalvy István felsőházi tag, az Erdélyi Párt kolozsmegyei tagozatának al- elnöke és Vita Sándor országgyűlési képviselő Lázár Ferenc központi előadó kíséretében Szamosfalván látogatást tettek, ahol népes pártértekezleten vettek részt. Az értekezletet Szilágyi László ref. lelkész nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket, majd Gidófalvy István szólalt fel, hangsúlyozva annak a szükségét, hogy a nemzet egységét ezekben a nehéz "időkben tö­retlenül őrizzük meg, majd a belső front fel­adatairól beszélt, különösen a mezőgazdasági termelés fokozására hívta fel az egybegyűl­tek ügyeimét. Azután Vita Sándor tartotta meg beszá­molóját, rámutatva azokra az erőfeszítésekre, amelyek a nemzetet a trianoni béke után a melyből kiemelték. A magyarságot a jövőben csak saját fiainak a munkája, akarata és hite tarthatja meg. Éreznie kell minden magyar­nak a magyar közösség szeretetét és támoga­tását, de tudnia kell azt is, hogy reá a nem­zet életében milyen feladatok és kötelességek várnak. A gyűlés végén a szamosfalv-ai magyarság problémái kerültek megvitatásra. ■ A DA KOZZUNK a 93.088 sz. cukkiama © EáméUá*águ Hwníu^záné iéU tcţăşaktiâi&i» t Emlékezés a árdiktutuwmwu I! Miért harcolnak cs magyarok a bolsevista Orosz 01 szeg eilen ? Azonnal kész a válasz. Ki ne emlékeznék a huszonöt év előtti véres napokra. Minden magyar a saját bőrén érezte, hogy mit jelent a bolsevizmus. a SIŰNA 3-as száma sem feledkezett meg erről a nevezetes évfordulóról és KUN BÉLA RÖVID, DE GYÁSZOS URALMÁRÓL számos képpel tarkított tudósítást közöl, amely feleleveníti előttünk a Károlyi-féle forradalomtól kezdve a boldog felszabadulásig az akkori idők minden bo rzalmát. A SIGNAL szép kiállításban, havonta kétszer jelenik meg, túlnyomórészt magyar szö­veggel. Kapható minden újságárusáénál. Eladási ára példányonként 40 fillér. Előfizetési megbízásokat elfogad az IBUSz, Budapest, V., Akadémia-utca 10. Előfizetési ár- y* évre P 240. Csekkszámlaszám: 2)929. saaasairasH sxaeaztrasmnw -vnnssaaasi-jeau így áldozott a kolozsmegyei községek magyar­sága a honvédcsaládokért!... KOLOZSVÁR, február 16. (Az Ellen­zék munkafáTSától.) Beszámoltunk leg" utóbb Tűre és Móra község lakosságának arról a nemes áldozatkészségéről, amelyet a hadbavonult honvédek hozzátartozóinak feJsegélyezésére indított mozgalom iránt tanúsítottak. Örömmel jegyezzük fel!, hogy a türei és mérai magyarok lelkes adakozá­sához méltóan vette ki részét ebből a ne­mes mozgalomból Magyarvista község la­kossága, valamint a többi kolozsmegyei fal" vak é’s községek magyarsága is, amelyek­ről alább részletesen megemlékezünk. Magyarvista község iskolás gyermekei harminc darab énekeskönyvet, a leventék 3400 darab cigarettái:, mig az asszonyok 66 kiló teasüteményt és húsz kiló almát küldöttek a harctérre a Vöröskereszt ut­ján. Ezt megelőzőleg egy szekér rako­mány szőttes, vászOD, ruha és szőrmene- müt gyűjtött össze az állami iskola fá­radhatatlan igazgatója a községi bíróval 1 együttesen s azt is elküldötték a harcté­ren küzdő honvéd katonák részére-. Tcr- vábbá az iskolásgyermekek előadásaiból, a leventék gyűjtéséből s a templomi perse­lye« adakozásokból összesen 528 pengő gyűlt egybe s azt is eljuttatták a Vöröske­reszthez, mig a kolozsvári Vöröskereszt hadikórház kérésére 62 kiló tollat, a harc­téren küzdők részére pedig 59 melegítő párnát küldött el a község, legutóbb pedig a Főmékóságu Asszony által kezdeménye­zett gyűjtéshez tisztán adakozásból 2.637 pengő 50 fillért gyűjtöttek össze. Olyan szép és nemes megnyilatkozásai ezek a legtisztább és legönzetlenebb emberi áldo­zatkészségnek, melyről csak a legőszintébb elragadtatással emlékezhetünk meg. A magyarvistaiak példaadóan szép mn- gatartilsával kapcsolatban jóleső örömmel számolhatunk be a többi kolozsmegyei köz­ségek gyűjtéséről és adományairól is, Dá- róczy Ferencnek, a kalotaszegi református egyházmegye esperesének jelentése alap­ján. Magyarkapusról a mult év végén ä Vö- röskerszthez 7 drb. nagy párnát, 22 drb. kis párnát, 5 drb. lepedőt, 100 drb- vá­szon törlőt, 18 darab párnahuzatot, 60 kgr. teasüteményt, 3 kgr- füstös szalonnát és 6 pár érmelegitőt küldtek. Mákófalváról- 85 kgr. tieasiiteményt, 50 kgr. almát, 3000 drb- cigarettát és 35 drb. melegitő párnát küldöttek a Vöröskereszt­hez. Hidalmásról 6360 drb- cigarettát, 135 pengő készpénzt, nagymennyiségű pipado­hányt, több kgr. tésztát, sok könyvet és ruhaneműt, valamint 30 inelegitőpárnát küldtek a Vöröskereszthez/ Bogártelkéről 37 drb. katougi párnács­ka és 500 drb- Levente cigaretta külde­tett. Magyarókerekéről 7 drb. gyaipjupárna­Egeresről 2190 cigaretta, 139 drb. tojás, 39 csomag dohány, 5 doboz gyufa, 1 kgr- sütemény, 10 pengő, 4 drb. ing, 8 drb. szvietter, érme'égjtők, sálak, prémek, szőr­megallér, mellre való és egyéb vászon és ruhanemű, 15 drb. szeretetcsomag a Vö­röskereszt Egylethez. Szucságból a kolozsvári tanitókházában berendezett kórház részére vittek 1 nagy, 2 kis párnát, 6 zsák fosztott tollat, a Vö­röskiereszt utján a harctérre karácsony­kor 7 drb , egyenkint 1.75 kgr.-os szeretet­csomagol, azelőtt 46 báránybőr sapkát, 6 gyapjupokrócot, 14 sálat, 8 mel’revalót, 191 pengő pénzt, 30 kgr. teasüteményt, 350 drb. tojást és sok cigarettát küldtek. Nyárszóról 61 drb- melegítő párnát és 4 szeretet csomagot. Sárvásárról 36 drb. melegítő párnát és 50 pengő értékű cigarettát és dohányt küldtek a harctérre. Türéből az Eli enzékben már közölt 52 drb- kórh ázi párnán kivül 30 drb. melegí­tő párnát is küldtek a harc-téri katonák részére. Magyarbikalról 52 drb- 1 kgr.-os kará­csonyi szeretetcsomagot és 29 drb. mele­gítő párnál küldöttek katonáinknak. Mindez, amit fentebb felsoroltunk, ékes, beszédes bizonyitéka a magyar községek megható áldozatkészségének s bizonyára mindenkit különös örömmel tö-!t el az a körű inény is, hogy az erdélyi s köztük elsősorban a kolozsmegyei községek ma­gyarsága példaadó módon vette ki részét a harctéren küzdő honvédeket és azok hozzátartozóit segélyező nemes, szép moz­galomból. , ísmM Risto Ryti! választotta elnökévé Finnország HELSINKI, február 16. (DNB—MTI.) Hétfőn nagy szótöbbséggel két esztendőre új­ból Finnország államelnökévé választották Risto Rytit, az eddigi államelnököt. Risto Ryti 1889-ben született a délfinnor­szági Huittinben. Jogi tanulmányai befejezté­vel 1908-ban államvizsgát tett és mint ügy­véd 1918-ig tevékenykedett. A függetlenség kikiáltása után Ryti a finnországi legbefo­lyásosabb gazdasági vezető emberek sorába tartozott. 1924-ig kétizben volt pénzügymi­niszter, 1918-tól 1924-ig országgyűlési kép­viselő, 1923—33. között a finn nemzeti bank elnöke. 1939-ben miniszterelnök lett s mint ilyen 1940. márciusában aláírta a moszkvai kényszerbékét és továbbra is a kormány élén maradt, amikor az a kényszerbéke aláírása után újjáalakult. A súlyosan megbetegedett Kallio elnök helyére 1940. márciusában a finn parlament történetében példátlanul álló 96 százalékos szótöbbséggel megválasztották államelnökké arra a hivatali időre, melyet előde betegsége következtében nem tölthetett be. Mint miniszterelnök és államelnök, Rity a legsúlyosabb időkben döntő befolvást gya­korolt az ország sorsára. Eréllyel és ráter­mettséggel kormányozott, amikor az elszige­telt Finnország Moszkva hallatlan harcos po­litikájának volt kitéve és minden pillanatban azzal kellett számolnia, hogy a Szovjetunió újból megtámadja és nagy áldozatok árán ki­vívott függetlenségét végképpen elveszíti. Berlin: Finnország harcol sza« badságáért BERLIN, február 16. (MTf.) Berlinben megelégedéssel vették tudomásul Rity má­sodszori megválasztását, ámbár ez az ered­mény egyáltalán nem volt meglepő. Berlini politikai körök felfogása szerint az, hogy Re­tire adták le a szavazatok túlnyomó több­ségét, azt bizonyítja, hogy a finn nép tovább­ra is azokat az alapelveket és azt az irányt kívánja követni, amely előírja, hogy Finnor­szágnak harcolnia kell szabadságáért és ön­állóságáért. TÖLTŐTOLLAK minden árban, minőségben nagy választékban aa ,;ElIenzék“ könyvesboltban, ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents