Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-13 / 9. szám
I ELLKNZCÎ 1943 )anaár 13. m\ K-nsysZwSeli a löidmäyelesüßtfi tárcában A föld Uirt ok rendezési Rrolgá' latban A m kir. (ö dnnlvelfsiigyi minister « fö'rl- biiloke nde.rsi ^.’.ol^alati ^zemóly/et loga!- u\a.át>i os gdv.dá&jgi s/aklótszáinábct dr, Vujta István ideiglenes minó*»egü telepitésügyi se- gedtitkirl telepitésügyi titkirió, dr. Mind- szenty M klós ideiglenes minőségű telepites- uyyi logalmazól ideig ones minőségű telepi- t-osügyi segédtitkárra, ilr. Érsek György, dr Kovács Rezső telepit ügyi gyakornokokat ideig'enes minőségű U epitósilgyi íogalmazó- vá, Tövissi József telepitésügyi gyakornokot ideig’enes minőségű telepitésügyi segéd felügyelővé, di. R^ka Miklós telepitésügyt gyakornokot ideig len «'s minőségű telepitésügyi fogalmazóvá, Márton András te'epitésügyi gyakornokot ideiglenes minőségű telepitésügyi segédfelögve’ővé, dr. Huszár Ferencet ideiglenes minőségű in. kir. telepitésügyi fogalmazóvá kolozsvári állomáshel’yel kinevezte A fö'dbirtokrendezósi szolgálati személyzet mérnöki szak 'étszámába Csaba Gyula ideiglenes minőségű mérnököt Kolozsvár állomáshellyel ideiglenes minőségű főmérnökké kineveztek. A műszaka 6zak létszámába László Levente és Weige'. András kolozsvári lakosokat ideiglenes minőségű II. oszt. műszaki tisztekké nevezték ki. A gazdasági felügyelői tiszti személyzet létszámába Csömör Barnabás (Eeszterce) gazdasági felügyelőt a VII. fizetési osztályba soro’t gazdasági fe'ügvelóvé kinevezték. A gazdasági fe’nevelői tiszti személyzet létszámába Ha'faludy Ferenc (Hidalmás) gazdasági felügyelőt ideiglenes minőségű gazdasági feJ- ügye'évé, Újvári Sándor (Csíkszeredái, Szopkó leire (Nagyvárad), Rápo'.ty Endre (Beszterce), Kaltenbach Rezső (Kolozsvár) gazdasági felügyelőket gazdasági (Vili.) felügyelőkké kinevezték. A gazdasági felügyelői tiszti személyzet létszámába Martos Géza (Margittá) Schmidt Kálmán (Técső) gazdasági segédfei- ügyelőket gazdasági feügyelőkké, Vass Sándor (Szatmárnémeti) ideiglenes minőségű gazdasági segódfelügyelőt Ideiglenes minőségű gazdasági felügyelővé, Bőd Sándor (Vaj- daszen'iván) oki. gazdát ideiglenes minőségű gazdasági felügyelővé kinevezték A cazdasági felügye'ői tiszti személyzet létszámába Mágory Géza (Marosvásárhely', Ka'már István (Marosvásárhely) gazdasági gyakornokokat, Márk Sámuel (Mezőbánd) oki. gazdát ideiglenes minőségű gazdasági segédfelügyelőkké kinevezték A foídmüve' ssügyi miniszter a gazdasági munkaügyi felügye'ői tiszt’ szemé’yzet létszámába Forgács Ferenc gazdasági munkaügyi felügyelőt a VIII. fizetés’ osz'á’vba gazdasági munkaügyi felügyelővé kinevezte. A miniszteri számvevőségi tisztviselők létszámába Szeifried Jenő (Marosvásárhely) kisegítő munkaerőt miniszteri szám- vevős'gi tanácsossá, Béldi Dénes. Dombóvári Sándor, Pá'vö'gvi József. Dobosi Jenő, dr. Lóránt Aurél, Dömötör Sándor, Marczell Lajos, Szi’ágyi József (Beszterce), Szalmay Gvu'a (Kolozsvár), dr. Újvári Mihály, Izmáéi Ferenc (Kolozsvár) miniszteri számellenőröket miniszteri számvizsgálókká Varga Györgyné (Ko’ozsvár) ’deiglenes tn’nőségü miniszteri számt’s7tet ideiglenes minőségű miniszteri számeLlenőrré, PaDP Ferenc (Nagybánya), Hargitai Béla. Gál Elek (Kolozsvár), Zavilla Dénes (Marosvásárhely) számgyakjomokokat miniszteri számtisztté K’óez László. Schuller János (Beszterce), Létai István (Marosvásárhely), Ger°ndai János, Kremniczki László, Miszovits Olivér (Nagybánya) számgyakomokokat 'deiglenes minőségű miniszteri azámtisztté kinevezték. A miniszteri számvevőségi tisztviselők létszámába Dézsy Zoltán (Nagybánya), Eszményi József, Kékesi Gyula Vadász Ferenc, Bóni6 I ász’ó (Nagybánya), Lengyel László (Marosvá- s=rhe’y), Haennel Tivadar (Ko'ozsvér), Vörös József, Pápai Zoltán (Marosvásárhely), dr. Pinti József (Nagybányai) számvevőségi dijno- kiokat, Ferencz Gizella (Kolozsvár) számvevőségi kieegitő munkaerőt számgyakornoko-kká kinevezték. A m kir. földművelésügyi miniszter a fö'd- müvelésügyi minisztérium sepédhivatali sze- mé’vzetének egyesitett létszámába Schmidt Ilona (Csíkszereda), Boros Gábor (Székelvud- varhelv), Léderer Vi'mos (Kolozsvár), Román Sándor (Királymező), Szalav Károly (Kolozsvár), Ambrus Gerge’y (Gvergyószentmiklós) kezelőket irodakezelési gyakornokokká kinevezte. A m. kir. föídmüvelésügyi miniszter Paraşi Erzsébet (Sepsi6zentgvörgy), Bánhalmi János (Ko’ozsvár). Karsay Ida Erzsébet (Kolozsvár), I’niczky Katalin (Beszterce). Pályi Margit (Naszód). Bazánt Ferenc (Borpó), Mikó Ferenc (ceosiszentgyö’-gy), Vékonv Margit (Dés), Zsiga Tibor (Marosvásárhe’y), Lészay Tibor (Élesd’, Imreh Dénesné (Csíkszereda), Seress Andor (Beszterce), Ludmann Margit (Marosvásár- he'y), S’pos Erzsébet (Marosvásárhely), Kerekes Jenő (Kolozsvár) dijnokokat és br. Bámffv Q’ga marosvásárhelyi lakost ideiglenes minőségű keze’ővé, Papolczy Albertné (Marosvásárhely), Bartkovszky Erzsébet (Kolozsvári, Gvörfi Sándor (Kolozsvár), Csektne Margit (Ko'ozsvár) segédhivata'.i kisegítő munkaerőket dilnoki minőségben alkalmazta. A föld müve’es ügyi minisztérium központi igazgatás altiszti és szolgai személyzetének ’étszámába Bánlaki József (Kolozsvár) kise- g’*ő szolgát és Szabó Köntös Sándor kolozsvári lakost ideiglenes minőségű, II. osztályú altisztté kinevezték. Az államerdészeti altisztek személyzeti létszámába Trax’er Gyu’a (Sófalva) szaka'tiszt, m. kir. főerdőőrt műszaki altiszt, m. kir. fő- erdőőrré, T akner La’os (Nagybánva), Dobos Béla (Nagybánya), TaLar Aadrás (Zilah.), Hadnsgv Endrei (’B«*^rtw>-»), Györgv láno* (Marosvásárhely), Lakatos Pejenc |FH*óviso|, Cajda Gábor (Nagybánya), Deák Ferenc (Nagybánya), Bráz Mihály (Beszterce), Dobna János (Marosv isiUtiely), Siaik Jái.os (Maius- vásárhely), Medve« József (Nagybánya), Mezei Sándor (Marosvásárhely) ideiglenes minőségű s/dkaltlszt, rn kir. főeidőőröket ide’g'e- nes minőségű műszaki altiszt, rn kir. főeidő- őrökké, 1 eitner István (Márainarossz.igel,, Gergely Lajos (Nagybánya), Palczer Ferenc (Nagybánya), Hodacsek F’ál (Nagybánya) Bányai János (Beszterce), Paleru/ir Gyu'a (Nagybinya), Költő Imre (Görgényez.entimre,, Magyari József (Beszterce) és Jurtánk Lipot (Nagybánya) ideiglenes minőségű I oszt. altiszt, m. kir. erdoőröket ’deiglenes minőségű szakalliszt, m. icir. főerdőőrökké kinevezték. Az á’lamerdéezeti altisztek személyzeti létszámába Kováts Béla (Marosvásárhely) vo’t román állami főerdőőrt ide’glenes minőségű | műszaki altiszt, tn, kir főerdőórré, Syl'abi i Ernő (Zilah) városi szakaltisztet ideig’enc« mi- I nőeógü szaka'tiszt, in. kiir. lőerdőőrré, Torok • Jánost (Görgtnysz.eg) ideiglene* mmőaAgQ *WikaJti#ntr rtt Madara* litvánt (fiórgény*r»-g| idetgiani« minőségi) az a kait,azt, m. kir ©or,. donyvaretővÁ, továbbá őzekaly Andrást |<V>r gényszsg) tdelgl^maa minőségű I o. altiszti*. Katár* Ferencet (Górgényazrtg) ideiglenes rn> nőségű 1 oszt altiszt, mozdonyvezetővé, Szi>- gyártó Györgyöt (Görgényszeg) ideig'enes minői.égtl 1. osztályú altisztté, Pomp I^ajost (Cör- génys/eg) ideiglenes minőségű I szt. a.tiízt, m. kir. mozdonyvezetővé, Boér Ferencet (Mii- rosvásárhely), Va-:s Józsefet (Görgányszegi es Szabó Jenőt (Görgényszeg) ideiglenes minőségű I. oszt altisztekké kinevezték. Az állain- erilószeti altisr/tek személyzeti 'ótszámiba Vas« Ferenc (Nagybánya), Ambrus Ferenc (Beszterce), Bácz Béla (Nagybánya) ideiglenes minőségű II oszt. altiszteket ideiglenes minőségű 1. osv.t. al'isztekké kineveztek. A vízügyi műszaki szolgálatnál az ultievJek létszámába Kató István (Máiarnarosssziget), Varga István (Marosvásárhe'v), Máramarosi Gyula (Máramarosszigetl, Pető Sándor IC s'k- szereda), Turcsányl József (Szatmárnémeti), Rácz György (Cs kszereda), v Tóth József (Kolozsvár), Mo'nár Károly (Nagyvárad) napi- béres vizmestereket ideiglenes minőségű szakaltisztekké kinevezték. Tiszteletbeli véndiákká választotta Szabó Jino3 országgyűlési képviselőt a nagybányai öregdiákok egyesülete nagybányai NAGYBÁNYA. január 13. Tudósítónk jeíenti: A visszacsatolás után is Budapesten maradt nagybányai öregdiákok nagyrészének kérésére a nagybányai öregdiákok egyesülete Budapesten tartotta meg ó-^év utolsó napján rendes évi összejöve- tei'éti amelyen Nagybányáról is több öregdiák. köztük dr. Szabó Miklós polgár- J mester, az egvesü'et ebiöke, Füvessy [ László v. képviselő, titkár vett részt. Az összejövetelen Füvessy László t'lkár ismertette azt az épitőmunkát. melyet 1Ü12 ben Nagybányán Szabó Miklós polgármester végzett. Köszönetét mondott ; továbbá Füvessy titkár a I öregdiákok nevében a nagybányai sajtó I orgánumainak, Krizsán Pál és Gyulay J. Károly 'lapszerkesrtőknek a iiasziios és áldozatos munkájukért mellyel az építő munka szolga atába állottak, rnajd bejelentette, bogy az egyesüket ér<k“nii elismeréséért tiszteletbeli véndiákká választja Szabó János országityirb'-si képviselőt. Füvessy László jelentését nagy tetszéssel és mege’égedéssef fojradták a nagybányai öregdiákok, m<’jd elhatározták, hogv a következő összejövetelt Nagybányán rendezik meg. (gy-) MÜNCHENER NEUESTE NACHRICHTEN MAGYARORSZÁG ÚTJÁRÓL BEELIN, január 13. A Münchener Neueste Nachrichten ,,Magyarország útja“ cím alatt közli Arthur Kora- hubernek, budapesti tudósítójának figyelemreméltó cikkét. Kornhuber cikkében megállapítja, hogy az 1941- es esztendő további magyar revizionista kívánságok beteljesedésének az esztendeje, amelyekkel az 1939-es esztendő megkezdődött, az 1942- es évre Magyarország hadbalé- pése nyomta rá bélyegét. Magyarország részvétele a bolsevista ellenség ellen folyó háborúban—ezzen az ellenfélnek véres uralmát Magyarország már az első világháború után átélte és vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának vezetése álatt a nemzeti ellenforradalommal leküzdötte — a nép élet- bermi aj adásának biztosítását szolgálja, amelyet még a közelmúlt- ban is a vörös hullámok veszélyeztettek a Kárpátok koszorújánál. A magyar honvéd, aki német és szövetséges baj társaival vállvetve harcol a Don mentén Európa biztosításáért harcolva, sokkal inkább lat- baveti életét, mint más, távolabb fekvő nép. A magyar nép a történelem során megszokta, hogy erődként feltartóztassa a keletről jövő rohamokat s így a magyar nép a most folyó háborúban is elfoglalta őrhelyét. A cikk Írója a továbbiakban Magyarország belső problémáival foglalkozik. Számos olyan kérdésben, amelyek a múltban erősen befolyásolták Magyarország politikáját, mint pl. a nem ezt iségi kérdésben, a legújabb események figyelemreméltó változást idéztek elő, amely megnyilvánult a vezető réteg szellemi magatartásában, ami remélhetőleg éreztetni fogja kedvező hatásait. A lényegében azonban továbbra is fennáll az a döntő jelentőségű kérdés, hogy Magyarország, tekintve a mindenütt kibontakozó európai ujjá- rendezést, a radikális szociális megújulás útjára lép-e, vagy pedig csupán arra szorítkozik, hogy elővigyázatos tartózkodással csupán egyes reformokat valósítson meg. A lap ezután kifejti, hogy a nemzeti ellenzék radikális reformokat követel és kívánatosnak tartja, hogy Magyar- ország fokozottabb mértékben készüljön fel a vilátmézeti harcra is és ezzel kapcsolatban foglalkozik Kál- lay Miklós miniszterelnöknek a kép- viselőházban tett idevonatkozó nyilatkozatával. A miniszterelnök a legújabb tagadhatatlan szociális vívmányokra utalva állást foglalt a forradalmi programokkal szemben és egy elővigyázatos és alkalmazkodó politika mellett szállt síkra. Kijelentette, hogy jól ismeri az ezeréves államépület vakolathibáit és repedéseit és hogy ő is az épitmény tökéletesít ésén fáradozik. Azonban a jelenlegi nehéz időkben — mondotta Kállav Miklós miniszterelnök — vizsgálat tárgyává kell tenná előbb, hogy rendelkezésre áll-e az uj építéshez szükséges anyag és vsaiéi ég munkáskéz. Amennyiben erejétől telik, elvégzi a szükséges kijavításokat, légvárakat azonban nem szabad építeni, s csak akkor lehet belefogni az építés munkájába, ha sikerül tisztázni az erő, az anyag és az időbeli körülmények támasztotta k övetelményeket. Ha ezeket az ellentéteket, egy formulában akarjuk megszövegezni — állapítja meg a cikk Írója — úgy leszögezhetjük, hogy Magyarország minden politikai köre tudatában van a reformok szükséges voltának és hogy csupán az elkeHtíbetetien megújulás müvének méretét és annak ütemét tekintve törnek el a vélemények. A cikk végezetül utal_azokra a nehézségekre, amelyekbe a zsidókérdés megoldása ütközik még mindig Magyarországon. Más téren azonban jelentős haladás állapítható meg, amely: mindenekelőtt a nemzeti erők általános mozgósításában jut kifejezésre. Magyar zene küllöidí rádiókban Air:, r tértkjnt ráAiÁ mellett uU>* iirret rlkala>idn/.ni kitté a világűrben, egy idő ' óta mind több hull ámhámon találkozik magyar tzóval, magyar zenével. Sokr/.az 1 kdömé i er r ül, néha soké/.erről trólnak hozzánk — amint a múltkoriban mondták — a „tzeretet hullámhosszán". Üzenet ez, biztatás is, titkos intés, isak nekünk szánt jel, nemzetközi udvariasságot jóval meghaladó szívélyesség, sőt barátság jele. Nem eredmény-e, hogy ma kereken hat külföldi ál- 1 lám rádiód adóállomásai naponta tizenháromszor adnak összesen magyar híreket í A németek és olaszok mellett itt elsősor- 1 ban finn testvéreinket kell hálával megemlítenünk; a helsinkii rádióállomás öt hullámhosszon közvetít kétszer naponta magyar híreket, magyar nyelven. Többet jelent ennél az a tény, hogy egyre gyakrabban, egyre több hullámhosszon ’ találkozunk a magyar zenével. Eddig is hallottunk irmen-onnan magyarnyelvű dalokat. Ma azonban azokról a dalokról van szó, amelyeket népi értelemben is magyaroknak mondunk. Az igazi magyar zene hódit teret magának, minden beavatkozás 1 nélkül, önmaga értékeivel. Abból az alkalomból Írjuk le ezt, hogy a belgrádi rádió- 1 állomás, a német birodalmi véderő hivatalos rádiója sűrűn visszatér a magyar zenire, sőt a napokban egyik adása közben rövid ismertető szöveget is mondott a magyar dalról, a puszta fiairól, a magyarság európai jelentőségéről és szerepéről. Lemezt lemez után teltek fel a leadó lemez forgatógépére s mint érdekességet említjük, hogy a belgrádi német birodalmi adó inkább a tüzes magyar zenét, a magyar élnivágyás élénk ütemű megnyilatkozásait közvetíti nagy szeretettel katonahallgatóinak. ‘ Ugyanúkkor a bolgár rok'jnnépünk szófiai leadóállomása is sűrűn tűz műsorába magyar zenedarabokat. Érdemes megfigyelni, hogy a bolgár rádió inkább a lágy magyar dallamokat kedveli, amelyekben gyengédség, finomság, felszabadultság tör kifejezésre. Ezek a magyar zenei alkotások állanak legközelebb a bolgár lélekhez. Látszik, hogy a bolgár hallgatók szívesen hallgatják a könnyed magyar zenét, mert rádiójuk gyakran közvetít magyar zenedarabokat. Elmondhatjuk a dunai nemet adókról is, az olaszokéiról is. Igaz, a mi adóink is éppen olyan figyelmet szentelnek a nőmet és olasz zene uj termésére, mint ők a miénkre. A háború — mint annyi más nagy kérdésbe — a kuturjavak cseréjébe is erősen beleszólt. Német és olasz művészek elég gyakran megfordulnak a magyar rivaldafényben, még többször a rádióban, hanglemezen pedig mindennap. Mostanság egyre gyakrabban hallunk finn éneket, zenedarabot, lemezre vett katonadalokat és indulókat. A bolgár zene is tekintélyes képviselethez jut zenei műsorunkban. Ez azonban mindkét részről csak átmeneti megoldás lehet. Közös kívánságnak teszünk eleget, ha rendszeres kuiturcsere folyamában a zenénk „ kivit elét" is szorgalmzazuk, még pedig zenészeink külföldi hangversenyei révén. Küldjük el az igazi magyar zene művészeit azokhoz a baráti népekhez, amelyek nem csupán sorsközösségben élő testvért, Európa-f enni ártó népet látnak bennünk, de művelődési javainkat is megértik és szeretik, értékelni tudják. Itt a német és olasz nép mellett elsősorban a finn testvéreinkre és bolgár rokonainkra gondolunk, akik már eddig is megmutatták szeretetü- két irántunk és megbecsülésüket szellemi javaink iránt. p. i. IPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A BIHAR- DIÓSZEGI M. KIR. SZÖLÖMUNKÁS ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTELRE. A bihar- diószegi tn. kir. szőlomunkás iskola 1943. tanévre tanulók felvétele céljából pályázatot hirdet a földművelésügyi miniszter. A tanév 1943 március i-én kezdődik és november hó 30-an végződik. Szőlősgazdák fiai, vagy akik katonai szolgálatot, vagy magasabb iskolai képzettséget igazolnak, a felvételnél előnyben részeseinek. A tanulók részére tanulóotthon (internátus) áll rendelkezésre, ahol a tangazdaságban végzett munkájuk fejében teljes ellátást kapnak. Minden tanuló köteles magával hozni a legszükségesebb ruházkodási tárgyakat, továbbá egy metszőollót és oltókést. A felvétel iránti kérvények a m. kir. földművelésügyi miniszterhez címezve, legkésőbb 1943 január hó 15-ig az iskola vezetőségéhez adandók be. Parketfezésü munkálatokat jutányosra rüíísi Lőrinczi i Cs., Zápo!ya-utca 14. és Szentegyház-utca 1. (Sebők-cukráf>zda)
