Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-12 / 8. szám
s í rl 9 4 3 Január 12. ELLETíZfiK KOLOZSVÁR. január íz. (Az Ellenzék munkatársától.) Sűrű hóesésben, az EMKE speciálisan felszerelt népművelési szerelvényével magánkocsin és szánakon sietünk Páncél- csch felé, hogy az EMKE immár szokásossá vált vasárnap délutáni előadását megtartsuk a vidék magyarjai között. Nem lehet eléggé méltányolni az EMKÉ- nek azt a lendületes munkáját, amit az utóbbi időkben a népművelés érdekében megindított. A vetítőgéppel, filmekkel, villamos- áramfejlesztő géppel és hangszóróba bekapcsolható speciális, nagy gramofonkészülékével és egész ládát kitevő néprajzi hanglemezekkel felszerelt szerelvény szinte naponta útban van Kalotaszeg, vagy Szolnok-Doboka irányában és az EMKE vezetőségén kiviíl a népművelési munkába bekapcsolódtak a „Termés" fiatal iróiy a Nemzeti Színház művészei és a megyei népművelési bizottság is. A páncélcsehi előadáson megjelent Kiss Károly dr. tanügyi főtanácsos, a Népművelési Bizottság elnöke, Szathmáry Lajos dr., az EMKE elnöke, Kovácsy Pál népművelési titkár, Walter Gyula EMKE főtitkár, Unghváry Sándor EMKE titkár és egy egész sereg iró és színművész. Természetesen a sok vendég közül nem szerepelhet valamennyi, mert az éjszakai órákig nyújtaná a műsort, de nem is ez az egyetlen cél, hanem az, hogy művészeti és irodalmi életünk lelkes, fiatal képviselői közvetlen kapcsolatba kerüljenek a faluval és megismerjék a népet, amiből úgy a művészetre, mint népünkre csak előny származliatik. Ezek a Pacal művészek és írók olyan lelkesedéssel járják a Kolozsvár környéki falvakat, vasárnapi nyugalmukat és pihenésüket feláldozva, a rossz utakon és nagy hidegben, hogy lehetetlen arra nem gondolni: ennek a munkának eredménye is lesz. Páncélcseh Szolnok-Doboka nagyobb községei közé tartozik, már járási székhelyül is felvergődte ingát. Amint a községben megtudjuk, negyven magyar család él benne kétszázötven román család melleit. Ez a valamikor színtiszta magyar község, a történelmi adatok bizonysága szerint, a XIX. század eleje táján románosodott el. A mai románok között ezek a legelterjedtebb családi nevek: Rózsa, Pulyka, Szilágyi, Kiss, Mariié, Ge/ső és Székely. 1514-ben fordul elő először a község neve. Birtokosai Rákócziak, Wesselényiik, Réthelyiek, Inczédyek, a gróf Kuunok, stb. voltak. A mult század végén rohamosan megindult az egykori nemesi birtokok elkal- lódása, három-négyszáz holdanként került a föld Jáko'oi Jakab, Jákobi Elirsch, Sahin Lukács és társaik kezére. Jelenleg a páncélcsehi kisbirtokosok átlag- vagyona 12 hold. A románok általában jóval módosabbak a magyaroknál. A legnagyobb birtok négyszáz hold, Sahin Gerő kezén. Az utolsó nagybirtokos Bodor Károly volt, akinek kétezer holdja a román idők alatt forgácsolódon: szét. Az egészet románok vásárolták meg, csupán egyetlen magyar ember, a jelenlegi biró vett meg kisebb részt. AUaí Htotyya'boU építették a líHnáft tempîamoi Az ősi magyar települést bizonyítja a község fekvése és a házak elrendeződése is. A magyarok házai ma is a falu közepén vannak nagyobbrészt és itt van a református templom is, amelyet hajdan erős kőfal vett körül. A kis templom eredetileg a dési templomnak megfelelő gót stílusú volt, két oldalablaka teljesen megfelel ' a dési templom ablakdiszi- tésének, úgyhogy valószínűleg ugyanaz a* építész építette. A későbbi átépítésekkel elvesztette eredeti stílusát és ma már alig muiat valami a régiségére. Református egyháza a XVII. század idején valószínűleg Bethlen Gábor fejedelemsége alatr alakult, a görög- katolikusok fatemplomát pedig 1731-ben építették a nemes Szénássy-család által az akkori községen kívül ajándékozott telekre. A Szénássyak csak azt kívánták ezért, hogy a templom harangját húzzák meg nekik, amikor meghalnak. Meg is húzták... Ugyancsak magvar nemesi adományból származik a papilak és kert helye is és adományozója, Alsó Borbála még azt a két kőművest is megajándékozta egy-egy darab földdel, akik a román templomot építették. Mondanunk sem kell, a két építész is magyar volt: Rápoti és Horváth. » Érdekes megemlíteni, Hogy a páncélcseHi I református pap a mult század nyolcvanas ) éveiben panaszt emelt a község előljáróságá- I nál, mint Kádár János kitűnő Szolnok-Doboka megyei monográfiájából olvashatjuk, hogy a görögkatolikus románok keresztje a piac közepén, úgyszólván a református egyház előtt áll, inig templomuk jóval félre esik és méltányossági szempontból azt kérte, hogy a keresztet helyezzék a görögkatolikus templom elé. A községi képviselő testület arra az érdekes évre hivatkozott, hogy a keresztet a páncélcsehi román jobbágyok 1848-ban állították a jobbágyság felszabadításának emlékére és az eltörlő törvénycikket, annak kihirdetését s egyéb erre vonatkozó nyomtatványokat a kereszt aljában helyezték el: a kereszt tehát nem vallási jellegű, hanem nemzeti emlék és igy maradjon meg a régi helyen. Valószínűleg ez volt az egyetlen, de annál beszédesebb emléke nemzetiségeink megértésének és lojalitásának. A mezőségi viszonyokra jellemző, hogy a község egyik román. nir áj át a román idők alatt Rózsa Sándornak hívták, aki ronTctn ember ugyan ma is, de nevét a románok alait is zs-vel irta. Néhány kilométerre fekszik a szomszédos Szótelke falu, ma tiszta román község, de mind Kiss, Török és Papp nevű családokból áll. / /sAz a % nayp a {tefralton" Amint a Fő-utcán végigmegyünk, megszólítjuk az egyik szembejövő embert: — Mesz- sze van a Hangya? Csak a fejét rázza. Erre románul kérdezzük, mire egyszerre készségesen szolgál magyarázatokkal. A Hangyában mindenekelőtt az tűnik szemünkbe, hogy a szokásos feliratok románul is olvashatók. — Mikor alakult itt a Hangya? — kérdezzük a kis fekete boltosnét. — Nem tudom. Csak két hónapja jöttünk ide. A korcsmában azonban magyar gazdák is vannak, akik már válaszolnak is a boltosné helyett. Elmondják, hogy még a régi háború előtt alakították a Hangyát és azóta is fenntartották minden viszontagság közcM. ^— Csak az a baj, hogy két hónapnál tovább nem igen marad itt egy boltos sem — szól közbe a boltosné. — Hogyan? Nincs elég forgalom? — Ráfizet. Pedig nagy forgalom van, éppen azt mondja az ellenőr is: az a baj, hogy igen nagy a forgalom. Ezen sehogy sem tudunk eligazodni, de mar arra figyelünk, hoay valaki a község volt bírójáról beszél, aki már az első háború előtt is biró volt a községben, a románok alatt is Az iskola bejárata fölött magyar és román felirat áll. A terembe összecsődült ugylátszik mind a negyven család apraja-nagyja, mert valósággal a felolvasó asztalt is korlilállja a tömeg. Szathmáry Lajos dr., az EMKE elnöke tart megnyitó beszédet, örömét fejezve ki, hogy az újjáéledt EMK£-nek módjában van megteremteni a kapcsolatot a falusi magyar néppel. Anyagi és erkölcsi támogatást igér a Páncélcsehen megalakulóban levő EMKE tagozatnak és a lelki magyar egység megteremtését kéri, többizben viselte ezt a tisztséget és még a felszabadulás után egyideig is megmaradt helyén, Papp Pálnak hívják és természetesen román ember. — Az román ember? — kapja fel fejét a boltosné. — Mostanig nem is tudtam. Úgy beszél magyarul, mint én. A, birtokügyekről beszélgetve, Sahin Gero re terelődik a beszéd, akinek négyszáz holdja van a községben. A mostani boltos előtti Hangya-kezelő is a Sahin-családból való volt. És ráfizetett. — Mióta lakik itt ez a család? — kérdezzük. — És honnan jöttek? — Ezek idevalók — siet a határozott felelettel a boltosné. A. gazdáig azonban jobban tudják, mint a boltosné, aki csak kct hónapja van a községben. Elmondják, hogy Szamosujvárról került ide a család, valamikor a nagyapa. É.s megtudjuk azt is, hogy a boltosné is örmény. Az iskola fele tartunk, ahol eddig már üzembe helyezték a dinamót és a népművelési szerelvényt. Az esti szürkületben a cégtáblákat betüzgetjük. Össze-vissza hármat látunk: Jéger Móric mészáros, Kovrig Antalné kelmefestő és Klein Adolf vegyeskereskedő. — Első alkalommal, de nem utoljára jelentünk meg itt közöttetek — fejezi be nagyhatású beszédét. Kiss^ Károly dr. tanügyi főtanácsos és népművelési bizottsági elnök arról beszél, hogy mekkora jelentősége van a személyes találkozásnak és együttlétnek. A papiros nem elég arra, hogy a lelkeket összekapcsolja, igy látjuk, hogy mennyien vagyunk, kik azok, akikre számíthatunk. Bátrabbak leszünk ezután a találkozás után, mert látjuk, hogy sokan vagyunk és összetartozunk. Rá kell nevelnünk a magyarságot arra, hogy minden egyen benne éljen a közösségben és a közösségi gondolatban. Ha segítségre van szükségetek, nyújtsátok ki á kezeteket és megfogják! Népdal éneklés . következik a páncélcsehi magyarok és a vendégek együtt énekelik a szép régi nótákat. Szekeres Lajos, a KMDSz kulturális titkára megmagyarázza, hogy milyen nagy értékek vannak az igazi mag var népdalban és ahogy nyelvünket, éppen úgy dalaink életér is meg kel) mentenünk. IJngn- \ájy Sándor tart ezután előadást a magyarság kérdéseiről, majd Kiss Jenő, Asztalos István és c sorok írója olvasnak fel írásaikból, filmbemutató és régi magyar énekek lemezről való leforgatása következik, maid a meleghangú ünnepséget Gidófalvy István • felsőházi tag zárja be, köszönetét mondva az EMKE munkájáért. Uantyidúc, daláidia, a nyo-mában Az előadások végeztével megalakult az EMKE páncélcsehi tagozata. Százkötetes állandó könyvtár áll ezután a páncélcsehi magyarok rendelkezésére, dalárdát létesítenek és két parasztgyereket behoznak Kolozsvárra, hogy karmesternek kiképezzék. Az emberek körülállják a szerelvényt,, ahová sietve hordják össze a felszereléseket. Az EMKE-kocsi máris rendkívül népszerű S/.ol- nokdobokában, el is nevezték „meseautónak“ és igy emlegetik már a falvakban. Az utolsó pillanatban, mielőtt elindulnánk, néhány szót váltunk a község református lelkészével. Ügy érezzük, itt van a legnagyobb kérdés, amit meg kell oldani. De ez olyan l.’adac, amit sem a népművelők, sem az EMKE, sem a lelkes Írók és művészek nem oldhatnak meg. De meg kell oldani! BÖZÖDí GYÖRGY. Üzembe helyezték az oltvidshi és a’csíki villamoseromiiveket SZÉKELYUDVARHELY, január 12. Csili vármegye 13 községében ünnepélyes hereiek közölt, vasárnap helyezték üzembe a székelyföldi Villamos Itt. olt- vidéki és alesi ki villamos erő mii vél a vármegye, a város, valamint az érdekelt községek kiküldötteinek jelenlétében. Az. iparügyi miniszter képviseletében vitéz Péterffy István miniszteri osztályfőnök jelent meg. László Dezső főispán, vitéz Pété ry Zalán. Szabó Miklós, báró Szentkereszthy Róla és Goál Alajos dr. beszéde után vitéz Biró István felsőházi tag iiulit vány áru táviratilag üdvözölték Káli av Miklós miniszterelnököt, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisztert és Varga József ipariigyi minisztert, mint akiknek mé gép tő támogatása a vil amnsmüveh gyors megépítését lehetővé tette. Tartósan javul Spanyolország gazdasági helyzete BARCELONA, január 12. A barcelonai „La Prenza.“ című újság külön kiadásban foglalkozik Spanyolországnak' gazdasági fel lendü lésével, amely Franco tábornagy államfő vezetése alatt, a súlyos körülmények ellenére is tovább tart. Az ország gazdasági fellendülésében jelentős iszerepet játszik a Katalán-tartományok iparvidéke. A cikk megái lapítja, hogy a spanyol gyapotfeldolgozó ipar a legutóbbi esztendőben 162.000 munkást foglalkoztatott, akik közül 97.000 dolgozott Katalánjában. Ennek az iparágnak a gépi felszerelése kétmillió orsót, továbbá, kereken 76.700 szövőszéket jelent, A 2180 gyapot feldolgozó gyár közül 1390 a barcelonai tartományban van. A 7.400 ön- möküldő és 68.600 mechanikai szövőszékből 6200 önműködő és 51 400 median ikai szövőszék esik ezekre a gyárakra, Az ipar foglalkoztatottsága ezidőszerint- még főként a behozataltól függött, ami már abból is kitűnik, hogy az év közepes gyapotbehozatal mennyiségét. 100.000 tonnában jelölik meg. Spanyolország az 1941— 42. gazdasági évben mindössze 2590 tonna gyapotot termelt, ami a megelőző év 1620 tonnás gyapot termésével szemben feltétlenül jelentős emelkedést mutat. Hogy a jövőre nézve csökkentsék a textiliparnak a beviteltől való függőségét, bárom mürostgyár építésén dolgoznak, melyek a tervek szerint kezdetben 30 ezer tonna fonásra alkalmas anyagot fognak előállítani. A textilipar mellett a La Prenza a spanyol cement ipar fejlődését méltatja, amelynek tavalyi termelése elérte az 1.3 millió tonnát az 1935. év 1.1. millió tonnával szemben. A lap adatai szerint ennek az iparágnak a termelőképessége eléri a, 2 5 millió tonnát, amit azonban a. mutatkozó szénhiány következtében nem lehetett teljesen kihasználni. Fontos szerepet játszik Spanyolország gazdasági életében a fémfeldolgozó ipar is, amely csak a kát álon iái tartományban kereken 50-000 munkást foglalkoztat. Ez az ipar az ösz- szes idevágó cikkek előállításával foglalkozik. A La Prenza azt is hangsúlyozza, hogy a spanyol üvegiparnak, mintegy 70 százaléka esik Kát a Ion iára. Ez az iparág .a legkülönbözőbb üvegkülönlegességek gyártásával is foglalkozik. A spanyol üvegipar ma már olyan fokra emelkedett, hogy a korábban külföldről beszerzett, tudományos célokra szolgáló üvegszereket is maga állítja elő. Kataloniának Spanyolország nyersanyagellátása terén is vezető szerep jutott. Első helyen kell megemlíteni a Pyreneusokban lévő káli- telepeket, amelyeknek értékét 325 milliárd pezetára teszik. A kálitelepek mintegy 500 millió tonna ká- liumhydroxydot tartalmaznak, ami a világ szükségletét évszázadokon keresztül tudná fedezni. Ezek a kálitelepek ma különösen fontosak a spanyol mezőgazdaság számára, amely ma körülbelül kétszerannyi kálit használ el, mint a háború előtt. Megemlítendő még Spanyolország, szőlőgazdasága is. A barcelonai tartomány az utóbbi évben több mint 5 millió hektoliter bort szolgáltatott. (®. É.) fiz Érdéig] Pdrf ínrel VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST TART A NAGYVÁRADI RÉTi KÖRZET A AGYA ÁRAD, január 12. Tudósítónk jelenti: Az Erdélyi Párt nagyváradi körzete szerdán este tartja választmányi értekezletét. amelyen az újonnan választott tisztikar megkezdi munkáját. Az értekezne ten résztvesz több erdélyipárli képviselő is. közöttük Kortsniáros László, a/ Erdélyi Párt nagyváradi tagozatának elnöke. Páll Árpád dr. képviselő és Mrd vágy Perene felsőházi tag. akik mindhárman előadást tartanak az összejövetelen.
