Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-09 / 6. szám
> ELLEWZEK non Vég.U l&z&tţ: Atnutfl éedunts Uni... Tiăiţahd UaiadtyoU Sepsiszentgyörgyi laptársunk, a Szék -'v :Yép tşfyik legutóbbi számolnia orra hírt * feí a figyelmet, hogy miyen hustnos és értékes dolog a Székely föld történelmi ernlt k&inek tunulrtuíni/ozása. \ agyon sok olyan emu kel eletmit he tünk így fel, amelyek a mai idők magyar társadu1 manók is intő [K'lduu'. szolgálhatnálj. Kiiki nősen időszerű az u megemlékezés, urne- lyet a lap felhívásénak visszhangjaként a fiatfalvi harangokról elevenítettek fel. Orbán Balázs u fiatfalvi harangokról a következőket írja könyvében: „Fiát fal iáin megemelendő az, hogy reformátusok és unitáriusok már századok• óta egy templomba járnak. I vallási türelemnek. a hüben test vériesii lésnek ezen megható pé’dája tudtommal sehol sincsen meg honunkban, pedig mily költséges és gyakran a népet túlterhelő az a szokás, hogy sokva'lásu faluban néha három-négy külön templomot ked építeni, mit a felekezetek egymásközti versenye néha nyomasztóvá is tesz, í\em lehetne a jóságos Istent mindenütt ugyanazon templomban imádni, mi csak jó irányba hatna, mert az emberek össze simul ás át és testi 'értesülését jelentenéd kaptunk választ az újságíró testület hivatalos le\el«Tt'. Állításainkat most hivatalos adatokkal is bizony>tottuk. F/.»‘k után a [Nemzeti Színház igazgatóságán van a sor, bog) megállapítsa, mik’ut kallódhatott el az az ajuul"tt levél, ameí'yet a szín* ltáz meghata ma/otlja átvett a postán. Nagyon kiváne.siak vagvunk a budapesti Nemzeti Szinha/ válaszára. ha ugyan egy általában lehet még válaszolni :i posta* igazgatóság hivatalos megállapításaira. Ak u{ taUá&\tnddct A magyar közvélemény régi óhaírását teljesíti a lakások igénybevételéről szóló rendelet. Erdélyben különösen megelégedést keltett, hogy a kormíny a lakáshiány és a lakásuzsora megszüntetésére a közigazgatási hatóságokat rendkívüli intézkedésekre jogosítja fel. A lakáskérdésben ugyanis az Erdélyi Párt már több emlékirattal fordult a kormányzathoz. Az emlékiratok részletesen felsorolták mindazokat az okokat, amelvek az. erdélyi városokban a lakáshiányt előidézték. Javasolta az Erdélyi Párt, hogy teremtsenek lehetőséget a foglalkozásnélküli egyének birtokában lévő lakások igénybevételére és gyakorlati intézkedésekkel szüntessék meg az albérleti szobákkal való uzsoráskodást. Kolozsváron l ü- lonösen vigasztalan volt a helvzet. Olyan uzsoráskodás folyt a hónapos szobákkal, amilyenre alig van példa az országban. Ezért indítványozta az Erdélvi Párt, nogy a fő- bérleti lakás bérösszegéhez viszonyítva rögzítsék a hónapos szobák lakbérét is. A lakások igénybevételéről szóló rendelet mindezeket a szempontokat figyelembe vette es lehetőséget nyújt arra, hogy Erdélyben is megszűnjék a lakáshiány. Reméljük, hogy Kolozsváron fokozott gondossággal kerül sor a rendelet intézkedéseinek végrehajtására. Sokszáz magyar család jogos igényének elintézéséről van szó, amelyre eddig a törvényes formaságok miatt nem kerülhetett sor. Hisszük, hogy a közigazgatási hatóságok az uj rendelet ./éjiemében már jóelőre megteszik az intézkedéseket, hogy Erdély fővárosában mindazok, lakáshoz jussanak; akik eddig a lakásuzsora miatt szállodákban, vagy méregdrága hónapos szobákban toltak kénytelenek meghúzódni. Tüss- slcUo-kvt mellett ó, gyöngyök gyöngye; ifjúság, milyen tragikus is az elmúlásod! Dr. Keresztúri János városi fogalmazó frbs sirhantja mellett erre a költőt mondatra gondolunk, amely mindig a szivekbe markol, ha a kérlelhetetlen sors fiatal életeket ragad el sorainkból. Napokon keresztül foglalkoztatta a közvéleményt a 32 esztendős városi tisztviselő elmúlása. A legkülönbözőbb találgatások keltek szárnyra a döbbenetes hirtelenségü halálesettel kapcsolatosan, hogy rideg valóságnak megmaradton az a szomorú tény: fiatalságának virágjában egyik napról a másikra kettétört egy nagy jövő előtt álló élet. Ilyen korban akkor is részvétet kelt az elmúlás, ha nem ismertük azt, akit utolsó útjára kisértek. Keresztúri János dr.-l a hivatali és társaJanuár 18.-a: az újságírók „Bihari Estje" Erdély történelmében a felekezeti megértés és a magyar szellemi egységre való törekvés számtalan gtjönyörü példájával találkoztunk. A fiátfalvi harangok' története mégis mindennél beszédesebben fejezi ki őzt a szellemet, amelyre a mai rendkívüli időkben az egész magyar társadalomnak törekedni kell. Kitűnő alkalmat szolgáltatott a szellemi egység megvalósulásának utján io'ó elindulásra a: a két újévi cikk is. amelyeket a közelmúltban ismertettiink. Egyikei n pannonhalmi főapát, a másikat Ravasz László református püspök irta és mindketten megrendítő őszinteséggel tettek hitvallást a tökéletes mnoyar szellemi eguség me'led Erdély lelkipásztorai kiváltképpen alkalmasuk arra. hogs- élharcosai legyenek a ma- gyor megújhodásnak. Véssük emlékezetünkbe ennek a kis székely fajinak példaadását és szolgáljuk teljes hittel a magyar nemzet lelki egységének megvalósítását. Hl'g&em neszeit ti hímeiU Attlzi atfíhlbit (énéit A magyar postának tartozunk azzal, hogy nyilvánosságra hozzuk annak a vizs- gá'atnak eredményét, amelyet megkeresésünkre a postaigazgatóság indított. Emlékezetes, hogy Nagy István elmaradt kolozsvári vendégszereplésével kapcsolatosan kifogásoltuk, amiért Németh Antal, ’í a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nem válaszolt az erdélyi újságírók egyesületének levélre, amelyben a miivész kolozsvári fellépésének engedélyezését kértük. Az Ellenzék szerkesztősége levelet kapott a Nemzeti Szinház igazgatósági titkárától, amelyben közölték, hogy Németh Antal igazgató nem kapta kézhez az nHágjró-egyesület levelét és ebből a titkári hivatal azt a következtetést vonta le, hogy igaztalanul intéztünk támadást a Nemzeti Színház vezetője eHen. A Magyar Uifágirók Egyesületé Érdél vr'éiszi Tagozatának megkeresésére a kolozsvári I-eg számú postahivatal 1768—1942. szám a*lpft közölte, hogy a november 21-én 8287/b. szám alatt feladott ajánlott levelet az arra jogosítottnak 1942 november 23-án szabályszerűen kézbesítették. Ä postahivatal azt is hivatalosan közölte velünk, hosry név szerint ki vette á‘t a Németh Antalnak szóló ajánlott flevelet. Ezek szerint áz ajánlott küldeményt a Nemzeti Színház igazgatójának Pallay nevii meghatalmazottja vette át. A továbbiak megáHapitása nem ä mi feladatunk. Mi eleve kizártnak tartottuk, hogv a pontosságáról világszerte ismert m. kir. posta ne kézbesítsen ki idejében egv ai.3ln.lott kiPdeményt. A postai vizsgálat erpdménve most mindennél fényesebben bizonyítja, hogy teljesen jogszerűen jártunk e] akkor, amikor az erdélyi magvar újságírás nevében snlyosan sereire '-/.ti: k, hogy a Nemzeti Színháztól nem Január 18-án tartja negyedik előadó- j estjét a Magyar L jságirók Egyesit etc Er- déíyrészi Tagozat a. A vármegyék íz dísztermében este fé! hét órai kezdet el tartandó előadás keretében a bihari írók é$ újságírók mutál koznak be a kolozsvári közönségnek Az előadás megnyitóját dr. Watky Endre. Nagyvárad város főispánja mondja. Hlalky Endre dr. kolozsvári[ előadását városszerte óriási érdeklődés előzi meg. Nagyvárad város főispánja ugyanis hosszú időn keresztül mint a nu- ! nisztere1 nökségi sajtóosztály főnöke irányitó szerepet játszott a magyar saitóélel- ben. Később mint a rádió miisorigazgató- ja tette nevét ismertlé és népszerűvé. Erdély felszabadít ása után mint kormánybiztos heteken keresztül Kolozsvárott tartózkodott és munkásságával számos tisztelőt és barátot szerzett magának. A nagyváradi írók és újságírók közül Ar vay Árpád, Déheky László, Daróczi 1 KOLOZSVÁR, január 9. (Az Ellenzék munkatársától.) Most érkezett haza né- hánynapi szabadságáról Vitéz Tibor, a kolozsvári Nemzeti Színház operájának főrendezője. Mint ismeretes, Vitéz Tibor volt az, aki az opera bel'ettjének nagysikerű várad! vendégjátékát tervbevette, ő volt aztán a terv mozgatója, s az ő ötlete nyomán valósult is meg ez a vendégjáték, mely csak kezdő állomása az opera további városokban való vendégszer ekéseinek. — A váradi vendégszereplés — mondja Vitéz Tibor főrendező — csak kezdő lépése volt annak a törekvésnek, hogy a kolozsvári opera ne négy fal közé bezárt intézmény, hanem az erdélyi zenekultúra hordozója legyen. A ballettvendégjáték kezdeti próbálkozása vb't egy olyan törekvésnek, amelynek lényege az, hogy a kolozsvári opera az erdélyiek operája is legyen s ne csak egyetlen város zeneszerető közönségének tulajdona. A kultuszkormány elgondolása is ugyanez volt a Nemzeti Szinház operatagozatának létrehozása idején és ez ma is- Várad a 'legkellemesebb és legbiztatóbb ígéretet nyújtotta a nagysikerű vendégjáték alatt a további tervek megvalósításának véghezvitelére. Annál is inkább, mert karácsony és Szilveszter között vendégszerepeit ott ballett- társulatunk, abban az időben, amelyről minden színházi ember tudja, hogy ä lehető legrosszabb napokat jelenti színház* Kiss Lajos és Tabéry Géza szerepelnek a műsoron. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy erre a napra Kolozsvárra érkeznek Gáspár Jenő, az Országos Magyar Sajtó- kamffra igazgató-főtitkára és dr. Dániel Áron, sajtókonmrai főügyész. A magyar sajtóidét kiváló szereplői szintén szerepelnek az előadáson, amelynek részletes műsorát legközelebbi számunkban közöljük. Ag újságírók egyesületénél: vezetősége ezúton is fNhivja a közönség figyelmét, hogy a jegyekről jóelőre gondoskodjék. Előjegyzések a Magyar Távirati Iroda Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti irodájában eszközölhetők. A pártolótagok helyeit f. hó 15-ig fenntartja a rendezőség, eddig az időpontig jelenthetik be kedvezményes jegyek iránti igényüket a rendes tagok is. Tanácsos, ha mindenki jóelőre gondoskodik a jegyekről, mert az ünnepi eseményszámba menő előadás iránt máris hala más érdeklődés nyilvánul meg. szempontból. Az eredmény: minden egyes ház zsúfolt és lelkes volt. — Tárgyaltam Soós polgármesterrel — folytatja Vitéz Tibor — és megállapodtunk az opera, illetve bal'lettársulat további nyolc estén át való vendégszereplésében. Az első két opera, melyet Váradon bemutatunk, a Pillangókisasszony és a Sevillai borbély lesz. — Technikailag nem könnyű egy ilyen vendégjáték megoldása, hiszen a szóló, karéneken és tánckaron kivül teljes zenekart, műszaki személyzetet, szabókat, technikusokat kelj levinnünk magunkkal. Csak a mostani váradi vendégjáték 81 ember átvitelét jelentette. — Váradon kívül hol vendég szerepeli legközelebb az opera társulata? -— kérdezzük. I— A februári váradi esték után Maros- vásárhelyen, ha sikerül megfelelő helyiséget találnunk — fejezi be a beszélgetést Vitéz Tibor. — Remijük. hogy ott is olyan szeretettel fogadnak, mint Váradon, ahol különösen jóleső volt a sajtó meleg, lelkes hangja és fő’eg az, hogy úgy emlegették társulatunkat, mint „a mi operánkat“. Ez bizonysága annak, hogv a kolozsvári opera idővel teljesen betölti misz- szióját és valóban ,,nem a kolozsvári opera“, hanem „az erdélyi opera“ lesz... (M. L.) Vitéz Tibor a kolozsvári opera balettjének vendégszerepléséről 1943 Január 9. dalait érintkezésen keresztül egyaránt kraulte a kolozsvári tár iád alom. Előzékeny, udvarias tisztviselő volt, ah <i legafr ólért o t abb rés/letekig *' / ,,.',l'l ■ z ligáit felvilágosi tállal a hozzá fordulóknak I / a sc pit ott akarás, a nyilts/ivü barátság ji-llou- zo'iasa tükröződött vissza a magánéletében is. Eilcltesci szerették, barátai meg,bee mitek. Eionljes, életvidám férfi vslt. hogyne hangzott volna hihetetlenül halálhír/, a-i.'ly mindert ismerősét megdöbbentette! Amikor az </- halálozás okául mérgezést illap't"t ,ak meg, a rejtélyekre baji twit fantázia tgyckc/ett drámái keresni a haláiCsC' ügyében. A bunco- cs adatai azt igazol', ik, hogy gyógyzerrr,ér- l:c zés •történt. Ugyan ity.vi megdtbbentö tragédia, amilyenek mii", a tnarntvárárhelyi ur- '. oskamara a kö/.timulib n h: atalo-sn is vitást foglalt. Keresztüli Jái'.s dr. friss s.r- hantja mellett nemcsak a tragikus hi'tAcnség- gíl elmúlt fiatalságot siratjuk. Erezzük, hogy valami hiba van a ne ne': u.kbc". egész társadalmi berendezkedédinkben. Kitünően crtl.iiünk különböző sz.ar.tud.ománynkh-jz vagy művészetekhez! De fogalmunk sincs az emberi szervezet bony dúlt megbetegedi serről. Fr,ekezéseket tárthatunk az államok politikai berendezkedéséről, de az orvosokon kívül a legtöbben nem tudjuk, hogy mi hasznos, vagy káros a szívnek, a ves.nrk, a máinak és t obli szervünknek! Olyan elszomorító Keresztúri Jár. os dr. tragédiája, hogy újra és nya gondolkoznunk kell ezeken a hibákon. Gyökereiben át kell alakítanunk az egész szellemű propagandát, hogy abban főhelyet biztosíthassunk a közegészségügynek, mert csak így tehetjük közkinccsé az emberi sze, vezet egészségét. ek elemi megóvását és a betegségek ellen való védekezés legegyszerűbb módjait. ~~ Uj utakon halad a német hadfelszerelési gazdálkodás BERLIN, január 9. Dr. Walter Schieber államtanácsos, a hadfelszerelési szál- litóhivalal vehetője, a „Deutsche Allgemeine Zeitung" . Sol! und Haben" gazdaságpolitikai mellékletében cikket irt a német hadfelszerelési gazdálkodás fejlődéséről az 1942-ik háborús esztendőben. Cikkében kihangsúlyozza, hogy Németország és szövetségesei a hadfelszerelésben a mult év folyamán az ellenséges hatalmakkal szemben előnyre tett’ék szert. A szükséges titoktartás keretében a szerző febo- rolja a különböző létfontosságú nyersanyagokat és az uj műanyagokat. Ilyen például a különleges tulajdonságokkal rendelkező aluminium- és acélötvözet, amely az egész világon szűkében levő rezet van hivatva sokféle gyártmányban helyettesíteni. Ilyen az uj mágnesanyag, amely egy rendkívül fontos gyártmánynál a mágnesszükségletet 90 gramról 0.6 gramra redukálja s egyben a gyártási idő is megrövidül és pedig 12 óráról 2.8 órára. Megemlíti a szerző továbbá a szén eseppfolyósitása révén nyerhető újszerű kenőolajakat, zsirck.it, hajtóanyagokat és szappanokat, valamint a szilánkmentes üveget, a cellulózéból készült sörtét. rostokat és szöveteket, amelyek ugyancsak szénből készülnek. A generátorok gyártása már oly nagy mérvű, hogy a birodalom területén futó összes tehergépkocsik üzemét generátorrá alakíthatták át. A fatartalékok oly- nagyok, hogy nemcsak az óriásira növekedett hajtóüzemiszükséglet elégíthető ki. hanem a német és az európai textilszükséget is kielégíthető a ,-hadi és a közszükségleti téren egyaránt“. A német hadigazdálkodás előnye azonban nemcsak az óriásivá megnövekedett termelésben, a német kémiai tudomány uj felfedezéseiben és a természetes nyersanyagok példátlan méretű kitermelésében leli magyarázatát, hanem azokban az uj rendszabályokban is, amelyek következtében Németország gazdasági felépítésének arculata teljesen megváltozott. Az LSA- val eilentétben. aho] a háború kezdete óta a tisztán liberális nagytőkés ipart terv- gazdálkodás legotrombább módszerivel“ vetették alá a hadicéloknak, Németország a háború kellős közepén az ellensétes irányban halódhat ott s a német ipar soha nem látott mértékben vadait felelősséget. Abból a célból, hogy a tapasztalatokat kicserélhessék, a német hadfelszerelési gazdálkodás bizottságokat és üzletcsoportokat alakított s ezek a szokástól eltérően nem a közös nyersanyagfeldolgozás alapján, hanem az azonos gyártási módszerek szerint alakultak meg. Ez az ujrendszerii racionalizálás tette lehetővé, hogy a nélkülözhetetlen eszközök előállításában a típusok 90 százalékút eltör ül kelték. I B BB ■
