Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-07 / 4. szám
1943 január 7. ELLENZÉK 3 M A Turul Szövetség válság® irta: KAKAS ISTVÁN a KMDSz elnöke A fővárosi lapok karácsonyi számukban ismertették Ambrus Józsefnek, a Turul Szövetség volt fővezérének utolsó fővezéri parancsát, amit a keleti hadszíntérről küldött s melyben fővezéri tisztségéről való lemondását hozza a bajtársak tudomására. Az összeomlást követő években a Turul Szövetség valóban a trianoni ország nacionalista ifjúságának legnagyobb szervezete volt s igy érthető a sok jó- vagy kevésbé jóindulatú kommentár, amely Ambrus József országos feltűnést keltő lemondását az elmúlt hetekben kisérte. Ezek a kommentárok kivétel nélkül hirt adnak arról a hasadásról, amely a Szövetség fővezérsége és a bajtársak nagy tömege (pontosabban a Szövetség egyetemi és főiskolai Bajtársi Egyesületei) között keletkezett és amely a most lezárult esztendő végére áthidalhatatlan szakadékká szélesedett úgy, hogy a fővezér jobbnak látta két központi munkatársával egyetemben lemondását közhírré tenni. Nem érdektelen a magyar értelmiségi ifjúság nagymultu szervezetének kirobbant válságával kissé foglalkozni. Különösen akkor nem, ha mint kívülállók, a csonkaország belső katharsisos harcaitól .távolmaradottak, igiekszünk a legnagyobb jóakarattal tárgyilagos szempontot kiuiakitam a kérdéssel kapcsolatban. Azonban nem célunk itt ez egész keresztény-nemzet: siipm álló magyar ellenforradalmár jobboldal megszervezésére alaki k Turul harcainak s az első, hősi korszakában kézze&fogh uó eredményeket felmutató hatalmas tevékenységének történetét fellapozni, pusztán annak okát keressük, miért fóréiul t szembe a migyar egyetemi és főiskolai if'.uság a Tund legutóbbi uraival. ^ Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a Turul Szövetség nem csupán az egyetemi ifjúság szervezete, amint azt Erdélyben sok helyütt gondolják, hanem társadalmi jellegű, hiszen számos helyi törzset, bajtársi egyesületet foglal magában részint a fővárosból, részint pe dig olyan vidéki helységekből, ahol egyetem, vagy főiskola nincsen s ezzel is azt a célját óhajtotta elérrri, hogy országosan megszervezze az egész magyar jobboldali társadalmat. Azonban a Turul „társadalmi” és „ifjúsági” része a Szövetség szervezetében, igy a ' e?e tésben nem nyert elhatárolást (a tavaly ijedten összetákolt tervezet csak kimutatható szemfényvesztés!) s ez okozta, hogy az egyetemi ifjúság olyan idős urak irányítása alá került, akik nem érthették meg a jóval utánuk ^ következő nemzedék beállítottságát, szemléletét,^ hiányait, vágyait és céljait (és meg ez volt aránylag a jobbik eset), másrészről^ pedig főleg politikai ugródeszkának használták fel az ifjúságot, átjátszva azt a csonkaország társadalmában létrejött egészen különböző érdekcsoportosulások kezére. így alakult ki az „öregedő”, „kopaszodó”, vagy »szakállas diák-vezérek'c intézménye elsősorban ^azokból a végzettekből, akik az egyetemről kikerülve, kellő képességek hiányában P.c.m tudtak a társadalomban hiúságukat, vagv ifjú almukat kielégítő módon elhelyezkedni es okvetlenül célravezetőnek vélték további töltetesük eredményes eszközeként az egyetemi ifuiságot felhasználni. Amikor az örökifjú diák'-ezérek rövid rajzát adjuk, nem mulaszthatjuk el, hogy tisztelettel és hálával meghajtsuk fejünket azok előtt az igazi tehetségek elett, akik igen fontos politikai, gazdasági, vagy szellemi pozícióba jutva nem fe- ledkeznek^ meg a nemzet jövőjét biztosító ifjúságról, hanem immáron jelentéke ív súllyal és szinte atyai szeretettel karolják fel annak lelkes és becsületes megmozdulásait. Sajnos, hogy az ilyen tehetségek száma aránylag ke vés. A vezető réteg elöregedésén kívül még egy másik folyamatban is kereshetjük a Turul válságának okát. Azt a konstruktív jobboldalig programmot, amit a Turul Szövetség alapítói és legjobbjai az ellenforrada’mi idők ifjúságának zászlójára Írtak, hovatovább átvették egyéb — elsősorban politikai — tényezők és csoportosulások, igy a Turul akko- 11^ , forradalmi” elgondolásainak jórésze már altalaban megvalósított kormányprogrammá vált. A Turul tehát elvesztette eredetileg kiszemelt munkaterületét fs vezetősége más, jeliedének jobban megfelelőt nem talalt). gondolati tartalma sem volt többé mo- nooobum, hiszen a legutóbbi esztendőkben Magyarországon immáron csak a nem magyar ^ csoportosulások és érdekek nem vallják annaK lényegét, ami pedig megmaradt: \ kübőségek merev, eevre kevesebbet mondó, néha groteszk formalizam ;’í süllyedtek. Közben azonban valami történt. Az elszakított területek visszatérésével visszatért az a magyar értelmiségi ifjúság is, amelyik hivatását megtalálta és húsz keserves esztendeig annak és csak annak élt. Befolyásolta ez az ifjúság a csonkaország egyetemi és főiskolai hallgtóságának tömegeit, befolyásolta diákszervezeti sikon, hiszen Kolozsvárról indult ki az az egységmozgalom, amelynek ez- időszerinti legfőbb szerve a Magyar Ifjúság Nagybizottsága ma a magyar egyetemi ^ cs főiskolai ifjúság túlnyomó _ nagy többséget vallhatja magáénak, de befolyásolta^ a munka síkján is, munkaprogramra javai és a magyar értelmiségi ifjúság uj életformájával, amelyik a közösségi munka jegyében épül ki. Az egység, a minőség, a magyar közösségi gondolat jelszavai és az az eró, ami bennük rejlik, meghódították a csonkaországi egyetemi és főiskolai ifjúság legjobbjait cs ciőbb-utcbb magukkal ragadtak a szelesebb tömegeket is. Ezek pedig tettrekészen munkára ugrottak, látván a célt, az eszközöket óhajtották megragadni, munkaprogtammor cs munkaterületet követeltek szervezeteik vezetőitől, azonban akarásuk lehullott azok nemtörődömségén és tehetetlenségen. így kerültek szembe a Turul Szövetség egyetemi es főiskolai egyesületei a Fővezérséggel. A magyar egyetemi és főiskolai ifjúság jelszava pedig ez lett: az ifjúságot a sajat szervezeti kereteiben maga az ifjúság vezesse. Megtörtént tehát az ifjúság nyilt szembefordulása a „szakállas“ diák vezérekkel. Az Ijjn- ság Nagybizottsága 1942. tavaszán két me morandumot juttatott el az illetékes kormánytényezőkhöz. Az első memorandum a diákszervezetek részére korhatár bevezetését kéri, a második az ifjúsági szervezetek uj rendjének megalkotásánál figyelembe veendő általános szempontokat tartalmazza. A korhatár gondolatát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, mint az ifjúság egyhangú akaratát teljes mértékben magáévá tette é: a diákszervezeti reformot tartalmazó, megjelenés előtt álló rendelet azt ki is mondja. Mindezeket megfontolva, iőieg pedig amiatt, hogy a közeljövőben már törvényes intézkedésből kifolyólag sem lehet „ifjúsági vezér” (harmincadik életévét már jócskán tul- i haladta), Ambrus József lemondott a Turul f Szövetség fővezérségéről. Ez igy rendben is \ volna, azonban a lemondáshoz két súlyosan ! zavaró körülmény kapcsolódik. Az egyik az, í begy a Turul vezetését olyanokra (a Básthy—- \ Kostyál-klikkre) bízta, akiknek személye egy- j általán nem nyújt biztosítékot a magyar ifjúságnak arra nézve, Hogy az olyannyira esedékes tisztulás valóban bekövetkezik-e a Szövetség berkeiben. A másik pedig az, hegy a lcnfjOiidást tartalmazó „fővezéri parancs“ zzt - nősithetetlen rágalmazásokat és gvalizkodísokat tartalmaz az u. n. „disszidensek", vagyis az egységes magyar egyetemi és 3 0- iskólai ifjúság és vezetői felé, amely is az igazi magyar jobboldalt képviseli, konstruktív munkát követel és mindezekért a legenyhébb kifejezés, amivel a távozó fővezér illeti, az, hogy galileista! Mi- a kívülállók is erősen várjuk azt a rendkívüli követtábort, amelynek összehívását a Turul Szövetség összes egyetemi és főiskolai Bajtársi Egyesületei kértek az általuk be-, küldött szolgálati jegy utján. (Ami különben egységes szövegben higgadt, de kemény bírálatot mond a Fővezérség működése felett s ez az általánosan megnyilvánuló, kézzelfogható bizalmatlanság is kétségkívül hozzájárul Ambrus elhatározásához.) Erdély magyar egyetemi és főiskolai ifjúsága reméli, hogy a rendkívüli követtábor megoldja a Turul súlyos válságát és meghozza a forrón óhajtott tisztulást a cscnkaorszá- gi magyar értelmiségi ifjúság legnagyobb nacionalista szervezetében! Bajor Gizi a kolozsvári Nemzeti Színházban Egy esztendő óta nem játszik mást Bajor G>zi, csak a Bolond Ásvaynét. Pályájának kimagasló csúcsa ez az alakítás, megrendítő erejű játéka elhomályosítja sok régebbi szerepének sikerét, mégis időnként a darab silányságán bosszankodva, meg*megperceut bennünk a vágy: bár ismét tavalyelőtti szerepében, a Nórában láthatnék, a szertelen, meggondolatlan, de csupa szív, hősies és csodaváró asszonyka szerepében s bár a nagy norvég drámaíró szedetne uralkodnék a színpadon. A bolond Ásvayné alapötlete szerencsés, mondhatnám, pirandelloi ötlet s ki ért jobban a szinpadi jelenetezésbez, mint Harsánvi Zsolt, a történet felületes motiválása, a hamis jellemzések azonban az irodalmi lelkiismeret teljes hiányára vallanak. A darab döntő fordulatai a legkeresettebb, sőt egyenesen erőszakolt véletlenen múlnak s a szerző annyira nem erőlteti meg a képzeletét, hogy a kibontakozást meghozó szinpadi fogást (az öreg Ásvayné kihallgatja a fiatalok beszélgetését) nem unja k'üsészeriien egymás után háromszor alkalmazni. Ezen felül — jól tudva, hogy mi szükséges a közönség szórakoztatásához — a félelem és gáncs nélküli szerző még kabaréba illő tréfákkal is megtűzdelte müveit. Ám, ha mindez színpadra kerüli és Ásvaynét Bajor Gizi alakítja, akkor ámulhat a nézőtér, mért ő még azt is elfeledteti, hogy milyen műgond nélkül összefércelt színdarabban játszik s káprázatos művészete eltakarja szemünk elől a darab müvésziellenségét. Az 1849-ben játszó első felvonás finom szépségű, viruló fiatala«S7onyának szerelme betölti a színpadot- A gyöngédség, amivel férje nyaka köré fonja karjait, kecses, pipiskédé mozdulatai tökéletesen elénk varázsolja a muhszúzadi nemesvi- lág érzelmes asszonyát; külsőre olyan, miniha egy Barabás Miklós-képből vágták volna ki. A történet közben csaknem 70 évet ugrik s a második felvonásban cselédeivel zsémbelődve behátrál a színpadra egy szögletes, szikkadt öregasz- szony. Mikor szembefordul, elképeszt az átvá lozómüvészet, amely a napsugárként ragyogó fiatalasszonyból matrónát formák. Mosolyában csak az imént villant gyöngyházfényü fogsora s arca most beesett, mintha fogatlan volna. Gesztusai merevék. Konok, erőszakos, környezetén uralkodó öregasszony ált előttünk. Baior Gizi már Bókay darabjában is, a „Négy asszonyt szeretekében is megcsillogtatta ilyen képességeit, de messze fölötte áll annak, ahogy Ásvaynéban kicseréli önmagát. Maszkjának hitelességét még fokozza öreges beszédmodora. Úgy szipog, húzza a szót s kapkod levegő után, sőt hangja is aunyira száraz és fénytelen, hogy ha nem látnok, akkor sem téveszthetnék e'.l korát. Persze mindezek játékának csak külső eszközei. Alakításának mélyebb értékét az adja meg, hogy szerepében elmélyedve, megjátssza azt is, ami a szavak mögött van, lélektanilag igazolt minden mozdulata. A férfiszinészek legnagyobb becsvágya, hogy Shakespeare őrültjeit játszák, valóságos hagyománya fejlődött ki ennek a szerepkörnek. Bajor Gizi újat alkot, bizonyos mértékig a Nórában is, de mégin- kább Ásvaynéban azt az embertípust viszi a színpadra, amelyik benne él a mindennapi életben, logikusan tud gondolkodni, dolgozik, parancsol, mégis számla- i lan az olyan pillanata, amikor az ész ha- ! tabnát felborítja benne egy rögeszme, ; vagy ellenállhatatlan vágy. Ezt a különös j félőrüb állapotot ábrázolja Bajor Gizi utánozhatatlan művészetté!. Sikerének legdöntőbb tényezője pedig az, hogy s*ug- ' gesztiv erő árad belőle, a legnagyobbak- I nak azzal a különös erejével rendelkezik, i amePyel megbüvölik közönségüket S fe- i lejthetet'enné teszik számunkra, hogy lát— ! tűk őket, hogy találkoztunk velük. I A Bolond Ásvayné pesti együttesét szin- ; telennek találta a kritika, a kolozsváriük j becsületére válik, hogy jól összehangolt i és lehalkított környezetet adtak Bajor , Gizi mellé. Kamarás Gyula szinte önma- i gát mű-fa fölük amint kettős szerepében j valóban két külön egyéniséget formált ki i hibátlanul. Ez a föllépés kiugrást jelent I Kamarás Gyula pályáján. Csak jót mond- ; hatunk Kormos Márta és Kohír Mária 1 alakításáról is. Ko'-lő mértékletességgel j játszott és épp ezért volt kifogástalan Csóka József, Deésy Jenö és Lantos Béla- Ismét nagyon tetszett Bodó György. Tur- gonyi Pált sajnáltuk a neki jutott képtelen, rossz szerep miatt. Föl kell még jegyeznünk Köszeghi Margit, Örrössy Gáza, Csengeri Lajos és Kozma G)idá nevét. A rendezésben Bajor Gizi nagy” munkáján kívül komoly érdemei vannak Kenésséy Ferencnek is. Mondanunk sem kell, hogy a közönség viharos ünneplésben részesítette Bajor Gizit és az együttes többi tagjait. KÉKI BÉLA. Az észeskéirikaseseményed és a szevţeî léii ®ii®nzivá$®& mng&ít&kmben STOCKHOLM, január 7. (TP.) A Reynolds News Sztálin téli offenzivájának mind igéretteljesebb lefolyásáról beszél, majd utal arra, hogy a keleti háború még nem érte el azt a stádiumot, amely döntően közelebb vitt volna a légfőbb háborús célhoz, a megszállt szovjetorosz területek felszabadításához. A szovjetlámadá- sok egyelőre csupán az ellenfél összeköt és ellátó vonalai ellen irányulnak. Az Exchange Telegraph moszkvai tudósítója vasárnapi jelentését a következő megállapítással vezeti be: „Miközben az oroszok a front összes fővonalain továbbra is támadásban vannak, különböző szektorokon észrevehetően erősödik a német ellenállás, amely számos helyen elszánt e - lentámadásokban nyilvánul meg.” A Sunday Times vezércikkében a következőket írja: Többet kell teljesítenünk, éspedig gyorsan. Az idő minden bizonnyal nem a mi oldalunkon van. Ha a németeket kényszeríteni tudnók arra, hogy legalább 30 ^agy 60 hadosztályt vonjanak el a keleti frontról, meglehetős nagy biztonsággal nézhetnénk az 1943. évi győzelem elé. Csak egy ut vezethet ehhez a céJioz — a kontinens elözünlése, mégpedig azokra a pontokra koncentrálva, amelyek a magas hadászat szempontjából számbajöhetnek.” A Sunday Times tehát a szövetségesek hadműveleteinek kedvező meg'télése mellett is arra a megállapításra jut, hogy az észákafrikai vállalkozás az orosz offenzív aval kapcsolatban sem elég a végső győzelemhez. Az Aftonbladet jelentése szerint az egyik amerikai hírügynökség megállapítja, hogy jólértesült amerikai körök véleménye szerint még mindig a német tengerága ttja ró veszély okozza a legnagyobb gondot a szövetségeseknek. Jóllehet angolszász körökben ismeretlen a német tengeralattjárók száma, illetékesek megítélése szerint a német tengeralattjáró flotta hétszer annyi hajóval rendelkezik, minf a háború előtt. A Svenskd Dágb adet londoni tudósítója évvégi beszámolójában megállapítja, hogy Angliában még mind'g nőm veszik eléggé számításba a német tengeralattjáróveszélyt. Lord Honkey, ak> ho aszú éven át vo>'t a honvédelmi bizottság tagja és ily módon nagyszerűen értesült Nagybritannia segélyforrásairól és hadászati lehetőségeiről, kijelentette: kitartásunk a tengeri összeköttetésektől függ és ezek döntő tényezők. Hankcy azonban nem tartja kielégítőnek az angolszász hajózási vonalak védelmét. A német tengeralattjárók megsemmisítése lett volna a,z 1943-as nagy hadműveletek legfontosabb előkészülete — mondottá 1942- beji Ezt az előkészületet azonbannem tették meg. A tengeralattjáró kikötők, gyárak és támaszpontok ellen intézett elszórt támadások nem vezethettek komoly sikerre. Az elpusztított tengeralattjárók száma még mindig kisebb, mint uy újonnan épített hajók száma. Ezzel szembeni a szövetségesek hajóveszteségeinek a száma a háború során több, mint kétszeresével multa felül a rekordhájóépitések számadatait. Hankey nyilatkozata megerősíti Hitler Adolf újévi kiáltványának ama megállapítását, hogy a nyugati szövetségesek még csak megközelítően sem pótolhatják a német tengeralattjárók által elpusztított hajókat. VÁLSÁGOS AUSZTRÁLIA PÉNZÜGYI HELYZETE SAIGON, január 7. (MTI.) A Stefa- ni-iroda közli: Ausztrália pénzügyi helyzete a június 30-án végződött költségvetési év előirányzatának alapulvétele mellett igen válságosnak ■mondható. A -400 millió sterlingben megállapított kiadásokat 70 millióval máris túllépték. A kormány legközelebb javaslatot nyújt be a jövedelmi adó 50 százalékos felemeléséről. Félhivatalosan beismerik, hogy a tulkiadások az észak amerikai csapatokkal szemben vállalt kötelezettségekből szárai aznak. ARAGONIT ÍRÓKÉSZLETEK, HAMUTÁLAK, KÖNYVTARTÓK remek kivitelben kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9,
