Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-29 / 23. szám

r, T. L r n 7. t K 1 9 \ 3 |nnu l\ r r'smass'jM w.mmaefw MMHBwaM EZ ERDÉLYI PART HÍREI Elnöki tanácsülés Sepsi- szentgyorgyön Sepsisrenlgyürgy, január '29. V rniclyi Pái háromg. i kmcgvei tagozatának elnöki tanárt-.t ■> .wrdán •. t*lt' ó t ülést tarlett Teleki Béla gr. Ptszdgo* ö nök usó el. vei. A/ ii\s tárgy »sore.-.at n s.-t'inólyi k rdések szerepe’lek. Az elnöki tanács a közeljövőben újabb ülést tart, amelyen előkészíti a márciusban tartandó közgyűlést. i LÉGOLT ULMI LIGA FEISZÓLITAS V V/. ÖSSZES LÉCOLTALMI H ÂZ P A R A N C S N 0 KOKHOZ FeiczAliitom az összes légoMulnri h;i.-parancs­nokokat, hogy a hadbavoniftak hozzátartozói* jak megsegítés érő rendezendő gyűjtés gyűjtő iveik utca parancsnokuk tó!, akik a gyűjtésre vonatkozó rű-zletutasitüsokat megadják, még a mai nap folyamán feltétlenül vegyék At. Légoltalmi Liga Elnökség. rvvmmmá sarasén romi Jókoi-iifca 17 Telefon 2787 M, Japán-bárkait lókci-iííc'*’ !7 ' ......• . ... «9 ■ Hl I Teleíon 2737 rrr-svo-nMej^'.Tua^y.y.vvv. íotr.T.'STW v-x .> Hcssigulatos műsor I i Selefi táncok! Magyar nóta-est! ;| AKROBATIKA! Tán© záróráig] I Ragyogó görlök! errr* ■ mmms^aammnssi xmvvaRma lí műsor kezdete pontosan este 8 órakor!! *gjr_3ga33 Az ellenség utolsó morodványait is fficgseatmlsiteitélt a Don-Menics ssegletken BÉRLIiY, j-auuúr 29. (MTI.) A Fíilirer főhadiszállásáról jelenti a véderő főpa­rancsnoksága: Ke elen az elliáritó cs-alu gyújtópont­jaiban seregeink a legnehezebb harci és időjárási körülmények között rendületle­nül helyt állanak az ellenség nyomásával szemben. Sztálingrádban a \ édők hősi ellenál ása törhetetlen. A szovjetcsapatok rohamai a nyugati és déli arevonalszakusz ellen az el -enség súlyos veszteségei mellett összo- om’ottak. Az ellenség nagyobb csatarepü­lőgépektől és páncélosoktól támogatott tá­madásai a Kaukázus nyugati részében meghiúsultak. A Manicstól dé're elterülő steppevidéken a páncélos csapatok heves ellenséges támadásokat hárítottak el. Elfogtuk az egyik szovjHh-odosztúly v<- sérkarát. Gépesített egységeink a Má- nácjp—Dcn-szögjetet az e lenség Iutolsó mara<lványaitól megtisztították. Voxonyeastől nyugatra nem csökkenő hevességül folynak n su-’vos harcok. Csa­pataink a bekerítő kísérletek visszaverése után a parancs szerint harcolva húzódnak vissza az uj megrövidített vonara. A kö­zépső arevonai szakaszon csak lidyi jelle­gű hadmüvd'etek voltak. Az Hmen-tótol délke’etre eddig ered­ménytelenek maradtak a november 28-án emberben és hadianyagban fölénnyel in­dított erős ellensége* -támadások. Az el­lenség emberveszteségei rendkívül nagyok. Churchill megkísérli Moszkvában Sztálin „megpuhitását" RÓMA. január 29. (MTI.) Az olasz sajtó a casablancai taálkozó nemzetközi visszhangjával foglalkozva, különösen azo­kat a sajtóhangokat emeli ■ ki, amelyek Sztálin távollétében Moszkva eíszigetelő- dési politikájának újabb jelét látja. A semleges saj'tó egybként valószínűnek tartja, hogy ChurehiU a köze1 jövőben újabb látoga­tásra indul Moszkvába és megkísérli Sztálint kimozdítani q megrögzött elszi- getetődési politikájából. A Deutsche Diplomatisch-Po itisehe Kor­respondenz is megállapítja, hogy, Sziámiin, vagy képviselőjének távolmaradúsát azzal kell megmagyarázni, mert a Kreml urai semmiképpen sem akar­ják magukat lekötni a jövőt illetőleg és még csak arról sem hajlandók fevilágo- sitást adni. hogy mi a céljuk Európá­ban és egyebütt. A lap szerint nem meglepő, hogy ă casa- K ancai megbeszélések eredménye nem ta­il ált mege égedésrei az angol lapokban. A tárgyalásokon a döntő szerepet a tenger- alattjáróháboru egyre fokozódó veszedel­me játszotta. Roosevelt ennek dacára már ma feltétlen megadásról mer beszélni. Kö­zös politikai céljuk nincsen sem az ango­loknak. sem az amerikaiaknak, még ke­vésbé ezeknek az országoknak a bolsevis­tákkal. Roosevelt jobban tette volna, ha ezt a kifejezést „feltétlen megadás“ kiha­tásaiban pontosan mérlegelte volha — ál­lapítja meg a lap. AZ ANGOLSZÁSZOK TÁMA­DÁST KÉSZÍTENEK ELŐ AZ EURÓPAI SZÁRAZFÖLD EL­LEN? BERLIN, január 29. (MTI.) Illetékes német helyről köziik, hogy az ango..—ame­rikai sajtóban olyan hírek láttak napvilá­got, miszerint a Casablancai megbeszé'ések eredmé­nyeként a szövetségesek 1943-ban tá­madást terveznek az európai szárazföld eilen. Beorünben ezeket a hireket hiábavaló ka­tonai tervezgetéseknek mondják. Ezekről — mondották csütörtökön egy kérdésre válaszolva a Wilhe tostrassen — beszélni sem érdemes. Minden esetre a német nép, főleg azonban a német véderő, magabiz­tos nyugalommal néz szembe ezekkel a tervekké. Mint az olasz Tribuna Buenos-Äiresen át jelenti, Washingtonban arra számíta­nak, hogy Roosevelt egközelebb nagjr be­szédet mond, Churchill pedig az alsóház­ban nyilatkozik a casablancai megbeszélé­sek rőd. A német nSk áldozatkészségéről em’ékezik mag Gibbs’s némát birodalmi miniszter a Das Rsisft cintü lapban BERLIN, január 29. (MTI.) Göbbels dr. bi­rodalmi miniszter a „Das Reich'; legutóbbi számában irt cikkében többek közön a kö­vetkezőket hangsúlyozza: „Á habom legkeményebb szakaszába ju­tott. Ennek megfelelően olyan teljesítményt követel, amelyet .már egyáltalán nem lehet felülmúlni. A német népben sokkal több erő van, mint maga is hiszi, minden esetre több, mint amennyit ez idő szerint kifejt, hogy a háborúnak megadja a döntő fordulatot. Ezért csak a nemzeti erkölcs parancsának tett ele­get, ha minden férfit és nőt 16-tól 67 éves korig, illlve 17-től 47 éves korig törvénnyel kényszerit arra, hogy munkájával személy szerin járuljon hozzá a háborúhoz és a győ- zelernhez. Más hadviselő országokban már régóta így van. Olyan hadműveleti tartaléko­kat kell teremteni a Führer számára, amely teljesen elegendő. A háború minden lebeto- ségei között a hadbavonnlt katonák helyéi nyomban el kell foglalnia annak a férfinek és nőnek, aki még a harc folyamatán kívül áll“. Ezzel kapcsolatban a birodalmi miniszter rámutat azoknak a német nőknek áldozat­készségére, akik már hosszú ideje állnak a né­met gazdasági élet különböző ágazataiban, noha férjük a harctéren küzd, nekik pedig idehaza gyermekeiket is gondozni keil. „Nekik joguk van követelni tőlünk, hogy ne csak ők viseljék a háború nehéz terhét, hanem abban vegyenek részt mindazok, akik eddig még nem hoztak meg minden áldozatot a bábomért. Ha az eddig megtett és az ez­után teeendö rendszabályok mélyen benyúl­nak is az. életbe, gyakran minden egyes em­ber családi életébe is, emlékezni keit azokra az óriási ádozatokra, amelyeket a harctéren lévő katona hoz a nap minden percében. Mi idehaza csak a legkisebb köszönetünket ró- ink le, ha a harctéren küzdő katona meUé állunk ís mindent megteszünk erőnk!sí:: mér­ten s hozzájárulunk a győzelem biztosításá­hoz, a szebb, igazságosabb fövő kivívásához. Le akarjuk győzni ellenségeinket és nem akar­juk, hogy azok győzzenek le bennünket. Nemesük hasonlóak akarunk lenni hozzájuk, hanem műiden tekintetben jobbak. Erre meg­van minden képességünk és minél nehezebb a helyzet, annál elszántabban kell velük szembeszállni. Hol van a történelemben Vtl- da arra, hogy egy uj, nagy birodalom kelet­kezzék könnyű győzelmek árán és olyan harcokban, amelyekben a népnek csak cg) része vett 1 észté A mai idők viharában csat; vas nemzedék állja meg a helyét. Jla egy nép szivét az elszántság, az áldozatkészség törhetetlen érzelme tölti el, akkor ez a nép minden veszedelem ellenére megállja helyéi és kivívja a végső győzelmet Idősb SigmoEd Ák&s halála KOLOZSVÁR, január 29. Tegnap éjjel hosszas szenvedés után az egyik klinikai kórteremben 02 éves korában elhunyt alsószentinihályfaJ- vi és kisenyedi idősb. prim-or Sig­mond Ákos hidalmási földbirtokos. Sigmond Ákos nagy szerepet játszott a kisebbségi idők alatt Erdély ma­gyar társadalmi életében. Megalapí­tója és elnöke volt a hidalmásá Ma­gyar Kaszinónak, egy évtizeden át j gondnoka a kalotaszegi református j egyházmegyének, elnöke a Magyar Párt járási tagozatának, az Emge igazgató-választmányi tagja, Kciozs vármegye törvényhatósági tagja stb. ILalála a magyar társadalom szé­les rétegében mély részvétet keltett- Iíj. Sigmond Ákos, az Egász ügyve­zető igazgatója és Sigmond Lajos zenekonzervatóriumi tanár édesap­juk halálát gyászolják benne. Idősb. Sigmond Ákos temetése vasárnap d. u. 3 órakor lesz a házsongárdi teme­tő halottas kápolnájából. Értekezletet tartottak Rómában az európai államok japán katonai attaséi Róma, január 29. (TP) Az olasz fővárosban csütörtökön ülitek össze tanácskozásra az európai á'lamok Japán katonai attc6i. Az értekezleten rr,e jelentek a berlini, madridi, bu­dapesti, bukaresti, lisszaboni, helsinki, stock­holmi, vichyi, ankarai japán katonai attasék, tengerészeti és légierők katonai képviselői A megbeszélésen megtárgyalják az európai front eseményeinek tapaszta'atait, az általános po­litikai helyzetet. A tanácskozások eredményé­ről azután közös jelentést küldenek Tokióba. A legutóbbi ilyen értekezletet 1942 áprilisában Berlinben tartottiák. A japán tisztek csütörtökön a Quirinálba látogattak el, ahol beirták nevüket a látoga­tók könyvébe, majd megkoszorúzták az isme­retlen katona emlékművét és a fasiszta forra­dalomban életüket vesztettek capitóüumi em­lékművét Pénteken este a római japán nagy- követségen tiszteletükre fogadást tartanak. Nsgyed évszázaddal szelői! vüís át Mannerheim ff bemegy a finn hadsereg főparancsnokságát HELSINKI, január 29. (DNB—MTI.) Mannerheim tábornagy csütörtökön ab­ból az alkalomból, hogy 25 esztendeje vette át a finn nép Szabadságáért harcoló csapatok parancsnokságát és abból a óéi­ból!, hogy végérvényesen biztosítsa Finn­ország függetlenségét a vörös hadsereggel szemben, ezt a napiparancsot adia ki: „Ezen a té’en ég tavaszon 25-ik éve an­nak, hogy olyan események zajlottak le, melyek hazánk tényleges önállóságára ve­zettek. A boí'seviki hatalom, amely nagy hangon azt ígérte, hogy szabadságot ad, egyben elhatározta, hogy ezt a finn nép vérébe fojtja el. Első nemzet voltunk, akik annakidején egész népünk tragikus felál­dozásával a kelet pestise elé gátat emel­tünk. Az a suí'yos harc akkoriban meg­mentette Szabadságunkat és népünk jogál arra, hogy magát a független népek sorá­ba számítsa* Az elmúlt ne gyed é v szaza d a közös erő­feszítés és építés munkájának ideje volt. Mialatt ; t óriási bolsevista hatalom állan­dóan fenyegetett, a finn nép regi sebei begyógyultak, a belső egység és az áldo­zatkészség. a nemzetnek csodálatos erői folytán. Ennek a kis népnek egysége és eireje teljes nagyságában a három év előtti téli háború súlyos hónapjaiban mutatko­zott meg. Ugyanez az erő van ma is lel­kűnkben, amikor hatmadizben karca unk szent szabadságunkért és ^étünkért. Meg­tanultuk, hogy a haza mint közös dicső­ség, mindnyájunké. A mi háborúnk még nem ért véget. A haza, sorsa még mérlegen van. A haza jö­vőjére gondolunk, annak szenteljük min­den érzésünket, munkánkat, erőfeszíté­sünket ég imádságunkat. Erőnk az egy­ségben van.“ A E ABBAVONUL TAK HOZZÁTAR­TOZÓIÉRT A Főméitóságu Asszony védnök­ségé\rel a hcnvédcsaíáöokért folyta­tóit gyűjtés felajánlott összegei ed­dig elérik a hárommillió pengőt. KOMMUNISTÁK ÉS BANDITÁK. Belgridból jelentik: A belgrádi rendőrség le­tartóztatott néhány banditát, mert lapot: dolgokat bocsátottak áruba. A nyomozás során kitűnt, hogy a rablók aktiv kommu­nisták voltak. ELLENZÉK politikai napilap Felelős esz tó: ZaAHURECZKY gyula Felelő» kiadó: VITA SÁNDOR A Minerva irodalmi éí. Nyomdai Müintézet El. nyomása, Felelős vezető MAJOR JÓZ3£Í%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents