Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-29 / 23. szám

V 'I í143 január 2 9. «LLEWZftK «r* 5 ■mm leadás Rómában a modern magyar líráról íz Iliász főváros Iskíssáta a hr bürüs ftfckhasi is élénk íisvcIc^fRieS kíséri a magyar kuUurmunkái RÓMA, január 29. (Az Ellenzék munka- iharsától.) Nincs olyan magyar ember s még Kevésbé kolozsvári, aki ne emlékeznék Reményik Sándornak arra a versére, ame­het az 19t9-es évben irt és igy kezdődik: „Eredj, ha tudsz, eredj, ha úgy gondolod“.,. Ez a vers, mielőtt a Végvári-verseknek a Terület védő Liga által Budapesten, kiadott gyűjteményében nyomdafestéket látott volna, kéziratban keringett útjára Erdélyben. Aki kapta, magának lemásolta s azután tovább adta. Emlékszem, hozzánk is úgy került ilyen titkos utón. Ki hozta, talan azt sem tudtuk, a vers maga névtelen szerző müve­ként volt jelezve s csak egy, masíéi év múl­va lett köztudomású a megszállás alatt levő magyarok körében, hogy a költemény Írója egy kolozsvári költő: Reményik Sándor... A költőt és a költeményt, amely legigazabban szólaltatta meg az eltépett erdélyi ország­részének a fájdalmát, már akkor sz.vébe zár­ta az egyetemes magyarság. REMÉNYIK-VERS — OLASZUL S most itt találkozom a verssel Rómában, az ódon Palazzo Giacomini dísztermében. Eb­ben a cmquecento-korabeli palotában /annak az olasz fasiszta diákság külföldi kő .'pult­jának a helyiségei s ennek a vezetősége hívta meg dr. Ternay Kálmánt, A trieszti egye­tem magyar lektorát, hogy előadást tartson a modern magyar líráról. Az előadáson előkelő olasz és magyar kö­zönség. Pietro Gismondi, római egyetemi ma­gántanár, a ,,Centro“ elnöke köszönti Ter- nayt, aki markáns képet adva Petőfinek s a mult század nagy magyar költőinek műves le­térői, reátér előadásának tulajdonképpeni tár­gyára: a modern magyar lírára. Ennek ke­retében foglalkozik Ady, Babits, Kosztolá­nyi költészetével. Külön érdekes rész előadá­sában az erdélyi lira, amelynek — helyes érzékkel — egyetlen képviselőjét: Reme -yik. Sándort jellemzi és neki „Eredj, ha tudsz“... cimü versét szólaltaja meg olasz fordításban. „Ma io rimango nella patria“... „De én itt­hon maradok“ — tér vissza olykor a versben komoran a jól ismert refrén. A vers elolvasása után a közönség melegen tapsol; az előadónak szünetet kell tartana.. Az „Eredj, ha tudsz“ megrázó sorait több­ször hallottam már, de most először Rimá­ban... így indul hóditó útra az igazi s nem csu­pán magyarnak márkázott irodalom a kül­földön, elsősorban barátaink között. ELŐADÁS A MAGYAR KÖZ- GAZDÁLKODÁSRÓL A másik előadás, amely 4.. római magyar kulturintézet rendezésében, a - római magyar akadémia dísztermében zajlott le, szinten igen figyelemreméltó. Az előadáson dr. Máriá'ssy Zoltán quirnáli és báró Apor Gábor vatikáni magyr követtel az élen megjelent a két kö­vetség tisztikara s az olasz tudományos élei kiválóságai. Báró Villani Lajos egyetemi ny. r. tanár, a római kulturinftczet főigazgatója mutatja be a közönségnek a kiváló előadót: Németh Endre műegyetemi tanárt, a magyar vízgazdálkodás jeles szakértőjét, hangsú­lyozva, hogy a római magyar kulturintézet kibővíteni szándékozik az Itáliában eddig magyar részről elhangzott előadások körét, s irodalmi, művészeti, művészet-történeti elő­adások mellett mástárgyu előadásokat is ren­dez, hogy igy még teljesebbé tegye az olasz- magyar szellemi együttműködést. Ezt a célt kívánja szolgálni a mostani elő­adás is, amelynek a cime: „Economia déllé acque nel Bacino ungherese“, vagyis a ma­gyar vízgazdálkodás. Németh Endre profz.z- szor olasznyelvü, vetitetképes előadásának a bevezetője után, előadásának a lényegére reá­térve, hangsúlyozza s egyben képpel is il­lusztrálja, hogy a történelmi Magyarország egyben tökéletes hegy- és vízrajzi egység! Minden vízgazdálkodás alapja: a védekezés. Magyarország a török dulás és mis történel­mi csapások következtében csupán későn fog­hatott hozzá a vízgazdálkodáshoz: a műit század elején. Ennek az útját gróf Széchenyi István jelölte ki. A Duna-Tisza szabályozá­sát, az árvédelmet, valamint a mentesített te­rület belvizeinek a rendezését ekkor oldot­ták meg. Az igy nyert terület 6 és félmillió katasztrális hold, az ármentesitési töltések hossza 6400 kilométer, mig a belvizrendező csatornahálózat hossza 16.000 kilométernél is több. Az előadásnak ez a része s a kiserő szemléltető táblázat, amely szintén tunusko- dott arról, hogy a magyar vízrendezés na­gyobb arányú, mint a Pó-völgyi és a hollan­diai (Zuider-sse) lecsapolások, mély hatást tett a jelenlevő olasz szakértő tudósok kö­rében. Németh professzornak ezután módjában volt reámutatni arra, hogy a trianoni béke nemcsak történelemellenes, hanem tudomány- elloae«, a földrajz és a «ermésze: törvényei­vei nem számoló „mü“ volt. Trianon^ úgy­mond. elragadta Magyarországtól a folyók felső folyását s ezzel megnehezítette a? ár­víz elleni eredményes védekezést. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy az 1940—4’.- évi tavaszi hóolvadáskor a mélyfekvesü te­rületen összegyűlt külvizek töbo mint egy­millió katasztrális hold földet öntöttek el s bmiatt nemcsak abban az évben maradt ei a termés ezen- a területen, hanem karos hatá­sát megsínyli az ország a későbbi években is Németh professzor a mai magvar vízgaz­dálkodás terveiről s eredményeiről szóit ez­után. Trianon megfosztotta Magyarországot a vizierőtelep létesítésére alkalmas országré­szektől A történelmi Magyarország yhi- erejét iAoo.ooo lőerőre béc sülték. Ma, Kár­pátalja és Észak-Erdély visszatérésévé^ újra és fokozottan indultak meg a munkálatok a jelenleg rendelkezésre álló félmillió íostő kihasználására. Magyarország — mondatta végül Németh professzor- — a múltban a mü­veit . nyugatot védte egymagára a tatár és a török ellen s ebben az egyenlőtlen küz le­iemben megfogyott lélekszá-mban, javakban, mig más boldogabb nemzetek bekén gyara­podhattak. A magyarság ma újra ott harcol nyugatért — ezúttal nem egyedül, haíicm nagy oksz s német szövetségesei oldalán — hogy a győzelmes béke után neki is eljöjiöa a nyugodt alkotómunka korszaka. Zajos taps: fogadta ezeket, a befejező szava- 1 kát s a nagy olasz lapok szintén méltó fi- j gyeimet szenteltek az előadásnak. MIHÁLY LaSZLÓ Birodalmi védelmi munka számápa veszik: igényi?© Németopszácjbait & munka és álltáim az tatás nélküli férfiakat ©s nőket BERLIN, január 29. (DNB—MTI.) A legteljesebb erőkifejtés érdekében San ekéi körzetvezető a munka és alkalmaztatási ügyek főbiztosa ren­deletet adott ki férfiak és nők köte­lező jelentkezéséről. A rendelet ér­telmében a lakóhelyéhez legközelebb eső munkaügyi hivatalban jelent­kezni tartozik minden 16 és 65 év közötti férfi és minden 17 és 48 év közti nő. Természetesen nem esnek jelentkezési' kötelezettség alá a már munkában álló férfiak és nők, to­vábbá tanulók (fiuk és leányok), lel­készek és külföldiek. Mentesek a jelentkezés alól az olyan asszonyok is, akiknek egy még nem iskolakö­teles gyermekük van, Vagy 14 éven aluli legalább két gyermekük. Vizs­gálat állapítja meg, hogy a jelentke­zőt mennyiben lehet igénybe venni a birodalmi védelem számára- A ren­delet bevezetése megállapítja, hogy valamennyi német férfi és nő erőit a nemzet életének, szabadságának sé biztonságának fennmaradásáért ví­vott ebben a világra szóló küzdelem­ben kizárólag a harcoló és dolgozó népközösségben bocsássa rendelke­zésre és erőiket valamennyien a há­ború céljának elérésére összponto­sítsák a végső győzelem lehető leg­gyorsabb kivívására. Kolozsvárra érkezik szombaton Antal István propagandaügyi miniszter KOLOZSVÁR, január 29. Szombaton a budapesti gyorssal Kolozsvárra érkezik Antal István nemzetvédelmi propaganda- miniszter. A miniszter kíséretével együtt résztvesz aznap dé’után 5 órakor a vár­megyeház dísztermében Kolozsvár város és Kolozs vármegye társadalmi egyesike- temek nemzeti együttműködése megalaku­lásán. Ezen a gyűlésen tömörülnek Ko­lozsvár és Kolozs vármegye kulturális és más egyesibe tei-. Ezt a tömörülést szüksé­gessé tette az, hogy egységes irányítás medett a nemzeti és kulturális munka eredményes teljesítményeit bizlosotsák. Maisnap, vasárnap déle őü 11 órakor részt vesz a miniszter és kísérete azon a kV- turájis előadáson, amelyet a ko’ozs ár; nagy gyárak munkásai részére tartanak- A miniszter és kísérete vasárnap dé’után visszautazik Budapestre. A nagy hófúvásban felborult a szán és két utasa hoütáfagyoát indult sepsimagyarosi asszony út­közben felkérezkedett egy szánra és he is ért a községbe, ahol jelentette a szerencsétlenséget a cseudőrség- nek. A jelentésre a csendőrség köze­gei ki is szálltak a helyszínre, de ekkor már Hajdú Ördög András és Bordás Mihály anyósát holtan találták. Mind a ketten megfagytak. A csend­őrök ekkor az eltűnt két Csűrös- leány és a sepsimagyarosi asszony ker&sésére indultak és később meg is találták őket a tanyai iakácokban, de ők is súlyos fagyási sérüléseket szenvedtek, állapotuk azonban nem életveszélyes. Fagyási sérülést szen­vedett egyébként Páll Ferenc szol­gája is. MÉGIS ELÍTÉLTÉK A CÉRNAHAL­MOZÓ NAGYVÁRADI TEXTILES ZSIDÓT NAGYVÁRAD, január 29. Tudósí­tónk jelenti: Weimann Ga.saton és társa mintegy 30.000 pengő értékű textilárut, cérnát és egyéb árait hal­moztak fel nyerészkedés céljából az­zal a szándékkal, hogy a forgalom­ból elvonják. A törvényszék töhbiz- hen tárgyalta az ügyet, majd fel­mentő ítéletet hozott, miután az áru elrejtési szándék nem nyert, bebizo­nyítást. Moist tárgyalta az ügyet fe- lebbezés folytán a nagyváradi Táb­la, amely megváltoztatta a törvény­szék Ítéletét és elrendelte az áru elkobzását s Wei- manu Gaszton elsőrendű vádlottat 5CUQ pengő pénzbüntetésre Ítélte. SEPSISZENTGYÖ RG Y, január 29. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megren­dítő tragédia történt csütörtökön a Sepsiszentgyörgy és Szentivánlabor- falva közötti mezei utón. A csütör­töki hetivásár után a késő délutáni órákban Páll Ferenc szentivánlabor- falvi gazdálkodó szánján héttagú társaság indult útnak Serpsiszent- györgyről Laborfalvára, A szánon a szolgán kívül Csűrös János laborfal­vi lakos két leánya ült, valamint Boér Mária és egy sepsimagyarosi asszony, továbbá az egyik gazdál­kodó anyósa és Hajdú Ördög And­rás ugyancsak laborfalvi lakos. Ha­talmas hófúvásban délután öt és hat óra között indultak el a szánon és eleinte a mezei utón haladtak és minden baj nélkül el is jutottak a-z uzioni határsáncig. A nagy hófúvás következtében itt a szán felborult és utasai a hóba estek. Ugyanakkor a lovak megbokrosod­tak, úgyhogy a szolga alig tudta megfékezni, de a száguldó lovakkal valahogy mégis beérkezett Szent- ivánlaborfalvára, mig a nagy hóba esett utasok ott ma­radtak a borzalmas hóviharban az elhagyott sötét mezei utón a nagy hidegben. A sepsimagyarosi asszony nagy ne­hezen kimenekült a határsánooit bo­ritó hatalmas hótömegből é^ gyalog folytatta útját Uzonba, mig a két Csűrös-leány s egy másik szentiváni asszony az egyik közeli tanyai ház­ban keresett menedéket. Az Uzonba Vezérezredessé léptette eiä a kormányzó C>atay lázseí a táho:. nagYOt BUDAPEST, január 29. A Kormányzó Ur őf Öméltósága a következő EgfeKöbb kéziratot bocsátotta ku „Kedves nemes csalói (A a fay altábor­nagy! Kinevezem Önt 1943 február J évN é* ranggal — első rángsz ám mai — a m. Irr. honvédség I. á'lotnánij főcsoport A) állo­mány csoportjába a tábornokoknál vezér­ezredessé. Keli Budapest. 1943. évi január hó 23-én. HORTHY, s. ké‘ A Kormányzó Ur Őf Öméltósága a kö­ve kez.ő legfelsőbb kéziratot bocsátotta ki:-Kedves vitéz Liftay vezérezredes! Sajnálattal vettem tudomást arról, hagy szolgálati ideiének leteltével a tény eges szóig a ötből hi hell válnia. Ez (éhalommal különös megelégedéssé! gondolok arra a kimagasló és eredményekben dús gzolgá- lazokra, amelyeket közei 38 éné szo'gálati ideje alatt, de különösen honvédé1 mi mi­niszterhelyettesi minőségében teljesítet:. A tényleges szolgádéból való kiválása al­kalmából. valamint a háborús magyar re- piUőipar létesítése és megalapozása terén kifejtett kimagaslóan eredményes és kü­lönösen érni ékes te'festményéért dicsérő elismerésem látható jeléül a Ma^xur Ko­ronás A agy aranyérmei a hadiszalagon (td o mán yozom. Kcdt Budapesten, 1943 január hó 18-án. HORTHY, s. Kedves Tedeva vezérezredes! Srmá'o'trd vettem tudomást arról hogy szol véd éti idejének leteltével a tényleges szolgálatból ki kell válnia. Kil'önösen megelégedéssel gondolok ez adtolommnl kimagaslóan eredményes szolga atmrm amelyeket különféle beosztását kan. leg­utóbb hadser eoparcmcsn oki minőségben t p] tf>s:t ett. A tényleges SzoJgAbi'hó' vn'ó kiírásakor kimagaslóan eredmémtes és rendkívüli értékes teljesítményei elismeré­séül a Magyar Érdemrend Nagykeresztjé: adom nnvozom. Ké t Budapesten, 1943 január hó 18-án. HORTHY, s. k. HŐSI EMLÉKMŰVET ÁLLÍTANAK SÓSMSZŐN SEPSISíZENTGYüKGY, január 29. ^ itéz dr. Barabás Andor háromszéki alispán és dr. K. Kovács István kéz- divásárhelyi polgármester kezdemé­nyezésére az ojtozi szorosban, Sós­mező községben hősi emlékművet állítanak fel. Sósmező közvetlenül a határszélen fekszik s a világháború alatt súlyos harcok színhelye volt s a-sósmezői hősök t emetőjében szá­mos magyar és német katona alusz- sza örök álmát. A hősi emlékmű ter­méskőből épített obeliszk lesz és a határ felé néző oldalát a magyar ci- •m-erpajz® és a kormányzó reliefje dí­szíti. A hősi emlékmű művészi ki­vitelezésére Sóst-ay-Horvát-h Etel szobrászmüvésznő kapott megbízást. Az emllékmüvet ünnepség keretében márciusban leplezik le. At EMKE gyűlése Újabb adományok az EMKE gyűjtése ré­ven a Főméit 6 ságu Asszonynak a had bazo-, tudtak hozzátartozói részére indított téli se­gélyakciójára. A Föméltóságu Asszony által kezdeménye­zett téli segélyakció javára az EMKE ré­széről megindított gyűjtésre a már előzőleg befolyt 2200 pengőn kivűl az alábbi újabb adományok érkeztek be: Kolozsvári Husárugyár k. f. t. 2joc P Dr. Szathmáry Lajos, az EMKE űgyv, alelnöke 200 P. Dr. Bart ha Ignác ügyvéd, országgy ülé- ' si képviselő, az EMKE jogtaná­' csGsa j00 P Deésy Jenő színművész 20 P Gál György altiszt 10 P Összesen: 2$jo P Az eddigi gyűjtés összege tehát yoyo P. A gyűtést folytatjuk. AZ EMKE ELNÖKSÉGE TÖLTŐTOLLAK minden árban« minőségben nagy választékban az «flíllenzék“ könyvesboltban, Koioia* vár Mátyás Király-tér 3«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents