Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-27 / 21. szám

* 19 4 3 január 27. ELT.ENZfiK wmnvmmmnsm* SPQHT Január 31 és február 2>fóa kasát i Kolozsváron rendszik meg a vidéki iégkorongbajnokságokat f/ KOLOZSVÁR. Ismeretes, hogy úgy a Ko­lozsvári Korcsolyázó Egylet, mint a Csíksze­redái Torna Egylet jégkorongcsapata megóvta az MSE ellen elvesztett bajnoki mérkőzését lncze II. szerepeltetése /matt, akinek, mint a N AC szerződtetett, játéko­sának, nem lett volna joga szerepelni az MSE jégkorongcsapatában, A Magyar Országos Jégkorong Szövetség tegnap este Lator Géza dr. eluöidetével rend­kívüli ülést tartott, amelyen a KKE és Csl E óvása alapján lncze 11. játékjogát a további küzdelmektől felfüggesztette és a Magyar Lao- darugó Szövetséggel egyetemben továbbfolytat­ja a vizsgálatot. Ugyanakkor azonban az MSE-nek megengedte, Hogy lncze 11. nélkül, mint az erdélyi kerület bajnoka, résztvegyen az országos vidéki jégkorong­bajnokságok küzdelrneiben. Ismeretes, hogy a CsTE—KKE jégkorong- mérkőzés, melvet hetekkel ezelőtt_kellett vol­na lejátszani Csíkszeredán, elmaradt, mivel a CsTE pályáján olyan nagytömegű hó volt, hogy azt nem tudták a kitűzött időpontra le- takantani és így a KKE játék nélkül utazott vissza Kolozsvárra. A szövetség rendkívüli ülésén agy döntött, hogy az elmaradt mérkő­zést a két csapat január 28-án, csütörtökön délben köteles lejátszani Csíkszeredán és az összes költségeket közösen kell a két egyesü­letnek viselnie. Erről a szövetségi határozat­ról az erdélyi kerület már értesítette a Csík­szeredái Toina Egyletet. A KKE csapata a ma délutáni 14 órás gyorsvonattal utazik le a mérkőzésre, ahonnan csütörtökön éjiéikor a sebesvonattal érkeznek vissza. A Magyar Országos Jégkorong Szövetség még egy igen érdekes döntést hozott. Kimondotta, hogy az országos vidéki jég­korongbajnokságok négyes döntőmérkőzéset Kassa, Pahcs, Marosvásárhely. Kolozsvár, esetleg Csíkszereda között — függetlenül a csütörtöki eredmény kialakulásától — az erdélyi kerület rendezi meg a Mátyás király sportévvel kapcsolatosan január 31. és feb­ruár 2-ika között Kolozsváron, a sétatéri jégpályán. Az eddigi tervek szerint a mérkőzések be­osztása a következő lenne: Vasárnap délelőtt ic—i óráig, hétfőn délután 2—5, vagy — ió világítás esetén — este 6—9-ig, kedden délelőtt ic—i-ig. Mindhárom napon pont- és gólarányra menő két-két mérkőzés kerülne le­játszásra. Az országos vidéki bajnokságokra a szövetség külön megbízottat küld le a fővá­rosból. A kolozsvári jégkorongcsapat, ha csak dön­tetlen eredményt ér el Csíkszeredán, úgy be­kerül a négyes vidéki döntőbe, veresége ese­tén azonban a Csíkszeredái csapat lesz a ne­gyedik résztvevője a döntőnek. Pénteken sorsolják a vidéki korong­bajnokságok mérkőzéseit KOLOZSVÁR. A Magyar Tenisz Szövet­ség január 29-én, pénteken délután tartja meg rendes évi közgyűlését Budapesten, amelynek során a vidéki kerületek is megbeszélést tar­tanak. Ugyancsak ezen a napon a Jégkorong Szövetség is rendkívüli ülést tart, melyen ki­sorsolja az országos vidéki jégkorongbajnok- sagok döntőm érközé seinek párosítását. Az er­délyi kerületet mindkét ülésen ifj. Vásárhe­lyi János, az MTSz és a MOKSz erdélyi ke­rületének előadója fogja képviselni, aki a csütörtöki KKE—CsTE mérkőzésről utazik Csíkszeredáról a fővárosba. A JT erdélyi kerületének felhívása Felkérem az erdélyi kerület valamennyi já* tékvezetőjét, hogy Gálffi András, a JT orszá­gos ügyvezető elnöke, Kiss M. Ernő országos titkár, Antai János, az Országos Vizsgáztató Bizottság elnöke, valamint Dézsi Ernő, a Du­nántúli JT elnökének február 1—2-án Ko­lozsváron tartandó előadássorozatának és a bizottság fogadásának megbeszélése végett csütörtökön este 7 órakor a JT Mátyás ki­rály-tér 30. szám alatti hivatalos helyiségében feltétlenül jelenjenek meg. Ugyanakkor felhívom mindazokat a játék­vezetőket, akik az 1943. évre tagsági igazol­ványaikat még nem újították meg, legkésőbb február i-ig 2 pengő kiállítási dij és a régi igazolvány beszolgáltatásával kérésüket adják be a JT hivatalos helyiségében, mert ellenke­ző esetben törölve lesznek a JT tagjai sorá­ból. Kolozsvár, 1943 január 26. Welser Jenő kér. főtitkár. A VÁROSI adóhivatal tekézőcsapatának tagjai, Boga Ödön., Zárday Rezső, Gáli Ernő. T. Gál Endre, Zámbó Aurél, Palocsay József, Kühn Andor, Tárkányi Sándor, Szeredai Ti­bor és Szilágyi Jenő 50 pengőt ajánlottak fel a Főméltóságu Asszony által megindított ak­cióra a hadbavonultak javára. A tekézőtársa- ság tagjai a fenti összeget már be is fizették a 180.000 számú csekkszámlára. A TAVASZI labdarugóidényre a Játékve­zető Testület tagjai is nagyban készülnek. Hétfőtől kezdve az összes játékvezetők az unitárius kollégium tornatermében heti kétsze­ri edzéssel készülnek fel Lőrinczy Zoltán testnevelési tanár vezetésével a tavaszi sze­zonra, hogy edzetten és friss erővel tudhas­sák kövttni a játék menetét. EGYIK ünnepélyt a másik után rendezi a KAC lab­darugó szakosztálya, ami igen sok szurko­lót arra indított, hogy megkérdezze: hogyan kerül össze a labdarúgás a műsoros délutá­nokkal. Bar erre a kérdésre hivatalos választ ncn adott a KAC vezetősége, aira legjobb vá­laszt maga az a közönség adhatja, amely gondtalanul elszórakozott a KAC rendezvé­nyein. És igy is van ez jól, mert hiszen ma egy sportegyesületnek nemcsak rajongó ' és nekikeseredett szurkolók tömegéből kell - állania, akiket nem fűz össze egyetlen kö­zös cél, vagy élmény sem, csak a gól, ha­nem erős társadalmi egységnek is, olyan tényezőnek, amelynek nemcsak a sport, ha­nem a magyar társadalom teren is súlya van. Hiszen, nem is kell nagyon vissza.men rjünk a múltban ahhoz, hogy tneg<ll‘apu suk, hogy a kisebbségi évek alatt a sport - egyesület volt sok tekintetben az az. eró, amely összetartotta a széthullani készülő magyarokat. Nem volt más forma es lehe­tőség magyarok és magyarok közötti ósz- szejövetelre, mint a sport. Ez a sport azon­ban több volt. mint nyers és lélek nélküli verseny és ladbarugás. Sajátos kisebbségi életforma volt, a magyar igenlés és élni- akarat megnyilvánulása, amely minden idő­ben és minden körülmények között megta­lálta lehetőségét annak, hogy kellő időven és kellőkép pen megnyilatkozzék. Ezért üd­vös ma is összetartani a harci zajban a lel­keket, többet nyújtani nekik, mint egy fel- ajzoit idegekkel megtekintett mérkőzést, végighordozni őket minden magyar jelensé­gen, uj világot, feltárni nekik, amely más és több. mint verseny és labdarúgás és meg­mutatni nekik minden tehetséget, mindert szépet, ami sajátos és ami magyar, Ennek a cé'nak érdekében örömmel kell fogadnunk minden kulturális jellegű meg­nyilvánulást. de elitélnünk minden ellenke­ző szándékot. A jó példát nem leszólni, hanem követni kell. Minden egyesületben vannak agilis veze­tők, értékek és tehetségek, lehetőségek és képességek. Csak fel kell tárni, fel kell ku­tatni és bemutatni azokat. Mert csak akkor lesz szép és teljes a test kultúrája, ha az a lélek fejlesztésével és kultúrájával párhuzamos. KÖZGAZDASÍ3 Hogy kell az üzlethelyiségeket igényelni ? KOLOZSVÁR, január 27. A gazdasági átállításnak egyik igen fontos problémája az uj keresztény egzisztenciák üzlethelyi­séghez va'ó juttatása. A kormány e tárgy­ban bárom rendeletet adott ki, melyek közii' a hivatalos lap január 8 i számában megjelent 100—1943. M. E. számú rende­let a legfontosabb. Az uj rendelet sok olyan keresztény kereskedőt és iparost fog üzlethelviséghez juttatni, akik eddig meg nem fe'elö helyiségben, vagy helyiség nél­kül. lakás nélkül voltak kénytelenek foly­tatni ipari és kereskedelmi tevékenységü­ket. Az uj rendelettel kapcsolatban a Ba­ross Szövetség az alábbi tájékoztatást közh. Milyen etetekben lehet igénylést benyújtani? A fennálló törvényes rendelkezések ér­telmében (5.777—1941. M. E. sz. rende­let, 100—1943. M: E. sz. rendelet) a kö­vetkező három esetben .lehet valamely üz­letre igényjogosultságot előterjeszteni: 1. Ha a zsidó ipariizőtől iparjogosit- ványát. illetőleg azt a jogosítványt, ame'y- nek alap'án üzletét fenntartotta, elvették, vagy az hatálytalanná lett. 2. Ha a zsidó bér ő az üzletét bárom hónapon át nem használja­3. Ha az üzlet, vagy üzemhelyiség bér­lője olyan kereskedő, vagy iparos, aki kö­tött forgalmú áruk árusítására nem ka­pott kijelölést. Betőleg az ármai ellátóit kereskedők névjegyzékébe nem vették fel. A harmadik esetben nincs helye az igénybevételnek akkor, ha a bérlő híreit é.dem ő módon igazolja, hogy a k’-jelölés, ilkiő’eg a névjegyzék közzétételé’ meg­előző üzleti évben összforgalmának 60 százalékát nem érte el a kötőit forgalmú áruk árusítása. Ez a szabály gyakorin chair r ipőkereskedő esetében azt jelenti, hogy ha az illetőt bőrtalpú lábbelik forgaHmba- hozatalára nem jelölték ki, akkor igénv- hevehető iiz’éthelvisége, ha a kijelölést megelőző üzleti évben, tehát 19d0 február 20-tól 1941 február 20-ig terjedő időben összforgalmának 60 százaékát, a bőrtalpú lábbelik forgalma elérte. Ezt a ténykörül­ményt nem az igénybevevőnek kell iga- zo'ni. hanem annak, akitől elveszik az üz- lethel yiséget. Hol kell a kérvényt benyújtani ? Igénylést csak az a keresztény kereske­dő vagy iparos nyújthat be. akinek hatá­lyos iparjogositványa van valamely ke­reskedés (ipar) folytatására. Az a keresztény kereskedő vagv iparos, aki az e.'óbb közölt rendelkezések alap­ján valamely üzlethelyiséget ki akar igé­nyelni, az illetékes elsőfokú iparhatóság­nál terjesztheti elő kérelmét. Mindig az az elöljáróság, illetőleg elsőfokú iparhatóság illetékes, ahol a kügényléndő üzlethelyi­ség fekszik. Az elsőfokú iparhatóság a háztulajdo­nos részére határidőt tűz ki a be yis?g bérletének felmondására és arra, hogy mennyi idő alatt kell azt a kijelölt sze­mélynek bérbeadni. Ha a háztulajdonos a hatóság előírásait nem teljesíti, vagy ha a bérlő a felmondás érvényességét nem ismerné el, a hatóság eréndelheti a helyi­ségnek az általa meghatározott személy részére való igém bevételét. A bérbeadó az igénvbevé'e.'i határozatot nem támad­hatja meg azzal, hogy ő az abban megje­lölt személynek, aki szempontjainak vala­milyen okból nem fele] meg, nem hajlan­dó az üzlethelyiséget bérbeadni. Nincs fel­lebbezésnek helye, az iizethelyiség igény- bevétele iránt előterjesztett kérelmet el­utasító határozat ellen sem. Egyéb hatá­rozatok eílen a rendes jogorvoslatok ér- \ énvesithetők. A fenntebb. harmadik pontban közölt igénybevételi módozat esetén a kereske­delem- és közlekedésügyi, illetve az ipar- iigyi miniszternek felülvizsgálati joga van. Az emüíett miniszterek hivatalból feuil- vizsgálhatiák az elsőfokú iparhatóságnak az uj bérlők kijelölése tárgyában hozott ha­tározatát és annak megsemmisítésével más bérlőt is je'ölhetnek ki. Az a kereskedő vagy iparos tehát, aki valamely üzlethelyiséget kíván igényelni, maga tartozik utána járni annak. hogy ■vájjon az említett három eset közül fenn­forog-e annak bérlőivel szemben. Mihelyt erről biztos meggyőződést szerzett, kér­vényt kel] írnia az elsőfokú iparhatóság­hoz és abban meg kell jelölni azt, hogy m'íyen okból kéri a kiigénylést. ÚJABB BOLTOSTANFOLYAM A SZÉKELY- FÖLDÖN Az elmúlt évben megrendezett bol- tostanfoÍYam, amelyen harminc sz.key ifjút képezett ki kereskedői gyakorlatra ez Erdc'y- réfic.i Hangya, nagy visszhangot keltett crs.ág- szerie. Az jerdé yi Hangya st? öve 'keze ti köz­pont az idén is megrendezi a tanfolyaméi s a gyako lati kiképzés a raryobb szövetkezeti bo’tokban meg is kezdődött január 15-én. Többezáz jelentkező közül választotta ki a tanfolyam rendezősége a tanfolyamon részt­vevő 56 székely ifjút, akiknek a hamiincna- pos üzleti kiképzés idejére Î00 pei gc segélyt is ad a Központ. A gyakor’ati kiképzés ut'n, tehát február !5-én kezdődik meg Ma o vá­sárhelyen az elmé’eti tanfolyam. Itt áruisme- retre, kereskedemi számtanra, ügyvitelre és a többi tennivalók ismereteire oktatják ki a haUpatókat e erre az időre ugyancsak 100 pengős segélyben részesítik őket., A tanfo’ycr mot végzett növendékek az idei tanfolyam utfn is akár szövetkezeteknél, mint üz etveze- tők he’vezkedhetneki el, akár önálló üzletet nyithatnak Az Erdélyi Hivatásos Karrészek Cgyeííi'eíé- nekiufoiléri$S€ö±gytf!£$e KOLOZSVÁR, január 27. A szép múltra, visszatekintő EHKE-te, az igen szcp számban megjelent tagok részvételével, a Botanikus­kert előadótermében vasárnap tartotta XX-ik évi jubiláris közgyűlését. A gyűlés megnyitó beszédét az. egyesület el­nöke, dr. Béréi Soó Rezső ny. r. egyetemi tanár, a Botanikus-kert tudós igazgató pro­fesszora tartotta. Megnyitó beszédében rámu­tatott arra, Hogy az erdélyi kertcsztársadalom, amely komoly tudásával, felkészültségével, szorgalmával két évtized alatt valóban di­cséretes és elismerésre méltó munkát végzett: érdemessé tette magát arra, hogy Közípeüró- pa legszebb tájkertjében örökös otthont kap­jon. A nagy lelkesedéssel hallgatott megnyitó beszéd urán B. Adorján Jenő, az egyesület ügyvezető igazgatója tartotta meg az elm űt évi tevékenységről beszámolóját. Mindenre ki­terjedő beszámolójában rávilágított az egye­sület megalakításának nagy idejére, amelyet a megszállás nehéz napjaiban, ennek az érde­mes. kis magyar szigetnek az élniakarása hi­vott életre 1923-ban. A megszállás ideje alatti erdélyi magyar sajtó tudja, hogy mit végzett ez a kis ma­gvar sziget köz- és nemzetgazdasági téren és hogy milyen nívót adott a szakmai kertészet ma még fe! nem becsülhető értékének. Ezek után érthető, hogy a Királyhágón tuli hivatá­sos kertészek nagy tábora ma Erdély felé te­kint, az egyetemes magyar kertésztársadalom szebb jovőjépek megharcolásáért. Az EHKE „kertészeti .törvénytervezete“ ma már ott fek­szik a m. kir. F. M. Kertészeti Ügyosztály vezetői előtt, amely törvénytervezet: Európa vezető kertész államainak a törvényeiből ki­vont és a mi éghajlati viszonyainknak és föld­rajzi adottságainknak legmegfelelőbb szaka­szaiból állíttatott össze. Ezért kell itt is a kertészeti törvény, amely védi ezeket a szorgalmas napszámosait a ma­gyar életünknek, akik ezenfelül végtelen sze­relmesei és rabszolgái is a termő magyar fe­kete rögnek. Végül nem mulaszthatjuk el megemlíteni azt a felemelő pillanatot, amikor a rendkívül komoly mederben megtartott gvü- lés menetében ezek az egyszerű, de csupa sziv- emberek nem feledkeztek meg arról sem, bo?y a messzi zord orosz mezők hősi halottainak, drága henvédeinknek is őszinte igaz részvét tel adózzanak. A jubiláris közgyűlést az egye­sület elnökének zárószavai fejezték be. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Zsúfolt ház előtt játszik Nagyvára­don a kolozsvári Nemzeti Színház NAGYVÁRAD, január 27. Tegnap este Nagyváradon vendégszerepelt a kolozsvá­ri Nemzeti Színház prózai együttese L/i- hályffi BkJa igazgatóval. I lés Endre Tör­tetők cimü karikatúráját mutatták be igen nagy sikerre1- A jegyeket ezúttal is már előre megvásárolták, úgyhogy most is zsú­folt ház nézte végig a kitűnő előadást, éppúgy, min! a nemrég bemutatott balett vendégszereplését. Az e.őadást szerdán es~ te is megismétlik. Tatjána Menotti kolozsvári vendégszereplése Nagy eseménye le.sz pénteken este Ko­lozsvár lyiivészélelének. A Nemzeti Szín­ház ünnepi előadás keretében előadja a Traviatát. amelynek női főszerepét Tatjá­na Menotti. a Milánói Scala opera világ­hírű énekesnője fogja éneke’ni. Tatjána Menotti kolozsvári vemlégszerep'ését ért­hető érdeklődés előzi meg. mert a kitűnő művésznő elsőidben szerepet Magyarorszá­gon. Vaszy Viktor gyengélkedik Azok közük akik tegnap este a Turau- dot előadását végignézték, valószínűleg ke­vesen észlelték, hogy az eeész e-'őadás nagy veszélyben forgott. Á aszi Viktor ugyanis betegen állott ki a karmesteri emelvényre és 39 fokos lázzal vezényelte végig az előadást. A színház igazgatósá­ga. látva karnagyának betegségét, gondos­kodott arról, hogy esetleg orvos álljon rendelkezésére. Erre azonban nem volt szükség. Az előadás igen szép sikerrel zaj­lott le. AGYONNYOMTA A KENDERKA­ZAL. Pécsről jelentik: A Dárda község határában lévő Lajtapusztán Kviring Já­nos 53 éves dárdai szikvizgyáros kender- pozdorját akart fuvarozni a pusztáról. Felmászott a kocsira felrakott kenderka- 7al tetejére, ahoi megcsúszott, magára rán­totta a Lazal tetejét, s azalatt megfulladt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents