Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-26 / 20. szám
1943 Január 2 6. ELLENZÉK Támogatásban részesítik a hndikoícsönköivény jegyzőket BUDAPEST, január 26- A haJiigym.i msster rendeletit adott az 1014—13. H'i hadi kölcsön károsa.! tak támogatásáról. Támogatásra utaknak tekintik azf, akinek bármilyen forrásból származó összes jüre(lelnie nem lukadja meg az évi 2000 pengőt. A támogatás legalacsonyabb összege évi 15 pengő, a legmagasabb pedig legfeljebb egyezer pengő lehet. A segély ügyében a belügyminiszter határoz. Károlyi Míhályékat is pénzelte a cseh kormány PRÁGA, január 26. (MTI.) A prágai Der Neue Tag szombati száma hosszabb vezércikkben foglalkozik dr. Urban Rudolfnak, a volt cseh külügyminisztérium sajtóosztályának titkos alapjairól szóló nagy feltűnést keltett könyvével. A könyvnek van egy érdekes fejezete, amely a magyar közönséget is különösebben fogja érdekelni. Ez a fejezet arról szól, hogy a volt cseh külügyminisztérium sajtóosztálya mennyi és milyen összegű pénzeket juttatott a gyászos emlékű októberi forrada- * Diszgyülést rendezett csMÄKSz kolozsvári csoportja: R()LOZ$VAR, január 26. Szépszámú közönség jelenlétében rendezte meg diszgyiilé- sét a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi csoportja a tanitónőképző dísztermében. A díszközgyűlésen az országos kóz- / pont részétől a beteg Tormay Gézáné országos társelnök helyett dr. Stolpa József né országos ügyvezető elnök és Brossek Rudolf né, az országos leánykörök elnöke jelent meg. Az ugyancsak betegsége miatt távollevő gróf Bethlen Lászlómé, a helyi csoport elnöke helyett a diszgyülést Forgách Oltóné ügyvezető alelnök vezette, továbbá jelen volt dr. Vékás Lajosné társelnök, dr. Deák Gyulánk és dr. Illés Gyuláné alelnokök, valamint Kiss Károly tanügyi főtanácsos, a MANSz igazgatója. A magyar Hiszekegy eléneklése után az Erzsébet Énekkar pompás énekszáma következett Rozik Károly karnagy vezetésével, utána Forgách Ottóné üdvözölte a központi vendégeket és a város képviseletében megjelent dr. Elekes Lászlót, valamint az egyesületi elnököket, az összes tagokat és a vendégeket, majd felkérte dr. Stolpa Józsefné országos ügyvezető elnököt előadása megtartására. Dr. Stolpa Józsefné Tormay Cecilről, a jeles magyar írónőről és a MANSz megalapítójáról tartott értékes előadást és kihangsúlyozta azt a tényt, hogy . a névtelen Magyar Asszony volt az, aki uj életet teremtett a pusztulásból és a csüggedésből 1918. után. A nagv tetszéssel fogadott beszéd után Brossok Rudolf né, az Országos Leánykörök elnöke szabadelőadásában ismertette a magyar ifjúság nevelésének fontosságát. Ezután Sebestyén Zsuzsanna VII. gimn. tanuló nagy sikerrel szavalta el Reményik Sándor ,.A nő“ cimii költeményét. Végül Kiss Károly tanügyi főtanácsos, a MANSz igazgatója meleg szavakkal köszönte meg a szép és értékes előadást. A diszgyiilés végén a Szózatot énekelte el az Erzsébet Énekkar. Gurdailan ságitól okozott solves tesfisérPs miatt elitáiték Schul! György keodögyárost KOLOZSVÁR, január 26. Érdekes bűnügyet tárgyalt tegnap délelőtt a kolozsvári törvényszék Szenczer József törvényszéki tanácselnök elnöklésével. A vádlott Schul! György, a Schull-kendőgyár tulajdonosa volt, aki ellen az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testisértés miatt indított eljárást. A biinper előzményei egy munkásszerencsétlenségre vezethetők vissza, amely X940 április közepén történt a gyárban. Áz egyik hatalmas gép mellett dolgozott Salamon Margit 17 éves munkásnő, akinek a szerepe az volt, hogy a kendőket a mintanyomó gép alá készítse. Munkája közben többször meg kellett kerülnie a gépet, azonban munkálat nem tudta zavartalanul végezni, mert közvetlenül a gépe mellett 71 cm. távolságban egy másik hatalmas gépet szereltek fel a munkások. A két szerelő legtöbbször eláilotta a munkásnő útját a keskeny, yi cm.-es vonalon, ezért Salamon Margitnak több gépet is meg kellett kerülnie, hogy saját gépe túlsó oldalára kerülhessen. Egyizben,, mikor gépe mellett megfordult, véletlenül belebotlott a közvetlen közelében dolgozó egyik szerelőbe, elvesztette egyensúlyát, megtántorodott és johbkeze beleszorult a nyomógép hengere alá. Sikoltozásaira azonnal leállították a gépet, cíe akkor már a hengerek jobokeze három ujját tőből leszakították. Sérülései következtében több hónapon keresztül kellett kezeltetnie magát és ma is 60—7c százalékos rokkantnak kell tekinteni. Schull György, a gyár tulajdonosa kihallgatása alkalmával azt hangoztatta, hogy a balesetért nem terheli felelősség, mert a kérdéses alkalommal nem is volt a gyárban és minden munkás felelős a saját testi épségéért. Kihallgatta még a törvényszék Kacsó Mihály és Kálmán Zsigmond szerelőket, akik egyhangúlag állították, hogv Schull Györgytől kaptak megbízást arra. hogy a másik gépet olyan közel állítsák fel, ugyanis a tulajdonos nem vette figyelembe a terem szűk méreteit és aránvlag kicsi területre, amelyen egy gép is alig fért volna el, kettőt akart beszereltetni. Kihallgatta a törvényszék Salamon Margit sértettet is, aki ismertette a baleset lefolyását. A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat gondatlanságból okozott súlyos testi- sértés miatt és ezer pengő pénzbüntetésre ítélte. _______________________ ARAGONIT ÍRÓKÉSZLETEK, HA- MUTÁLAK, KÖNYVTARTÓK remek kivitelben kaphatók az „Ellenzék* könyvesboltban. Kolozsvár, Mátyá9 király-tér 9. BUDAPEST, január 26. Az Országos Magyar Sajtókamara szaklaposztálya Kállay Miklós miniszterelnök fóvédnöksége és valamennyi illetékes szakminiszter, védnöksége alatt a Műcsarnokban szaksajtókiállitást rendezett. A magyar folyóiratoknak ez a hatalmas seregszemléje hü keresztmetszetét adja a magyar kulturális életnek. A kiállításon szereplő közel 1260 szaklap beszédes bizonyítéka a magyar művelődés sokrétűségének. Az első országos szaksa.j- tókiállitást hétfőn fél 12 órakor nyitotta meg Antal István dr. nemzet- védelmi propagandaminiszter. A minisztert S-ényi Pál, az Országos Magyar Sajtókamara szaklaposztályának elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre a nemzetvédelmi propagandaminiszter válaszolt. — A szaksajtókiállitás — mondotta a miniszter — voltaképpen seregszemle. ’Seregszemléje, felvonultatása a magyar sajtóirodalom egyik KOLOZSVÁR, január 26. Kovács József egeresi községi birc zsarolás, Botoi Péterné egeresi földműves-asszony csalás büntette miatt került a kolozsvári törvényszék elé. Botoi Péterné 1936-ban egy darab erdőt eladott Gálos Lászlónak húszezer lejért. Valami ügyből kifolyólag azonban a telekkönyvben nem írták át az erdőrészt Gá!os László nevére. Mult év nyarán Botol Péterné ugyanazt az erdőrészt eladta Kovács József községi bírónak ötezer pengőért. Kovács természetesen azonnal Saját nevére tábláztává a földet. Gálos László elsőbbségi jogának tudatában birtokába akarta venni az erdő", majd f'elje’entette Kovács Józsefet, aki állítólag megfenyegette, amikor az erdőből fát akart szállítani. Ugyanakkor Botoi PéBERLIN, január 26. (TP.) A Dunának, ennek a nagy európai folyónak térségében élő népekkel foglalkozik Franz Riedl, a Berliner Börsenzeitung budapesti tudósítója a dunai nepek sorsközössége Délkeleteurópábar. című cikkeben. Minden időkben szoros kapcsolat állott fenn a dunai népek és Középeurópa nagy népe, a német nép között, amely a schwarz- waldi forrásoktól kezdve, egészen a fekete- tengeri fbrkolatig elkísérte településeivel a nagy európai folyót. Az első pillanattól fogva meghiúsultnak kellett tekinteni azt az 1918 után nyugatról kiinduló kísérletet, amely lényegében német és Középeurópa-ellenes lom emigránsainak. Eszerint gróf Károlyi Mihály, az októberi forradalom vezére es Szende Pál volt pénzügyminiszter 1937 óta havi ezer-ezer cseh korona támogatást kaptak a volt cseh külügyminisztérium sajtóosztályának titkos alapjából. Károlyi egyik alvezére, az ugyancsak emigráns Diner Dénes József havonta ezer frankot kapott. A cseh kormány Pozsonyban kiadott magyarnyelvű lapja, a volt Magyar Újság viszont havonta 30.000 cseh korona szubvenciót kapott. I igen tekintélyes vonalszakaszán ren- , eleikezésre álló szellemi erőknek. A kiállítás a mai nehéz és válságos időkben egyben szimbólumot is jelent: a sokszínű, talán nem egyszer széthúzó magyar erők összefogásának és egy magasabbrendü egységbefoglalásának a szimbólumát. Á magyar nemzet ma nehéz küzdelmet vív. Ebben a küzdelemben a küzdelmek örök törvénye szerint csapások is érnek minket. A csapások- azonban nem törhetnek meg bennünket, ha kemény lélekkel, erős bizakodó bittel, minden összefogás latbavetésével álljuk és visszük előre a nemzet ügyét. Ezután Antal István d3r. nemzet- védelmi propagandaminiszter tüzetesen végignézte a kiállítás hatalmas anyagát. A kiállítást az érdeklődő közönség február 2-ig naponta délelőtt 9-től délután 17 óráig tekintheti meg. fémét feljelentette csalás miatt. A törvényszéki tárgyaláson Kovács József tagadta, hogy sieg akarta volna zsarolni Gálos Lászlót, mert mint telekköny- yiüeg bekebelezett vevőnek erre semmi indoka sem volt. mert jogait fenyegetés nélkül is érvényesíteni tudta volna. Botoi Péterné beismerte, hogy az erdőt kétszer is eladta. A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész mindkét vádlóit damarasztalását kérte, mig a védő Kováé; ügyében fe^éntő itéietet. Botoi Pélerné ügyében pedig enyhe Ítélet kiszabását k?rie. A törvényszék Kovács Józsfet Limes'- itkmény hiányában felmenfptle a vád alól, mig Botoi Péternét csalás büntette miat" egyévi börtönre és ötévi jogvesztésre ítélte. volt. A dunai népek együttműködése utat tőit magának és szépen halad előre. Időközben eltűnt a zsidó, a békés népek egvmásmellett- élcséne.k hosszú időn át lebecsült ellensége, aici minden igyekezetével azon volt, hogy a népek békés viszonyát megrontsa és a nemzetiségi kérdést tolja előtérbe, ilymódon terelvén el magáról a figyelmet. Amilyen mértékben kapcsolják ki a zsidóságot a dunai államok életéből, olyan mértékben növekszik a belső megbékélés. Franz Riedl a következő remény- teljes megállapitással fejezi be cikkét: ,A dunai népek egy utón közelednek egymás felé“. Megnyílt Budapesten a szaklap kiállítás Kétszer adfa el erdeiét - egy évi börtönre Ítélték A Berliner Borsenzeiftmg a dunai népek együttműködéséről TÖRÖKORSZÁG ES POLITIKÁJA ISZTANBUL. január 26. fTP.) 'Jóllehet, a nyugati szrivlségesek a jcb-n pillanatban nagy erőfeszítésüket tesznek 1 ö~ rökországban, a törökök azonban acélos akarattal továbbra is kitartanak a semlegesség mellett. Törökország nem akarhat háborút. Az ország te jesen elnéptelenedett ama támadások során, amelyeket a török népnek az elmúlt évtizedekben el kelleit hárítania. Mindenekelőtt hiányzik egy széles és munkás paraszti réteg. Ezzel magyarázhatók az élelmezési nehézségek. Ezt a nyilt \á!aszt adja Törökország mindin társadalmi rétege, amidőn a nyugati szövetségesek minden módon kívánatosnak igyekeznek feltüntetni Törökországnak oldalukon való hadbalépését. Figyelemreméltó, hogy a török miniszterelnök néhány nappal ezelőtt ugyanezeket a szavakat mondta tollba a Times hangulatkémle'ö ankarai tudósítójának. Mindenesetre azonban az a kérdés, hogv a másik fél ezeket a szavakat megszivleli-e, vagy sem. A török hadsereg azonban készen áh, hogy minden kívülről jövő támadást elhárítson s talán ezért olyan népszerű ez a hadsereg az egész országban. Ér.hető, hogy a török közvélemény nagy figyelemmel kisen a frontokon lejátszódó eseményeket. Igaz, hogv a török iaook általában csekély péMányszámban jelennek meg S ehhez járul még az, hogv a na- párkorlgtozások után ohlaiszám terjedelmük sem va'ami nagy, esy-egy lan azonban ma már a legfélreesőbb falucskába is eljut, itt a tahi apraja-nagyia előtt felolvassák és bizalommal fogadják, mint a nagv világ visszhangján Ezt a kormány is jól tudja s éppen ezért a ’ehetőséghez képest igyekszik irányítani a sajtót és ügyel arra, hogy a sajtóközlemény összhangban legyen az ország semlegességével. A lapok, mint minden s°mleges államban, itt is közük mindkét fél hadiielenté- seit s nyugodtan elmondhatjuk, hogy a török újságolvasó időközben rájött arra, miként kelj értékelni a különböző forrásokból jövő hivatalos nyilatkozatokát. A moşzkvm' hadi jelentések. sme’yek állandóan elképpesztő szovjetsikerekről számolnak be, teljesen hideqen hagyják. Számára csupán az a fon'ej. hogy ez a kemény harc kivétel nélkül szovjet felség- területen folyik, ugybogv a Németország számára olyannyira fortos meghódított gyáripari és é címezés' központok messze a német vonalak mögött feküsznek. Mind világosabban tűnik ki. hogv a Szovjet óriási ember- és hadianyastveszteségéi máris annyira éreztetik hatásukat, hoay a bolsevisták terepnyereségeiket aligha értékesíthetik stratégiailag, semmiesetre sem a háború kimenetelére. Erkí'et török tábornok az elmúlt napokban a Diumhurvet hasábjain utalt arra. hegy tudott dolog, miért inditia a Szovjet a legkeménvebb té’nek idején mammuftámadásait. Orosz a részről ugyanis iól tudják, hogv a tavasz ? megoldhatatlan feladatok elé fogja állítani a bolsevistákat. Törökországban a magas politika mellett törökös'tő processus van folyamatban. amely rendkívül figyelemreméltó. A vagyonok egyszeri háborús megadóztatása során mindenekelőtt a nem török üzlete! ket és a nem török személyeket kapcsolják ki Törökország gazdasági életéből olymódon, hogy aki a vagyonváltságot nem fizet' be pontosan, örök időkre az ország keleti részén levő munkatáborokba viszik, vagyonukat pedig elárverezik. Az első üven csoportot máris elindították kelet felé. Számos nem török üzletet zártak be, tulajdonosaikat pedig internálták. A török kormány rendíthetetlenül végrehajtja a török gazdasági élet nacio- na izálását s attól a veszélytől sem riad vissza, hogy itt-ott kisebb nehézségek merülhetnek fel. Fz a rendszabály természetesen érintett néhány nyugati külföldit is. Németország azonban megértéssel viseltetik a szükségrendszabály iránt s ezt török részről is elismerik- mig ezzel szembea az angolok és az amerikaiak, akik sohasem vohak alihoz szokva, hogy figyelemmel viseltessenek idegen népek érdekei iránt is. már megtorlásokkal fenyegetőztek. A fenyegetőzések azonban Törökországban síiket Iölekre találtak. Törökország tehát a háború közepette rendíthetetlenül tovább folytatja azt a nagy építő munkát, amelyet Atatürk kezdett meg. I
