Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-04 / 2. szám

( 4 ELLENZ» ■HMunaomni 1 B 4 3 Január i­HIHCK Mai hősöN ELŐRE A FELROBBANTOTT HÍDON ÁT 194 1 Julius elején, u dnycsz^crparti Z i\- b'sczyki község dfoglalása volt egyik csa­patunk f* *'l int at it. Erősen felhős nyárt de - után a 10 10 főből álló rohaniszakus ­kút uz önként jelentkezőkből összeállítót ták a kijelölt parancsnokok. P‘Hau I‘ra­dar karpaszorruínyos szakaszrezeto is egyik roharncsajHit jxirancsiioka volt. Feladatul kapta /.alesczyki községből ki­vezető ludat birtokba venni, hogy csapa­taink' a község után itt törhessenek előre­Az ut árkában futva jutottak előre. Egyszer csak egy sárii, szixleruulás. mere­dek, csúszós és szukudékos területre értek, mely a térképből nem is tiint ki. De óva­tosan átjutva egy magas oldalba kerültek, ahonnan már hí tszolt Zclesc~i}ki hídja• Szemben a hídfőnél orosz páncéltörő tíiiyu és gépuskă vö t, tehát ebben nz irányban nem mehettek tovább! Kerülőire! a község vízimalma felé tartottak, útközben már felfedezték az oroszok a rohamszakaszt, mert erős gépuskatiizet kaptak, de sike­resen kivonták ebiről magú kai és a község északi temploma felé haladóik. A kihalt­nak látszó községben házaktól hátakig lo- pódzkodtak előre. A hídfőtől 150 méterre egy házban tüzelőállást foglaltak. A folyó felé néző ablakokon át és a padlásról fi­gyelték az oroszt■ De a tnlerős orosz tűz alatf tartotta őket. Már órák óta farkas­szemet néztek messze a saját csapataiktól. Ekkor egij hírvivőt Pill au szakaszvezető hátrakiijd, aki azonban orosz eguségek kö­zé kerül. Elől is orosz, mögöttük is orosz! A rohamszakasz azonban tovább kőtárt. Ékszerre egy hatalmas robbanás, füst, por a hid felől. Az oroszok a hidat fel­robbantották1 menekülnek hátra, tehát gyengének érzik maciikat. A rohamsza- kasz egy-kettőre a hid roncsainál terem* Közben hét orosz bombázó szórja reájuk bombáját, de sikertelenül. A hid marad- ványain, meW sok helyen sodró víz alatt fekszik, átkúsznak és a túloldalról tűzzel üldözik a menekülő oroszt. A szertedo­bált felverek, lőszerek a gyors ehxwu-* lást árulják el. Pi lau szakasz-vezető azon­nal jelent, hogy csapataink lőhetnek a menekülő orosz nyomában. * Az önként jelentkező rohámsznkasz bátran tört előre, elvágva sajátjaitól is kitart, küzd az ellenséghez tapadva. Je­lent azonnal. hogy a parancsnolcság áz el­lenség helyzetét tisztán lássa és intézked­hessen idejében. (K. F ) FIRENZÉBE ÉRKEZETT A MAGYAR- BOLGÁR NŐI IFJÚSÁGI KÜLDÖTTSÉG. Firenzéből jelentik: A magyar—bolgár női ifjúsági küldöttség Rómából jövet szombaton ideérkezett. A vendégeket olasz ifjúsági kül­döttek fogadták ünnepélyesen. A küldöttség tagjai innen továbbutaznak Velence felé. (MTI.) * köszönetnyilvánítás, 'a feieh­ketetlen férj és édesapa elhunyta feletti mély- gyászunkban tolmácsolt részvétért ezúton mondunk mindenkinek köszönetét. A Vasvári család. c8 A LAKÁSRENDELETET TÁRGYALTA KEDDEN A 42 TAGÚ ORSZÁGOS BI­ZOTTSÁG. A 42 tagú országos bizottság ja­nuár 5-én délelőtt ii órakor ülésezik. A la­kásrendeletet tárgyalja. (MTI.) TIFÜSZJÁRV ÂNY IGLÓN. Pozsonyból jelentik: Az utóbbi hetekben Iglón több súlyos tifuszeset fordult elő, aminek következtében a hatóság elrendelte a lakosság kötelező be­oltását. Iglón minden embert beoltanak 2 éves kortól 80 éves korig. FRANCIAORSZÁGBAN MEGSZŰNT A RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK ^ GYÁRTÁSA. Páris- ból jelentik: 1943 január i-től kezdődőleg a rádiókészülékek gyártását Franciaországban megszüntették. (B. É.) PARIS VAROSÁNAK KÖLTSÉGVETÉ­SE 2.6 MILLIARD FRANK. Párisból jelen­tik: Páris városinak költségvetését kereken 2.6 milliárd frankban állapították meg. Egyes városi kiadások emelkedés©, különösen a se­gélyezésre kiadott összegek emelkedése követ­keztében és hogy a valamivel több iránt 300 millió frank, aecifitct kiegyenlíthessék, bizo­nyos városi bevételeket .1 megfelelő mértek­ben emelni kellett. Egyidejűleg az állam is átvállalta a többletkiadások egy részét s igy a várost több tekintetben tehermentesítette. Ezenkívül 10 százalékkal 118 millió frank­ra emelte fel az állam a városnak nyújtott elő­leget. (B. £.) * RICÖ Ibolya és Csorna \/ilmos decenlmr ji-én tartottak eljegyzésüket. ( Minden kínon értesítés helyett.) 2 ÚJABB ÜZEM ANYAGKORLÁTOZÁSOK AMERIKÁBAN. Lisszabonból jelentik: Hen­derson, az. északamerikai árellenőrző hivatal vezetője bejelentette, bogy január 3-tól kez­dődően a folyékony üzemanyagok kiutalásra kerülő adagját a szövetség 17 államában és a columbiai kerületben további 10 százalék­kal leszállítja. (MTI.) ■Máj kezdettel mutatja t>é a 1. ArDüd-filmbzinh.áz gyárfás kiemelkedő esomiéaiyét! a magyar íj lm­Erdélyi kasté iy Az erdélyi magyarok nehéz ás gyötrelme« ('•leiének légkörét viszi vászonra ez a rend kívüli .slágerfilm. — Lrta Hunyady Sándor. — Főszerepben Páger, Tasnády Fekete Mária, Greguss, Mezey Mária én Vaszary. Szerdán (vízkeresztkor) délelőtt fél VI órakor MATINÉ számozott helyekkel, olcsó helyárak kai! PONTJEGYRENDSZER HORVÁTOR­SZÁGBAN. Zágrábból jelentik: A nemzet­gazdasági minisztérium rendelkezése értelmé­ben január i-től a horvátországi szövöttáru- íorgalomban németországi mintára rendszere­sítik a pontozást. Minden személy szövött- áru vásárlására jogositó jegyet kap, amely 120 pontot tartalmaz. Ötperces interwievBajor Gizivel KOLOZSVÁR, január 4. (Az Ellenzék munkatársától.) Vasárnap este az igazgatói páholyban ül Bajor Gizi, Sándor Máriával, unokahugával, Líviával, Mihály ti Béla igaz­gatóval és a Budapestről ugyancsak most ér­kezett Nagy Istvánokkal. Bajort sokan észre­veszik, látcsővel figyelik, amint ott ül kar­csún, fekete ruhában s ferdevágásu szemei­ben nagy érdeklődéssel figyeli a Luxemburg grófja előadását. Mihály fi Béla szeretné, ha a nagy balett után vacsorázni mennének, de Bajor nemet int, meg akarja várni a felvonás végét. A szünetben bemutatnak, kezet ad, elmo­solyodik, hófehér fogú, varázsos mosolyával és megszólal azon a hangon, amely csak egyetlenegy van a magyar színpadokon és talán a világ összes színpadjain is. — Tiz éve jártam itt utoljára a drága Aczél Ilonával, de akkor abban a nagy ho- dályban játszottunk, a sétatér elején s most, hogy itt vagyok, valami mélységes és kimond­hatatlan meghatottsággal nézem ezt a szín­házat és hallgatom ezt az előadást. Mihályii felé fordul: — Kétszáztizszer játszottam az Asvaynét — mondja —, de becsületszavamat adom ne­ked, hogy szívdobogást kaptam mikor na este itt szét tárult a függöny és arra gondol­tam, hogy nemsokára én állok itt a kolozs­vári színpadon, a kolozsvári közönség előtt. — Mikor vendégszerepeit utóijára vidé­ken? — kérdezem tőle. — Tavaly a Nórában játszottam néhány városban. A kis Livia közbeszól — én is elkísértem — mondja. Bajor sötét szeme megpihen egy pillanatra szeretettel a fiatal lányon és avval az utánoz­hatatlan, puha Bajor nevetéssel mondja: — Rímes ez a gyerek, mivel folyton velem van, már egyáltalán nem imponálón neki. Mihályfi Béla órájára néz, szeretné már vacsorázni kisérni Bajor Gizit. — Még csak öt percet adjon — mondom Bajornak. — öt percet adok — mondja nevetve —, csak szöveget nem. Annyi interjút adtam ka rácsonykor, hogy teljesen megbutultam. De azért beszélt szivesen és őszinte elis­meréssel a kolozsvári együttesről, elmondja, hogy mennyire tetszett neki az előadás és az operett szép régi muzsikája. Látszik rajta, Hogy őszintén örül annak, hogy nálunk is eljátssza majd a Bolond Asvaynét, amelyben színészi csodaként lényegül át és válik öreg­asszonnyá nemcsak lelkileg és átélésben, de fizikailag is, úgyhogy a közönség, ha nem is­merné, azt hinné, hogy valóban roskatag, nyolcvanéves matrónát lát maga előtt. A gépkocsivezető jelent meg a páholy aj­tajában és Bajor Gizi vacsorázni indul. Elő­veszi pudertartóját, keresgél a táskájában és ezt mondja: — Istenem, hova tettem a szépségemet. Csupa derű és humor ez a nagy magyar színésznő, akit a közönség közül most már aláírást kérők rohannak meg. De már indul­nak. Visszanéz és azt mondja: — Milyen szép ez a színház. És ha az akusztikája is jó, milyen öröm lesz itt ját­szani. Megnyugtatjuk, hogy a színháznak kifo­gástalan akusztikája van. Most mégegyszer rám néz, kezet ad és mosolyog. A sofőr mély meghajlással nyitja ki a páholy ajtaját és a folyosóra gyűlt közönség sorfala között tá­vozik ez a nagy színésznő, aki éppen olyan egyszerű, közvetlen és emberi, amilyen cso­dálatos tehetség. M. L. SZÍN HÁZ és MŰVÉSZET Vándory Erik hangversenye az Erdélyi Párt nagytermében Kolozsvár, január 4. (Az Ellenzék munka­társától.) Január 5-én, kedden délután fél 7 órakor az Erdélyi Párt nagytermében a Farkas utca 7. szám alatt tartja hangversenyét a fiatal magyar hegedűs generáció egyik leg­többet Ígérő tehetsége, Vándory Erik, Zathu- reczky Ede tanítványa. Vándory Erik tordai menekült gyermek, akiről a bécsi döntés után a Gyámszülő Társaság gondoskodott és ko­lozsvári hangversenyét is e társaság fővédnö­kének, Inczédy-Joksman Ödön főispán véd­nöksége alatt tartja meg. Az ifjú hegedümű* vész 1938 szeptember 21-e óta a Társaság tá­mogatásával tanul és végzi iskoláit. Most a III. gimnáziumot végzi és Zathureczky Ede ajánlatára, mint a Zeneművészeti Főiskola rendes növendéke, a második akadémiai osz­tály egyik (legkiválóbb hegedűse. Vándory Erik, aki szegénységében és elha- gyatottságában tehetségeved magára irányí­totta azoknak az embereknek figyelmét, akik törődnek az uj magyar generáció tehetségei­nek kibontakozásával, Kolozsváron igen szép műsorral lép a közönség elé. Zongorán K. Imbery Gabriella kiséri. Műsora a következő: I. Wienawsky: Polonaise Brillante. II. Hubay: Nocturne Op. 42. III. Chopin: Fantasie Im­promtu. IV. Ugnani—Kreysler: Preludium és Allegro. V. Vieuxtemps: CisKmoll Concerto No. II. A fiatal magyar hegedűművész hangverse­nyének belépődija egységesen 2 pengő. Nincs már szállodahiány! , » Kolozsvárt megnyílt az Astoria Szálloda 100 szoba, teljes komfort. HÉT SZÁZ PENGŐT KÜLDÖTT A KORMÁNYZÓ EGY 11 GYERMEKES MUNKÁSNAK. Gyurmánczy Pál 44 éves gyárimunkás győri lakos feleségének a kö­zelmúltban született a tizenegyedik gyer­meke. A Kormányzó Ur Őlöméllósága tu­domást szerezvén arról, hogy Gyurmánczy Pál gyermekeit nagy odaadással, hazafias szellemben neveli, a tizenegyedik gyermek keresztelője alkalmából 700 pengőt kül­dött a derék, hazafias gondolkodású mun-, kasnak. HÍZOTT LIBÁT, VAGY KACSÁT NEM SZABAD POSTACSOMAGBAN FELADNI. A 112.300 számú közellátási miniszteri ren­delet megengedi 1 darab leölt pulykának, 2 darab tyúknak, vagy 4 darab csirkének pos­tacsomagban való szállítását, ellenben hízott libát, vagy kacsát postacsomagban feladni ti­los és az ilyen tartalmú postai küldeménye­ket a posta elkobozza, nehogy a címzett vá­rosi lakos, akinek zsirjegye van, ilyen módon kétszeres zsirellátáshoz juthasson. Ezért leg helyesebb hízott liba, vagy kacsa postán való küldését teljesen mellőzni. A MAGYAR CSILLAG újévi számában Németh László megkezdi nagy sikksorozatat a népi írókról. A szám élén Illyés Gyula a folyóirat feladatairól ir az 1943-as esztendő­re. Balogh József Babits himnusz-fordításai­nak keletkezését világítja meg s ennek kere­tében Babits Mihály kiadatlan leveleit közli. Bihmer Pál az uj épitőmüvészetről, Jócsik Lajos az uj materialista világnézetről, Joó Ti­bor a rokokóról, Halász Gábor Turgenyevről ir tanulmányt. Verset Illyés Gyulától, Rad­nóti Miklóstól és Rónay Györgytől közöl -z újévi szám.. A szám ára 2 P., negyedévi elő­fizetés ii. P., kombinált előfizetés negyedévre a Nyugat-könyvekkel együtt 20 P. Az 1943. év első felére esedékes Nyugat-könyvek: az Uj Magyar Dekameron két kötete és Koszto­lányi Dezső ,,Ember és világc< c. hátrahagyott müve. — Kiadóhivatal: V.» Vilmos császár-ut 34­„EGYSZERŰ KÖNYVVITEL“ címmel 180 olualas könyvet adott ki a közelmúltban dr. Szmollény Nándor oki. közgazda, a Nemzeti önállósítás» J anács ipari és kereskedelmi szakértője. Könyvében a kisebb üzemek, üz­letek számvitele céljaira alkalmas könyvelési eszközök részletes ismertetése mellett, az évi leltározások megejtésénél, az egyes üzletere- mények lekönyvelésénél követendő helyes el­járásokkal szemléltető példák bemutatása mellett foglalkozik. A könyv a szerzőnél (Bu­dapest, IX., Lónyay-utca 37a) portóval és ajánlási díjjal együtt 7.10 pengőért szerezhető be. A könyv bolti ára 9 pengő. SZERB HADIFOGLYOKAT BOCSÁJ- TOTTAK HAZA A NÉMETEK.^ Belgád­ból jelentik: A szerb ortodox-karácsony (ja­nuár 6—8) alkalmából ismét nagyszámú szer- bet bocsátottak haza a német hadifogságból. (MTI.) írók és könyvek Thurzó Gábor: AZ ÁRNYAK VÖLGYÉBEN Thurzó Gábor, a fiatal irónemzedéknek egyik legismertebb és tehetségesebb tag­ja. Minden írása komoly tartalmat, művé­szi formát és a valóságos életnek mining olyan képét mutatja be, amelynek láttán az olvasó meglepődik, hiszen nap-nap után előtte volt a kép, s mégsem vette észre. Sajátságosán finomodott érzékkel rendelkezik Thurzó, mikor a lélek mé­lyebb rétegeibe száj le s azt mutatja be remek irásmüvészetében. AZ ÁRNYAK VÖLGYÉBEN c. uj re­génye egy idős házaspár életét mutatja be. akiket váratlanul súlyos csapás ér. El­vesztik egyetlen gyermeküket, de annyira szerették ezt a fiút, hogy nem akarják tu­domásul venni, hogy meghalt. A képzelő­dés és TÖgeszme formájában az elveszí­tett gyermek tovább is közöttük él, 6 ez az öregek életét gyakran összeütközésbe hozza külvilággal. Lassan ráeszmélnek, hogy csak ketfen maradtak az életben, forrón szeretett gyermekük meghalt és most már csak azt az időt várják, mikor ők is meghalnak és ismét együtt ^esznek mind a hárman. Az első pillanatra saját- ságosnak tűnik fel ez a mese, de a regény­ben az iró a lélekábrázolásnak olyan reá­lis eszközeit használja, a történetet any- nyira valóságszeTÍivé teszi, hogy együtt- érziink a szenvedő szülőkkel. Csak az egész kivételes tehetségnek adatott meg az a képesség, hogy a léleknek ezeket az egészen ritka rezdüléseit megfogja s ami még ennél is több, művészi módon meg is örökítse. Thurzó Gábor könyvében olyan olvasmányt kapunk, amilyet a te­hetségesek közül is csak kevesen imák. Wemer Beumelburg: BOSEMÜLLER A német katona regénye A legismertebb német háborús regény ma­gyar fordítása most jelent meg. Tárgya: a há­ború, pontosabban: a véres küzdelem ember ember ellen; hőse: a névtelen német katona, formája: regény, mely feleletet ad azokra a súlyos és fájó kérdésekre, melyeket a háború minden gondolkodó emberben fölvet. Kímé­letlen őszinteséggel és nyers realizmussal szól itt egy frontkatona bajtársairól, a küzdelem­ről és a hősiességről — talán csak azért vá­lasztotta a regény formát, hogy leplezetlenül leírhassa az igazságot ,,ugy, mint volt1', ahogy Zrínyi mondaná. A regényt 250 ezer példányban kapkodták szét Németországban; a magyar kiadás valóban időszerűnek mond­ható. Megrázó és megrendítő olvasmány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents