Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-23 / 18. szám
1943 január 2 3. ELLENZÉK Ilin lllllll will 3 élhetnek. Maga gondoskodik; tehát külön* bőíjő mróeaaiuy*k Wállisésá-wfel arról, hegy 3. vagyoai cjyeftiőtlcnséfnak a kapásait -*» legalább a legsztikségesebb vonatkozásban — eltüntesse. Valóban korszerű — mert örök igazságokra támaszkodik — a szociális eszme. A kereszténység etikai parancs utján próbálja érvényesíteni; az állam az emberi gyarlóságokkal számol s emiatt kényszer utján valósit meg mind többet az etikai paran- . ' csókból. Elemezhetnénk még a korszerűség jelentkezését a szellemi életben, a tudomány és művészet körében, az erkölcsi életben, de helyesebb, ha ezúttal csak az államnak és társadalomnak a fentiekben kifejtett legfőbb kérdéseire szorítkozunk. Utoljára hagytam a korszerűség ismérvei közül a nemzeti gondolatot. Utoljára hagytam azért, mert a nemzeti gondolat mindenütt jelen van. Az állami és társadalmi rendszereknek és intézményeknek a nemzeti gondolat szabja. meg célját, ez tölti meg tartalommal. A korszerű nemzeti gondolat a nemzetben levő sajátos erőket és képességeket akarja felfokozni és kiteljesiteni. A totális állam a hatalmat nem önmagáért a hatalomért terjeszti ki, hanem azért, hogy nagyobb hatásfokkal képviselje a nemzeti gondolatot az állami életben s ez az igény érvényesül az irányított gazdálkodásban és szociális berendezkedésekben. Eddig a korszerűség jegyeit és jellemzőit vizsgáltuk az állami, gazdasági és társadalmi élet néhány vonatkozásában. Most azr szeretnénk röviden lemérni, hogy a magyar életben reltalálhatók-e ezek a jegyek s ezen túlmenően azt, hogy a hagyományainkból kinövő, a természetünkre és adottságainkra épülő korszerű magyar életforma megszületésének mik a feltételei. A liberális-demokratikus állam nálunk ki sem tudott egészen fejlődni — kissé katonai monarchia maradtunk a liberalizmus idején is. Az átmenet a totális állam felé nem okozott s nem okoz különösebb megrázkódtatásokat. A kormányzati hatalom és a tekintélyi kormányzás jobban érvényesül nálunk, semmint azt a külső jelek mutatnák. Az akadály nem a kormányzati rendszerben, hanem inkább abban mutatkozik, hogy legfontosabb törvényeink — büntetőjog, kereskedelmi és váltójog, stb. — liberalizmus idején alkotódtak s igy nem felelnek meg a mai kor igényeinek. Egyébként nálunk amugyis igen nagy volt a hajlam az állami mindenhatóságra és beavatkozásra; a társadalom erőit növelni kell, nehogy teljesen elsenyvedjenek és meg kell találni az állami mindenhatóság és az emberi szabadság egyensúlyát. Az irányított gazdálkodásnál sem az a hiba, hogy a kormányzatunknak nem volna hajlama az irányításra — túlságosan is megvan —, hanem az, hogy nálunk nem tudott kialakulni az a keresztény, szakértelemmel bíró gazdasági réteg, melynek a puszta irányítása megoldaná a kérdést. Nálunk nemcsak a gazdálkodást kell irányítani, hanem irányítani kell azt a folyamatot is, mely megteremti a gazdasági élet alaptényezőit. Szociális téren jelentős haladást tettünk. Vannak intézményeink, melyekkel megelőztünk több nyugati államot. Ennek ellenére , a szociális szellem nem érvényesül annyira állami és társadalmi életünkben, amint az kívánatos volna. Az osztálygőg, az elzárkózás, a társadalmi közönyösség, a közösségi érzés hiánya rombolólag hatnak és nem engedik kialakulni azt a szélesre táruló magyar lelkiséget, melyben otthonra találjon minden magyar. Ne becsüljük le a haladást, melyet állami, gazdasági és társadalmi vonatkozásban a korszerűség irányában tettünk S ne becsüljük le azt a változást sem, mely a nemzeti gondolkozásban végbement. írók, művészek, tudósok és államférfiak formálták és alakították a nemzeti gondolatot, mig mai tisztaságában állhat előttünk. Sokat kell még dolgozni, mig ezt a nemzeti gondolatat, mely a sajátos magyar értékekre épül és a magyar öncéluságot hordozza magában, át tudjuk ültetni a magyar élet minden részébe. A feladat azonban nem reménytelen $ ha a jobb magyar sors, a jobb magyar ember és a jobb magyar élet megteremtésén fáradozunk, úgy a korszerű magyarság kívánalmainak eleget tettünk. A NEMZETI MUNKAKÖZPONT HÍREI. A N«mzeöi Munkák vpont sza hadi önszervezete, a városi népművelés és a MANSz kulturá’js egyesületek vezetősége tartotta második előadásét a bőripari munkások Apor-utca 7. sz. alat-'d székházéban. Az előadást dr, Fugulyán Katalin egyetemi adjunktus: „Egészségvédelem mun’-ássK^mmer' címmel tartotta meg. A rarry lelkesedéssel fogadott előadás után Sáliak Pál, a Nemzeti Színház tenori&tája következett a műsoron, akit Szentmártoni Kálmán- "é kosért zongorán. A műsor következő számai Ne^es Karoly szavalata, Gereon Béla hegedű és Szele Irtn zongoráé'"adása volt, akik naoyban hozzájárulnak az estély sikeréhez Az egyes szVokati Kilin Sándor, a szabadidőmo-z- galom vezetője jelentette be. A NMK szabad- idrmoz-aNm legközelebbi előadásért) február hó 3-án rU’ufán órakor tartja meg, amely alkalommal Kelemen Lajos, az Erdélyi Muzeum fői-azvat-Ma: „A -régi Kolozsvárrór címen Wt előadást Vítéz 3 ínyGmziáv vezérezredes Magyarországnak az hadjártában való részvéteiéről BERLIN, január 23. (TP.) A modern magyar állam történelmi előzményeiből kiindulva, vitéz Jány Gusztáv vezérezre- í des a Völkischer Beobachter vezetőhelyén közölt cikkében kifejű, hogy amidőn Magyarország legfőbb hadura, a kormányzó kiadta a parancsot a keleti hűd szintérre kudendő hadsereg mozgásit ásóra, nem a területhódi lás volt mértékadó, hanem a bolsevista veszedelem világos felismerése, amely Európával együtt Magyarországot közvetlenül fenyegette. A magyar honvédség büszkén és lelkesedéssé1 indult útnak, hogy jelen legyen az uj rend megteremtésénél. Vitéz Jány vezérezredes meleg és hálás szavakkal méllatja azt a példaadó támogatást, amelyben a nagy német birodalom részesítette a magyar haderőt. Német részről minden módot igyekeztek rendelkezésre bocsátani a magyar csapatok esetleg hiányzó fegyvereit megismertessék, a magyar honvédséget a hadiipar legújabb vívmányaival, hogu á haderő gazdag tapasztalatai á honvédségnek is közjava legyen. A hadsereg alárendelt parancsnokságokkal és csapatokkal való együttműködés mintaszerű. ,.Nekünk iS ugyanaz a nagy, közös cél lebeg szemünk előtt és ez a cél acélkemény tömbbé kovácsolt bennünket, amely nemcsak, hogy szembeszáll minden csapással, hanem a csapásokat meg is előzi. Ezt bizonyították a júliusi áttörésnél támadó harca is, később pedig a számunkra kijelölt szakaszon kifejlett szívós védekezés, ahol jóllehet, voltak vérveszteségeink, azonban meg tudtuk akadályozni az ellenség áttörését“ — írja a vezérezredes. Vitéz Jány vezérezredest őszinte lelki örömmel tölti el az az öszmte baráti és harmonikus viszony, me'y a magyar honvédet és a német katonát összefűzi és megerősíti benne azt a szent meggyőződéstt hogy „bennünket semmi sem választhat el egymástól“. „A közös harc — írja végezetül — oly erősen ösz- szeforrászt bennünket, hogy ennek az ösz- szefogásnak csupán egy eredménye lehet, a végső győzelem, és a boldogabb jövendő IdalakuJása az uj és szabad Európában „Kösé^feböl“ eHöveiett árdrágításért ülásfél év! f> Srí önre ítélte Polgár József fl^ergyőszentmlfelősi aljegyzőt a Csíkszeredái törvényszék CSÍKSZEREDA, január 23. Nagyszabású árdrágítással foglalkozott a Csíkszeredái törvényszék uzsoratanácsa. Annakidején részletesen ismertettük, hogy Pol- gár József gyergyószentmiklósi városi aljegyző, közellátási előadó és árellenőrző biztos, múlt év augusztusában a város zsír- és szalonnaellátásban előál'ott hiányok kiküszöbölése érdekében M'eizel Ander újvidéki kereskedelmi ügynök közvetítésével 1700 kiló szalonnát vásárolt a hivatalosnál 49 fillérrel magasabb áron. A „Gyergyószentmiklós város közeleL- mezése“ cimre érkező szalonnakülüeményt Biró Antá! mészáros váltotta ki és hozta forgalomba 5 pengő 90 filléres, 7 és 8 pengős áron. Utóbbi árakon egy-egy vevőnek 15—20, sőt több kiló szalonnát is adtak. Fe1 jelentés utján a rendőrség eljárást inditott, melynek során azzal védekeztek a gyanúsították, hogy közérdekből vásárolták a szalonnát. A zsirhiányón akartak enyhíteni, ami nagymértékben sikerült is. A védekezéssel szemben a csikszeredai ügyészség megállapította az árdrágítást és a gyanúsítottak ellen árdrágítás büntette miatt vádat emelt. Most fog’alkozott az üggyel a Csíkszeredái törvényszék uzsoratanácsa. Kihallgatásuk során a vádlottak jóhiszeműségükre és közérdekre hivatkoztak. Polgár József városi aljegyző kereken leszögezte: 18 éves köztisztviselői múltja, a román megszállás alatt tanúsított magatartása biztosíték arra, hogy nem haszonlesésből, hanem közérdekből járt el. Nem önös érdekek, hanem a közé'elmezés helyzete kényszeri tette erre a lépésre. Tulajdonképpen nem is történt árdrágtás. mert az áruból ezer kiló volt rendes füstölt szalonna, 700 kiló pedig ..minőségi áru“: császárhu'S és angol teaszalorma volt. Előbbit hivatalos, utóbbit 7—8 pengős áron hozta forgalomba Biró Antal, aki tulajdonképpen saját szakállára bonyolította le ezt az üzletet. Biró szembehelyezkedett Polgár va lorn ásával és azzal védekezett, hogy minden tekintetben az aljegyző utasításai szerint járt el. Meized Andor vallomása során előrebocsátja, hogy nem tudja mit csomagoltak be a gyárban, mert nem vo!!t j^en. A tuMuvaUsriuttó»k árdrágisúst igazolnak. Gél Kir»ly dr. vá<Lb*«a*«h» !**ríw ráma arra, hagy ata, anaikor a vi'ágtörté- ne «ró legkomolyabb, icgv^rwbb és legnagyobb háborúja dúl rwa, amikor minden állam legnagyobb bűnnek tartja az árdrágítást — ezt az esetei komolyan és erélyesen meg kell! torolni. A védelem közérdeket, közéle mezesi mliczségeket és a vádlottak jóhiszeműségét hangoztatta. Felmentést, legrosszabb esrtucu a lehető legenyhébb bün.etés kiszabását kérte. A törvényszék árdrágítás bűntett^ en talált'' bűnösnek a vádlottakat s ezért Polgár Józsefet másfé'évi börtönre és 50l (.tngö pénzbüntetésre. Bíró Antalt hathavi és 15 napi börtönre és 5o0 pengő pénzbüntetésre és Mslzr! An dort (j havi és 500 pengő pénzb intetés re ítélte. A vádlottak politikai jogait 3—3 ’vre felfüggesztette, ezenkívül 500—500 pengő vagyoni I ártérüésre is kötelezte. Az ügyész tudomásul vette az Ítéletet. A véde’rm H a vádlottak semmiségi panaszt jelentettek be s igy másodfokon a m->ms- vásárholvi tábla foglalkozik az üggv V M. kar. &o!ozsvári honvéd hadtest peremesnek, mini illeíékss parancsnok 68. sz./ikt* ü. — 1943. PARANCS A RÖGTÖNBíRÁSKODASKA A katonai büntetőbiráskedásnak alávetett honvéd egyénekkel szemben A EÖGTÖNBIRÁSKOUÁST a katonai büntetőtörvénykönvv életbeléptetéséről szóló 1930:111. t. c. 44. §. első és utolsó bekezdése alapján a m. kir. honvédség katonai bűnvádi perrendtartásának (1912:XXXIIiI. t. c) 437. §-a érteimében KIHIRDETEM a katonái büntetőtörvénykönyv (1938:XL t c.) 93. ,f-ába ütköző és e kihirdetés után elkövetett SZÖKÉS BÜNTETTE MIATT. A rögtönbiráskodás a kihirdetés napján és e naptól kezdődően a lenti bűncselekmény tekintetében azennai hatályba lép a nekem katonailag alárendelt és parancsnoksági körletemhez (a m. kir. kolozsvári honvéd kadtestparancsiiokság körletéhez) tartozó minden honvéd egyénre. Felhívok mindenkit, hogy a katonai büntetőtörvénykenyv (1930:11. t. c.) 93. £-ába ütköző szökés bűntettének elkövetésétől tartózkodjék, mert aki e kihirdetés után a íenti bűncselekményt elköveti, rögtönit élő eljárás alá kerül és AGYONLŐ VÉSS EL VÉGREHAJTANDÓ HALÁLLAL BÜNTETTETIK. Kolozsvár, 1843 január 19-én. nemos dálnoki VERESS LAJOS s. k. altábornagy, a m. kir. kolozsvári honvéd hadtest parancsnoka, mint illetékes parancsnok. A hadbavonu tak hozzátartozói érdekében megindult országos gyűjtésre vonatkozóan a sajtóban különféle híradások jelentek meg. Minden félreértés, vagy tévedés elkerülése céljából a honvédelmi miniszter szükségesnek tartja, hogy a segélyezésre nézve az alábbi tájékoztatást közreadja. A hadbavonu)tvtk hozzátartoz inak segélyezésével kapcsolatban téves u közvéleményben kialakult az a felfogii^ mintha a segélyezés egy rendszeres vagy időnként megismétlődő pénzbeli iá nógatást jelentene. Nem lehet a cé ja a segélyezésnek az sem, hogy az esetleg szűkösebb viszonyok közölt élő családokat jobb anyagi helyzetbe hozza. De ugyancs-ik nem adhat okot, vagy jogalapot a segdyezésre az a körülmény sem, hogy valakinek a hozzátartozója hadbavonult és ezá’tn1 a család napi megélhetése általában nehezebb lesz, mert segélyezést e sősorban csak zz a hadbavonult, ázctz harc érre ki vonult, továbbá ott eltűnt, vagy hadifogságba jutott honvéd hozzátartozója kaphat, (hí hadlsege yben részesük De ezek közök is csak a hozzátartozó > :á mit tűit erre az egyszeri segélyezésre, aki a háborús uszonyok folytán máról-holnapra ön hibáján kívül oly súlyos és nyomasztó anyagi helyzetbe jut vágy jutott, hogy azt önmagától elhárítani még fokozott Tiuinkával sem képes és ilyen körű menyek között a család további létfenntartása kérdésessé válik, vagy veszélyeztetve van. Az egyszeri segélyezés főcélja ieliár az, hogy az említett helyzetbe jutott család tagjai háboruadta és lecsölrkcntett szokásos é'etmódját c segéllyel helyreállítsa é$ biztosítsa. Ezeket az egyszeri segélyeket a honvédhadtest. Hl. honvéd kerületi parancsnokságok folyósítják, amire előreláthatólag csak március első felében kerül sor. A hadbavonultak hozzátartozói a se- géyezésre vonatkozóan sem a honvédelmi miniszterhez, sem a hadtestparancsnoksághoz kérvényt, vágy beadványt ne nyújtsanak be. hanem ilyen béreimekkol közvetlenül a lakóhely szerint illetékes elsőrakti közigazgatási hatóságokhoz (községi elöljáró, polgármester, a székes- fővárosban a kerületi elő'járó) forduljanak. merf segélyiigyük csak igy nyerhet gyors és eredményes c'intézést. Végül közli a honvédelmi miniszter, hogy a had- bav ónul tak hozzátartozóinak támogatása teljesen különüli és független az ugijan- csak a Kormányzóné ŐfÖméltósága által a téli segélyezés címén megindított szoká- SQS nyomorenvJyitö akciótól.
