Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-22 / 17. szám
ÍÖ43 laftdák 2 2ELLENZÉS ßz érdéig! megger eggs ég megérzésére*, Uit bffrairásf ez Érdéig! Ír ári moros» iordameggei és marosvásilibslgt iGgoze» iának közgyűlése MAROSVÁSÁRHELY, január 22. Az Erdélyi Párt mArostordavármegyei és marosvásárhelyi tagozata csütörtökön tartotta évi közgyűlését. A közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött. Az országos központ képviseletében Albrechí Z). ügyv. alelnok és Páll György dr. országos fő.itkár vettek részt a közgyűlésen, amelyen megjelentek az Erdélyi Pátr marostordavármegyei tagozatának összes vezetői, élükön Teleki- Arctur gróf elnökkel. Megjelent a közgyűlésen Miké László főispán is. Teleki Arctur gróf megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket, majd rámutatott arra a fontos szerepre, amelyet az Erdá'yi Párt az újjáépítés munkájában és Erdély egységének megőrzésében betölt. További le kés és magyar munkára buzdította a párt összes tágjait, mert nagy feladatok megoldása vár reánk, de ezeknek a feladatoknak akkor tehet eleget Erdély magyarsága, ha egységesen, egységbe tömörülve áll az Erdéhji Párt vezetősége mögött. hogy megoldhassák mindazokat áz égető erdélyi kérdéseket, ame'yeket a párt országos vezetősége maga elé tűzött. Eretfnrnges munka beszsd:s adatat Ezután Árkossy Jenő dr. főtitkár tartotta meg beszámoló beszédét. Rámutatott arra, hogy az Erdélyi Párt irodája hatalmas tevékenységet fejtett ki, amennyiben az év folyamán 1170 ügyiratot iktatott, o'yán ügyiratokéit, amelyek további eljárást igényeiteké Kellő ellenőrzés után 528 személynek adtak ki nemzetbüségi bizonyítványt. Se szeri, se száma azoknak a tanácsoknak, felvilágosításoknak, útmutatásoknak, amelyeket a párt vezetősége a hozzá fordulók ezreinek adott. A megyének és a városnak nem volt egyetlen o'yán közügyé sem, amelyben az Erdélyi Párt el nem járt volna. Jóleső érzéssel állapíthatja meg, hogy nagyon sok esetben eredményesen. Csak egy téren nem nyújtott segítséget a párt- vezetőség a hozzáfordulóknak, éspedig a betegesen elharapódzó kitüntetési vágyak iránti kielégítésében. Az e'mu’t évben az Erdélyi Párt maros- tordamegyei tagozatának taglétszáma állandóan növekedett, 1821 uj tag belépését jelentheti a közgyűlésnek. A titkári je’en- tés kihangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg az erdélyi magyarság jövőjének biztosításával, a nemzetiségi kérdés megoldásával, a biztonság megteremtésével1, a jóvátétel és az újjáépítéssel kapcsolatos kérdések elintézei'enül állanak, addig az Erdélyi Párt működésére feltétlenül szükség van. Részletesen foglalkozott a megyei tagozat kérdéséivel és rámutatott .arra, hogy a megye beszervezése terén még feladatok várnak a vezetőségre valamint minden egyes tagra is, A szélsőséges eszmékkel Szemben való védekezés és így pártunk erőteliésebbé tételének gyakorlati eszköze nem lehet más, mint a tagozatok tevékeny fogla koztatása. Erre való tekintettel elengedhetetlenül szükséges, hogy az összes tagozatok, tehát a városi körzét- tek is hóvon ként legalább egyszer öss- Sx.e övetelf tartsanak, amelyen ismértessék a párt tevékenységét, célkitűzéseit és az időszerű munkákat. Megemlítette, hogy egyes közhatóság! tisztviselők udvariatlanul járnak eil a felkel és ezt a körülményt lelkiismeretien emberek a széles népréto vekben e’éeedet- Iensésr szitására használták fel. Részéit a mezősógi részeken élő magyarságról, amelv fénv’eg nagy elhagy adottságban ól ás mindent el kell követni, hogy ezek a párton keresztül, mint párttagok, jussa- uí k a közszükségleti cikkekhez. n mai "var egfséa m csőrié £rőí A nogy e'ismercssel fogadott titkári beszámoló után Mikó László főispán emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy az ellenzékieskedés és a széthúzás az átka ú magyarságnak, A székely a múltban, különösen a román megszállás idején, el enzéki voh. De most gondoljunk mindnyájan arra, hogy ai magyar álam a mi édesanyánk és mini a gyermekek összetartanak az édesanyjuk körül, úgy ke’l mindannyiunknak egymás kezét fogva, egységesen élnünk ebben a hazában. Ha meg nem értjük egymást, a történelem elsöpör bennünket a népek színpadáról. ígéretei tett a főispán arra vonatkozólag, hogy újólag a legnagyobb szigorral fogja utasítani az összes hivatalos szerveket, hogy a lehető legnagyobb jóindulattal kezeljék a hozzájuk forduló ügyeket és rekssszék ki a fe’ek- kej való érintkezésből a gorombaságnak és udvariadanságnúh még a látszatát is. Több felszólalás következett ezután és d*reH ki* felejt hImr0»-TorÍ0. vérmogf« mflgyár réteg#/ fei« ős-ccgteljficn ségegen sorakoznak jel az Erdélyi Párt mellett és mindent elkövetnek, hogy az egységbontók Erdély fö'djé1, különösen a Székely földön, ne vethessék meg lábukat. A közgyűlésen többizben is felszólalt PáL1 György dr. főtitkár és Albrecht Dezső országos aie nők is, akik a gyűlés keretében általános kül- és belpolitika* helyzetképet is adtak. V.íiafZl£sof[ Ezután választásra került a sor, a gyűlés egyhangúan a megüresedett tisztségekre a következőket választotta meg. Ale<- nökök leitek vitéz Vida Gyula nyug. vezérőrnagy és dr. kornhoffer Vilmos szászrégen i ügyvéd. Az elnöki tanács uj tagjai lettek; Fü'öp Ferenc erdőszentgyörgyi ref. esperes, Bartha Sándor nyárádandrásfalvi ref. igazgató-tanító, báró Bálintit Károly nagvernyei birtokos, Szi gyártó M. György és Dózsa Árpád makfa'M kisbirtokos. Választottak ezután még busz intézőbizottsági tagot. fí mirosrás röelgl tagozat kőzgsiléslH Délután tartotta meg az Erdélyi Párt i városi tagozata ugyancsak népes közgyűlését, amelyen szintén gróf Teleki Arctur elnökölt. Az elnöki megnyitó után Ar- kossy Jenő dr. főlitkár olvasta fel jelentését amelyet íöbb felszólalás követett. A felszólalásokban megemlítették, hogy egyes szélsőséges pártok, kihasználva bizonyos körkérdéseket, foiesc az anyagellátás terén mutatkozó problémákat, elégedetlenség és z>a-yarke"tés szitásával igyekeznek tagokat toborozni maguknak. Felszólalás hangzott el abban az irányban is, hogy az Erdélyi Pártnak tevékeny, fe'világosító és szervező munkát kell folytatnia a városban. Az ülés végén Pa-'l Gvörgy dr. helyzetképét adott fiz Erdélyi Párt működéséről, tagjainak számáról és megál'apitotta, hogy u szélsőséges pártok csak igen szórványosan tudnak tagokat toborozni, mert az erdélyi magyarság egységesen kitart, áz Erdélyi Párt mellett, mivel felismerte, hogy a mai idők ezt a kötelezettséget hárítják rá és igy tudja legjobban elérni eé'jait. Utána Albrecht Dezső országos aW- nök adott külpolitikái tájékoztatói, majd a marosvásárhely-i tagozat tisztikarának kiegészítéseként ellenőrnek; megválasztották Jenikovszky Villibád magántisztviselőt, ügyész lett dr. Teleki Endre, intézőhi- zottsásri tagok: dr. Trombitás József orvos, Kiss Sándor esztalossegéd. Bene János génl'akatos, Ferenczy László tisztviselő, Hf-nn János fogtechnikus, Pálfi Ferenc NMK titkár, Fábián István tanító, Szabó Gyula magántisztviselő és Sz'gvár- tó Györgv. Az iPés gróf Teleki Arctur 2árószavaival ért véget. A Magyarországi Németek Szövetségének meghívására Zmíhzreczhy Gyula ioszeeheszfc nyelvű előadási tartóit Besztercén a magyar sorskérdésekrőS „A népek rangsorát aszerint állapítják meg, hogy mit cselekedett önmagáért és a nagy közösségérti“ BESZTERCE, január 22. (Saját tudósilónk jelentése). A magyarországi Németek Szövetsége erdélyi tartományi vezetőségének meghívására, csütörtökön este 8 órai kezdettel az Erzsébet Mozgóban Zathuxcczky Gyula, az E lenzék felelős szerkesztője németnyelvű előadást tartott a magyar sorskérdésekről. A zsúfolásig megtelt előadóteremben megjelent a magyarországi szász népcsoport, valamint a besztercei magyarság vezetősége is. Az előadást Róbert Gassnér kerületi vezető nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte az előadót, majd felkérte előadásának megtartására. Zathureczky Gyula előadása során a bevezetőben rámutatott arra, hogy bár jelenleg mindent a háborúnak kell a árén- delni, mégis itt az ideje, hogy a jövendő felől gondolkozzunk, amely, mint á háború, szintén törvényszerűségeken fog nyugodni. A jövő titkait nem fürkészhetjük ki, de nagy vonalakban mégis sejthetjük, hogy zni'yen lesz az áhított, elkövetkezendő béke és most szükséges, hogy önvizsgálatot tartva, megállapítsuk, alkalmasak vagyunk-e a jövendő betöltésére és joggal reme’hetjük-e vágyaink teljesülését; Az előadó történelmi visszapillantása során rámutatott arra, hogy Szent István király magyar nemzeti birodalmat alkotott, amely etnikailag is úgyszólván tiszta magyar volt. A régi magyar hagyományokat összhangba hozta a nyugati civilizáció és a keresztény vallás életformáival és kü’politikai vonalon megteremtette a németségre és a pápaságra — másszóval a most megvalósult tengelyre. — támaszkodó magyar politikát, amely kelet felé állandó védelemben állott a különböző, Európát fenyegető támadásokkal szemben. Szent István hagyományai változatlan erővel éltek és élnek a mai napig, de rosszul teszi, aki azokat fé’rema- gyarázni igyekszik. Szent István nem liberális nemzeti államot teremtett. A középkori magyar nagyhatalom az európai politika jelentős tényezője volt és amikor 1526-ban összeomlott az akkor még mindig 80 százalékos magyarság, ©•- j indult kálváriáé utján, amelyen bebizonyi- toti.a, hogy kis népek is tudnak nagy nemzetek lenni. A török idők ntán a Habs- burg-törekvésekké1 szembeni szabadságharcok korszaka kezdődött me«-, amelv 1867-ben ért véget, amikor a kiegyezés során a Habsburg-háznnk meg kel’ett hajolnia a magyarság szabadságakarata előtt. Az előadó ezután élénk színekkel vázolta art n fplfaréit, ami a mai fiatal măADAKOZZUNK a 93.330 sz. csekklaaeo a T-wnHtá&ify'* teli t Zjtor * btoftaik fatvw&Jy wmhmt éH. arra, hogp/ mily*» ha*ostat»£ság áÜ f«*» mtink agt időszaknak magyar és szász politikai ma- gatartása között. Míg u magyarság közjogi harcot folytatott Bécs ellen, nem vette észre, hogy lába alól kicsúszik a föld és ellenséges nemzetiségek várják a Monarchia bukását. Ugyanakkor a szászság Budapestté*1 szemben folytatott közjogi har cot és ugyancsak nem vette észre, miképpen fogja egyre szorosabban körül a románság minden terjeszkedését raeggátló gyűrűje. Az 1918—19-es katasztrófa után a magyarság első feladata a belső rend megteremtése és külpolitikai izoláltságának feloldása volt. Az olasz-magyar, az osztrák-magyar, majd végül a német-magyar baráti kapcsolatok,, a tengely megalakulása és Magyarország hozzákapcso'ó- dása töretlen folytatása a szentistváni magyar politikának. A külpolitikai sikerek mellett azonban belsőleg is hasonulni kellett az uj Európához. A négy részre szakadt fiatal magyarság megta’álta egvmást é? uj szellemiséget termelt ki, amely népi. nemzeti, kollektiv, szociális és keresztény alapokra épült fel. Számos külső és belső ellentéttel keTett megküzdeni, de a tervek és kívánságok, amelyek eleinte csak ifjú szivekben éltek, immár kormányprograni- má lettek és javarészt megvalósultak. Amit eddig nem sikerült megvalósítani, annak helyébe az összegyűjtött erők munkájának eredményeképpen ott áP- a honvédség és őrködik a jelen és a jövendő felett. Ami a jövőt illeti, az előadó kifejtette, hogy az eljövendő világrendben a kisebb és nagyobb terek harmóniája kell, hogy kialakuljon. Egy ilyen tér a D/jn.a-me- dence, ajte'y egységes voh és marad. Minden külső akarat, amely szét igyekezett darabolni, megtört ezen az egységen. amelyben a magyarság voll a rendező és vezető elem. Ez a feladata a jövőben is. Ma azonban számolni keli! azzal, hogv Európa térségein a magyar me’lett különböző nemzetiségek élnek. A múlttal kapcsolatban az e őadó rámutatott arra, hogy ha a magyarság valóban népelnyomó ?ett volna, úgy Erdéllyel nem valósulhatott volna meg Nagvrománia, nem tenne Szlovákia, nem szinéíhetett volna meg Jugoszlávia, nem vo na erős magyarországi nérnet népcsoport. Ez a háború a nemzetiségi kérdés, illetve a kisebbségi kérdést is meg kell oldja. A magyarság ugyanabban a mértékben akar igazságot szolgáltatni másokkal szemben. mint amilyen mértékben azt a maiga számára megköveteli. A jövőben azonban a liberális számszerű felfogással szemben a minőség kérdése lesz döntő és a népek rangsorát aszerint alapítják meg, hogv mit cselekedett önmagáért és a nagy közösségért. Ebben a tekintetben — fejezte be fejtegetéseit az előadó — talán szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy mi, magvarok és szászok jogos reménységgel tekinthet.t^k a jövendőbe. A nagy tefszéssetl feladott előadást a körzeti vezető köszönte meg, maid a szász népcsoport vezetősége vacsorát adott, am el ven a város és a megve magyar társadalmi vezetősége is megjelent. ElfTTc a maszafella té'ta! Kolozsvár, Január ?2. A ko’ozsvári törvényszék hármas büntetőtanácse Szabó András dr. törvényszkJ tanácselnök e'nökléséve! tárgyalta tegnap Büss Sándorné 71 éves egeres’ szülésznő és két társa magzatelhajtás! bűn- perét. A másik kéli vádlott Maxim Péterné, íorgacfikuti illetőségű 30 éves román menyecske és anyósa. Maxim Simonné. A vádirat sprint Maxim Simonné rávette menyét, akinek már két gyermeke született, hogy haima- dik gyermekét ne engedje megszü’etni. Mult cv február 14-Ai Maxim Simonné elvitte menyét az oT- chaladottkoru egere«! bábaasszonyhoz, aki 30 pengőért vállalta a müt t elvégzését. A törvényszék.! tárgyaláson a vádlottak beismerték bűnösségükéi. A bizonyítási eljárás befejezése után Albrecht Zoltán dr. kir. ügyész mtarihVom vádlott elifíé’á-sét kérte. A bíróság Büss Sándomét- nyolchónapi, Maxim Petemét háromhónapi, Maxim Simonnét egyhónapi elzárásra Ítélte. Tekintve hogy aiz ítélet jog- erőre emelkedett Biiss Sándomét és Maxim Shnonnét azonnal letartóztatták és étkieért.-k az ügyészségi * fogházba büntetésük letöltése, végett. Maxira Petemé akinek kisgyermekei vannak, kethónapi bu'osztat kapott és március 21-én lei! je!em»>kewPe bueftsténc mc.o- vé*>e*t.
