Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-21 / 16. szám

ELLENZÉK annmn a _ Voltak-e utcai harcok Brailában és Opaicvâban 7 BUKAREST, január 21. (TP.) A Curentul legutóbbi számában Pam- fii Seicaru, a lap főszerkesztője foglalkozik a londoni rádió román nyel­ven terjesztett hazugságaival, amelyek szerint Brailában és Craiovábaa utcai harcokra került sor a felkelők és a katonaság között. A londoni rádió mégíepett hallgatóinak derűs negyedórát szerzett az említett váro­sokban ez a vak hir, ugyanis sem Brailában, sem pedig Craiovában nem fordultak elő összeütközések. A honvédvezérkar intézkedése a szabadságolt katonák visszatéréséről 1943 január 21. HU. im—MLlWi1' Najy-Budapsst születik A gróf Széchenyi Estván szellemé» ben folytatott fc városfejlesztő mun­ka eredményeképpen ma már Nagy- Budapestről tervezgetnek, gondol­koznak, vitáznak. Mert Nagy-Buda- pest már nem a vágyak birodalmá­ba tartozik; okos húzással ma-hol- / nap valóság lehet. A terv igen tet­szetős: A Duna gyöngyéből, Európa egyik legszebb fővárosából nyugat- európai értelemben is világvárost építeni ki, a közvetlen környéket hozácsatolni, lakosságát jelentéke­nyen felduzzasztani. Minden felté­tele adva van. Budapest környékén a kisvárosok és városszerü falvak egész raja kínálkozik a szerepre, hogy a magyar székesfővárosnak al­kotóeleme legyen. Szívesen lemond közigazgatási önállóságáról, lakos­ságát kölcsön adja a főváros lélek- számának növelésére. Másféltucaí- nyi, vagy még annál is több pest- és budakörnyéki helység várja a napot, ® amikor neve már csupán kerüleilet ] jelent Nagy-Eudapesien, mÜnt már \ annyi kisebb helység, amely ma már jj csak egy-két utcanévben él tovább. | Csakhogy ehhez nem elégséges az I ők akármilyen nagy akarata. A székesfővároshoz csatolandó f helységek többsége ma helyiérdekű jj vasúttal van a fővárossal összeköt­ve. Holnap-holnapután ennek a he­lyiérdekű vasútvonalnak kell az ütő­ér szerepét betöltenie Nagy-Buda- pest legkülső kerületei felé. Majd­nem bizenyes, hogy a forgalom meg­gyorsítása hozza majd meg azt az eredményt, hogy a budapestkörnyé- ki helységek lakossága tudatban is nagybudapesti legyen. De nézzük csak meg, mi a helyzet ebben a vo­natkozásban. Akármerre szaladó helyiérdekű 1 vasútvonalat veszünk alapul, ponto- E san azokat a tüneteket mutatja, 1 ezért fölösleges valamelyikre hivat- ■ koznunk, de nyugodtan rámutathat- § nánk az Albertfalván, Budafokon és Budatétényen át Nagytétényre vivő' vonalra. Budapest környéke tudvalévőén nagyipari üzemekkel van tele, ezek­nek munkássága és tisztviselőrétege túlnyomó részben pest- és budakör­nyéki falutelepüléseken lakik, hogy minél közelebb legyen az üzemhez. Azonban a helyiérdekű vasút mai forgalmi viszonyai közepette igy is reggel háromnegyed órányit kell rá­cain: a magát a műnké nak és tiszt­viselőnek, amíg munkahelyére ér, este pedig ugyanannyit haza. Ez na­ponta legjobb estiben másfél óra, esetleg két teljes óra. Ha számku- kac-hajlandőság volna bennünk, nyomban csinálhatnánk egy nyers - számvetést, mennyit pocsékol el igy a magyar munkás és a magyar tiszt­viselő az életéből, miközben nyáron tikkasztó hőségről, télen a füíetíen kocsikon a hidegtől szenved. Ezt az időt nem a munkaidejéből, hanem magánéletéből keill feláldoznia, szó­val abból az amugyis rövid időből, amit családi körben tölthetne, fele­sége és gyermekei mellett, tüzkeiy- gendokkai foglalkozva. A helyiérde­kű vasút ugyanis amellett, hogy át­lagos sebessége is alacsony, majd­nem kétszáz méterenként megáll, úgyszólván csak fékezésből és indu­lásból áll az útja. Bizonyára az a számítás volt ennek a sok megálló­hely építésének az alapja, hogy az utast minél tökéletesebben ki kel! szolgálni, ne gyalogoljon. Az ered­mény azonban nem igazolja a felte­vést. Az utas ugyanis szívesebben gyalogol négy-ötszáz métert, de az­tán megfelelő sebességgel haladjon a helyiérdekű vasút vonatjáin. Ha tiz percet gyalogol és húsz percet utazik a HÉY-en, ez még csak egy féléra, de ha húsz percet kell várni a vonatra és negyvenöt percig uta­zik, éppen a sok megállás miatt, ez már lényeges időveszteséget jelent. Egyébként jellemző, hogy például a budapesti déli és délutáni újságok már nem jutnak el ezekbe a helysé­gekbe. A reggeli lapok közül még némelyiket meg lehet kapni, a töb­biről vagy leszokik az ember, vagy A honvédvezérkar főnöke közli: A Szabadsáigos vonaton előállt torlódás levezetése érdekében a második hadsere» alakulataitól! szabadságon levő honvéd egyének (tiszt, legénység) visszaszállítása január 18-tól 24-ig szünetel. Ezért akik­nek szabadsága január 17 után jár le, azoknak a szabadságát 7—7 nappal meg­hosszabbítom. E szabadsághosszabbitás vonatkozik azokra a második hadseregbeli honvédegyénekre is, akiknek szabadsága január 17 előtt járt le, de hely hiányában elindu'ni nem tudtak, hanem a budapesti rendészeti és katonagondoó állomáspa­rancsnokságtól január 18-ra és a követke“ ző napokra kaptak helyjegyet. Ezek el­szállítása előreláthatólag január 25-én kezdődik. Nehogy azonban uibó' is torló­dás következzék be. a második hadsereg­től szabadságon levő honvéd egyének gon­dosan figyeljék a következő napokon a rádió 7 órai, 14 ára 30 perei és 18 óra 50 perei híreit, mert abban esetenként közöl­jük, hogy mely napra szóló helyjeggyel RÓMA, január 21. (TP.) Az olasz fővárosban közelebbi részletek vál­tak ismeretessé az olasz haditenge­részet „támadó eszközeinek“ az al­gíri kikötőben végrehajtott ama. vak­merő támadásáról, amelynek követ­keztében két ellenséges szállít óhajó elsüllyedt és egy nehéz cirkáló, to­vábbá egy harmadik szállítóira jó súlyosan megrongálódott. Időbeli sorrendben ez az akció a hatodik volt azoknak sorában, amelyeket a legvédettebb ellenséges kikötői öve­zeteken belül hajtottak végre. Az olasz tengerészet titokzatos „harci eszközei“ első alkalommal 1941 már­ciusának vég-én Kréta-szigetének íSü- da kikötőjében tűntek fel, ezután Máltában, Gibraltárban, Alexandriá­ban, mai'd újból Gibraltárban, most pedig Algírban. Az olasz sajtó most anélkül, hogy technikai részletekbe belemenne, fellebbenti a fátvolt ezen hires és rettegett támadóeszközök titkáról. Két különböző tipusu tengeri fegy­vernemről van szó. Ezeket különle­ges szerkezetű tengeralattjáró na­szádok a támadásul kiszemelt öve­zetig viszik és ezután ezek önállóan hajtják végre a tervezett akciót. Az egyik tipus egy kis két hegyű gyors- naszádhoz hasonlít, amely hatalmas robbanó anyagot visz magávail. A gyorsnaszád a kikötő,záron áthatolva őrjito sebességgel ront az ellensé- ues egységre, de az összeütközés előtt a naszádban ülő két tengerész a csapóajtóval ellátott csúcson emelőszerkezetet hoz mozgásba és ilyen móden. kirepülnek a naszád­ból, amely most mintegy torpedó rohan, neki céljának, amelybe iit­bejár érettük, vagy alkalmi utasok­kal hozatja ki, amíg végül csak meg­unja és^ abbahagyja. Ez egy példa a szellemi ellátás fogyatékosságára, hogy az ócska mozidarabokról és a szíinházkérdés elhanyagoltságáról ne is szóljunk. Pedig a nagybudapesti polgárnak is éppen annyira szüksé­ge lesz értelme és érzelme foglalkoz­tatására, mint most a dunaharaszti- nak, vagy törökbálintinak. A vám­rendelkezők, valamint az eredeti, szabad­ság lejárati napját figye'embe véve, kik lesznek naponként Budapestről és a köz­beeső állomásokról a hadsereghez elszál­lítva. Akiknek szabadsága valamilyen szolgálati ügy elintézésével kapcsolatos, azokra a szabadsághosszabbitás nem vo­natkozik, azok szolgálati megbízatásuk szerint járjanak el. A rádióközleményben foglaltaknak mindenki pontosan tegyen eleget. A keleti és a nyugati megszálló csoporttól szabadságon levő azon honvéd (gyének, (tisztek és legénység), akiknek helyjegyét a budapesti rendészeti és kato- üagondozó állomásparancsnokság január 18-tól 24-ig terjedő napokra már kiutálta, kötelesek elutazás végett január 18 vagy január 19-én az emhtett parancsnokság­nál jelentkezni. A többi keleti és nyugati megszálló csoporthoz tartozó szabadsá- gos, akinek helyjegye nincs, aznap jelent­kezzék elutazásra, amikor a szabadság !e- j járta után rendesen indulnia kell. (MTI ) közve, robbanást okoz. A másik tipus egy parányi tenger­alattjáró naszád, amelynek irányító berendezései kívül vannak alkal­mazva. Két buváröütözetben lévő pi­lóta a naszád hátára ül és ezt rend­szerint viz alatt irányítják az ellen­séges egységnek. Óéihoz érve, az el­lenséges hajó legérzékenyebb pont­ját kikeresik, és a parányi tenger­alattjáró naszádról leemelhető fejet, illetve annak elülső részét, amely robbanóanyaggal van megtöltve és óriamü szabályozza, a hajó falához rögzítik. Erre a fejét vesztett pará­nyi tengeralattjáró naszád elhagyja a színhelyeit és megkísérli az anya­hajójához való visszajutást. Az algíri kikötőben végrehajtott támadásnál ezt a második tipusu félelmetes fegyvert használták. A robbanóanyaggal megtöltött na- szádíőket íö ellenséges hajó falá­hoz tapasztották s az eredmény két hajónak elsüllye­dése és kettőnek harcképtelenné té­tele volt. Megnyílt a római Közép és Középkelcti Olasz Intézet RÓMA, január 21. A Nemet Távirati Iroda jelenti: III. Viktor Emánuel király és császár jelenlétében, szerdán folyt le a Közép­es Közepkeleti Olasz Intézet akadémiai évé­nek ünnepélyes megnyitása. Tucci, az akadé­mia tagja beszédében az indiai humanizmus­ról beszélt és kiemelte az Olaszország és In­dia közötti szellemi kapcsolatokat. India ma — mondotta a szónok — elválaszthatatlanul összeforrt az európai szárazföld sorsával. A tengelyhatalmak háborúja ma India háboru­határ kitolása és az élelmiszerjcgyek egységesítése még nem elég ‘ilyen kényes kérdés megnyugtató rendezé­séhez. Valamivel több kell, olyan megoldás, amely számol a térrel és idővel. Ez vezet az élet észszerüsité- séhez, olyan Nagy-BudLapesthez, amelynek nem lesznek közlekedési bajai. Sőt a gyors közlekedés még a belvárosi ^’-«»«szükségen is enyhü­lőt. p, i. 1. (Budapest.) IHríríofl^í 3ános fanár előadása c IRfíltŐi-ban a köz* l%az%atús ftáfoonis feiv Áfásáról KOLOZSVÁR, január 21. A MANS* kolozsvári csoportjának nemzetvédelmi plőadássorozala keretében szerda délután Martonyi János egyetemi tanár „Közigaz­gatásunk a hadviselés és a hadbavonultak érdekeinek szolgálatában'* címmel tartott nagy figyelemmel kisírt előadást. Beveze­tésként rámutatott az akarni beavatkozás­nak századunkban mutatkozó kiterjeszté­sére, ami a nemzet erejének fokozása ér­dekében történik és háborús időkben hat­ványozott méreteket ölt. Ilyenkor nagyon megnövekedik a közigazgatás munkája és felelőssége, mert feladatainak jó megol­dásától nagymértékben függ az ország nyugalma és ezzel a háború sikere i.S. Részletezte ezután az előadó a közigaz­gatásnak a hadviselés cé'-ljait szolgáló mű­ködését. Szólott a népesség pontos nyil­vántartásáról. a honvédelmi kötelezettsé­gekkel terheltek összeírásairól, valamint a közigazgatásnak az ország fegyveres és gazdasági mozgósításában játszott szere­péről. Kiemelte, hogy a háború alatt igen fontos a közönség helyes tájékozta­tása a különböző hatósági intézkedésekről. A termelés és a közcllátás rendjét a köz- igazgatásnak minden eszközzel biztosíta­nia kell. Előadása második részében Martonyi professzor a badbavonir'tak és hozzátar­tozóik támogatására vonatkozó jogszabá­lyokról adott áttekintést. Kifejtette, hogy müyen védelemben és kedvezményekben, részesülnek — egvrész katona! szolgála­tuk alatt, másrészt visszatérésük után — a bevonult köztisztviselők, magána kai- mazottak és szabadfoglalkozásúak. Vázol­ta hozzátartozóik ellátásának illetmények fizetésében és hadisegély nyújtásában álló módjait, majd a hazáért a legnagyobb ál­dozatot hozott hadirokkantakkal, hadiöz­vegyekkel és hadiárvákkal szemben a köz- igazgatást terhelő kötelességekről emléke­zett meg. Befejezésül hangsúlyozta, hogv a közigazgatás háborús erőfeszítésének nem szabad a jogszabályok egyszerű betar­tásában kimerülnie, hanem a bajok felde­rítésére, ta’álékonyságra és meleg magyar szívre is szükség van. amit a közönségnek a maga részéről türelemmel és megértés­sel kell viszonoznia. Vasárnap rendeli nagy­szabású ünnepségeit a le- lazsvári Levente Egyesület KOLOZSVÁR, január 21. Szabadtéri ünnepség keretében hirdeti ki vitéz Bé'dy Alajos altábornagy, az Ifjúság Országos Vezetője, vasárnap. január 24-én délután fél 6 órakor a Mátyás-téren az 1942—-43. ,.Mátyás király(i Levente Évet. Ez alka­lomból ci testnevelés és áz ifjúság orszá­gos vezetője beszédei intéz az ifjúsághoz és fogadja a levente csapotok diszmene- tét. Ezt megelőzőleg ugyancsak vasárnap dé után fél 5-kor zászlóavátó ünnepség lesz a Mátyás Király Diákház dísztermé­ben. Ekkor avatják fel a kolozsvári Le­vente Egyesület és a kolozsvári MÁV Le­vente Egyesület disz-zásslőit. A főtéri szabadtéri ünnepség után fáklyás felvn- nu'ás kíséretében veszik ót a felavatott zászlóidat d levente csapatok. Az ünnep- ségek befejezéseképpen este fél 7 órakor levente díszelőadás lesz a Nemzeti Szín­házban. VÖRÖS KÖNYVET ADOTT KI A SPANYOL KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MADRID, január 21. (DNB—MIT.'/ A Spa» yol külügyminisztérium abból az al­kalomból, hogy december haván meg alakisctlák az ibériai tömböt, ş msgá'hj* p'Kdták a spanyol és a portugál nemzet­közi politika irányát, vörös kóayvet telL közzé. A könyv közli azt a hat beszedet, melyei a lisszaboni megbeszélések során a portugál államelnök, a portugál kormány- elnök. a portugál nemzetgyűlés e’ iöhe és a spar yol külügyminiszter tartott. A ' ö i ö kön - v tartalmazza továbbá azokat a táv­iraté kai, amelyeket a spanyol külugvm.- uisztenek a Spanyolországba való vissza térése után egyrészt Carmona tábornok é> (Riviéra Salazar, másrészt Franco táb;><-. nők és Jordana paóf váltott egyiréysű Különleges szerkezetű tengeralattjáróvá! süllyesztik e! az olaszok az ellenséges hajókat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents