Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-21 / 16. szám
I 1913 január 21. EI, L SU ZS S. n—glMKWBWBSBBS Veress Endféiot búcsúzunk Hogyan sáfárkodtál az életbenf A nyitott sir előtt mindig felhangzik ez a kérdés és számadást vetünk annak sorsával, akit utolsó ntjára kísérünk. Nehéz elbúcsúzni olyan embertől, aki körünkben élt. Akinek létét, egyem- tX segít, pályafutásának minden mozzanatai figyelemmel kísérhettük. Ilyenkor érezzük az örök igazságot, hogy az embermilliók között nem találjuk mását annak, aki eltávozott. Hiába születnek ttj nemzedékek, hiába veszi át más az őrhelyet, annak, aki elmúlt, olyan egyéni sajátosságai voltak, amelyeket nem lehet mégegyszer feleleveníteni. Pénteken délután dr. Veress Endrét, az Ellenzék és Estilap volt belső munkatársát temetjük. Hosszú, kínos szenvedések után következett be az elmúlása. Tudtuk, hogy nem lehet megmenteni. Szervezetét leküzdhetetlen kór támadta meg és hiába volt az emberi tudás minden kísérletezése: a kérlelhetetlen halál elragadta sorainkból. A szerkesztőség olyan, mint egy meghitt család. Azok, akik az újságírás göröngyös pályájával jegyezték el magukat, sohasem tudják létüket ebből a sorsközösségből kiragadni. Van valami a nyomtatott betű hatalmában, ami az egész életre szól. Ami ellen hiába védekezik, ami az összesség szolgálatára kötelez. Az igazi újságíró sohasem az egyéni érdekeket tartja szem előtt. Szeretne a nemzetének, a társadalom összességének szolgálni, azt akarja, hogy az élete ne legyen tiszavirág- életű, hanem a szebb és boldogabb jövendőt szolgálja. Ezen a pályán nem lehet vagyonokat szerezni. Aki becsületesen teljesiti hivatását, koldusszegényen jut a sirgödörhöz és munkájának eredményein kívül egyetlen örökség marad utána: a becsület. Ezeknek a körülményeknek kell az igazi újságírónak minden körülmények között megfelelni. Vállalnia kell minden megpróbáltatást, ha azt akarja, hogy javítson a közéleten és megvalósítsa az igazi erkölcs törvényeit. Vannak az életben olyan törvények, amelyek erősebbek minden jogszabálynál. Ezek az íratlan törvények arra kötelezik az újságírót, hogy védje a gyengét, azoknak ügyét képviselje, akiket sorscsapásokkal sújtott az élet. Harcoljon az elnyomottakért. Jobb és erőteljesebb nemzedék érvényesülésének útját teremtse meg. Olyan célkitűzések ezek, amelyek a lelkész, vagy a nemzetnevelő feladatával minden tekintetben egyenrangúak. Amikor ezeket a gondolatokat papírra vetjük, úgy érezzük, hogy az a szellem, amelyet dr. Veress Endre képviselt, ma is itt él közöttünk. Visszaidézzük küzdelmekben és megpróbáltatásokban gazdag életének minden mozzanatát. Szeretnénk érzékeltetni az olvasóval, hogy a magyar újságírás egyszerű sorkatonája egész életét a magyar sorsközösség- riek kívánta szentelni. Sohasem törekedett külső elismerésre. Nem kívánta, hogy munkáját kitüntetésekkel jutalmazzák. Legfőbb célja a kisemberek, a névtelen magyar tömegek sorsának megjavítása volt. Kisebbségi újságírónak lenni vem mesterség, hanem hivatás. Ezt érezte dr. Veress Endre, aki mint világháborút végigküzdött főhadnagy,^ a trianoni összeomlás első kisér- letezesei után a magyar kisiparosság helyzetére akarta felhívni a közvéleményt. Az idegen uralom alatt nem érvényesülhetett a jogi pályán. Felismerte, hogy a magyarság életlehetőségeinek ereje, függetlensége a gazdasági élet. Megtanulta a cipészipart és olvan szakképzettséget szerzett, mintha gyerekkorától iparos pályára szánták volna. A mostoha viszonyok miatt nem tudott az iparban érvényesülni. A sors nagyobb feladatot szánt neki. Rá kellett világítani az egész erdélyi társadalom előtt, hogy iparosságunk ügyei a nemzeti erő létfontosságú kérdései közé tartoznak. Abban az időben, amikor dr. Verest Endre újságíró lett, nem volt szólásmondás, hogy „haldoklik a kisipar“. Magyar iparosaink olyan helyzetben voltak, amelyből csak a nemzeti öntudat, az erőteljes magabiz- tonság mentette' ki őket. Ezeknek a kérdéseknek volt a szószólója Veress Endre dr. A kisemberek újságírója volt. Bizalommal fordult hozzá mindenki, aki úgy érezte, hogy szegény, hogy elesett, hogy a sorsán csak olyan emberek segíthetnek, akiknek a szó nemes értelmében helyén van a szivük. Az újságíró feladatai közé tartozik, hogy nekrológot írjon. Veress Endre emlékéből mégsem lehet a megszokott formaságok között megemlékezni. Az emléke a kisemberek százainak, ezreinek lelkében él, akik az élet minden megpróbáltatása között biztosan számíthattak rá. A szólamok világában Veress Endréről azt lehetne mondani, hogy „népi politikát. folytatott“. Pedig Veress Endre nem akart politizálni. Egységbe kovácsolta Erdély magyar iparostársadalmát, hogy a jövendő számára bizonyítsa: nagy tetteket lehet megvalósítani az Összetartás mindent felülmúló hatalmával. Kisebbségi múltúnknak egyik történelmi jelentőségű eseménye volt, amikor Erdély magyar iparosai egyesületet alapítottak. Gróf Teleki Ádámnak, a magyar élet kitűnő ismerőjének meglátásait váltotta . valóra Ver- Endre dr. a gyakorlati életben otthonos ságiró erejével. Nem kell ehhez külön magyarázat. Ha valamikor megírják a huszonkét esztendős erdélyi magyar mult történetét, Veress Endre dr. neve nem hiányozhat azoknak sorából, akiknek érdemeit az utókornak is el kell ismernie. Beszéljünk tragikus elmúlásáról? Hozzunk fel epizódokat, megható történeteket az életéből? Azzal, amit itt elmondottunk, megejtettük a számadást, Úgy érezzük, hogy azt, tkimk Ulh ftgsdják m £g ktpt*jÁ»*n. kaja 6rti meg hs *s « hitvallás, h»ţy nyomorúságot, szenvedést, keserít sé%tt vállalni kell, ha valaki ujshoiró és magyar. VEGH JÓZSEF. Qrm Veresi Entlr& ffemeféj© Dr. Veress Endrét, az Ellenzék és Estilap volt belső munkatársát pénteken délután egynegyed 5 órakor kisérik utolsó útjára a há- zsongárdi temetőben. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata saját halottjának nyilvánította a hosszú szenvedés után elhunyt hírlapírót. Az erdélyi magyar újságírás halottját feleségén és kisfián kívül Őszintén gyászolia az egész magyar társadalom. Az Újságírók Egyesülete elhatározta, hogy dr. Veress Endre emlékére alapot létesít, amelyhez hozzájárulásokat az egyesület Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti irodája fogad el. Dr. Veress Endre temetésén Kolozsvár magyar iparostársadalma, Demeter Ferenc ipar- testületi elnök vezetésével, testületileg fogja képviseltetni magát. Az Újságíró Egyesület vezetősége felkéri tagjait, hogy pénteken, f. hó 22-én délután háromnegyed 4 órakor teljés számban jelenjenek meg az egyesület Kossuth Lajos-utca 30. sz. alatti irodájában, ahonnan együttesen zarándokolunk el a há- zsongárdi temetőbe dr. Veress Endre vég- tisztességére. Kvrtátui Elkészül! a Csíki Megálljaik költségvetése CSÍKSZEREDA, január 21. A Csíki Magánjavak 1943. évi költségvetését most áhította össze és közölte a vagyon vezetőségével az illetékes erdőigazgatóság. Értesülésünk szerint a költségvetés végösszege kerek számban hárommillió penső. Ebből a Magánjavak rendelkezésére álló tiszta haszon — édőreilátható^ag — 600 A legnaavebb magyar siker: a tettekben megnyilatkozó együttérzés és jóakarat. Ma még adakozhatsz, fokozhatod a hcnvédcsaládokárt rendezett gyűjtés sikerét. Megalakult a nagyváradi társadalmi egyesületek egyiiíimühödést bizottsága NAGYVÁRAD, január 21. Tudósítónk jelenti: Szerdán délben a városháza közgyűlési termét dr. Tripsó Sándor nyug. táblabiró elnökletével' a társadalmi egyesületek együttműködésére jeVntkezettek részvételével! értekezlet volt. Az értekezleten mgjelent Alföldi Lajos, a Nemzetpolitikai Szolgálat igazgatója és dr. Péter Ernő minis2teiri titkár. Az ülésen megválasztották az együttműködés elnökségét és az intézőbizottság tagjait. Elnökké dr. SchrifGuerilla-have Északafrikában RÓMA, január 21. (TP.) Az utóbbi időben heves guerilla háború indult meg Algírban és Marokkóban az angolszász megszálló csapatok ellen s ez a belső háború a Giornale dTtal\a déli kiadása szerint komolyan veszélyezteti az amerikai csapatok összekötő és utánpótlási vonaléit. A felkelő bandák sorozatos merényleteket követtek el a vasútvonalak, az országutak és különösen az amerikai élelmiszer és fegyverrak- tárak ellen és újabban megrongálják a szövetségesek repülőtereit Is. Belügyminiszteri elismer® kilszoneé a vidélcS pesiíSöíkapiíjáasysásö^ isiimiká£á'ésif KOLOZSVÁR, január 21. (Az Ellenzék munkatársától.) A belügyminiszter a napokban az újév alkalmából elismerő és köszönő leiratot intézett dr. Jeszenszky Andorhoz, a vidéki rendőrségek főkapitányához, amelynek szövegét másolatban eljuttatta az ország valamennyi rendőrkapitányságának vezetőjéhez. A leirat felemlíti, hogy a háborús állapot folytán a rendőri szolgálat súlya nemcsak a szolgálat jelentőségében, hanem egyes szervekre háru ó rendkívüli teljesítményekben is fokozódik. Az a tény, hogy a rendőrég I feladatkörét az ország minden városában jj a rendkívüli viszonyok között is hiánytalanul töi'ti be, azt igazolja, hogy a rendőrség tagjai át vannak hatva attól a tudattól. hogy nemzetünk és egész társadalmi berendezésünk sorsdöntő óráit éli, amikor a nemzet minden tagjától a maga helyén önfeláldozásig menő erőkifejtést kíván. A továbbiakban a belügyminiszter leirata köz.'i, hogy őszinte örömmel és megnyugvással állapítható meg az, hogy u MegjeJent REMÉ.VYIK SÁNDOR: H átrahagyott Versei Erdélyi Szépmive3 Céh kiadása. Ára 5*— peng5 Kapható az „ELLENZÉK“ KÖjNYVESBOLTBAN, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük. magyar rendőrség tágjai áldozatos lélekkel eredményesen doboznak s ezért a belügyminiszter legteljesebb elismerését és köszönetét fejezi ki az összes vidéki városok főkapitányságainak. «20k vezetőinek és az alárendelt rendőrhatósági szervek egész személyzetének. A belügyminiszteri Leirat tegnap érkezett meg 0 kolozsvári rendőrfőkapitánysághoz is, melynek vezetője. HoHóssy-Kuthy Lajos rend- őrfőkapitányhelyettes, örömmel közölte azt a rendőrség tisztikarává] és egész személyzetéve1. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A TŰZIFA VÁMMENTESSÉGÉT. A kormány rendeletet adott ki, mellyel a tüzifa-vám átmeneti felfüggesztését 1943 docemher 3Vig bezát-óUg meghosszabbítja. A rendelet kihirdetésének napján lép éleibe. ÖNMŰKÖDŐ ÍRÓNŐK, EZÜST IKONOK egy-, két-, négyszínű íron- betéttel, nagy választékban az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 0. kaphatók. ezer pengő lesz. Illetékesek most tanulmányozzák a bevétel és kiadási tételeket, majd Írásban teszik meg észrevételeiket. Előreláthatólag újból' — adatokkal alátámasztott — javaslatok kerülnek illetékesek elé a vagyon házikezelésbe vé e ‘ érdekében. fért Béla apostoli kormányzói lielynököh helyettes ef»ökké dr. Modvigy Ferenc felsőházi tagot választották. Utána megválasztották az intézőbizottság tagjait és póttagjait. A megválasztottak üdvözlése után Alföldi Lajos tartott előadást a nem- zetpeditikai Szolgálat céljáról. Az értékes előadás után Péter Ernő gyakorlati szempontból adott fontos Útmutatásokat a társadalmi egyesületek együt‘müködéséről. K*ÁIden iáidén ér- Mă gyár Sajtóhvmuru képviselőinek részvételével taggyűlést tartott a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata. A gyűlés tárgysorozatán újságíró szakmai kérdések szerepeltek. Az volt n célunk ezzel a gyűléssel, hogy a magyar sajtó hivatalos vezetői előtt megvilágítsuk mindazokat a kérdéseket, amelyek az erdélyi újságírók sorsának létalapját képezik. Szakmai kérdések tekintetében sohasem ismertünk nemzeti különbséget. Az Újságíró Egyesület vezetősége kihcmgsu tjozta, hogy a Kolozsváron megjelenő Tribuna Ardealului c• román nyelvű napilop munkatár sálnak anyagi és szociális ügyeit, éppen úgy képviseli, mint a magyar újságírókét. Dr. Dániel Áron, a Sajtóharnaru főügyésze, az erdélyi újságírók emlékiratára válaszul tartott beszédében pedig kijelentette, hogy a Sajtókamara a magyar haza területén élő összes nemzetiségek hivatásos újságíróinak minden ügyében kö- telességszeriien eljár. Nem akarunk hivalkodni azzal, hogy a mai rendkívüli időkben is mindig igyekszünk tárgyilagos szellemben megoldani az ujságiró-kérdé'seket. Az újságíró fog- la közős megbecsülése, ha á lob harcosainak olyan helyzetet teremtünk, hogy hivatásukat megfelelő szociális keretek között gyakorolhassák. A. keddi újságíró gyűlésen történt kijelentések olyan időkben hangzottak el, amikor ăz iţt élő kisebbségekkel szembeni magatartásunk őszinteségét tettek igazolják. Példát akartunk szolgáltatni a kartársi szolidaritásról és elégtétellel ál‘a- p’truk meg. hogy az újságíró érdekeket réde’mező kijelentések a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának taggyűlésén hangzottak ei Lantársunk, a Nagyváradi Estilap. hosszas cikkben méltatja a kortársi szolidaritás bizonyítékát. A magunk részéről nem mondhatunk mást, mint hogy kisebbségi sorsunk tanulságai alapján mindig á legtárgyilagosabb szellemben bíráljuk e] vz újságírók ügyeit és nemzetiségi különbség nélkül igyekszünk diadala juttatni az érvényben levő sajtójogi rendelkezéseket. (v. }.) flz Érdéig! Pdri hírei Essz m?íő£ QgergfébíiD Csíkszereda, január 2í. Az Erdély« Párt csikvármegyei tagozata nagyobbszabásu be- szá.mo’ókat tart Gyergyó községeiben. A beszámolókat vasárnap, folyó hó 24-én kezdik meg. Az értekezleteken résztvesznek: Kolum- bán József dr., országos alelnök, vármegyei tagozati enök és László Ignác gyergyószent- miklósi főesperes-plebános, főrendiházi tagok, Csipák Lajos dr. kanonok és Gaál Alajos dr. orvos, orsziggyü ési képviselők. Ez alkalommal ad tájékoztatót a párt titkársága Is. Az értekezie’ek és a beszámolók iránt általános, nagy érdeklődés nyilvánul meg. MENEDÉKHÁZAK ÉS KUNYHÓK ÉPÍTÉSE udvarhelymegyében Tudósítónk jelenti: Az „EKE“ nagyszabású fejlesztési terveiben szerepel Udvarhely vármegyét érdeklő több menedékhez és kunyhó megépítése is. így pé dául a homoródaJmási barlangnál építendő rae- nedékházat Orbán Balázsról! neveznék e«!. s melynek megépítésére 25 ezer pengőt áldoznak. Ugyancsak menedékházat terveznek Hargitaligetnél, a Zsiginond-telep- néb mig az Aranyos és Kormos összefolyásánál egy védkunyhó felépítését. Véd- kunyhót építenek még Székelyvarság menüett is. Tervbe vették Orbán Balázs Szej- ke-fürdői házának kijavítását amit múzeum céljaira rendeznének be. AZ ANGOL PARLAMENT LEGVÁLSÁGOSABB ÜLÉSSZAKA KÖVETKEZIK STOCKHOLM, január 21. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Mint a Svenska Dagbladed londoni 'evcle/ője jelenti, az Evening News a brit képviselő- ház küszöbönálló összeüléséről act jrju, hogy as uj ülésszak az égés2 háború eddigi legvál?égos*bb ülése ?esz. A* Evening Standard rám itat arra, hogy az uj ülésszak dcAÍŐ Időben történik. Londoni rá jékozoft politikai körök szerint a képvi- se őházban szőnyegre kerülő tárgyak között a Ugfontosabb a német tengeralattjárók elleni bar«.
