Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-20 / 15. szám

Ifit J a n « A r 2 i. ELLENZÉK V Ezental csak gţenn&fcefeB*fc szoIgdlíaísaK Ki vajai Kc*!oísvár •'-irog vajéi ligásának bw#**r* t|«i érdekében dr. Bikfa'tig UU'dn tattá- cgos> » közellátási hivatal vezetője, Ká­rász József» » földművelésügyi miniszté­rium kolozsvári kireodeltségének főfel- iigyviöjé, dr. Csornay Jeuő főszolgabíró és Tunyogi-Csapó Jenő főtspáni titkár kí­séretében megjelent Mérában, ahol megál­lapította a vajtermelés és szállítás lehető- jégéit. Ennek eredményeként Méra na­ponként 140 kiló vajat szállít be Kolozs­várra. Ez a mennyiség természetesen nem fedezi a napi szükségletet, még ha a más községekből beszállított vajmennyiséget is figyelembe vesszük. Ezért a polgármes­ter úgy rendelkezett, hogy minden 6 éven aluli gyermek hetenként 10 deka vajat kap. 6—12 év közötti gyermekek szinten 10 dekát kapnak orvosi bizonyitvány alapján. Miután a -gyermekek vajellátása a legfontosabb, a közellátási hivatal az eddigi vajutaIvánnya? rendelkező betegek szükségletét úgy elégíti ki, hogy a kiutalt vajmennyiség helyett növényi olajat kap­nak. Ezt a növényi olajat kiutalják mind­azoknak a kereskedőknek, akik vajkiosz­tásra voltak kijelölve. Kereskedők tehát a jövőben nem fogadhatják el az eddigi vajjegyeket, amelyeket betegek részére j utaltak ki, illetve vaj helyett növényi o&i- ( jat szolgáütatnak ki. Amennyiben sikerül a Kolozsvárra beérkező napi vajmennyi­séget felemelni, azesetben is gondosko- { dás elsősorban gyermekek számára törté- I pik meg, mert ezesetben gyermekeknél a vajadatrot 15 dekára emelik fel. Ezt az j intézkedést mindenki megnyugvással ve­heti tudomásuk mert az a jövő nemzedék érdekében történik. INTÉSETEK és VENDÉGLŐSÖK FIGYELMESE 2 Elsőrendű minőségű vélemények és lajalmák kaphatók; Sárgarépa----------— — — — 100 kg-ként P 30.— Petrezselyem -----------------100 kg-ként P 60.—­Fajalmák----------------------— 1 kg-ként P 1.10-től­Fanti érák ab raktár értendők. Blasini Sándor Utóda nagykereskedés, Mátyás király-tér 26. szám és FülÖp Géza * nagykereskedés, Széchenyi-tér 19, szám. A névtelen feljelentéseket papír­kosárba dahiék lileféle«* katonai Hely közieménye Illetékes katonai hely közli: Az utóbbi időben sajnálatosán elszaporodtak a névtelen levelek. Ismeretlenek, vagy álnév mögé buják sorozatosan fordulnak a ma­gyar katonai parancsnokságokhoz, meggyanúsítják, bevádolják a honvédség egyes tagjait, parancsnokait és bírálják a honvédség rendelkezésed. A névtelen levélírás ellenkezik a magyar ember becsületes és nyitf szellemével. Ez az aljas eszköz eddig mindig távol is állt a magyar ember jellemétől. Illetékes katonai helyen megálla­pítják, hogy a név nélkül kapott feljelent éseket nem veszik figyelembe, hanem papírkosárba dobják. Akinek panasza van, forduljon teljes névvel és címmel ellá­tott levélben, vagy pedig személyesen a legközelebbi katonai parancsnoksághoz, ahol panaszát kivizsgálják és ahol van a1 a pja, megindítják a vizsgálatot. (MTI.) Maximálják az árakat Romániában l^gjek elvámolás: Rdl KOLOZSVÁR, január 20. A város köz- e’látási hivatala uj rendszert vezetett be a kenyér- és lisztjegyek elszámolásánál. Ezentúl kenyér- és •‘hsztellátással megbí­zott kereskedők felelősek a beszolgálta­tott jegyekért. Ellentétben az eddigi rend­szerrel, amely szerint a kereskedő jegyét a péknek szolgáltatta be és ez volt köz­vetlen elszámo’ási viszonyban a közellátá­si hivatallal. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a visszaéléseket kizárják, il­letve az ellenőrzésit megszorítsák. A ke­reskedők sem lisztet, sem kenyeret nem szólaltathatnak ki ol’yan jegyekre, ame­lyeknek a tulajdonosa és lakáscíme nincs feltüntetve, valamint beváltási idejüket elvesztett jegyekre sem. A kereskedő ál­talában ismeri vevőkörét. De ha a legki­sebb gyanúja merül fel, jogában áll iga­zoltatni a jegy bemutatóját. Amelyik ke­reskedő vét az errevonatkozó rendelkezés ellen, a közellátási hivatal kizárja á közszükségleti cikkek árusításából. Ezen- fe iil az uj lakásrendelet alkalmat és mó­dot ad a hatóságnak arra, hogy a közellá­tást veszélyeztető kereskedők üzlethelyi­séget lefoglalja, illetve másnak jelölje ki. BUKAREST, január 20. (TP.) Fincescu ta­nár, 2 román gazdaságügyi miniszter, abból az alkalomból, hogy a román kormány fel­vette a közvetlen kapcsolatot a román gaz­dasági élet vezetőivel, a román gazdaság leg­főbb kérdéseiben állást foglalt és bepillantást engedett egyes területeken a román kormány jövő gazdaságpolitikájába. Kiindulva a nem­rég létesitett árfőkormánybiztosság feladatai­ból, a miniszter annak szükségességét han­goztatta, hogy az árak uj megállapításának folytatására szükség van. Sok árkategóriá­ban még egyáltalán nem állapították meg a legmagasabb árakat, más áruk árát pedig tulmagasan állapították meg, ennek követ­keztében az egész árrendszer bizonytalanná vált, amiért is az árrendszer felülvizsgálása elkerülhetetlen. A miniszter különösen ki­hangsúlyozta a kormánynak azt a szándékát, hogy a spekuláció ellen erősebb eszközökkel fog küzdeni. A nemrég emelt fogyasztási adó­ra utalva jelentette ki a miniszter, hogy ez egyik főoka az árak revíziójának, majd rá­tért az árrendszer és a valuta közötti össze­függésre s a legnyomósabban kijelentette, hogy a román valuta egészséges. Az árak uj sza­bályozásának semmi köze sincs a valutához. A miniszter a továbbiakban megemlítette, hogy a behozatalban és a kivitelben is terv­bevették a legszigorúbb ármaximálások vég­rehajtását, s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Románia számíthat a ten­gelyhatalmak támogatására. Általában az egész külkereskedelmet ujja fogják szervezni, azonban a belföldi gazdasági körökkel és a külfölddel a legtökéletesebb egyetértésben. Romániának mindenekelőtt óvakodnia kell attól, hogy elindítsa a külfölddel szemben az árak versenyét, mert az ilyen politika végső következményében a román gazdasági életnek, ártana. Jogosnak látszik az a remény, hogy a következő évben az árucsere Románia javát fogja szolgálni. Fincescu gazdasági miniszter végül bejelentette, hogy a termelés fokozása érdekében uj törvényt hoznak s ugyancsak uj törvény alapján fognak eljárni a gazdasági szabotázsok ügyében s különösen a büntető­jogi eljárást teszik szigorúbbá. Elhangzott az első ítélet a papír-bakancs készíts bűnszövetkezet perében kall a Y Miklós kitüntetése A Szuverén Ma'fai Lovagrend nagy­mestere, Chigi Albani herceg Kállay Mik­lós miniszterelnöknek a rend magisztrális nagykeresztjét adományozta. A kitüntetés jelvényeit Caffare&li herceg, a lovagrend budapesti követe adta át, akit a minisz­tere nők a lovagrend magyarországi tago­zatának e'nökével látott vendégül. (MTI.) A KITARTÁS EREDMÉNYES-dz ezévi június eleji harcokban tüntette ki magat rendületlen bátorságával Halwzsan Fe­renc órveztő 1942. junius 4-én, amikor a szovjetcsapatok elkeseredetten támadták hon­ve dein k Jaffrossmovka melletti támpontjait s ez többször is gazdát cserélt, Halwzsán őr vezető haromizben ment ellentámadásba hő­siesen küzdő rajával. Utóbb, amikor egy cl lenseges gránát telibe talalta a honvédszakasz, óvóhelyét, s a szakasz még sértetlenül maradt barckepes emberei egy másik ponton fenyege­tő szovjet előretöréssel szálltak szembe. Halw­zsan őrvezető maga maradt vissza az óvóhe- helyen fekvő sebesültek védelmczésére. Bár az ellenség egész napon át ismételt ki,é 'leteket tett, hogy ezt a támpontot megszerezze, Halwzsán őrvezető^ minden támadást vissza­utasított golyószórójával. Hő de sen tartotta magát egészen este nyolc őréigv amikor is Ici­tál tolták nehéz helyzetébe!, KOLOZSVÁR, január 20. (Az Ellenzék munk-atársátói.) Többször beszámoltunk j: arról a nagyarányú bakancshaniisitási ; bűnügyről, amelynek elkövetője Mendel Farkas foglaükozásnélkiili bádogoslegény, bűntársa pedig félesége volt. Mendel Farkas, aki felcsapott kontár csizmadiának, 02 ócskapkieou összevásárolt bőrhullá- dékokból készen vásárolt disznóbőrfel­sőrészek egy bedolgozásáéval papirtalpu bakancsokai készített. Titkos műhelyében egy román nemzetisé­gű cipész»egédet alkalmazott, aki néhány pengőért összetákolta a bakancsokat, me­lyek talpalását jórészt kemény papírból készítették. Ezeket az alig 15—20 pengő értékű, de kívülről egészen mutatós láb­beliket Mendel Farkas az ószeren 35— 40—45, sőt 50 pengőért árusította a hi­székeny falusiaknak, akik csak akkor jö­hettek rá a csai'ásra, mikor egy-két napi viselés utá« átázott a bakancs és levált az egész talp róla. A papirhakancskésaitő bádogossegédet tavaly márciusban az ócskapiacon leplez­ték le a rendőrség emberei és úgy ellene, mint felesége eden, aki a bakancsok áru­sításában síidén részt vett, megindították az eljárást. A zsidó házaspár hónapokig iiilt vizsgálati fogságban, miközben bűn­ügyüket a törvényszék egyes uzsorabirája tárgyalta, majd tekintettel az iigy nagy fontosságára és súlyosságára, 9 tekintettel az egyes uzsorabiró korlátozott hatáskö­rére — az egyes uzsorabiró ugyanis nem szabhat ki egy évnél súlyosabb fogház- büntetést —, á bűnügyet áttették a tör­vényszék uzsoratanácsához. A törvényszék hármas uzsoraffanácsa ugyancsak többször foglalkozott a biin- üggyel és a bizonyítási eljárás során Men­del Farkast és feleségét feltételesen sza­badlábra helyezték. Legutóbb tegnap délelőtt tárgyalta a papirbakancsügyet a törvényszék uzsora- birósága Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével. A tárgyaláson a munkaszolgálatéi teljesítő Mendel* Farkas nem jelent meg, ezért az ő ügyét elkülöni- iPtte a bíróság, mig felesége felett ítél­kezett és a bizonyítási eljárás befejezése után negyhónapi elzárásra ítélte- * Az Ítélet elifen Albrecht Zoltán dtr. királyi ügyész súlyosbításért fellebbezett. A KOLOZSVÁRI ORVOSI KAMARA fel­hívja tagjait, hogy tagsági igazolványuk lát- t am ozása céljából bármely hétköznap délelőtt 9-- 13 óráig jelentkezzenek az orvosi Kamara helyiségében (Magyar-utca 17.) Személyes megjelenés nem kötelező, az igazolványok megújítása díjtalan. ADA • 99.800 KOZ ZUNK I B9.no sz. esekkiawa i ÍSáámáHlÉCBŰi^C ÜL 4 uíTiim I B 1« ...........f m ft? Erdélyi Muzeum Egyesület Bölcsészet*, Nyelv- és Tör­ténettudományi Szakosz­tályának közgyűlése KOLOZSVÁR, január 20. Január itj-in tartotta az Erdélyi Muzeum Egyesület böl­csészet, Nyelv és Történettudományi Szak­osztálya évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitóban dr. György Lajos megemléke­zett arról, hogy 60 évvel ezelőtt 1883-hsa alakult meg a Muzeum Egyesület Bölcsészet- tudományi Szakosztálya. Ä szakosztály a!a pitótagjai közül ma már csak egy tag van életben, az akkor 30 éves fiatal újságíró, aki a románkérdést bátor Írásaival bevitte az or­szág közvéleményébe, Sándor József. A szak­osztály első elnöke, Hóman Ottó, a kolozs­vári egyetem klasszilca-íilológia tanára volt. akinek emléke kétségtelenül döntő volt ab­ban a szeretetben és gondoskodásban, amivei fia, Hóman Bálint, felszabadulásunk urán új­jászervezte az erdélyi magyar tudománymü- velés intézményeit. A közgyűlés üdvözlő le­vélben kereste fel a yc éves Sándo-r Józsefet és Hóman Ottóra való kegyeletes megemlé­kezését Hóman Bálimnak üdvözlő levélben jelentette. A titkári beszámoló rámutatott arra, hogy az elmúlt háborús esztendő Isten kegyeimé­nek és katonáink hősiességének jele képpen, lehetővé tette a tudományos munkálkodást s ebben a tekintetben a szakosztálynak is nyu- godtabb lehetőségei voltak, mint az első vi­lágháború évei alatt. A végzett munka rcsz • ieteinek ismertetése után hangsúlyozta, hogy ma, amikor a tudományos munka a nemzeti küzdelem szerves része, a szakosztálynak min­den, ma még kellőképpen nem foglalkozta­tott, erdélyi erő megmozditásával élő mun­kaközösségé keli válnia. A közgyűlés keretében tartotta meg dr. Tavaszy Sándor református püspökhelyettes, teológiai professzor előadását Dr. György Lajos köszöntötte az előadót, aki mint 15 éven át a szakosztály elnöke, sokszor meg­mutatta a szakosztály iránti szeretetét. A mos­tani előadásnak is különös jelentőséget ad az, hogy 10 éve készülő nagv munkájának egyes fejezeteit az Erdélyi Múzeumban mutatja be. Dr. Tavaszy Sándor mutatott be kiadásra kész Ethikáiábó! néhány fejezetet. Ismertet­te mindenekelőtt az akarat és akaratszabad ■ ság problémáját. Kritikailag tisztázta az aka­rat jelentését, valamint a determinisztikus- indeterminisztikus vita helytelen probiéma- beáliitását. Igazolta, hogy ebben a vitában helytelen az oktörvénynek, amely a termé­szeti történés és változás jelenségeit szabá­lyozza,. a szellemi természetű akaratra való alkalmazása. Az akaratszabadság problémáját, a mai filozófiai igényeknek megfelelően igy fogalmazta meg: Mi teszi az embert képessé arra, hogy a természeti szükségképen iségek közepette, a természeti kényszerrel és az eb­ből következő sorstényezőkkel szemben aka­ratának érvényt szerezzen; mi az a pont, ahol a lábát megvetheti külső és belső termé­szeti világának támadásaival szemben? To­vábbá: hogyan válhatik az emberi akarat saját cselekedeteinek forrásává, tehát hogyan juthat el arra a szabadságra, amely rabság­ból felszabadítja, hogy saját cselekedeteinek felelős urává váljék? Ebben a beállításban mindenekelőtt megvizsgálta a szükségképpe- niség és a szabadság viszonyát s megállapí­totta, hogy ezek nem az cllenmondás, hanem az egymást feltételező kölcsönösség viszonyá­ban vannak, tehát szabadság nélkül nincs sziikségképperriség és szükségképpeniseg nélkül nincs szabadság. Úgy viszonylanak egymás­hoz, mint az Egész és Részei. Továbbiakban felmutatta, hogy az akarat magában egy el vontság, a2t akarat mindig, mint személy lép ki a lét nagy általánosságából; a személy fo­galmához pedig hozzátartozik a kötelezés, a felelősség és a szabadság. A személybe öltö­zött öntudat és akarat igy magában hordoz bizonyos belső törvényszerűséget a kötelezés és a felelősség által. A kötelezés cs a felelős­ség megvalósításával válik az akarat, helye­sebben a személy szabaddá. A szabadság te hát nem adottság, hanem feladottság, amely abban a mértékben valósul meg, amely aaér- tékben az erkölcsi kötelezés és felelősség ál­tal kibontakozik a bennerejlő szellemiség. A szakosztály tagjai és az egybegyült kö­zönség lelkes ünnepléssel köszönték meg az előadó értékes előadását. HALÁLRA ÍTÉLTEK HÁROM ZUGMÉSZÁROST PRÁGÁBAN PRÁGA- január 20. (MTI.) A prágui néniét népbiró.ság; mini a keddi prágai la­pok jelentik, a napokban kiterjedt árdrá­gító zugkereskedő bandának az ügyét tárgyalta, amely főként vidéki mészáro­sokból áillf és nagyban foglalkozott álla­tok levágásával1 és a búsnak illegitim utou való forgalombahozásÁval. A népbiróság a három fővádlottat halálra Ítélte é$ szá­mos niás vádlottat pedig 4—10 esztendeig ,lerjedő feg\házra itéU, á

Next

/
Thumbnails
Contents