Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-16 / 12. szám

1943 Január 18. ELITE WZ EX 9« KÖNYVEK, ESZMÉK Dr. Jancsó Elemér: Reményik Sándor élete és költészete — Kolozsvár; 1942 — Cikkek, tanulmányok egész sora értékeli a fulkorán elhalt nagy költőnket. Ezek között ancsó Elemér részletes tanulmánya előkelő elyet foglal el. Reményik Sándor költészetét vizsgálva, legelső és legszembetűnőbb vonás életének és költészetének szoros egysége — állapítja meg Jancsó. Bepillantást enged a kolozsvári kollégium szerény ifjú Reményik­jének életébe, majd az egyetemi évek szorgal­mas diákját s végül a költőt mutatja be fej­lődésének különböző állomásain. Szakadatlan küzdelmekben élt, mert lelke mélyén érezte a szellemi és földi világ közötti mérhetetlen kü­lönbséget s óriási felelősséget érzett ama mennyei világ felelősségéért. S mig a költő „az üdvösség borát és az örökéletet prédikál­ta“ népének, addig az ember „szédülő fejjel és halálra váltan“ vívta benne újra meg újra megújuló harcát a törékeny testtel és a tul- érzékeny idegrendszerével. Világosan mutat rá Jancsó, hogy Reményik sorsa a teremtő szenvedésnek és feláldozásnak megindító pél­daképe volt. Szinte aszkétikus távolságban állt minden jutalmazó müvészetörömtől, bol­dogságvágytól. Saját hasonlata szerint: mint rádíótorony emeli fejét az égre, hogy fel­fogja a végtelenből érkező rezzenéseket. Er­dély válságos napjaiban ideális elhatározás­sal vetette magát áldozatul, a magyarság szinte személytelen gyásza hömpölygőit zsol­táraiban. Egy madaraknak és halaknak prédikáló szentferenci költő lehetett volna, ha nem sod­ródik a legsúlyosabb egyéni és nemzeti prob­lémák közé, egyszerre két haza végzetét hor­dozván magában: Erdélyét és a Csonka­hazáét. Vezérkednie kellett; pedig ő maga legszívesebben „lelke egyetlen élő Istene“ — a tiszta művészet előtt alázkodott. „Vala­mennyien, akik a kisebbségi kényszerű tehe­tetlenségben hagytuk munkakedvünknek nagy­részét“ — irja jMolter Károly — „jól tud- i juk, hogy húsz év alatt egyetlen tettünk a költő alma volt“. — Halk természete és dikciótlan beszéde veszélyt jelentett az ellen­ség szimatjának, minden porkolábnak, mert annyi költői változata ugyanazzal a hatás­sal volt reánk, a költőnek mindig ugyanegy álláspontját éreztük: a tagadását. Ez a" költői , „nem“ lett egész nemzet részünk pozitiv kö- / zössége. Az egykori irredenta Végvári, mig J nemzeti reményünk egyrésze megvalósult, az „Ahogy lehet“ költőjévé lett egv egyetemes emberi és magyar vallomástevő, csak ne kérd­jetek, hogyan! így viselte el a súlyos kettős küldetést, anélkül, hogy önhasadásba essék. Hogyan élte a fagyöngy átkát, mások virág- j zását, mint romon virág? Honnan vette tö- j rckenvségében az erőt öntudatos magányához, j az embertelen magas feszültséghez, mig köl­tő képeinek ezreiből, ugyanannyi lombos fá­ból birnami erdő lett?“ Reményik a jellem költője, olthatatlan sze­relme nem_ az asszonyé, hanem a nemzeti szel- LCrn ^er.^ ideáljáé. És annyira valós volt az ő költői szemlélete, hogy ha valaki nem tud­ná, akkor is könnyen rá tudna jönni, még ha egyszer sem hivatkozunk reá, hogy Erdélyen kívül neki nincs hazája s magyarságon ki- ^ ül Erdélynek nincs léte és értelme. Reményik a világnak talán Iegszemérme- rebb költőié, akinek egész élete felolvad a köl­tői hivatásban, mint költő mást nem tett, igazi lírikusként csak vallott önmagáról. Egy lelket mutatott meg az embereknek és, ha keresem a szót, amellyel ezt a lelket jellemez- j m tudjam, alig tudok igazabbat mondani ró- j la, minthogy igazi papi lélek volt. Papi lé- j lek a szó mindenfajta értelmében. A vatesek | közt azonban mindenesetre kivételes tüne- * meny. halk hangú vates. Mikor kellett, szája- j hoz illesztette a harsonát, de mihelyt tehette, ! égvári“ elhallgatott és „Istenéhez mene- ' kük“. De Istene nem hallgatott el benne és amit halkan mondott általa, az talán keve­sebbekhez szólt, de mélyebbről jött és mé­lyebbre hatolt a szivekbe. Azon az Őszön, mikor „minden összeomlott“ és ebben a ká­bulatban ezren és ezren a cselekedetet tartot­ták és látták egyedüli lehetséges megoldás­nak, — cselekedni pedig oktalanság volt, mert hát azt jelentette: ítthagyni azt, amit nem lehet és nem szabad itthagyni: Erdélyt, — ebben a kábulatban* a fájó szivek és forró fejek sietségében, a meggondolatlan és ka­landos vállalkozások fclfordultságában. Re- ményiknek megadatott az, Ő merte és meg­tudta tenni azt, hogy az egész kegyetlen belvzetet, annak minden súlyát és problema­tikáját lelki, magatartásbeli kérdéssé tegye és tehesse: Maradni! — ahogy lehet, lélekkel ki­bírni azt, amit testtel nem lehet kibírni! Va­lami egészen döbbenetes szó lehetett ez azok- 'nak, kikhez szólt: „Eregyj, ha tudsz, ha hir­telen hiszed ... hajdanában Mikes sem hitte“. Ennek a magatartásnak prófétája lett Re­ményik Sándor. „Lehet magyarnak lenni ak­kor is, ha nem lehet, Magyarországtól elsjza- kad-n is; mgjttdk T*lwk, Tagnak L lesz­nek Magyarországtól távol is, mert Hazánál nagyobb valóság a Szülőföld, s erőszaknál, kardnál fényesebb az „eszme“, az idegen hangzású szónál nagyobb, mélyebb valami a „cserépkancsóra“ rótt jel, minden tilalomnál erősebb és fölényesebb a Pásztortüzek mellet­ti magyar emlékezés cs beszéd .. . Mmdezt cgy-egy versben adta. Életforma és sors 'ett számára a vers, az ilyen vers. És ez az élet­forma, ez a sors tulajdonképpen, amit Re­ményik Sándor jelent. Prófétai sors és élet­forma. — Nagy dolog verssel hatni a .tö­megre, zengő hangot adni egy közösség in­dulatainak; — de egyúttal felelősség is ez. A hangosakban, a könnyüszavu, kész-pátoszu poétákban ritkán van meg a leirt szó fele­lősségének érzése. S nemcsak a szóról kelle­ne itt beszelni, hanem a magatartásról, min­den mozdulatról, az egész emberi egyéniség sugalmazó erejéről. Reményik évei nehéz évek voltak. Nehéz és küzdelmes kisebbségi évek, ezer veszéllyel cs kelepcével. Azt hiszem, ebben a helyzetben senki sem tudott volna tökéletesebben viselkedni, mint Reményik vi- | selkedett. A költő tehetség nem volt elég itt, sőt nem is volt a legfoptosabb. A versekhez ember kellett s a költő értékei emberi ér­Sokszor előfordul, hogy honvédeirtk út­jába egy-egy félig befagyott folyó kerül, amelyen akár gyalogosan, akár pedig jár­müvekkel át kell kelni. A folyóvíznek ugyanis az a kellemetlen tulajdonsága van az állóvizekkel szemben, hog-y ha befagy­nak, akkor soha sem képződik az egész felületükön jég, hanem csak a partok mellett egy szélesebb sávot borit be a jég­páncél. A folyó közepén nem „ál1“ be, ha­nem rendesen zajaik, azaz kisebb-nagyobb jégtáblákat sodor a viz a folyásban. Ak­kor sem áll meg azonban a honvédőink tudománya, ha ilyen helyeken kell átkel­niük, mert a gyakorlott katonakezek ha­marosan felépitik a jéghidat. Mielőtt a jéghid építéséhez hozzáfognánk, alaposan meg kell győződni arról, hogy a jég vas­tagsága egyáltalán milyen súlyokat bír ki. Csakis olyan eszközzel szabad közleked­ni a jégen és a jéghidon, amelyiket a jég biztosan megtart. A folyóvizekbe való be­szakadás Sokkal veséiye?ebb, mintha va­laki alatt a befagyott állóvíz jege reped meg. Meg azután nem is valami kellemes télen a fürdés a szabadban. Amikor a jég teherbírását megállapították, akkor a par­ton kivágnak a jégből egy akkora téglalap Hány. títag'gaUHxzág&n ? Bulgáriában bevezették az agglegényadót, a köztisztviselőket pedig kötelezték, hogy el­bocsátás terhe mellett nősüljenek meg. Ha­zánkban is vo’t már szó az agglegények megadóztatásáról s igy nem érdektelen szám- bavenni, hány embert érintene ez az uj adó. Az 1930. évi népszámlálás adatai ezerint a családi állapot szerinti megoszlás a követ­kező volt: 100, tizenötéves és énnél idősebb férfi közül 61 volt nős és 34 nőt’en, a többi 5 részben özvegy, részben elvált. A 20—50 éves férfiakat nézve 100 közül már 70 a nős és csak 28 a nőtlen, az özvegyekre és elváltakra összesen 2 jut. A nősök számának emelke­dése és a nőtlenek számának párhuzamos csökkenése az alsó korhatár 5 éves különb­ségében van s bizonyítja, hogy ná'unk 20 éven alul nagyon kevesen nősülnek. Az agglegénység szempontjából 30 éven fe­lüli férfiakat lehet tekintetbe venni. Ez az a kor, amelyen felül a nőtlenség már nem te­kinthető megszokottnak és általánosnak. A felső korhatár természetesen nem szabható meg. Vitás az özvegyek és az. elváltak heiy- zeíe', már nősek voltak, tehát bioznyos mértekben méltánytalan őket az agglegények közé sorolni, viszont a valóságban helyzetük a megé'heté«, aj jövedelem élköltése és az agglegényadónál számbavehető kBrillmények szempontjából ugyanaz, mint a nőtleneké, Itt legfeljebb azok képeznek kivételt, akik gyer­meküket vagy egyéb hozzátartozóiat tart­ják el. A 30 éven felüli férfiakat azámbavéve a következő képet kapjuk. A 30—39 éves fér­fiak összes száma Magyarországon 1930-ban 606.365 volt. Ezek közül' 84 és fél százalék már nős vollt, agglegény mindössze 83.936, azaz alig 14 százalék volt közöttük. A követ­kező korcsoport a 40—49 évesek közül még kevesebb a nőtlen, alig több, mint 6 százalék. Ennek az előző korcsoportnál amugyis több ABint. 147 ezerrel kevesebb csooertnak több tékák. Ember, erdélyi ember és magyar. Most azok a sorok csengenek bennem, amelyeket ő irt Tóth Árpád kötete olvasása után: ,,E percben tettem le a könyvedet ismertetni, méltatni kellene . . . T'e mosolyogsz egy távol csillagon S azt mondod, pajtás ne bajlódj vele. Te azt mondod, hogy mindeneket látsz, Hogy láttad befelé folyt könnyemet, Azt mondod, neked nem kell méltatás Csak siron túl egy kicsi szeretet“. Lehet-e reá gondolni másképp, mint sze­retettel?. .. „Beépített leiekről“ beszél egy versében. ETa van lélek, aki a jelen költői közül beleépült a nemzet leikébe, akkor Reményik az. Köl­tészetéből egy történelmi korszak beszél a magyar jövendőhöz, egy megváltásért kiáltó lélek az Istenhez... Berde Mária találóan irta, hogy Reményik halálával „a goethei szó te.it be:“ „Az elvesztett fiaikat tüzes karral ra­gadják égbe a halhatatlanok“. * A mü felépítése széleskörű tudásra vall. Jancsó elmér Erdély magyar irodalmának egyik legalaposabb ismerője. Közvetlen cs egyszerű nyelven szól hozzánk s igy a könyv mindenki számára élvezhető. Méltó befejezé­se a több oldalra terjedő bibliográfia, mely a kisebb tanulmányokat is csaknem hiányta­lanul magába foglalja. ai’aku jégtáblát, amelyiknek a hossza va­lamivel nagyobb, mint az áthidalandó fo- lyószélesség. Persze ilyen jéghidat csak korlátozott hosszúságban építhetünk és (leggyakrabban a 15—25 méteres fe'yó- sziTességekel lehet ijgy feţihizlalni. A jégtég­lalapot úgy vágjuk ki a parti jégből, hogy annak a rövidebb oldala a harmada vagy a fde legyen a hosszának. Amikor a jég téglalapot kifürészelték. a két végébe egy- egy cöveket erősítenek és ahhoz köteleket kötnek. A jégtéglány fe'ső végét azuáu a parttól ebökik. A jégdarabba a folyás ereje belekap és átfordítja a másik part­ra. A kötéllel azonban meggátolják a par- tonállók azt, hogy a jégtábla túlságos erő­sen ütközzön neki a túlsó partnak és eset­leg kettétörjön. Amikor a jég téglalapot kifürészelték a parton, egv-két ügyesebb honvéd átmegy rajta és a másik oldalon kivág a jégből egy akkora darabot, hogy az átfordított jéghid túlsó vége is meg tudjon kapaszkodni. Azután a jéghid te­tejére szalmát, vagy galyakat szórnak és a közlekedés a jéghidon át megindulhat, de c.sak akkora teherrel, amit a jéghid vastagsága még kibír. mint) 90 szaza’éka már házasember volt. Az 50—59 éves férfiak csak 362.816-an voltak összesen, az agglegények pedi-g megint ke­vesebben voltak közöttük, mint az előző fia­talabb korcsoportban, alig több mint 4.5 szá­zalék. A nősök száma ennek ellenére szinten kevesebb, mint az előbbieknél. Oka ennek az özvegyek számának ugrásszerű növekedése. Az utolsó korcsoportban a 60 éves és ennél idősebb férfiak között már csak 3.3 száza’ék a nőtlen, a nősök! száma is lecsökken alig háromnegyedrészre, az özvegyek pedig már 88.111-en vannak, ami már 21 százaléknál is több. összegezve a nőtlenek számát, a 30 éves­nél idősebb férfiak közö-tit 142.336 volt nőtlen, amX 7.8 százaléknak felel meg, tehát a'ig egvtizenkettedét teszi az ország férfilakossá­gának. Ha ehhez hozzávesszük még a 30 éves­nél idősebb 123.433 özvegy és 17.057 elvált férfit, együttesen 282.831 azoknak a férfiak­nak a -száma, akik nem házasoki Az arány az özvegyek 6.7 százalékos és az elváltak 09 szá­zalékos részesedésével 15.4 száza’ékra emel­kedik!. Tehát Magyarország 1930. évi 4,250 110 főnyi férfilakosságáénak csak 282.832 esne aggt«gényadó alá, alig 6.6 százalék. As USA csökkenti Délamerika felé irányuló kivitelét BUENOS AIRES, január 15. Az Egye­sült Államok újabb rendszabályokat hoz­tak, amelyek a Délamerikáha irányuló északamerikai kivitel megnehezítését és korlátozását célozzák. Miután csak nem- régibeu csökkentették az acél és vaskivi­telt. a sürgősségi elvet most további cik­kekre nézve tették kötelezővé. Ez a ren­delkezés többek között az aszpirinre, ka­zeinre és kenderre is vonatkozik. A dél­amerikai áramokban attól félnek, hogy ez a rendelkezés a nevezett cikkek ufebb áremelkedését fu$j» «redmeuvezni. íB. E.) Gyors és gépirés oktatás a Df, Jé key istvánné az áll keresk. szakfanfolyam oktatójá­nak iskolájában, Timúr-u. 2. (Főpos- tával szemben.) Álamvizsqa német gyorsírásból is. . fi ügaltalm! Liga közlése KOLOZSVÁR, január 16, A Légoltalmi Liga kolozsvári csoportjának elnöksége a kö­vetkező felhivást bocsátotta ki: „A Vasvári Pál, Kurd vezér, Hét vezér tér, Előd vezér, Táltos, Türr Sándor László, Turul, Erkel Ferenc, Szinyei Merse, Kánva- fŐi és Dónátb-utcák figyelmébe. Felkérem a fentnevezett utcák légoltalmi házparancsnokait és helyetteseit (ahol ilye­nek nincsenek, a háztulajdonost, vagy megbí­zottját), hogy folyó hó i6-án a Vasvári Pál- utcai állami népiskolában az alább feltüntetett időben és sorrendben pontosan megjelenni szí­veskedjenek. A megjelenés kötelező. 1943 január 16-án 16 órakor: Erkel Fe­renc, Szinyei Merse, Kányafői 2—4. szám és a Dónáth-ut 62—/40. számig, illetve 125— 169. számig. 1943 január 76-án, délután 17 órakor: Dó- nátn-ut 142. számtól, illetve 181. számtól vé­gig és a Kányafői ut. 1943 január 16-án délután fél 18 órakor: Vasvárinál, Kund Vezér, Elét vezér tér, Előd vezér, Táltos, Türr, Sándor László és Turul utcák. Ismételten felhívom az összes kijelölt utca parancsnokok figyelmét (V. Légo körzet), hogy január 17-én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Horthy Miklós-ut 52. szám alatti 2. számú állami népiskolában tartandó értekez­leten pontosan megjelenni szíveskedjenek. El­nökség. Felhívás a Légoltalmi Liga II. körzetébe tartozó ház parancsnokaihoz. Felhívom a II-ik körzet alant felsorolt ut­cák házparancsnokait és helyetteseket, hogy f. év január hó 17-én délután 3 órakor a Légoltalmi Liga irodájában (Szentegyház-u. 25. szám, 1 3. ajtó) feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. Czakó 7.s., Borháncs, Felvinczi, Hargitti, Szopori, Kőrös< Tóközi, Várostó, Maros, Ba­laton, Kapás, Ásó, Szász Domokos és Észt ut­cák. ÜRESEK A MOZIK ÉS FAGYOS­KODNAK AZ EMBEREK NEW YORKBAN STOCKHOLM, január 16. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Az Afton Bladed í'ondoni jelentése szerint Newyork- ban most esténként háromnegyedrészig üresek a mozgóképszínházak. Mivel a benzinhiány lehetetlenné teszi a gépko­csik használatát? inkább lemond a közön­ség a mozik látogatásáról. Másik nagyon kellemetlen következménye az olajszük­ségnek, hogy fáznak az emberek a new- yorki felhőkarcolók eddig olajjal fütött lakásaiban. Azoknak a régimódi nevvyorki házaknak lakói? akik még szénnel fii ró­nék, \iszonylag jobb helyzetben vannak. & Mint a ..Magyar Takarmánymag Termesztő Egyesülés“ tagja a mostani gazda-sági év tavaszán szerződéses alapon, lóhere-, lucerna-, fehérheremagot termeltetünk. Vető­magot 18 havi hitelre kamatmente­sen az Árhivatal által megállapítan­dó vetőmagáron bocsátunk rendelke­zésre. A leszállított termésmennyiség után a mindenkori maximális áron felül 10 százalék termelési jutalékot fizetünk. Előjegyzéseket elsősorban az EMGE gazdakörei és körzeti bizo­mányosaink utján veszünk fel. To­vábbi f el v i 1 ágos i t ások k a 1 szívesen szolgálunk. Erdélyi Gazdák Magértékesitő Szövetkezete Kolozsvár, Majális-utca 10. KISS PÁL. Hogyan készítik honvédeink a jég híd a kát?

Next

/
Thumbnails
Contents