Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-16 / 12. szám
1943 Január 18. ELITE WZ EX 9« KÖNYVEK, ESZMÉK Dr. Jancsó Elemér: Reményik Sándor élete és költészete — Kolozsvár; 1942 — Cikkek, tanulmányok egész sora értékeli a fulkorán elhalt nagy költőnket. Ezek között ancsó Elemér részletes tanulmánya előkelő elyet foglal el. Reményik Sándor költészetét vizsgálva, legelső és legszembetűnőbb vonás életének és költészetének szoros egysége — állapítja meg Jancsó. Bepillantást enged a kolozsvári kollégium szerény ifjú Reményikjének életébe, majd az egyetemi évek szorgalmas diákját s végül a költőt mutatja be fejlődésének különböző állomásain. Szakadatlan küzdelmekben élt, mert lelke mélyén érezte a szellemi és földi világ közötti mérhetetlen különbséget s óriási felelősséget érzett ama mennyei világ felelősségéért. S mig a költő „az üdvösség borát és az örökéletet prédikálta“ népének, addig az ember „szédülő fejjel és halálra váltan“ vívta benne újra meg újra megújuló harcát a törékeny testtel és a tul- érzékeny idegrendszerével. Világosan mutat rá Jancsó, hogy Reményik sorsa a teremtő szenvedésnek és feláldozásnak megindító példaképe volt. Szinte aszkétikus távolságban állt minden jutalmazó müvészetörömtől, boldogságvágytól. Saját hasonlata szerint: mint rádíótorony emeli fejét az égre, hogy felfogja a végtelenből érkező rezzenéseket. Erdély válságos napjaiban ideális elhatározással vetette magát áldozatul, a magyarság szinte személytelen gyásza hömpölygőit zsoltáraiban. Egy madaraknak és halaknak prédikáló szentferenci költő lehetett volna, ha nem sodródik a legsúlyosabb egyéni és nemzeti problémák közé, egyszerre két haza végzetét hordozván magában: Erdélyét és a Csonkahazáét. Vezérkednie kellett; pedig ő maga legszívesebben „lelke egyetlen élő Istene“ — a tiszta művészet előtt alázkodott. „Valamennyien, akik a kisebbségi kényszerű tehetetlenségben hagytuk munkakedvünknek nagyrészét“ — irja jMolter Károly — „jól tud- i juk, hogy húsz év alatt egyetlen tettünk a költő alma volt“. — Halk természete és dikciótlan beszéde veszélyt jelentett az ellenség szimatjának, minden porkolábnak, mert annyi költői változata ugyanazzal a hatással volt reánk, a költőnek mindig ugyanegy álláspontját éreztük: a tagadását. Ez a" költői , „nem“ lett egész nemzet részünk pozitiv kö- / zössége. Az egykori irredenta Végvári, mig J nemzeti reményünk egyrésze megvalósult, az „Ahogy lehet“ költőjévé lett egv egyetemes emberi és magyar vallomástevő, csak ne kérdjetek, hogyan! így viselte el a súlyos kettős küldetést, anélkül, hogy önhasadásba essék. Hogyan élte a fagyöngy átkát, mások virág- j zását, mint romon virág? Honnan vette tö- j rckenvségében az erőt öntudatos magányához, j az embertelen magas feszültséghez, mig költő képeinek ezreiből, ugyanannyi lombos fából birnami erdő lett?“ Reményik a jellem költője, olthatatlan szerelme nem_ az asszonyé, hanem a nemzeti szel- LCrn ^er.^ ideáljáé. És annyira valós volt az ő költői szemlélete, hogy ha valaki nem tudná, akkor is könnyen rá tudna jönni, még ha egyszer sem hivatkozunk reá, hogy Erdélyen kívül neki nincs hazája s magyarságon ki- ^ ül Erdélynek nincs léte és értelme. Reményik a világnak talán Iegszemérme- rebb költőié, akinek egész élete felolvad a költői hivatásban, mint költő mást nem tett, igazi lírikusként csak vallott önmagáról. Egy lelket mutatott meg az embereknek és, ha keresem a szót, amellyel ezt a lelket jellemez- j m tudjam, alig tudok igazabbat mondani ró- j la, minthogy igazi papi lélek volt. Papi lé- j lek a szó mindenfajta értelmében. A vatesek | közt azonban mindenesetre kivételes tüne- * meny. halk hangú vates. Mikor kellett, szája- j hoz illesztette a harsonát, de mihelyt tehette, ! égvári“ elhallgatott és „Istenéhez mene- ' kük“. De Istene nem hallgatott el benne és amit halkan mondott általa, az talán kevesebbekhez szólt, de mélyebbről jött és mélyebbre hatolt a szivekbe. Azon az Őszön, mikor „minden összeomlott“ és ebben a kábulatban ezren és ezren a cselekedetet tartották és látták egyedüli lehetséges megoldásnak, — cselekedni pedig oktalanság volt, mert hát azt jelentette: ítthagyni azt, amit nem lehet és nem szabad itthagyni: Erdélyt, — ebben a kábulatban* a fájó szivek és forró fejek sietségében, a meggondolatlan és kalandos vállalkozások fclfordultságában. Re- ményiknek megadatott az, Ő merte és megtudta tenni azt, hogy az egész kegyetlen belvzetet, annak minden súlyát és problematikáját lelki, magatartásbeli kérdéssé tegye és tehesse: Maradni! — ahogy lehet, lélekkel kibírni azt, amit testtel nem lehet kibírni! Valami egészen döbbenetes szó lehetett ez azok- 'nak, kikhez szólt: „Eregyj, ha tudsz, ha hirtelen hiszed ... hajdanában Mikes sem hitte“. Ennek a magatartásnak prófétája lett Reményik Sándor. „Lehet magyarnak lenni akkor is, ha nem lehet, Magyarországtól elsjza- kad-n is; mgjttdk T*lwk, Tagnak L lesznek Magyarországtól távol is, mert Hazánál nagyobb valóság a Szülőföld, s erőszaknál, kardnál fényesebb az „eszme“, az idegen hangzású szónál nagyobb, mélyebb valami a „cserépkancsóra“ rótt jel, minden tilalomnál erősebb és fölényesebb a Pásztortüzek melletti magyar emlékezés cs beszéd .. . Mmdezt cgy-egy versben adta. Életforma és sors 'ett számára a vers, az ilyen vers. És ez az életforma, ez a sors tulajdonképpen, amit Reményik Sándor jelent. Prófétai sors és életforma. — Nagy dolog verssel hatni a .tömegre, zengő hangot adni egy közösség indulatainak; — de egyúttal felelősség is ez. A hangosakban, a könnyüszavu, kész-pátoszu poétákban ritkán van meg a leirt szó felelősségének érzése. S nemcsak a szóról kellene itt beszelni, hanem a magatartásról, minden mozdulatról, az egész emberi egyéniség sugalmazó erejéről. Reményik évei nehéz évek voltak. Nehéz és küzdelmes kisebbségi évek, ezer veszéllyel cs kelepcével. Azt hiszem, ebben a helyzetben senki sem tudott volna tökéletesebben viselkedni, mint Reményik vi- | selkedett. A költő tehetség nem volt elég itt, sőt nem is volt a legfoptosabb. A versekhez ember kellett s a költő értékei emberi érSokszor előfordul, hogy honvédeirtk útjába egy-egy félig befagyott folyó kerül, amelyen akár gyalogosan, akár pedig jármüvekkel át kell kelni. A folyóvíznek ugyanis az a kellemetlen tulajdonsága van az állóvizekkel szemben, hog-y ha befagynak, akkor soha sem képződik az egész felületükön jég, hanem csak a partok mellett egy szélesebb sávot borit be a jégpáncél. A folyó közepén nem „ál1“ be, hanem rendesen zajaik, azaz kisebb-nagyobb jégtáblákat sodor a viz a folyásban. Akkor sem áll meg azonban a honvédőink tudománya, ha ilyen helyeken kell átkelniük, mert a gyakorlott katonakezek hamarosan felépitik a jéghidat. Mielőtt a jéghid építéséhez hozzáfognánk, alaposan meg kell győződni arról, hogy a jég vastagsága egyáltalán milyen súlyokat bír ki. Csakis olyan eszközzel szabad közlekedni a jégen és a jéghidon, amelyiket a jég biztosan megtart. A folyóvizekbe való beszakadás Sokkal veséiye?ebb, mintha valaki alatt a befagyott állóvíz jege reped meg. Meg azután nem is valami kellemes télen a fürdés a szabadban. Amikor a jég teherbírását megállapították, akkor a parton kivágnak a jégből egy akkora téglalap Hány. títag'gaUHxzág&n ? Bulgáriában bevezették az agglegényadót, a köztisztviselőket pedig kötelezték, hogy elbocsátás terhe mellett nősüljenek meg. Hazánkban is vo’t már szó az agglegények megadóztatásáról s igy nem érdektelen szám- bavenni, hány embert érintene ez az uj adó. Az 1930. évi népszámlálás adatai ezerint a családi állapot szerinti megoszlás a következő volt: 100, tizenötéves és énnél idősebb férfi közül 61 volt nős és 34 nőt’en, a többi 5 részben özvegy, részben elvált. A 20—50 éves férfiakat nézve 100 közül már 70 a nős és csak 28 a nőtlen, az özvegyekre és elváltakra összesen 2 jut. A nősök számának emelkedése és a nőtlenek számának párhuzamos csökkenése az alsó korhatár 5 éves különbségében van s bizonyítja, hogy ná'unk 20 éven alul nagyon kevesen nősülnek. Az agglegénység szempontjából 30 éven felüli férfiakat lehet tekintetbe venni. Ez az a kor, amelyen felül a nőtlenség már nem tekinthető megszokottnak és általánosnak. A felső korhatár természetesen nem szabható meg. Vitás az özvegyek és az. elváltak heiy- zeíe', már nősek voltak, tehát bioznyos mértekben méltánytalan őket az agglegények közé sorolni, viszont a valóságban helyzetük a megé'heté«, aj jövedelem élköltése és az agglegényadónál számbavehető kBrillmények szempontjából ugyanaz, mint a nőtleneké, Itt legfeljebb azok képeznek kivételt, akik gyermeküket vagy egyéb hozzátartozóiat tartják el. A 30 éven felüli férfiakat azámbavéve a következő képet kapjuk. A 30—39 éves férfiak összes száma Magyarországon 1930-ban 606.365 volt. Ezek közül' 84 és fél százalék már nős vollt, agglegény mindössze 83.936, azaz alig 14 százalék volt közöttük. A következő korcsoport a 40—49 évesek közül még kevesebb a nőtlen, alig több, mint 6 százalék. Ennek az előző korcsoportnál amugyis több ABint. 147 ezerrel kevesebb csooertnak több tékák. Ember, erdélyi ember és magyar. Most azok a sorok csengenek bennem, amelyeket ő irt Tóth Árpád kötete olvasása után: ,,E percben tettem le a könyvedet ismertetni, méltatni kellene . . . T'e mosolyogsz egy távol csillagon S azt mondod, pajtás ne bajlódj vele. Te azt mondod, hogy mindeneket látsz, Hogy láttad befelé folyt könnyemet, Azt mondod, neked nem kell méltatás Csak siron túl egy kicsi szeretet“. Lehet-e reá gondolni másképp, mint szeretettel?. .. „Beépített leiekről“ beszél egy versében. ETa van lélek, aki a jelen költői közül beleépült a nemzet leikébe, akkor Reményik az. Költészetéből egy történelmi korszak beszél a magyar jövendőhöz, egy megváltásért kiáltó lélek az Istenhez... Berde Mária találóan irta, hogy Reményik halálával „a goethei szó te.it be:“ „Az elvesztett fiaikat tüzes karral ragadják égbe a halhatatlanok“. * A mü felépítése széleskörű tudásra vall. Jancsó elmér Erdély magyar irodalmának egyik legalaposabb ismerője. Közvetlen cs egyszerű nyelven szól hozzánk s igy a könyv mindenki számára élvezhető. Méltó befejezése a több oldalra terjedő bibliográfia, mely a kisebb tanulmányokat is csaknem hiánytalanul magába foglalja. ai’aku jégtáblát, amelyiknek a hossza valamivel nagyobb, mint az áthidalandó fo- lyószélesség. Persze ilyen jéghidat csak korlátozott hosszúságban építhetünk és (leggyakrabban a 15—25 méteres fe'yó- sziTességekel lehet ijgy feţihizlalni. A jégtéglalapot úgy vágjuk ki a parti jégből, hogy annak a rövidebb oldala a harmada vagy a fde legyen a hosszának. Amikor a jég téglalapot kifürészelték. a két végébe egy- egy cöveket erősítenek és ahhoz köteleket kötnek. A jégtéglány fe'ső végét azuáu a parttól ebökik. A jégdarabba a folyás ereje belekap és átfordítja a másik partra. A kötéllel azonban meggátolják a par- tonállók azt, hogy a jégtábla túlságos erősen ütközzön neki a túlsó partnak és esetleg kettétörjön. Amikor a jég téglalapot kifürészelték a parton, egv-két ügyesebb honvéd átmegy rajta és a másik oldalon kivág a jégből egy akkora darabot, hogy az átfordított jéghid túlsó vége is meg tudjon kapaszkodni. Azután a jéghid tetejére szalmát, vagy galyakat szórnak és a közlekedés a jéghidon át megindulhat, de c.sak akkora teherrel, amit a jéghid vastagsága még kibír. mint) 90 szaza’éka már házasember volt. Az 50—59 éves férfiak csak 362.816-an voltak összesen, az agglegények pedi-g megint kevesebben voltak közöttük, mint az előző fiatalabb korcsoportban, alig több mint 4.5 százalék. A nősök száma ennek ellenére szinten kevesebb, mint az előbbieknél. Oka ennek az özvegyek számának ugrásszerű növekedése. Az utolsó korcsoportban a 60 éves és ennél idősebb férfiak között már csak 3.3 száza’ék a nőtlen, a nősök! száma is lecsökken alig háromnegyedrészre, az özvegyek pedig már 88.111-en vannak, ami már 21 százaléknál is több. összegezve a nőtlenek számát, a 30 évesnél idősebb férfiak közö-tit 142.336 volt nőtlen, amX 7.8 százaléknak felel meg, tehát a'ig egvtizenkettedét teszi az ország férfilakosságának. Ha ehhez hozzávesszük még a 30 évesnél idősebb 123.433 özvegy és 17.057 elvált férfit, együttesen 282.831 azoknak a férfiaknak a -száma, akik nem házasoki Az arány az özvegyek 6.7 százalékos és az elváltak 09 százalékos részesedésével 15.4 száza’ékra emelkedik!. Tehát Magyarország 1930. évi 4,250 110 főnyi férfilakosságáénak csak 282.832 esne aggt«gényadó alá, alig 6.6 százalék. As USA csökkenti Délamerika felé irányuló kivitelét BUENOS AIRES, január 15. Az Egyesült Államok újabb rendszabályokat hoztak, amelyek a Délamerikáha irányuló északamerikai kivitel megnehezítését és korlátozását célozzák. Miután csak nem- régibeu csökkentették az acél és vaskivitelt. a sürgősségi elvet most további cikkekre nézve tették kötelezővé. Ez a rendelkezés többek között az aszpirinre, kazeinre és kenderre is vonatkozik. A délamerikai áramokban attól félnek, hogy ez a rendelkezés a nevezett cikkek ufebb áremelkedését fu$j» «redmeuvezni. íB. E.) Gyors és gépirés oktatás a Df, Jé key istvánné az áll keresk. szakfanfolyam oktatójának iskolájában, Timúr-u. 2. (Főpos- tával szemben.) Álamvizsqa német gyorsírásból is. . fi ügaltalm! Liga közlése KOLOZSVÁR, január 16, A Légoltalmi Liga kolozsvári csoportjának elnöksége a következő felhivást bocsátotta ki: „A Vasvári Pál, Kurd vezér, Hét vezér tér, Előd vezér, Táltos, Türr Sándor László, Turul, Erkel Ferenc, Szinyei Merse, Kánva- fŐi és Dónátb-utcák figyelmébe. Felkérem a fentnevezett utcák légoltalmi házparancsnokait és helyetteseit (ahol ilyenek nincsenek, a háztulajdonost, vagy megbízottját), hogy folyó hó i6-án a Vasvári Pál- utcai állami népiskolában az alább feltüntetett időben és sorrendben pontosan megjelenni szíveskedjenek. A megjelenés kötelező. 1943 január 16-án 16 órakor: Erkel Ferenc, Szinyei Merse, Kányafői 2—4. szám és a Dónáth-ut 62—/40. számig, illetve 125— 169. számig. 1943 január 76-án, délután 17 órakor: Dó- nátn-ut 142. számtól, illetve 181. számtól végig és a Kányafői ut. 1943 január 16-án délután fél 18 órakor: Vasvárinál, Kund Vezér, Elét vezér tér, Előd vezér, Táltos, Türr, Sándor László és Turul utcák. Ismételten felhívom az összes kijelölt utca parancsnokok figyelmét (V. Légo körzet), hogy január 17-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Horthy Miklós-ut 52. szám alatti 2. számú állami népiskolában tartandó értekezleten pontosan megjelenni szíveskedjenek. Elnökség. Felhívás a Légoltalmi Liga II. körzetébe tartozó ház parancsnokaihoz. Felhívom a II-ik körzet alant felsorolt utcák házparancsnokait és helyetteseket, hogy f. év január hó 17-én délután 3 órakor a Légoltalmi Liga irodájában (Szentegyház-u. 25. szám, 1 3. ajtó) feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. Czakó 7.s., Borháncs, Felvinczi, Hargitti, Szopori, Kőrös< Tóközi, Várostó, Maros, Balaton, Kapás, Ásó, Szász Domokos és Észt utcák. ÜRESEK A MOZIK ÉS FAGYOSKODNAK AZ EMBEREK NEW YORKBAN STOCKHOLM, január 16. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Az Afton Bladed í'ondoni jelentése szerint Newyork- ban most esténként háromnegyedrészig üresek a mozgóképszínházak. Mivel a benzinhiány lehetetlenné teszi a gépkocsik használatát? inkább lemond a közönség a mozik látogatásáról. Másik nagyon kellemetlen következménye az olajszükségnek, hogy fáznak az emberek a new- yorki felhőkarcolók eddig olajjal fütött lakásaiban. Azoknak a régimódi nevvyorki házaknak lakói? akik még szénnel fii rónék, \iszonylag jobb helyzetben vannak. & Mint a ..Magyar Takarmánymag Termesztő Egyesülés“ tagja a mostani gazda-sági év tavaszán szerződéses alapon, lóhere-, lucerna-, fehérheremagot termeltetünk. Vetőmagot 18 havi hitelre kamatmentesen az Árhivatal által megállapítandó vetőmagáron bocsátunk rendelkezésre. A leszállított termésmennyiség után a mindenkori maximális áron felül 10 százalék termelési jutalékot fizetünk. Előjegyzéseket elsősorban az EMGE gazdakörei és körzeti bizományosaink utján veszünk fel. További f el v i 1 ágos i t ások k a 1 szívesen szolgálunk. Erdélyi Gazdák Magértékesitő Szövetkezete Kolozsvár, Majális-utca 10. KISS PÁL. Hogyan készítik honvédeink a jég híd a kát?
