Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-12 / 281. szám

BLLElfZCK 1 §42 dmmí«r îl Nagy érdeklődés előzi meg az iskolásleányok vasárnapi szavalóversenyét SZERENCSÉS „hétvezér SOROZAT" Standard RADIO Hogyan utazhatnak szüleikhez Ro­mániába a Magyarországon tanuló diákok A m. kir. külügymimeztériiim az érdekeltek tudomására hozza, hogy mindazon 25 évnél nem idősebb ta­nulók vagy diákok, akik tanulmá­nyaikat Magyarországon folytatják, s családjuk, illetve szüleik Romá­niában vannak, utazási okmányt kaphatnak, hogy karácsonyi szün- ! idejüket (egy hónap) családjuk kö­rében tölthessék. E célból taninté­zetüktől igazolványt kell kérniük, amely bizonyltja, hogy tanulmányai­kat a kérdéses tanintézetben folytat­ják és hogy családjuk, illetve szüleik j Romániában laknak. Az igazolvány- j ban feltüntetendő a helység neve, : amelyben családjuk, illetve szüleik laknak. Ezt az igazolványt a lakhe- : lyük szerint illetékes rendőrhatóság­nál, illetve tőszóigabirói hivatalnál két fényképpel együtt kell átadniok, amely hatóság az érdekelteknek a legrövidebb idő alatt a román követ- j ség vízumával ellátott utazási ok- J mányt fogja kiszolgáltjain!. (MTI.) MEGALAKULT A GYERGYÓ- SZENTMIKLÓSI ZÖLDKERESZTES FIÓK-SZÖVETSÉG CtYERGYÓSZENTMTKLÓS, decem­ber 12. Tudósítónk jelenti: Zöldke­resztes egészségvédelmi fiókszövet­ség alakult Gyergy ószent mi ki óson, melynek fővédnöke dr. László Dezső, Csik vármegye főispánja. Védnökei: , Tiltscher Edéné, dr. Gaál Alajos or­szággyűlési képviselő és I,ászló lg- j nác főesperes, mig a fiókszövetség j elnöke Lengyel Emil polgármester j lett. A fiókszövetség működése az egészségügyi szolgálaton kívül szo­ciális jellegű. Éppen ezért kémek mindenkit, aki szereld magyar fajtá­ját és kész áldozatot is hozni, hogy belépésével legyen segítségére a zöldkeresztes egézségvédelmi fiók- szövetségnek. Ktnlvtw» es Luztoaau halai inassike nu mozgalmat indított meg Kolozs varon egy negyedik glmiiázlsta kis* lány. tíéké&sy Éva a kolozsvári ke­reskedelmi leányiskola IV. osztályo« növendéke, az iskola önképzőküri tan á r-el nükxiőjéneik, dr. Haranghy Lászlónénak felvetette azt a gondo­latot., hogy a nyelvismeret, a szava­lok észség és a nyelvtudás gyarapí­tására rendezzenek iskolai szavaló­versenyt. Amikor a fáradhatatlanul dolgozó kislánynak sikerült elgon­dolása helyességéről meggyőznie az arra illetékeseket, a terv kezdett ki­hulltak ózni a maga egészében és vé­gül az. eredetileg iskolai korlátok kö­zé szorított elgondioJás erdélyi vi­szonylatokat öltött. A kolozsvári ke­reskedelmi leányiskola egyik termé­ből kiindult eszme túljutott a gyer­mekcipőkön és lelkiismeretes előké­szítés után vasárnap délelőtt a 'Má­tyás Király Diákház nagytermében a Vöröskereszt javára lép a nyilvá­nosság elé. ■ Ezelőtt két héttel a kereskedelmi lenyiskola Degeranidó-ufocára néző nagyterme zsúfolásig megtelt szo­rongó, izguló leányokkal. A nagy szavalóverseny selejtezőjére 176 lány jelentkezett. Â lányokat koruk sze­rint három csoportba osztották, az első csoportba I—IV. gimnáziumig, a második csoportba az V—VI. gim- názisták és I—II. kereskedelmisták kerültek, mig a harmadik csoportba a felsőoszt ál yosotk at osztották be. A csoportok tagjai három, elég nehéz kötött verssel állottak a bíráló bi­zottság elé, az első csoportbeliek Vö­rösmarty „Szózat“-át, a második csoportbeliek Berzsenyi Dániel ,^M&- gyaaokhoz*‘ cimü versét, mig a har­madik csoportbeliek Végvári „Ahogy lehet.'1 cimü versét szavalták. A bírá­ló biizotaág tagjai voltak: dr Ha ranghy Lászlóné, Mária Jolán és Mária Ilonára nővérek, Pérczy Etel­ka, É>zil vesztemé Halmos Margit., Bartkavszky Róza, Híró Mózesáé és Nagy Géza. A lányokat négy szem­pontból pontozta a bizottság, éspe­dig a szavaló egyénisége és a válasz­tott. költemény közötti összhang, a szöveg megértése és tudása, a költe­mény előadása és a kiejtés jött szá­mításba az elbírálásnál. Iskolák szerinti megoszlásban a következőképpen szerepeltek a nö- vmdékek és a következő arányban jutottak be a verseny döntőjébe: A Mariamim gimnáziumból jelent­keztek 47-en, bejutott 8. A Marianu kereskedelmijéből je­lűt kezett 17, bejutott 10- A Maria/num polgárijából jel ont ke­zeit 30, bejutott, 5. Az állami gimnáziumból jelentke­zett 24, bejutott 1. Az állami tani tónőképzőbői jelent­kezett 37. bejutott 6. Az állami kereskedői mi 1x31 jelent­kezett 21, bejutott 5. A vasárnapi nyilvános lóverse­nyen tehát hat iskola 35 növendéke vesz részt kötött és szabadon válasz­tott versekkel. A főverseny bíráló bizottságában Kemény János báró, a kolozsvári Nemzeti Színház főigaz­gatója, Mára llonora és Mária .Jolán tisztelendő nővérek, a női kereske­delmi iskolából dr. Haranghy Lász­lóné, az állami gimnáziumból Put- noky Sára, az állami női tanítónő- képzőből Bíró Mózesné, a reformá­tus leánygimnáziumból Bodroghyné Lovász Erzsébet, az egyetem részé­ről Szabó T. Attila egyetemi tanár és a református fiugimnáziumból Nagy Géza tanár vesz részt. Világmárkás zongorák, pianinók és minden mis hangszer a legjobb minőségbe n: i TÜÄiri#! Hangszerhez k,k, t, I M SIViH \váUnó-uca 12 I fi în. hír. honvédség szállttá!«.-í? 2c-'Xi.V ryáfSüWSEJTOft :i*6DZ&3 I KOLOZSVÁR, december 12. (Az El­lenzék munkatársától.) A megszállás leg­utolsó és legszorongat ott abb éveiben a Honvéd-utca végén Kolozsváron á társa­dalmi renddel hadilábon álló úgynevezett vasgárdisták, akik a társadalmi reformo­kat ököllel és revolverekkel akarták meg­oldani, sóját kétkezi munkájukkal úgyne­vezett ,,Zöldh^ls>í építéséhez fogták hozzá. Jóformán csak úz alapjait ásták ki és rakták le, mikor egy náluknál erősebb vaskéz letörölte az akkori Románia arcu­latáról a vasgárdistákat is s ü zöldház épí­tése abbamaradt. De az idők megváltoz­tak. A szorongó életnek végeszakadt, meg­történt a felszabadulás, most a gyűlölet háza felépült és á szeretet fehér hajléka lett, ahol Kolozsvár város elaggott, elsze­gényedett öreg polgárai és polgárnői utol­só napjáiltra meleg menedékhelyhez futot­ták. A szeretet fehér házát tegnap délután mutatta he a város népjóléti hivatala az érdeklődő közönségnek. Az épületnek csak áz alapja á régi, fel­építése minden polgári kényelemmel eVöe tóit és a kor szociális és egészségügyi szükségleteinek tökéletesen megfelelő me­nedékhellyé alakult át, ahol ü Szent Vin­ce Intézet fehérbőbitás, nyájcsarcu nővé­rei á legszeretetieljesebb gondozásban ré­szesítik a város gyémolitására rászorult aggokat. A háromemeletes épület föld­szintjén az otthon férfi és női gyámolt- jóinok munkatermei foglalnak helyet. Az öreg riénikék munkatermében látogáfár sunk idő pont jábún szorgos volt a munka. Tollat téptek, rongy-gyékény és kukorica- háncs-szőnyegeidet fonogattak, az egyik sarokbán pedig egy öreg anyóka nagy szorgalommal pergette a rokkát■ A férfiak munkatermében már nem volt ilyen lázas munka. A férfiak valahogy elesettebbek, nincs már bennük életkedv, inkább a ha­talmas kályha köré csoportosulva, beszél­gettek. A földszinten van mén a konyha, a mosókonyha, fürdőszobák, $ ami az Példás rend és tisztaság uralkodik mindenütt a városi aggmenházban otthon életének talán legfontosabb része, a dúsan felszerelt élelmiszerraktár. Az emeleten vannak a férfiak hálószobái és betegszobái. A második emeleten a nők traktusa. A folyosókon csinos, patyolat- tiszta ruhaszekrények, mindenütt példás rend, jó meleg, tiszta és egészséges leve­gő. az egész épület belseje szanatórium benyomását kelti a látogatókban. Szeren­csés és boldog lehet az életnek az az el­esettje, aki itt töltheti el életének hátra­lévő napjait. A férfiak között sok olyan ismerős arcot fedezünk fel, akik néhány évvel ezelőtt még tehetős polgárai, vagy polgárnői voltak a városnak, s akiket csak a sors csapásai távolítottak el á jólét soraiból. Van közöttük egy húrom évti­zeddel ezelőtt még virágzó nagykereső­dé s tulajdonosa is, aki árról volt neveze­tes, hogy fekete arab trápperekkel, gumi- rádlis kocsin hajtatott végig minden dél­után ü kolozsvári sétatéren. Őszintén szói­vá, ez az egykori ur nem érzi itt jól ma­gát. Igyekezett elrejtőzni a vizsga szemek elől, szégyelte, hogy az élet talaja úgy ki­csúszott alóla. Hogy kié ă vasgárdisták háza, azt még most nem lehet tudni, de nem is fontos. Jogilag az a helyzet, hogy Kolozsvár vár ros tanácsa annakidején, mikor felépíté­séhez hozzákezdett, á félbemaradj épüle­tet szakértőkkel hecsiiheite fel. A becs­lés megállapítása szerint az épület és a hozzátartozó be nem épített terület hat­vanezer pengőt ért. A város ezt az össze­get bírói letétbe helyezte és kisajátította. Amikor tisztázódik majd 0 tulajdonjogi probléma, a hatvanezer pengőt az veheti fel, alcinek ä bíróság maid odaítéli. A szeretet fehér házéinak lakén a meleg falak között jól érzik magukat és ottho­nukat köszönik á város polgárainak, vendege KÖNYVEK nagy választékát találja az „Ellenzék“ könyvesboltban, Ko­lozsvár. Mátyás király-tér S. ENYEM VAGY! Szilágyi Szabó Eszterre CORVIN-ban. (Vot ROYAL) Vasárnap d lelőtt 11 órakor matiné, Nagyo hallók részére dijta a fejhallgató!! Egyharmadnyit beszéljenek a szónokok és a kélhannadnyl beszédre fordított időt és energiát haszno­sítsák munkába*» és cselekedetben. Ez vott az értelme és lényege annak a beszédnek, amellyel báró Bornemisza Eleraérné a na­pokban megnyitotta a refomátus Nőszövet- ség karácsonyi kézimunka kiállítását. Igen ligyelemreméltók ezek a szavak és lapunk nyilvánosságán kenesztül kész őröm­mel járulunk hozzá, hogy bevésődjenek a köztudatba. Kiegyensúlyozott, békés és gaz­dag társadalomban senki nem vette rossz­néven olyanoktól, akiknek egyéb okosabb dolguk nem akadt, ha szónokoltak. Ha szel­lemesek vagy müveitek voltak, még szíve­sen is hallgatta őket az ember. Pohárköszön­tők, serlegbeszédek, avató dikciók, ünnepi beszédek tömiaeiege harsogott és a szónok éppen úgy, mint a hallgatóság, meg volt győződve arról, hogy ezzel le is rótta az ügy iránti kötelességet. Azzal ugyanis, hogy beszélt, illetve hallgatott. Sajnos, némi tévedésbe estünk, amikor csak a múltat festettük le ilyennek. Mert közel jár a nevetségeshez és a tragikushoz egyaránt, hogy a világ ma sem sokká! más. Áradnak a szónoklatok, mindenki beszélni akar és... mindenki beszél is. A honhazát mentik a szónokok és buzdítják hallgatóikat, hogy: ám cselekedjenek. Követelőznek é^ fe­nyegetőznek, komor színekkel eese'elik a jelent és rózsaszínűre pingáijáK a jövőt. Maradéktalanul igaza van Bornemisza Elemérnének, amikor egybarmadára akarja lecsökkenteni a szóáradatot és kétharmadát tényleges munkára kívánja fordítani. Nem­csak a szónok munkájáról van itten szó, mert a szónokok, sajnos, ritka esetben a cselekvés emberei (hiszen azért szónokok!. De szó van a hallgatóságról. Arról a né­hány tucat, vagy néhány száz, esetleg né­hány ezer emberről, aki hallgatja a szóno­kot. Hallgatja tíz percig, húsz percig, egy órát, másfél órát. Közben bámészkodik, an­nak is csak negvedrészét érti, amit a szónok ágál, a gondolatokból csak töredékek ragad­nak meg az emlékezetében, topog és várja a szónoklat végét hogy dübödten verhesse össze a tenyerét. Mert közben otthon áll a munka, odaég a rántás a csatákba esik a »gyerek, az utcán golyózik a2 inas stb. Ha komolyra fordítjuk a dolgot, úgy azt mond­hatjuk, hogy a munkaórák százai és ezrei, sőt tízezrei és milliói vesznek el a szónok­latok következtében. Pedig ma egyetlen pa­rancs mindannyiunk számára, akik nem fegyverrel a kézben védiük a hazát, hogy dolgozzunk. Dolgozzunk minden erőnk meg­feszítésével az összerogyásig és ba magunk­hoz tértünk, kezdtük újból a munkát Bi­zony nincsen itt az ideje, se mondvacsinált ünnepeknek, se szónoklásoknak. Kell az ün­nep és kell a szónoklat, de ritkítsuk az ün­nepeket és rövidítsek a szónokiatokat. Az előbbiek fényesebbek, az utóbbiak minden bizoonval értelmesebbek s ennélfogva hatá­sosabbak íesmek. És ami időt megtakarítot­tunk, azt fordítsuk munkára. LELKI KLINIKA úr. Nemes Elemér pszichológiai laboratóriuma. Massűltoí-ot 68. IRos e int i TERMÉS Í6 első őszi kötete. Az uj t öi MutiteaXÖJGTS g irodalmi évkönyve. Bolti ára 4.50 P. Négy kötet előfizetési ára 15.— P. Párto'ó tagoknak 30.-- P. Minden könyvkereskedésben kapható! I Szentg^ricei jAK/'BJENÖ kiadása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents