Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-07 / 277. szám

CLLBNZCK 1 % i 2 december 7. VMnsm ßk tfn Vllaijmárkflf zongorák« pi anin ók és rr 5 n d e n rr.ús hangszet a z^uíAj minőségbe n: ünnepség, vppen tzi-rt măr adt mindvégig felejthetetlen. Szerelfalván, mindössze né- h un \ perein tartotí. Az itt összegyűlt néptömegek német és magyar nyelven egyaránt éltették a kormányzót. Mert el­jöttek az ünnepségre a s’ász nemzet képviselői is. alrik ebin’ll a hazában min - d‘<r szeretetteljes otthonra találtak. ,,Heil“ kiállásukban benne élt. hogy az erdélyi föld az ö hazájuk- is. hogy a sorsuk jo- ban-ro$szJ)an ősze fűzi őket u magyarság­gal és Kormányzó Urunk személyét ép­pen olyan hódolattal veszik körül, mint a 22 esztendős idegen uralom megpróbálta­tásai alól felszabadult magyar nemzet. A 930 méteres uj a! águl at vitéz nagybá­nyai Horthy Istvánról, á hősi lúd áh hah kormányzóhclyettesről nevezték el. Azért hirdeti az alagút a kormányzóit cipelt es nevét. mert Horthy István, mint a M.f\ sokat az iij vasat építésére. Es hegyelet- tel emlékeztünk néhai gróf Teleki Pál miniszterelnökünkre. A bécsi döntés után mindjárt az ehő napokban rúlerelődöti a figyelni* á közlekedés kérdéseire. Az örömmámor napjaiban a realitásokra gondolt. Már az első székelyföldi érte­kezleten bejelentette, hogy a vasútépítés a legrövidebb időn b< lül megkezdődik és a kormányzat minden áldozat árán meg­teremti a Székelyföldéi való ka: vétlen összeköti elést. Amikor a dedai ünnepség után hazain dúltunk, u szeret falvai állomáson szembe- találkoztunk az első gyorsvonattal, amely közvetlenül teszi meg a: utat Sepsiszcrn- györgyre. A vasúti kocsikon már ott lát­hattuk a táblát: „Huffúpest — Sepsiszent­györgyi. Ebben n két helységnél ben a valóságul élvezhettük. A gyorsvonat uta­sai kitekintettek a: ablakból. A korán sötétedő decemberi délutánon a székely kapunak már csak á körvonalai látszot­tak. A szürkületben az állomás zászlód!- szitásé gigantikus formákat öltött. Mint­ha a nuigyar nemzetiszinu zászlók egészen az égig n-yulnának, úgy látszott n szürkü­letben a magitur nemzet szintit hirdető, hatalmas árbócniJakról lecsüngő *<>k lo­bogó. Ehrzék(myedve integetlek egymás­nak a kid ön vonaton hazatérő meghívot­tak és á székelyföldi gyors utasai. Talál­koztak az ünneplő és a hétköznapi élet. Az az élet, amely a maga egyszerűségé­ben a magyar erőt, a magvr sorsot alkot­ja. És amelyért nem hiúba hozott áldoza­tot a kormányzat, mert a Székelyföld egyben u: ország leghalalmasabb erőfor­rását jelenti. VÉGIl JÓZSEF A déd.n—szeret falvai ünnepségről az aláb­biakban számolunk be. A kormányzó megnyitjaz ui vasút­vonalat Szombaton a kora reggeli órákban két kü- iönvonatan érkeztek meg Budapestről és Ko­lozsvárról Szeretfalva állomásra a meghívot­tak. A kormány tagjai közül jelen volt Kai- lay Miklós miniszterelnök, Rcményi-Scbnel- ler Lajos pénzügyminiszter, Varga József. a kereskedelem és közlekedésügyi miniszté-1 rium vezetésével megbizott iparügyi minisz­ter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, vitéz Lakács Béla tárcanélküli minsizter, Ullein Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófő­nök, Ghyczy Jenő r. k. követ és meghatalma­zott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt elnöke, valamint az összes erdélyi képviselők, továbbá a politikai és társadalmi élet számos vezetője. A szeretfalvi állomásépület előtti térség két oldalán többméteres zászlórudak- ról gyönyörű nemzetiszinii lobogók csüngtek le. Az uj vasútvonal kezdetére székely kaput állítottak, amelyet derékmagasságban nemze- tisz.inü szalag keresztezett. Az állomás előtti térségen hatalmas tömegekben sorakoztak lel a környékbeli falvak küldöttségei és a leven- tealakulat. A Kormányzó küiönvonata, a ,,Turul‘c pontosan délelőtt io órakor érkezett meg a szeretfalvi pályaudvarra A vonatból kiszálló Kormányzót az egybegyűltek lelkes éljenzéssel fogadták. Veress Lajos altábor­nagy, a kolozsvári hadtest parancsnoka, gróf Bethlen. Béla, Beszterce-Naszódmegye főis­pánja és Szmolenszky László Beszterce-Na- szód vármegye alispánja jelentkeztek a Kor- mánzónál, aki ezután Kállay Miklós minisz­terelnök és Varga József kereskedelmi és köz­lekedésügyi miniszter kíséretében a diszkapu­hoz ment. Varga József miniszter engedéht kért a Kormányzótól az első személyszállító vönatnak, a „Turulnak“, az uj vonalon való áthaladására. A Kormányzó megadta az en­gedélyt és elvágta a díszkapun elhelyezett nemzetiszinu szalagot, A <gondvH£fci 1st«» u/ri tzIpraéllltoHsi est ax országrészt Ezután Lestyán József főesperes, besz­tercei romai katolikus plébános mondott ál­dást. Többek között a következő szavakkal fohászkodott a Teremtőhöz: — Szent István idejében itt volt az or­szág keleti gyepűje. Szent László a közeli Kerlcsen győzte le az országra törő kunokat. Marinán az ország egyik legrégibb temploma áll, ahonnan keresztény és magyar kultúrát terjesztettek a benezések. Már állott a ma­gyar középkorban a szereti alvai sóhegyen és a vasútvonal menten számos hegy tetején. Julianas barát errefelé ment keletnek máso­dik ázsiai útjában. A tatárok itt virágzó ma­gyar kultúrát pusztítottak el. A gondviselő Isten újra meg újra talpraállította ezt az or­szágrészt is. Az uj vasútvonalat Főméltósá­god bölcs előrelátásának és a Gondviselésnek köszönhetjük, hogy általa a keletről fenyegető istentclcnség veszedelmének feltartóztatásá­ban, a kerszténv Európa kultúrájának meg­mentésére újabb eszközt nyert a magyar. Beszédét a következő fohásszal fejezte be: — Könyörgünkt Mindenható örök Isten, aki minden létezőt a Te dicsőségedre és az emberiség.javára teremtették, kérünk áldd meg ezt az uj vasútvonalat. Végtelen kegyes­séged szerint oltalmazzad annak minden fel­szerelését és műtárgyait, védelmezzed utasait, hogy azok örök törvényeid szerint élve, az örök mennyei hazába is eljuthassanak. Amen. Lestyán főesperes a mélyhatásu áldás után szentelt vízzel meghintette a diszkaput. A szertartás után Kormányzó Urunk kezet szo­rított a főesperessel, majd néhány percig szí­vélyesen elbeszélgetett vele. A Kormányzó Ur ezután Kállay Miklós minsizterelnök, Varga József miniszter, Â1- gyay Pál államtitkár és Imrédy Kálmán MÁV elnök kíséretében felszállt külön vona­tára, amely a közönség lelkes éljenzése koz- | ben elindult Sez-eretUte*—* Útközben a Kor- i -nányzó Ur nagy érdeklődéssel szemlélte az ! uj vasútvonalat • Varsa József kereskedelem és közlekedésügyi miniszter és Algyay Pál ál- . lám titkár szolgáltak szakszerű felvilágosítá­sokkal. A vasútvonal mentén mindenütt lel­kes éljenzéssel és kend”lobogtatással fogadták . a Kormányzó Ur különvonatát. A magyar építőmunka dédai ünnepe Dédán déli fél cgv órakor kezdődött meg az ünnepség, amelyen többezer ember vett részt. A Székelyföldről két különvonat hozta a meghívottakat. A dédai állomás épülete előtt állították fel a dísztribünt, ettől jobb­ra egy nagytribünt a fővárosi és kolozsvári vendégek számára, balra pedig egy hatalmas tribünt a Székelyföld kiküldöttei számára. A Kormányzót megérkezésekor szűnni nem aka­ró, lelkes éljenzés fogadta. Amikor a Kor­mányzó elfoglalta helyét a díszsátorban, a MÁV-dalárda a magyar Hiszekegyet énekel­te el, majd Varga József miniszter nagy beszéd keretében ismertette a nap jelentőségét. Mi!sőf0Pban a hötl hatéif hali feorménvxő helyettes urunkra gondolunk“ Varga József miniszter a kővetkező Viaszo­dét mondotta: Főméltósága Kormányzó Ur! Az 1940. évi bécsi döatés úgy jelölte meg ez országhatárt, hogy ezáltal az erdélyi vasút­vonalak az ország vasúthálózatával elveszí­tettek kapcsolatukat. A tömeges személy- és áruforgalmat az elkülönített vasúthálózatok között kisegitő megoldás alakjában autóbusz­éi teherautójáratokkal bonyolítottuk le, to­vábbá a Székelyföldről kiinduló keskenyvágá- nyu vasutvonalnak nagy sietséggel megvaló­sított meghosszabbítása utján. Ezekkel az in­tézkedésekkel kapcsolatos ut és keskenyvágá- nyu vasútépítési munkálatok mellett nyomban megkezdettük a szabványos nyomtávú vasul- építőst is Szeretfalva és Déda között, a terop viszonyok kijelölte legrövidebb nyomvonalon- Mmd a magyar, rmod a külföldi szaki rote lomból, de a gyakorlati éhet tapasztalataiból it tudtuk., hogy ennél a vasútépítésnél xeuu kívüli nehézségeket kell leküzdenűnk, nv-rt :■.? erdélyi medence közismerten egymásíoií, völgyek felé csúszó suvadásos domboldal nn kell építkeznünk. De tudtuk azt is, begy -> terület bármely más helyén az öeezekötó v, gány csalc hosszabb nyomvonalon, legalább i hasonlóan nehéz, terepviszonyok mellett, telte hosszabb idő alatt és még nagyobb költséggé: lett volna megépíthető. A közvélemény, anélkül, hogy mérlegeik volna az építés nehézségeit és az ki "-járásnál, a munka ütemére gyakorolt döntő belo->ása’ két esztendőben állapította meg a munka : fejezését, illetve a forgalom megkezdését, k. az önmagunk elé is szabott időpontot sike­rült megtartanunk, átadhatjuk a íorgalomna!, azt a vasútvonalat, amelynek csak az elc-k - szitő munká.atai két esztendőt igényeltek volna normális körülmények között. A munka szervezéséhez és kivitelezéschc r úgy kellett hozzáfognunk, hogy sem részle: tervek, Bem helyszíni felvételek nem állott-- rendelkezésünkre, sőt még használható térké­pek sem adhattak számunkra utbaigazitó-y Előbb a nyomvonalat megközelítő, na^y teher biráso uj utat kellett építenünk, hogy az anyagczállitást megkezdhessük. A tavalyi esztendő emberemlékezet óta pá­ratlanul kedvezőtlen, csapadékos időjárású kockázatossá tette a töbtésépitéfit, mert a földtömegek gyors kiemelése és a töltések ben való elhe’y'eeése nem történhetett meg olyan ütemben, ahogy kívánatos lett volna Az elmúlt télen 6okan gondoltunk kétkedve arra. vájjon megtarthatjuk-e Ígéretünket, át­adhatjuk-e a vasútvonalat ez év végére a fői galomnak? De a Mindenható megsegített. Eb ben az esztendőben a vaeutépitéo számára na­gyon kedvező, száraz Időjárást adott, oly any nyira, hogy a munkásság létszámát 27.000 főre fokozhat­tuk és ezá ta» a zavartalan forgalom lebonyo­lításához szükséges minden fontos építkezést befejezhettünk. Bárki, aki henne élt a munka vezetésében és ismerte a csaknem naponta eléje tornyo­suló újabb nehézségeket, szinte csábítást erez arca, hogy főbb részleteiben elmondja, hogyan is k.dett eat a vasútvonalat megépiieni. Ehelyett csak egy-két jellemző adatról teszek jelentést. A mindössze 48 km. hosszúságú vosutvone- lat a töltések mellett, hol harántirányban, hol párhuzamosan haladó 34 km. hosszúságú, 10—24 ra. mélységű, kövekkel kirakott szi- várpó hi’ózat vízteleníti, továbbá összesen ega­lem. hosszúságú, talajszáritó, alagutszerti tároló Ez a 35 km.-es talajszáritó hálózat teszi ki az építési költségek jelentékeny részét. A vonalat keresztező vízfolyások fele 190 darab különféle nyilctem'éretü áthidalást kellett építeni, ezek kozott négy viaduktot és hat nagyobb vasbidaL A nyomvonal több hágót szel át; a két leg­magasabb hágó alatt alagutban fog a vasút áthaladni Az egyik alagút három méter híján 500 ni., a másik, az uj vasútvonal legmagasabb pontján épített, 930 méter bosszúsága. Ez utóbbi, a nagy alagút, a vasútvonal építésé­nek műszaki szempontból legtöbb tudási, gondosságot, szakértelmet Igénylő alkotása. A töltésépítés kellő előhaladása után a két­oldalt megkezdett vágányfektetés foiyó év október hó 11-én ért össze Ettől a naptól kezdve ez építkezés anva~ vonatai már oda-vis3Za irányban haladhattak át a pályán. Ez az anyagforgalmi könnyebb ség nagyban előmozdította az épitkezéi* to­vábbi előhaladását Rövid néhány nap rnu’ón az anyagvonatok kocsijai közé mar árukkal megrakott kocsikat sorolhattunk és október 23-ika óta — hogy a munkát nappal ne za­varjuk —, már éjjeli tehervonat járatokat rendszeresítettünk. A pálya egyes helyem, rövid távolságokon ideiglenes, illetve kisegítő nyomvonalon bonyolítjuk le a forgalmat, Főméffóságu Kormányzó lirl A szeretfalva—dédai vasútvonal megépítése az utóbbi évtizedek legnagyobb arányú ma­gyar közmunkája. Megszervezését és elvég­zését számos akadály nehezítette. Eredmény’ csakis azáltal értünk el, hogy megkaptuk az összes illetékes tényezők öjszhamgzatos tárni - gátasét, amelyért sokaknak tartozunk hálám és kö"zónettel. Elsősorban hősi halált hali Kormányzói’.-' Ivettes Urunknak, aki mint az. állam vasutak elnöke, a munka megkezdésének első pilla natától szervező kétségének teljes vetésével Irányította a munkálatokat. El évtilhetetlen érdemei, hálánk és Immár ke­gyeletünk emlékezetéül a vasútvonal leg­nagyszerűbb építménye, a nagy alagút az ő nevét viseli. Kegyelettel emlékezem meg néhai Teleki Pál gróf miniszterelnök úrról, aki résztvett a vasútvonal kitűzésének munkálataiban, K5-' A kormányzó megnyitotta az uj székely Gyönyörű ünnepség keretében megindult a forgalom a kelytöldl vasútvonalon — Hősi halait halt nevest*, k el az ui vasútvonal nagy slag útiét KOLOZSVÁR, december 7. Egyik bu i I"dupesti képviselő eltett emlékül egy du- rűbocsféot abból a nemzeti színű szalag­ból, amely a székelyföldi vasútvonal megnyitás előtt a Szeret falván felállított szék el>-ka put keresztezte. Ezt a nemzeti- színű szalagot vágta át Magyarország kormányzója szombaton délelőtt 10 óra­kor, amikor az uj vasút vonalat átadta a j forgalomnak. Az ünnepségek lezajlása i lilán a képviselő meghutottan mutogatta ezt az emléket. Mindannyian éreztük, hogy- ez a szalagdarabocska felbecsülhe­tetlen értékű, örök relikvia marad arról történelmi jelentőségű eseményről, mely­nek ezen á napim tanúi voltunk, \issza- idézi mindazt az emlékezetbe, ami most még fr’ssen él bennünk, ami egész lé- J oviinkét betölti. Az emlékek tárházában állandóan figyelmeztetni fogja tulajdono­séit, hogy a maoxar akaraterő és áldozat- készség gigantikus munkálni clhárítha- tót fannak látszó akadályokat is legyőz. A ehéz szavakat találni azoknak az ér­zéseknek megelevenítésére, amelyekét a 1'úsutrona! megnyitásának ünnepsége kel­tett a közönségben. Hogyan lehetne érzé­keltetni a hálának, hódolatnak és szere­tetnek azokat a szívből jövő, gyönyörű megnyilvánulásait, melyekkel vitéz nagy­bányai Horthy- Miklós Komi>inyzó Urun­kat ünnepelték a környékbeli lakosság festőién szép népviseletbe öltözött kül­döttségei. És főképpen: hogyan tehetne másokkal is megismertetni u bizalomnak, ú nemzeti öntudatnak, a jövő tisztánlátá­sának és a megnyugvásnak azokat a gon- 'dolathullánuát, amelyek átvihárzottak raj­tunk attól a pillanattól kezdve, hogy a szeretfalvi állomásra beérkezett a kor­mányzói különvonat és az ország kor­mányzója személyesen áradta á: uj szé­kely rásutal a forgalomnak. Talán ük­kor használják a legtalálóbb hasonlatot, ha azt írjuk le: bizonyossággá vált ben­nünk-. hogy az az ember, aki hazánk sor­súi irányítja, őz egész magyar eszmét megeleveníti. A biztonságot, ä magyád jö­vendőt, ennek á sokat szenvedett nemzet­nek az életet jelenti. Alázatos szívvel a mindenható felé fordultunk Önmagukban, amiért a történelmi idők viharában, á 'sors ezernyi megpróbáltatása között tö­retlen erővel, szilárdan megtartottá ne­künk ázf a férfit, akinek minden cseleke­dete, mindeni gondolata á magyar nem­zet jobb jövendőjét szolgálja. Arzul a ténnyel, hogif a kormányzó személyesen adta át rendeltetésének az uj vasút vonal at. Erdély népe ismét érez- heite, hogy boldogulásunk, jólétünk, éle­tünk minden megnyilvánulása nemcsak j az országrezetés legfőbb gondját képezi, j hanem mindenkor a szerető apa gondos- j kodásával figyeli sorsunk kialakulását az I orszégf kormányzója maga is. Dédán u ! székelyek sokszázezres tömegeinek nevé­ben egy csíki székelygarda tolmácsolta Erdély köszönetét és hódolatát a kor­mányzónak. Keresetlen, egyszerű szavak­kal mondott köszönetét az Erdélyi Párt és egész Erdély nevében azért, hogy az uj vasútvonal lehetővé telte ă közvetlen összeköttetést a Székelyföld és az ország többi része között. Az uj vasútvonal megnyitása megszüntette ~a Székelyföld elszigeteltségét. Két nap óla megindult a forgalom az uj vastrtvonálnn. amely a fejlődés korlátlan lehetőségeinek útját te­remtette meg. Megkezdődött azoknak á bűnöknek jóvátétele, amelyeket ă politi­kai rövidlátás hosszú évtizedeken kérész- tiil elkövetett q székelyekkel szemben. Ezentúl nem lesz arra ítélve a székely, hogy ko’diismódrá éljen sálát h aráiéi*m- Az uj Márvarország megszemélyesítője, vitéz nagvbémyái Horthy Miklós eljött a vasútvonal megnyitására szeretett szélié­ig ci közé. El In’szél ee fett á gazdákkal, az egyszerű munkásokkal. Kezet szőrit ott az építkezés vezetőivel és ebben a férfias kézsBoritásban benne roll a legfőbb elis­merés árén az önfeláldozó munkáért, me­lyet kéf esztendő leforgása alatt végeztek. Külsőségekben nem. volt túlméretezve ár

Next

/
Thumbnails
Contents