Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-04 / 275. szám

I I ELLENZIK kr;.is.it vs a földkérdés rwulciá«ét. Javasolta, t'Ojjv ii? árdrágítás, lajjjyalézáa, rémhirterjesz- vs, -/.sidóbuj tatás legyenek, a nemzet közös­sége e’.leni bűntettnek minŐ6iitve, ezeket a bűntetteket igen szigorúan, súlyosabb esetben vagyonelkobzással büntessék. A törvényjavas­latot nem fogadta el. Bognár (Bogner) József (délvidéki) hangoz­tatta, hogy a Délvidék vLssczafoglalása csak akkor fejeződik be, ha a közösségi öntudatot és a közösségi érzést az ifjúság nevelésén át a lelkűkbe belevisszük. A javaslatot elfogadja. Botár István (MMP) a zsidókérdéssel foglal­kozott. Élesen támadta a magyarországi szo- snociáldemokratákat, majd a faellátás körüli zavarokat tette szóvá. A mcghataitmazási ja­vaslatot nem fogadja el. Av. apropriácios vita utolsó» szónoka vitéz Zeriuv ry Szilárd (MÉP) volt. Azt fejtegette, a végső cél a nemzetet uj, jobb és sz.ociálisabb Európába vezetni és ott biztosi tani a magyar­ság örök létét. A meghatalmazási javaslatot elfogadja. Tors Tibor elnök ezután a vitát bezárta, majd a Ház a meghatalma- zá.si javaslatot általánosságban és később részleteiben elfogadta. Az el­nök napirendi javaslatot tett, amely szerint a TTáz legközelebbi ülését a jövő bét csütörtökjén délelőtt 10 órakor tartja napirendjén az egysze­ri hadkötelezettségi adóról és a bail­ment e,cs égi vakságról szóló törvény- javaslat tárgyalásával. A Iláz az el­nök napirendi javaslatát elfogadta és ezzel az ülés 17 óra után 5 perc­cel végétért. ÉRTEKEZLET A MÉP-BEN BUDAPEST, december 4. A Ma­gyar Élet Pártja csütörtökön este vi­téz Lukács Béla tárcanélküli minisz­ter országos elnök el nők lésével párt- értekezletet tartott. Vitéz Lukács Béla országos elnök a párt nevében meleg szavakkal üdvözölte Kállay Miklós miniszterelnököt abból az al­kalomból, bogy a képviselőházban nagyszabású beszédét elmondta. — Köszönjük — mondotta — ezt a nagy, átfogó beszédet, amelyből újra és újra kicsendült a magyarságnak az az igazi és őszinte szeretete, amely az ő igaz magyar lényét annyira jel­lemzi. Biztosította a miniszterelnö­köt, hogy a párt minden tagja hű­séggel és ragaszkodással követi és támogatja nehéz és nemzetmentő munkájában. Az értekezlet résztve­vői hosszantartó rendkívül meleg ünneplésben részesítették a minisz­terelnököt. Az értekezlet ezután pártügyekkel foglalkozott, majd több pár t-i n t er p el 1 ác i ó m eg hallgatása után az értekezlet végétért. (ALOT.) 1 kolszsvári trxPlesek sciWíiítiYa az Ínségesek irsepSyezésáíe BUDAPEST, december 4. Vitás Nagy. baczoni Nagy \ilmos vezérezredes, ma­gyar kiír. titkos tanácsos, honvédelmi mi niszler december 3-án, csütörtökön (Ili­ben adta át József klr. bercég tábornagy a ke rmányi'.ó megbízásából az esztergom1 Józsi i’ Nádor honvéd harckocsiezred o/- 1 redlidajdoni oklevélért. A királyi herceg a következő szavak kíséretében vet[(* * * át az oklevelet: Ö főméltóságu. Ma gyár or szóig hormány- ■zó fának elhatározása lelkemben mélysé­ges lua (Ti ás büszkeséget ébreszt, A pán­célos a legfontosabb csapa!nemekhez tar­tozik. Én, az öreg katona, aki az egész el­ső világháborúban a magyarnak, bár­mely csapathoz tartozóit is, mindenkor csuk' dicsőséges, hősies magatartását tél­la ni. rs a régi hadsereghez is rasas' k<>d ■ hun. ii j kapcohuot b\lok u ruui h«n r>'•<!- ség/iez abban. hogy Öf Öméltósága uj rz~ redet udo It nekem. Szent me g<jyő zö (lé­sem,. huny a babérkoszorúhoz, amelyet az első világháborúban font u magyar kalo- na, honvédségünk, amely muris számta­lan hőstette! hajlott végre. mi'-fj sok di­csőséges babérlevelet fon. Magyar ha­zunkat minden veszélytől, mely oly ször­nyen fenyegeti c háború bon„ meg fogja óvni. Jöjjön bármilyen sors. a haza ren­delkezésére állok, ha kell Önökkel együtt áldozom f<d édetemet. A jelenlevők háromszoros éljent kiál­lónak József kir. herceg, tóbornagv ur Őfenségére. Ä HÉT FILMJE heg.■ty&di'zifyí&to — Bemutató a Mátyás király mozgóban — A velencei nemzetközi filmversenyen di­jat nyert uj magyar filmalkotást, amelyet tegnap mutatott be díszelőadás keretiben a Mátyás Király-Mozgó, érthető kíváncsisággal várta a magyar közönség. Az uj film izig- vérig magvar műalkotás, emelkedett szelle­mű, mondanivalóit halk mérséklettel, művészi eszközökkel és megrázó erővel tolmácsolja. A magyar élniakarás igazságát érezzük min­den jelenetében s mintha a komor ószövetsé­gi tétel csendülne fel drámai akkordokban: „Megbüntetem az. apák vétkeit harmad, sőt negvediziglenU. A hazáját megtagadott. Is­tenétől eltántorodott, félmüveit kőművesmes­ter tragédiája, egy, a bolsevizma.s által szét­szakított család sorstragédiája tárul elénk az itt-ott költőien szép film meséjéből. Paraszt- figurái jók és élethüek. A főszerepet dr. Hosz- sztt Zoltán játssza. Alakkása a legtisztább élmény. Művészi, mély átéléssel, ragyogóan mintázza meg a sokáig tévelygő, majd a haza s/ent földjére visszatalált öreg magyar alak­ját. Utána mindjárt Sulyok Mária mélyen drámai parasztasszonyát, férjét hazaváró fc- lusi menyecskéjét és Mily Gerö Oroszország­ba szakadt remek kondásfiguráját kell meg­dicsérnünk. Eszenyi Olga, a szüleitől elsza­kított és bolsevista nevelésben részesült két lelkű figurát alakit. Meglepő, hogv égőén me­leg szemének egv-egy villanásával is néha mennyit tud kifejezni. Pompásan sikerült Nagy István magyar őrvezetője, S'/akáts Zol­tán hős szakaszvezetője és Soltby György ez­redese. Farkas Zoltán rendezése is kitűnő. Mindent egybevetve, a ,.Negyediz.iglen'c nem­csak a legmagvarabb, hanem a legszebb és legmüveszibb filmek egyike. Érthető, hogy a kolozsvári díszbemutatón is osztatlan, nagy sikert aratott. .. (Z- <*•) Derűs Belestetek között KOLOZSVÁR, december 4. (Az Ellenzék tudósítójától.) Azzal a nemes emberbaráti ak­cióval kapcsolatban, amely a Főméltóságu Asszony kezdeményezésére az ínségesek fel­segélyezésére országszegte megindult, a Ko­lozsvári Textil Kiskereskedők is gyűlést tar­tottak s elhatározták, hogy testületileg vesz­nek részt az inségakcióban. Gyűjtésük szép eredménnyel is járt, amennyiben december y-án a Főméltóságu asszony csekkszámlájára hétszáznyolcvan pengőt juttattak e nemes célra. A jótékony adományokat példaképpen ál­lítjuk a magyar társadalom tehetős tagjai elé. A hétszáznyolcvan pengős összeget az alább felsorolt kolozsvári textil kiskereskedők ad­ták össze: Platsintár Testvérek yo, Sárga Kristóf utódai yo, Lőrincz Béla 20, Poszter József yo, Gyomén János Fiai rt. 120, Végh János yo, Kuck divatáru üzlet yo, Schuster Emil yo, Nagy Ilona 2c, Demeter és Kiss 10, Szeléné Horváth Gabriella 10, Miklós István és Pétcrji Mihály 60, Schweier Nándor 20, András Jmréné 20, Balás Ferenc yo, Móritz- né Szigethy Anna yo, Virág Aladárné 40> Pásttal Fndréné 10, Jancsó Béla yo. Vizsgáznak az önkéntes v&a’öskereszies é&olén&k MEGÉRKEZTEK AZ ELSŐ KARÁ­CSONYI CSOMAGOK A TRIPOLI SZÍ NÉMET KATONÁKNAK. T rí poliszban a nőinél katonák már karácsonyi előké­születekéi tesznek. Az első karácsonyfa és karácsonyi csomagok szállítórepülő- gépeken már megérkeztek Németországá­ból Tripoli szba. * A KOLOZSVÁRI ATLÉTIKAI CLUB de­cember fi y3fsÄr.p.a,r> délután 6 .Hm kez­detiéi rendezi meg szokásos egyesületi tea- df'1u‘fániát 37 Tin; '-utca 21 sz p'aHi ,,Re- | tíout” nagytermében. A KAC vezetősége a tp-dé’yt.'-nra kir fin rneafim-’mt nőm» bocsát j ki, mivel arra már az előzőleg kiadott meg- j hívók mindenkor érvényesek. í KOLOZSVÁR, december 4. (Az Ellen­zék munkatársától) Igazi vizsgahangüat ■van a Vöröskereszt Farkas-utrai helyisé­gében, ahol ma délután luisz önkéntes ápolónőjelölt tesz nizory-á'ot arról, hogy mit tanult a hathetes tanfolyamon Csak­nem mindenki még most is a tankönyvét forgatja: mialatt a vizsgabizottság — amelynek tagjai Velds Zoltánná elnökn '• vitéz Rémy Gyula őrnagy, dr. Schmidt János orvos-őrnagy, dr. Tóth József egye- temi adjunktus, dr. Koleszár László egye­temi tanár és a hathetes tanfolyam elő­adója, báró Hacke Károlyné -— helyet ifoglaünak asztaluk mellett. A fehérköpe­nyes. fehérfőkötős hallgatók, teljes ápo­lónői díszükben, amelyben olyan jól fes­tenek valamennyien, az iskolai vizsgák iz­galmában várják a kérdéseket. Megkezdődik a vizsga Bizottság és tanítványok, no meg a né­hány meghívott is állva mondják el a Ma­gyar Hiszekegyet, majd betűrendben szó- í’ilják ki a vizsgázókat. Dr. Tóth József, az uj sebészeti Mini- ka kiváló sebész-adjunktusa vizsgáztat el­sőnek. — Mi a seb? — hangzik ör első kérdés. Az első felszólított barna, fiatal hölgy folyékonyan válaszol. Elmondja, hogy a legjobbindulatu sérülés, a metszett sérü­lés, a legsúlyosabb a lőtt seb. Nincs szüksége súgásra, de társnői mégis súgnak neki. bebizonyítva, hogy az iskolás koron túl is igazi iskolássá válik mindenki, ha paciba kerül. Már a másod*k hallgató felel sebészet­ből, kitünően tudja, hogy mit ke.'l tenni égési sebekkel s hogy miért hal meg az. aki harmadfokú égésési sebet szén vei. — Mii tegyünk azzal, akit kénsavvrd le­öntenek? — Szódabikarbónát, tejet, vagv to­jást kell a sebre tenni — hangzik a felelet. — Hát ez ma meglehetősen kompli­kált -—• mondja a vizsgáztató —, úgy- ho°-v a kénsa’ as sérülés valóságos luxus­Peregnek a kérdések, uj és uj vizsgá­zók kerülnek sorra. De sokat tanul itt a hallgató is. — Mi o gyalladás? Miért piros ă gyul­ladás körülötti bőr? A hallgató csak úgy fújja —, azért, mert a vérerek megdagadnak és igy vér- zőség áll fenn. Nagyon kedves a vizsga hangulata- Mert habár a kérdések és fedeletek száz­százalékosan komolyak, a nagy drukkban vagy sietségben kedves, humoros felelete­ket is hall az ember. Arra a kérdésre, hogy mi a tetanusz, egy fiatal lány igy féléi: 1— A tetanusz a lóban van. Majd az általános derültségre magya- rázóan teszi hozzá, hogy természetesen a ló bejeiben, amely a trágyával kerül a földbe. Még egy nagyon kedves felelet hangzik el, nőkor azt kérdezik az egyik vizsgázó­tól, hogy egy bizonyos sérülésnél mit érez a beteg tapintásra? A felelet a következő — Tapintásnál a beteg nyomásokat érez. Még azt is kell tudniuk természetesen, hogy miiven legyen az idáüs mütő beren­dezése. Elmondják a hallgatók, hogy mi­ne kevesebb legyen egy mütő felszerelé­se. Elmondják a hallgatók, hogy mnéi kevesebb Hegyen egy mütő felszerelése, mert valamennyi tárgy por és baciHus- l’agó. Az egyik ifjú hallgató zavarában inég ezt mondja: — A mütő közepén Hegyen egy csap Minlenki tud, mindenki szorgalmas volt. S az óriási anyagot igazán rö id idő alatt tanulták meg. hála oktatójuk­nak a Marianum volt kitűnő tanárnőjé­nek, Hacke bárónőnek. Tudják, hogy pél­dául a kezet nem lehet abszolút cS’râtîa- nitani, legfeljebb aezinfic'a’ni. Tudják, miből készül a sebvarrófonal, hogyan kell tökéü-etesn sterilizálni a gumikesztyű­ket és a műszereket, melyeknek fővővizé- be szódát tesznek, hogy ne rozsdásodja­nak meg. Tudnak a legújabb orvosi felfe­dezésekről, arról, hogy például az alko­holt ma már nem tartják tökéletes fertőt­lenítőszernek mert kimutatták hogy bi­zonyos baktériumok találhatók benne. Még Iv' dvc- mond.is liany/. I <•) a beszeli vizsgán arra a kérdi re hogy m lyon legyen a .sebészeti miis/ei ?- A műszer jó éles legyen — mond ja a delikvens. A le. elet csak lát zú'ug rntfulságOK. mert valéihan a műtősnőnek ke l ügyelni arra. hogy a ni i-zei eknek. ki* fogást a !an éle legyen. Fő 111 adjunktusnak ej! kell távoznia mikor (‘Diaiad a padni között, egy egészen fiatal kislány félig hallhatóan mondja neki:- Könyörgöm, ne buktasson el! Mi a járvány Hacke bárónő vizsgáztat ezután ámító ndából és élettanból. Pompásan feleinek a tanítványok az izmokról, a vérről, az emésztésről, a csontokról. Ezután a k' 1 orvos-őrnagy tesz fel kérdés két. .sorra kerülnek a járványos betegségek, a f lőttenités problémái, a népbetegségek. — Mi a járvány? — kérdezi a vizsgáz­tató. A kérdezett azt fe'-'-eli, hogy a járvánv az a tünet, ha egy' városban például egy betegség sokbelyen fordul elő. — Szóval, ha sok vakbélgyuUadás van. az járvány? — kérdezi a precíz vizsgáz­tató, mert hiszen a feleleteknek is tö'- - biteseknek kehi lennie és a vizsgázó elit lejtette odatenni, hogy vjárvánvos beteg­Védőoltásokról, gyógyszertanbe-.' pereg­nek a kérdések és feleletek és egyre job­ban kibontakozik a "Vöröskereszt önkén tors ápolónői tanfolyamának igazán kitű­nő eredménye. Ezek a legtöbb társaság­beli lé'kés uriasszonyok és lánvok. sziv- vel-lélekkel vettek részt a tanfolyamon < - most a vizsga tűzkeresztségében bizonyít­ják be. hogy méltók arra a nagy háborús felad atra. amely minden magyar nő leg­szebb hivatása. (M. L-) H'ípom hónapra téka kópliáz íclvai KOLOZSVÁR, december 4. (Az Ellenzék munkát an a, ól.) Kelemen Anna ">ţ eves taka­rítónő huzamosabb időn keresztül a kolozs­vári ortopéd kórház alkalmazottja voltj So­káig semmi panasz nem volt ellene, mig ezer októberében, a takarítónő gondjaira bizott le­pedőkből néhány darab hiányzott. Figyelni kezdték és megállapították, hogy Kelemen Anna rendszeresen lopkodja a lepedőket. Né­hány nappal ezelőtt letartóztatták és az ügyészségre kísérték. A megtéveác takarítónő ic lepedő ellopását ismerte be- A lepedőket' eladta és a pénzt elköltötte. KelciPen Anna bűnügyét tegnap délelőtt tárgyalta a tör­vényszék egyes büntető biráia és a tolvaj ta­karítónőt jogerősen háromhónapi elzárásra ítélte. A vádlott azonnal megkezdte büntetése kitöltését. NAGY REGÉNYEK NAGY SIKEREK! E sorozatban az olvasóközönség- a mai regényírás legnagyobb sikereit kapja kézhez, olyan könyveket, ame­lyek, ha Írójuk külföldi, a könyv vi­lágpiacán elérték a „bestsellert oly jelentős rangját, ha meg szerző­jük magyar, úgy az utóbbi idők leg­népszerűbb regényei voltak s eddigi kiadásaikat rövid időn belül a kö­zönség elkapkodta. Eddig a következők jelentek m;u: Martin Du Gard: Egy lélek törté­nete. Kaffka Margit: Színek és évek. Mária évei. Lagerlöf Zelma: Gösta Béri ing. Lagerlöf Zelma: Az Antikrisztus csodái. Lewis Sinclair: Dr. Árrowsmith. Lotti Pierre: Az ébredők. Mikszáth Kálmán: A fekete város. Németh László: A hűn. Török Sándor: Valaki kopog. Török Sándor: Áz idegen város. Mnden kötet tartós kötésben, jó papíron 5—000 oldalon jelent, mes-. Kötete 9.60 penna. Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szánt­juk. Kérje az őszi kcnyvujdotiságok díjtalan nagy képes jegyzékét í Átvette uj ezredét József királyi herceg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents