Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-28 / 292. szám

1942 äecetnber 28. ELLENZÉK ISS DB 3 fi Kállay-kormány féléves munkássága Az utóbbi esztendők gyakorlatának megfe­lelően vaskosabb füzetben nyilvánosságra hoz­ták a kormány félesztendős munkásságát ösz- szefoglaló és a kormány politikáját megvilá­gító beszámolót. Tettek-tér vek cimet viseli a füzet mindenekelőtt időrendi sorrendben állítja össze azokat az eseményeket, amelyek Kállay Miklós miniszterelnök kinevezése (március io) óta az év szeptember 30-ig tör­téntek. Kállay Miklós súlyos időben vette át a kormány vezetését. „Ez a kormány háborús kormány1' —■ mondta parlamenti bemutatko­zó beszédében. Azóta is nem egyizben hang­súlyozta és a kormány tagjai is nyomatúkkal emelték ki — főként a lefolyt költségvetési vita során —, hogy a háborús helyzettel ös­szefüggő feladatok a legsürgősebbek és a leg­fontosabbak. „A kormány azonban egyetlen munkaterületen sem feledkezik meg — irja a füze: — a távolabbi jövő céljait szolgáló or- szágépitésről. Természetes, hogy ez utóbbi vo­natkozásban a fontosabb kérdéseket bizonyos óvatossággal keli kezelni és nem lehet a re- foimok és teendők időbeli sorrendjét pontosan megállapítani. Éppen ezért a kö'tség vetési beszédek ezúttal inkább a közeljövő munka., tervet hangsúlyozták1'. Na végiglapozzuk a füzetet, a beszámoló zömét u-ő Tettekről szóló fejezetet, a hatal­mas anyag plasztikusan tárja elénk, hogy a éselekederek méreteiben és a munka iramában is rendkivüli feladatok hárulnak Kállay Mik­lós miniszterelnökre cs kormányára. Á kitű­nő és gyakorlati csoportosításban összefoglalt törvénvhezási, rendeleti és egyéb intézkedések sora beszédesen világítja meg, milyen erőfe­szítései ec kell tennie annak, aki ma a kor­mán, munkáját irányítja. A MAGYAR KÜLPOLITIKA A beszámolót bevezető sorok megállapít­ják, hogy Gömbös Gyula „Nemzeti Munka^ tervének" elgondolásaiból sokat megvalósí­tott a keresztény népi politika, de azért ,.ma is — és még hosszú ideig — a Nemzeti Mun­katerv pontjai jelölik meg a magyar kormá­nyok tevékenységének irányát". \ Külpoliti­kánk cimü fejezet először a háborúban való részvételünkkel foglalkozik, azután megálla­pítja, hogy a Kállay-kormány a hagyomá­nyos^ magyar és ugyanakkor európai politi­kát folytatja, majd együttműködésünkről a tengelyhatalmakkal és az európai államokkal való kapcsolatainkról így emlékezik meg: „A Németországgal való kapcsolatok terén Kállay Miklós miniszterelnök és külügymi­niszternek 1942 junius 6-án és 7-én Hitler ve­zér és kancellárnál a vezéri főhadiszálláson tett látogatása s a Németbirodalom vezetői­vel folytatott megbeszélései különösen doku­mentálták a magyar—német barátság szoros sagát. Az olasz—magyar barátság is tovább fejlődött az elmúlt hónapokban. Az olasz hi­vatalos körök és az olasz közvélemény kez­dettől fogva számos jelét adták Magyarország és kormánya iránti meleg rokonszenvükrtek s a két nemzet gazdasági és kulturális kapcso­latai is az őszinte barátság és együttműködés jegyében alakulnak. A Japánbirodalommal a magyar kormány ugyancsak a legszivélyesebb kapcsolatokat tartja fenn. A testvéri finn nemzettel. Magyarország minden téren a ba­rátság és testvériség alapján építette tovább kapcsolatait. KAPCSOLATAINK A SZOM­SZÉDOKKAL Jószomszédi viszonyra és megértő együtt­működésre^ törekszik a magyar politika a du* navölgyi és sfcamszédállamokkal is, minden­kor felismerve ezeknek a népeknek a földrajzi fekves es a természeti tényezők megszabta egymásrautaltságát. ( t Horvátországgal, melynek népét a magyar­sággal hosszú évszázadokon át sokoszoros kö­telékek fűztek össze, sikerült több gazdasági és egyéb megegyezést kötni s a jószomszédi vi­szony. alapjat így is megerősireni. Szlovákiá­val viszonyunk korrekt. A két állam között a2 elmúlt hónapokban több kisebbségi, gaz­daságig és szociálpolitikai vonatkozású megál­lapodás Jött létre, amely irányban továbbha­ladva viszonyunk további javítását reméljük. Romániával szemben a magyar kormánynak a normális viszony kialakítása érdekében tett erőfeszítései, sajnos, eredményre még nem ve­zettek. A baráti Bulgáriával, amely'a Hármas Egyezményhez is csatlakozott, Magyarország kapcsolatai ^ politikái, gazdásági és kulturális téren egyaránt a régi őszinte barátság és sers- közösség jegyében alakulnak. Baráti, kölcsö­nös rokonszenv cs jóviszony áll fenn Magyar- ország és Törökország között is. A HÁBORÚT NEM VISELŐ ORSZÁGOK Magyarország az európai szolidaritást szem előtt tartó politikát követve, általában min­den európai állammal igyekszik barátságos és megértő viszonyt fenntartani, illetőleg "ki­építené Ez a törekvés jellemzi a magyar kül­politikát a háborút nem viselő és semleges államokkal szemben is, mint Svájc, Svédor­szág, Spanyolország, Portugália, Franciaor­szág, Dánia. Ezek közül az államok közül többel az elmúlt hónapok folyamán főleg gazdasági természetű megállapodásokat kö­tött a magyar kormány, másrészt pedig álta­lában ápolja azokat a szellemi és kulturális kapcsolatokat, amelyeket a magyarság az eu­rópai kulturközösség mindén tagjával kezdet­től fogva fenntartott". Általános gazdaságpolitika és adóztatás, közcllátás, árpolitika, a mezőgazdaságért, kereskedelem, a magyar iparért, belügyi es szociális vonatkozású intézkedések, a magyar művelődésért, az irodalmi ponyva kiirtása, miniszterelnökségi és igazságügyi reformok, törvényjavaslatok, rendeletek: ilyen csopor&o sitással nyújt a továbbiakban a füzet pontos és részletes tájékoztatást a Kállay kormány március—szeptemberi munkásságáról. Az általános gazdaságpolitika megvilágí­tásánál hangsúlyozza a beszámoló, hogy a kormány céltudatosan jár az egyén, a család, az üzem és ezen keresztül az egész nemzet- gazdaság megerősödésének utján, bár a háború egyre súlyosabb gazdasági feladatokat ró reá: a megnövekedett államháztartási szükségletek kielégítését, a belső gazdasági arcvonal meg­szervezését, mert fokoznunk kell ellenállóké­pességünket cs meg kell óvnunk gazdasági függetlenségünket. A külkereskedelmi beszámoló kiemeli, hogy a magyar ipar számára kiviteli lehetőségek mutatkoznak. Az ipari rész megállapítja, hogy a termelőmunka zavartalan folytonos­sága továbbra is biztosítottnak tekinthető. Az igazságügyminisztériumban előkészület alatt áll töbliek között az összeférhetetlenségi törvényjavaslat, a közsegélyre szorulókról es a munkakerülőkről, az ipari tauqka békéjének biztosításáról, a büntetőjogi törvények korsze­rűsítéséről, 3 részvényjogról «toló és «gvéh törvénytervezetek. A KORMÁNY MUNKATERVE A Tervekről szóló fejezet részletesen szá­mol be a kormány mufikatervéről. A honvé­delmi tárcával foglalkozó ismertetés hangsú­lyozza, hogy a hadsereg felszerelését és töké­letesítését gyorsítani igyekszik a kormány Hüben a részben van szó arról is, hogy a zsi­dó munkaszolgálatosok közül egyelőre a 24 —33 éves koruakat vonultatják be a munkás- századok hiányainak pótlására, de ha újabb szükséglet mutatkozik, további korosztályok­nak is be kell vonulniok. A nemzetiségi politikát tárgyaló beszámoló hahgsulvozza, hogy a temérdek háborús prob­léma miatt a kormány nem foglalkozhat a nemzetiségi kérdéssel olyan mértékben, amint helyes volna. „Van még egy nehézség — irja a füzet — éppen emiatt a politikai helyzet miatt, aritelybén nemzetiségeinkkel itt élünk. Jellemző az úri magyar felfogásra, hogv amikor a miniszterelnök a legtisztább szán­dékkal, magyar szeretettel és szívvel megin­dult nemzetiségeink felé a nemzetiségi poli­tika terén s az ország határán kívülről egé­szen más természetű választ kapott, mégis negmarad azon a vonalon, amelyen indult". A miniszterelnök parlamenti beszédében ön­érzetes nyíltsággal jelentette ki, hogy ebben a kérdésben semmit sem lehet ránk oktruálni. A füzet harmadik fejezete Magyarország a szociális haladás utján címmel főként Kál­lay Miklós miniszterelnök decemberi approp- rációs beszédének adatait foglalja össze. A Kormányzó karácsonyi szózata a honvédekh rA Kormányzó TJr Őföméltóságá a rádión a következő karácsonyi szózatot in­tézte harcoló honvédéin khez: — Honvédek! Kedves Fiaim! — Karácsony estéjén a Megváltó születésének és a csávádnak ünnepén, szere­tettel és elismeréssel gondolok reátok. •— Ti ma a messzi orosz tél hidegében ünnepelték, de idehaza minden magyar tudja, hogy a templomokban csak azért zenghet a karácsonyi ének, mert ti áldo­zatos, küzdő lélekkel biztosítjátok az otthon nyugalmát. — A ti itthonmaradt családotok körében is hig^id ma á fenyőkön a szere­tet melegítő fénye és a magyar társádalo m minden telhetőt elkövet, hogy karár csony estéjén egy kis öröm költözzék a ti otthonotokba. —* Valamennyien értetek imádkozunk és hazánknak, a kereszténység ezeréves védőbástyájának igaz ügyéért.-■— Lélekben veletek vagyokf és Isten áldását kérem hărcoló honvédségünk minden tágjára. (MTI.) A zsidók sárga, a kitörtek feltör karszalagot ▼lseinek A hivatalom lap csütörtöki száma közli a honvédelmi miniszter 55-000—1942. sz. rendeletét, amely az 1942: XIV. t, c.-ben a zsidók hadkötelezettségére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról intézkedik. Megállapítja a rendelet elsősorban teljes részletességgel, hogy az 1942: XIV- t. c. (honvédelmi törvény) értelmében kj te­kinthető nemz$idónak. Kimondja a ren­delet, hogy a zsidók hadkötele®ett szolgá­lati kötelezettségének a honvédség kötelé­kében kisegitöszolgálát teljesítésével tesz­nek eleget, mégpedig rendszerint munkás­ai okid at oknál, de a honvédség érdekében kivételesen más nem fegyveres szolgálat­ra is alkalmazható. A kisegítő munka- szolgálatosok a legfelső ruha dárab kar­ján posztóból vagy vászonból készült kar- szolagof kötelesek viselni. A kárszalag szi­lié izraelita vallásnak részére citromsárga, azok részére, akik rnáf keresztény vallá­snak, de egyébként zsidó származásúak, fehér- A karszalag 46 cm. bosszú és 9.5 cm. széles. A Zsidó hadkötelesek a kisegí­tő szolgálat ideje alatt, seni szolgálatban, sem szolgálaton kívül (például szabadsá­god) kitüntetéseket nem viselhetnek. Zsi­dók tartalékos tiszti kiképzésre nem je- Sentkezbetnek. Lövész-kÖíelieZ'e'ltség á zsi­dókra nem terjed kí. Fögyvergyakorlatot nem teljesítenek, de rendkívüli fegyver- gyakorlatnak minősülő szolgálatra behív­hatok. Papi kedvezményben csak a kise- gitőszolgálatra kötelezettek lelki gondo­zásához szükséges számú személtyt ke1! részesíteni. A többi rabbi vagy hitoktató a póttarlaléki szolgálat tartamának meg­felelő kisegitőszolgálatot teljesít. A kise- gitŐ£*olgálat teljesítésére kötelezett zsi­dók az öröklött megyei gazdaságok birto­kosai és a családfenntartókat megillető kedvezményekből nincsenek kizárva. A több kátonát ádó családok kedvezményé­ben zsidó nem részesíthető. Zsidók Fölös számként nem választhatók ki. Zsidókat a honvédelmi törvény hatály­balépéséig elért rendfokozatuk többé nem illeti meg* nem használhatnak arra utaló elnevezést még „volt" jelzővel sem, továbbá olyan fényképpel ellátott igazo- lóiratot (bárminemű igazolványt, jegyM) sem, amely vo^t rendfokozatukat ábrá­zolja. Ugyanez áll a karpaszonrány vise­lésére vq’ö jogosultság tekintetében is. A zsidókat a honvédség állományában, mint kisegitöszolgálatra kötelezett, rendfoko- zatnélküJi személyeiket tartják nyilván. Az 1918 október 31-« után kiállított min­den katonai igazoló iratukat (emléklap, igazolvány.) lap) — a kinevezésről, kitün­tetésről, felülvizsgálatról és dicséretről szóló okiratok kivételével — be kell a zsidóknak szolgáltatniuk- A kisegítő szol­gálatra koteKzetf zsidókat nj szürke szinti igazolvánvi lappal —- «mélyen rendfoko­zat részére fovnt nem szerepelhet Tát­ják el. Nyilvántartó- és anvakönyví lap­jukra feltűnő piros, hagy „Zs“ jelzés ke­rül, Zsidónak minősül« volt tartalékos tiszteket a legénységi nyilvántartásba kell felvenni. Az iilyeti személyek ellen folya­matba tett becsüüetügyi eljárást meg kell szüntetni. A nemzsidók származíasát újból el kell bírálni. A legalább.50 százalékos rokkant­ságot újra igazolni kell. A rendelkezések nem terjednek ki azok­ra, akik az 1914—-18. éyj világháborúban átilagonfelüli mentékben teHjesiteiték köte­lességüket és ennélfogva kivételezettek. A kivételezettek a liadikitünilcléseken kí­vül még külön igazolni kötelesek magyar állam polgárságukat és a forradalmak alatt tanúsított ma gata rtáaulcat- A kivcteáezelt- ség fennállását az állón)ájiyáest parancsnoka állapítja még, A jnögaHapU tás ellen n hadfvstparancsnokbozv earned megalapítása, valamint hadtest köteléké be nem tartozó személyek tekintetében a honvédelmi miniszterhez panasznak vari helyé. Nem terjednek ki á rendelkezések azokra a zsidókra sem, akik a forradal­mak idején nemzeti mozgalmakban részi vettek, ha ezz-el életüket kockáztatták vagy emiatt szabadságvesztést szenvedtek és azokra sem, akik a visszacsatolt terü­leten az glszakítás ideje alatt a magyar­sághoz való hűségükről bizonyosságot tet­tek és ezzel kimagasló érdemeket szerez­tek. Mindezeket -a körülményeket megfő- lélőcn igazolni kell. A kivételezettek rend­fokozatukat ég korábbi tiszti, tiszthelyet­tesi vagy tisztesi jelegüket továbbra is megtartják, behívásuk esetén szolgálatu­kat egyenruhában teljesitik és rájuk 9 korlátozó rendelkezéseket nem, lehet alkal­mazni. Kivételezett zsidó karpaszoraánvos is lehet, azonban tartalékos tiszti vagy tisztesi kiképzésre tekintetbe nem jöhet. A rendelet nyomban életbelépett­KÜLÖNÖS BIRTOKVISSZAIGÉNY- LESI PER NAGYVÁRADON NAGYVÁRAD, december 28. Tudósí­tónk jelenti: Különös kártérítési keresetet tárgyalt a törvényszék. Finhelstein Jó­zsef hitoktató é-s neje tiz évvel ezelőtt mintegy hétezer pengő kölcsönt vették fel ingatlanukra a nagyváradi Agrár Taka­rékpénztártól, A váltókölcsönt a bank peresítette és meg is nverte. Ebben az időben Finkelsteinék Palesztinába vándo­roltak é's évek múlva tértek vissza Várad­ra. Közben a bank a követelést Ketten­baum Sándor és nejére engedélyezte, akik a házat azóta birtokolják. Finkelsteinék kárenyhítési pert indítottak Kettenbau- mék elTen, annak ellenére, hogy a felebbe- zési, valamint a perújítás' batáridő eltelt. A bíróság elutasította a keresetet, miután nem látta alapját a kárenyhítési kérelem jogosultságának. Három'ess &í~nn tűzhalála Apafiiddá KOLOZSVÁR, december 28. (Az El­lenzék munkatársától.) Karácsony másod- napján délelőtt 10 órakor Apahida köz­ségbe hívták ki a kolozsvári mentőket. Az egyik házban eszméletlen állapotban találták Gergic Lajos 3 éves kisfiút, aki első-, másod- és harmadfokú égési sebe­ket szenvedett. Mint a szülök vallomásá­ból kitűnt, a gyermek egy papírdarabbal kezében a tűzhely közelében a Uyik lángtól előbb a papír, majd később ruhá­ja is tüzet fogott. Azonnal segítségére siettek és megszabadították a gyermeket égő ruhájától. A mentők beszállították a kolozsvári sebészeti klinikára, ahol tegnap délelőtt súlyos égési sebeibe belehalt. U\ahh rendelet a 25 pengőn alóli adósságok bsbafídsáről BUDAPEST, december 28. (MTI.) Az igazságügymiuiszter rendeletet adott ki a kis összegű követelések biztosítására, vagy behajtására irányuló végrehajtások szabá­lyozásáról. A rendelet, amely január 1-éu Tép hatályba, a községi biróság hatáskö­rébe tartozó, de fizetési meghagyás utján a járásbíróság előtt érvényesített 25 pen­gőt méghaladó összegű követelések tekin­tetében a végrehajtás foganatosítását a járásbíróság hatáskörébe utalja, de 25 pengőnél kisebb összegű követelések te­kintetében kimondja, hogy a végrehajtató csak á már folyamatban lévő eljárás meg­szüntetésévé! egyidejűleg kérheti, hogy a községi elöljáróság helyett a végrehajtást a járásbíróság foganatosítsa. KONKOLY THEGE SÁNDOR FÖLDMŰVE­LÉSÜGYI ÁLLAMTITKÁR ir vezetőcikket a Magyar Föld karácsonyi számában. A magyar falu képes hetilapja a borsózsizsik elleni Védékéízésről, a szarvasmarháknak abrak nél­kül való átteleltetéséröl, a trágyateleD fene­kének elkészítéséről cs a tojáshozam emelésé­ről közöl értékes szakcikkeket. Érdekes ké­pekben számol bo a kolozsvári gyümölcsna- pokról, a gazdasági elöljárók tevékenységéről ée díjnyertes mezőgazdáink munkásságáról. Elbeszéléseket, verseket, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, rendeleteket, piaci és vá­sári árakat és sok más érdekes cikkeb és ké­pet találunk benne. Kapható az újságárusok­nál é 6 az IBUSZ-pavillonukban. Mutatvány- számot küld a Magyar Föld kjadóhivatala, Budapest, VII. Erzsébet-körut 7,

Next

/
Thumbnails
Contents