Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-03 / 274. szám
19 4 2 decern bér 3. ELLENZÉK 3 *g»aaa Ä felszabadult zsidó birtokokra telepítsék vissza a moldvai csángó magifarokat — kérte képviselőházi beszédében Gaál Alajos dr. BUDAPEST, december 3. A képvisölő- ház szerdai ülését 10 óra 15 perckor nyitotta meg Tasnádi-Nagy András elnök. Napirend szerint következett az 1943- évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Vájná Gábor felszólalása után Bonkő Géza (MÉP) hangoztatta, Hogy a nemzetközi szabadkőművesség, a szociáldemokrácia és a kommunizmus problémáit a háború befejezése után feltétlenül és gyökeresen meg keld oldani. Nagy Ferenc, a Független Kisgazda- párt képviselője a falu népe szemszögéből bírálta a kormány mezőgazdasági intézkedéseit. Hamm Ferenc (délvidéki), Baki László és Szabó Zoltán (MÉP) után Jaross Andor szólalt felt. Azt hangoztatta, hogy a magyarországi szociáldemokrácia szöges ellentétben van az ellenforradalmi szellemiségével. A szociáldemokrácia az utódállamokban mind'g a nemzetköziség meg- nyilatkoz,tatója volt. A nemzet biztonságának alapja az erős magyar honvédség. A kormányzat minden rendelkezésére ákó eszközzel fejlessze tovább a magyar hadsereget, hogy ez készen álljon bármiféle nagy feladat megoldására. A felhatalmazási javaslatot nem fogadja el. Rátz Kálmán után Gaál Alajos emelkedett szólásra. Gaál Alajos: Haza kell telepítem a moldvai csángókat Tanulságos adatok a Székelyföld közegészségügyi viszonyairól meg is ígérte támogatását, ő azonban er- rő',1 a helyről is kéri a kormányzatot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Beszélt ezután a határon kívül élő magyarság sorsáról, különösen a moldovai csángókról emlékezett meg, akik a Kárpát-medencén kivül vannak és kérte a kormányt, hogy ezeknek háza- telepitését tegye lehetővé és ezeket a szinmágyar embereket, az itt felszabadult zsidó birtokokra telepítsék le. Beszéde tovább' részében a lelkészek! jogos kívánságával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a papok javadalmazásának elégtelensége azzal jár, hogy a teológiák teljesen üresek és a magyar falvaknak nem tudnak papot adui. Kérte a papok fizetésiének revízióját. Részletesen foglalkozott ezután az ország közegészségügyi helyzetével és különösen a Székelyföld közegészségügyi állapotával. Beszélt a fertőző betegségek1 terjedéséről, részletesen ismertette a fertőző betegségek előfordulásának okait, terjedésének körülményeit és azokat ä rendszabályokat, melyekkel meg lehet gátolni ezeket a betegségeket Kifejtette azután, hogy amíg Budapestre százezer lakosra 1005 kórházi ágy jut, addig ú Székelyföldön százezer lakosra csupán 60 ágy esik. Ennek a tarthatatlan állapotnak véget kell vetni. Ä közegészségüggyel kapcsolatban a gyapot és á ruházat kérdésére is rátért, kifejtette, hogy egészsége« viszonyokat csak megfelelő számú fehérneművel és felsőruhával lehel biztosítani és kiérte, hogy ennek érdekében ú gyapotot ne fi gyáraknak adják ki, Hanem azt a székely asszonyoknak és áltálában fi népnek osszák ki, hogy abból az egyszerű falusi asszonyok fehérneműt készíthessenek családjuk számára és igy biztosíthassák a tiszta ruházkodást. «Nemzeti tőkével kel! megvalósítani a Székelyföld iparosítását!' Ä továbbiakban a vizkérdésről beszélt éis kérte, hogy a kormányzat tegye lehetővé jobb próbafúrásokat, talajvizsgálatokat és uj, egészségesvizü kutaknak a feltárását. Rátért ezután a Székelyföld villamosításának kérdésére, ismertette ennek a problémának nagy fontosságát és a kivitel előrehaladottságát. Megemlékezett árról, hogy ezzel kapcsolatban a másik fontos kié'rdés a Székelyföld iparosítása, minthogy a Székelyföldön a Jakosság nagyré- 6ze nem tud földhöz jutni és csupán az iparosítás lenné lehetővé helyzetük lényeges javulását. Rámutatott a Hargita gazdagságára, melyben borviztől kezdve az összes ásványokon keresztül, minden természeti kincs megtalálható, beszélt továb- l bá azokról a nagyméretű természetes erőforrásokról, melyek a Székelyföld vizi, sárii- és faállományából, valamint az újonnan ta^állt föfldgázmezőkből' folynak és melyekből hatalmas iparosítást lehetne véghezvinni. Hangsuüyzta azonban, hogy ennek az iparosításnak nem idegen, vagy zsidó tőkével kell megtörténnie, a székely nép munkájának á gyümölcsét nem egyes embereknek kell learatniok, hanem végre, egyszer, össze kell fogni a nemzeti tőkét, hogy annak gyiimö1- csét maga a nép élvezze és ne a kapitalizmus fejlődjék belőle tovább. Udvarhely vasútvonalat kér ’AZ Beszéde végén a Székelyföld közlekedés! viszonyairól beszélt. Háll ás köszönetét tolmácsolta a székelysiégnek az állam vezetői, a kormányzat, valamint a magyar nép iránt, hogy lehetővé tették a szombaton meginduló déda-szeretfaUvi közvetlen vasúti összeköttetést. Rámutatott azonban arra 's, hogy ennek a vasútvonalnak a megépítésével ez a probléma még nem oldódott meg, mert a négy székely vármegyének kevesebb vasúthálózata van, mint egy közepes magyarországi vármegyének. Kérte, hogy Székelyudvárhelyt kapcsolják be a vasit ti forgalomba, hogy a székelyek vasit or, szállíthassák el termékeiket és légre megközelíthetnék közvetlen vasútr onolon az ország többi részét is- Hang súlyozta, hogy ez nemcsak gazdasági és szociális, hanem hadászati szempontból is fontos kérdés. Beszéde végén kijelentette, Hogy ă székegység hozzá van szokva a nehéz verejtékkel megszerzett mindennapi kenyérhez, szívesen vállalja a megfeszített munkát, mert a jólét csak elpuhitja az embereket, a székelységnek á múltban is határmenti helyzete szabta meg a követendő utat és a jövőben is ez fogja megszabni. A székely mindig vállalta a harcot Magyarország és Európa védelmében, mindig elsőnek hullatta vérét a veszedelmekkel szemben, dß im megkívánhatja, Hogy az országnak SZEBBazÉLFT egészséges, íwfené/v h ''' KALDÖONTj ummsm SZA. FOGKŐ ELLEN BONT m'HF I J M \Z 1 XMDDDNT ezt a k'eső keleti részét >is éppen olyan gazdasági és szociális magaslatra emeljék, mint amilyen magaslaton az ország többi része van. Az mferpell eiók Tasnádi-Nagy András elnök ezután a vitát félbeszakította é«s javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa napirendjén a felhatalmazás' javaslat folytatólagos vitájával. A Ház az elnök napirendi indítványát elfogadta, majd fél 7-lcor áttértek az interpellációkra. A szóbeli interpellációk előterjesztése ©lőtt a miniszterelnök 3 írásbeli válaszát olvasták fel. Legelőször gróf Serényi Miklósnak a zsidóknak munkatáborokban és gettókban való elhelyezése tárgyában mondott interpellációjára adott Írásbeli választ olvasták fel, amely szerint a zsidóknak munkatáborokban és gettókban való elhelyezése az ez'dőszerint érvényben lévő jogszabályok alapján az interpelláló indítványa szerint nem valósítható meg. A magyar országgyűlés az elmúlt három évben négy olyan törvényt hozott, amely a magyarországi zsidóság életviszonyait általános intézkedésekkel szabályozza. A zsidókkal szemben ezekben a törvényekben foglalt rendelkezéseken tulmeő intézkedések csak a magyar törvényhozás elhatározása alapján volnának megvalósíthatók. Ilyen törvényhozási intézkedés kezdeményezésére a mai időket nem látja alkalmasnak. A Ház a miniszterelnök Írásbeli válaszát tudomásul vette. Ezután a miniszterelnök Palló Imre országavii- lési képviselőnek a zsidók háztartási alkalmazottai, Baky László képviselőnek a hadbavonultak családjainak és a hadikárosultaknak ellátásáról szóló interpellációjára ad választ. Az első szóbeli interpellációt Paczolay György a nemzeti lélek egységének megóvása, Palló Imre pedig Szerb Antal értékromboló irodalomtörténelrae tárgyában. Csoór Lajos, Mester Miklós, gróf Serényi Miklós, Közi-Horváth József, Pro- kopecz József, Koltay József interpellációja után Bálint József, az Erdélyi Párt szónoka interpellációját a pénzügyminiszterhez intézte a szentkeresztbányai székely bányamunkásság fizetésének javítása ügyében. Dr. Bálint József: „Rendezni kell a szentkereszt- bázi^ai munkások ligáét" Beszéde elején leszögezi©, hogy a Székelyföldnek egyetlen ipartelepe Szentke- resztbányá, honnan vasat bányásznak. Ezt kocsin még meg liehet valahogy köziel/iténi, de a legközelebbi vasútállomás Székely- udvarhelytől 27 km-re, Csíkszeredától pedig 30 km-re fekszik és a távolság miatt sohasem tudott megfelelő munkate’jesic- ményt kifejteni. Ez. a bánya jelenleg nem tölti be hivatását, ped'g tele van kitűnő vasérccel és nemcsak az a hegy. amely jelenleg idegen kezekben van, hanem végig, egészen Lövéte községig, a hegyek mindenütt tele ▼annak kitűnő vasércekkel, melyeket még a szakértőknek keli feltárniuk. Lövéte, Szentegyházasfalrá, Kápoluásfalu és magának Szentkeresztbánya-telepnek szegény népe boldog időket és nagy anyagi fellendülést nyerne, hogyha szakszerű befektetéssel az idegen és hozzánk fajüag is idegen tulajdonosok kirekesztésével ezt a bányát az állam venné kézbe. A hánya közelében fekszik Lövéte község, melynek határában kitűnő földanyag van, Szelter- Sen ásványvíz, melynek gyógyhatású a harisbadi vizekkel vetekszik, K'ruj-fürdő kitűnő szénsavas vizével, Homoródíürdő, melyet különösen a tüdőbetegek keresik fel, terül el. Ha gondolunk arra. hogy egy rendszeresített faipari üzem beállításával, továbbá a nemzeti szempontból 's fonlos természetjárás kihasználásával miiyen nagy előnyöket szerezhetnénk, továbbá, ha Udvarhelymegyének elzártságára gondolunk, mindezek azt parancsolják, hogy Székelyudvarhelyet sürgősen kössék be á székely körvasúiba, minthogy ez a kérdés nemzeti feladat és ennek megoldása az előbbi szempontokat alapul véve, Csíkszereda felé kell. hogy történjék. «Sokgyermekes székely családokról van szó" — A szentkeresztbányai munkások helyzete tarthatatlan -— mondta , olyan székely magyar emberekről, olyan magyar családokról van szó, melyeket 8—10 gyermekkel áldott meg az Isten és ezek a székely gyermekek az édesapa kevés jövedelme miatt éheznék, fáznak és ruha nélkül tengetik életüket. Tarthatatlan a helyzet kereset szempontjából, családvédelmi, nemzetvédelmi és valláserkölcsi szempontból is. A munkások a^ig keresnek napi 4'—5 pengőt és ilyen kereset melllett családjuknak és gyermekeiknek még a legszükségesebb anyagiakat sem tudják előteremteni. így természetesen elkeseredett a nlép és veszedelmes alanyává vólhatik jelenlegi hangulatában minden ag'tációnak. Elkeseredettségében kezdik elfelejteni az Istent és egyházat, mert a korgó gyomor nem szívesen imádkozik. Elmondotta, hogy a panaszokat a munkások memorandumszerü Írásban fektették le 6« 84 aláirássail felküldötték hozzá. Ezek szerint a munkások kívánják az akkordbérek sürgős felülvizsgálását és a napi 4—5 pengős bérek helyett a 6—7 pengős bérek megállapítását. A 72.090— 1942. Ip. M. rendelet 1941 májusától visszamenőleg 8 százalékos béremelést rendelt el, de ezt az összeget á munkások csak 1941 december hó 1-től kapták meg, tehát kérik az elmaradt különbözet utólagos folyósítását. Kérik továbbá, hogy a megállapított akkord- és munkabérek kimutatását a gyár hirdetőtáblájára a hónap elején fügesszék ki, továbbá, hogy a bétegsegélyző orvos legalább hetenként kétszer a bánya telepén tartson orvosi vizsgálatot,' mert egyes munkáscsaládok- nak t'z km-es utat kell megtenniök. amíg orvoshoz érnek. Kérik a munkások a nyugdijkérdés azonnali rendezését, a jogos fizetéses szabadság megállapítását, végül a Séventeköteleseknek illetéktelenül levont munkabérének megtérítését. Bálint József beszéde végén kérte az iparügyi minisztert, hogy a szentkeresztbányai bányaüzemet alaposan vizsgálja meg, ellenőrizze annak ütemteljesítését, tanulmányozza a munkások helyzetét, hogy ez a nemzeti és az ország gazdasági életének szempontjából, de különösen ä Székelyföld népének boldogkása szempontjából üzemben lévő hadiüzem a ma' háborús idők körülményei között valóban betöltse nemzeti hivatását. Piukovic József, Mester Miklós, Ineze Antal és Vájná Gábor’interpellációja után az ülés háromnegyed 10 óra uláu véget ért. ParkeltezésR munkálatokat jutányosán Tállal Lőrsnezi S Co., Zápolya-utca 14. és Szentély- ház-utca 1. (Sebök-cukráiizda) Gaál Alajos az Erdélyi Párt részéről szólott hozzá az apropriációs vita szerdai tárgyalásán a javaslathoz. Beszéde elején ismertette röviden a székelység gondolko- zásmódját, majd konkrét esetekre tért rá. Megállapította, ho^y a búza és a fa árának megállapításánál nagyobb hibák történtek, mert ezeknek termelése többe kerül, mint amennyit a termelő kaphat érté. Kérte az árrevíziót. A második kérdés, amivel foglalkozott, a névmagyarosítások kérdése volt és arra kérte a belügíjminisztert és a kormányzatot, hogy ennek a kérdésnek lebonyolítását decentralizálja. Ezután a kommandói munkások ügyére tért át, ismertette a kenyér nélkül maradt munkások helyzetét, beszámolt' arról, hogy ebben az ügyben már küldöttség kereste fel a földművelésügyi miniszítert és az
