Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-03 / 274. szám

19 4 2 decern bér 3. ELLENZÉK 3 *g»aaa Ä felszabadult zsidó birtokokra telepítsék vissza a moldvai csángó magifarokat — kérte képviselőházi beszédében Gaál Alajos dr. BUDAPEST, december 3. A képvisölő- ház szerdai ülését 10 óra 15 perckor nyi­totta meg Tasnádi-Nagy András elnök. Napirend szerint következett az 1943- évi állami költségvetésről szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalása. Vájná Gábor felszólalása után Bonkő Géza (MÉP) hangoztatta, Hogy a nemzet­közi szabadkőművesség, a szociáldemo­krácia és a kommunizmus problémáit a háború befejezése után feltétlenül és gyö­keresen meg keld oldani. Nagy Ferenc, a Független Kisgazda- párt képviselője a falu népe szemszögé­ből bírálta a kormány mezőgazdasági in­tézkedéseit. Hamm Ferenc (délvidéki), Baki László és Szabó Zoltán (MÉP) után Jaross An­dor szólalt felt. Azt hangoztatta, hogy a magyarországi szociáldemokrácia szöges ellentétben van az ellenforradalmi szelle­miségével. A szociáldemokrácia az utód­államokban mind'g a nemzetköziség meg- nyilatkoz,tatója volt. A nemzet biztonsá­gának alapja az erős magyar honvédség. A kormányzat minden rendelkezésére ákó eszközzel fejlessze tovább a magyar had­sereget, hogy ez készen álljon bármiféle nagy feladat megoldására. A felhatalma­zási javaslatot nem fogadja el. Rátz Kálmán után Gaál Alajos emelke­dett szólásra. Gaál Alajos: Haza kell telepítem a moldvai csángókat Tanulságos adatok a Székelyföld közegészségügyi viszonyairól meg is ígérte támogatását, ő azonban er- rő',1 a helyről is kéri a kormányzatot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Beszélt ezután a határon kívül élő magyarság sor­sáról, különösen a moldovai csángókról emlékezett meg, akik a Kárpát-medencén kivül vannak és kérte a kormányt, hogy ezeknek háza- telepitését tegye lehetővé és ezeket a szinmágyar embereket, az itt felszaba­dult zsidó birtokokra telepítsék le. Beszéde tovább' részében a lelkészek! jogos kívánságával foglalkozott. Rámuta­tott arra, hogy a papok javadalmazásának elégtelensége azzal jár, hogy a teológiák teljesen üresek és a magyar falvaknak nem tudnak papot adui. Kérte a papok fi­zetésiének revízióját. Részletesen foglalkozott ezután az or­szág közegészségügyi helyzetével és külö­nösen a Székelyföld közegészségügyi ál­lapotával. Beszélt a fertőző betegségek1 terjedéséről, részletesen ismertette a fer­tőző betegségek előfordulásának okait, terjedésének körülményeit és azokat ä rendszabályokat, melyekkel meg lehet gá­tolni ezeket a betegségeket Kifejtette az­után, hogy amíg Budapestre százezer lakosra 1005 kórházi ágy jut, addig ú Székelyföldön százezer lakosra csupán 60 ágy esik. Ennek a tarthatatlan állapotnak véget kell vetni. Ä közegészségüggyel kapcsolatban a gya­pot és á ruházat kérdésére is rátért, ki­fejtette, hogy egészsége« viszonyokat csak megfelelő számú fehérneművel és felső­ruhával lehel biztosítani és kiérte, hogy ennek érdekében ú gyapotot ne fi gyáraknak adják ki, Ha­nem azt a székely asszonyoknak és ál­tálában fi népnek osszák ki, hogy abból az egyszerű falusi asszonyok fehérne­műt készíthessenek családjuk számára és igy biztosíthassák a tiszta ruházkodást. «Nemzeti tőkével kel! megvalósítani a Székelyföld iparosítását!' Ä továbbiakban a vizkérdésről beszélt éis kérte, hogy a kormányzat tegye lehető­vé jobb próbafúrásokat, talajvizsgálatokat és uj, egészségesvizü kutaknak a feltárá­sát. Rátért ezután a Székelyföld villamo­sításának kérdésére, ismertette ennek a problémának nagy fontosságát és a kivitel előrehaladottságát. Megemlékezett árról, hogy ezzel kapcsolatban a másik fontos kié'rdés a Székelyföld iparosítása, mint­hogy a Székelyföldön a Jakosság nagyré- 6ze nem tud földhöz jutni és csupán az iparosítás lenné lehetővé helyzetük lénye­ges javulását. Rámutatott a Hargita gaz­dagságára, melyben borviztől kezdve az összes ásványokon keresztül, minden ter­mészeti kincs megtalálható, beszélt továb- l bá azokról a nagyméretű természetes erő­forrásokról, melyek a Székelyföld vizi, sárii- és faállományából, valamint az újonnan ta^állt föfldgázmezőkből' folynak és melyekből hatalmas iparosítást lehetne véghezvinni. Hangsuüyzta azonban, hogy ennek az iparosításnak nem idegen, vagy zsidó tőkével kell megtörténnie, a székely nép munkájának á gyümölcsét nem egyes embereknek kell learatniok, hanem végre, egyszer, össze kell fogni a nemzeti tőkét, hogy annak gyiimö1- csét maga a nép élvezze és ne a kapi­talizmus fejlődjék belőle tovább. Udvarhely vasútvonalat kér ’AZ Beszéde végén a Székelyföld közleke­dés! viszonyairól beszélt. Háll ás köszöne­tét tolmácsolta a székelysiégnek az állam vezetői, a kormányzat, valamint a magyar nép iránt, hogy lehetővé tették a szomba­ton meginduló déda-szeretfaUvi közvetlen vasúti összeköttetést. Rámutatott azonban arra 's, hogy ennek a vasútvonalnak a megépítésével ez a probléma még nem oldódott meg, mert a négy székely várme­gyének kevesebb vasúthálózata van, mint egy közepes magyarországi vármegyének. Kérte, hogy Székelyudvárhelyt kapcsolják be a vas­it ti forgalomba, hogy a székelyek vas­it or, szállíthassák el termékeiket és légre megközelíthetnék közvetlen vasút­r onolon az ország többi részét is- Hang súlyozta, hogy ez nemcsak gazda­sági és szociális, hanem hadászati szem­pontból is fontos kérdés. Beszéde végén kijelentette, Hogy ă szé­kegység hozzá van szokva a nehéz verej­tékkel megszerzett mindennapi kenyérhez, szívesen vállalja a megfeszített munkát, mert a jólét csak elpuhitja az embereket, a székelységnek á múltban is határmenti helyzete szabta meg a követendő utat és a jövőben is ez fogja megszabni. A székely mindig vállalta a harcot Ma­gyarország és Európa védelmében, min­dig elsőnek hullatta vérét a veszedel­mekkel szemben, dß im megkívánhatja, Hogy az országnak SZEBBazÉLFT egészséges, íwfené/v h ''' KALDÖONTj ummsm SZA. FOGKŐ ELLEN BONT m'HF I J M \Z 1 XMDDDNT ezt a k'eső keleti részét >is éppen olyan gazdasági és szociális magaslatra emel­jék, mint amilyen magaslaton az ország többi része van. Az mferpell eiók Tasnádi-Nagy András elnök ezután a vitát félbeszakította é«s javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtö­kön délelőtt 10 órakor tartsa napirendjén a felhatalmazás' javaslat folytatólagos vi­tájával. A Ház az elnök napirendi indít­ványát elfogadta, majd fél 7-lcor áttértek az interpellációkra. A szóbeli interpellációk előterjesztése ©lőtt a miniszterelnök 3 írásbeli válaszát olvasták fel. Legelőször gróf Serényi Mik­lósnak a zsidóknak munkatáborokban és gettókban való elhelyezése tárgyában mondott interpellációjára adott Írásbeli választ olvasták fel, amely szerint a zsi­dóknak munkatáborokban és gettókban való elhelyezése az ez'dőszerint érvényben lévő jogszabályok alapján az interpelláló indítványa szerint nem valósítható meg. A magyar országgyűlés az elmúlt három évben négy olyan törvényt hozott, amely a magyarországi zsidóság életviszonyait általános intézkedésekkel szabályozza. A zsidókkal szemben ezekben a törvények­ben foglalt rendelkezéseken tulmeő intéz­kedések csak a magyar törvényhozás el­határozása alapján volnának megvalósít­hatók. Ilyen törvényhozási intézkedés kezdeményezésére a mai időket nem látja alkalmasnak. A Ház a miniszterelnök Írásbeli válaszát tudomásul vette. Ezután a miniszterelnök Palló Imre országavii- lési képviselőnek a zsidók háztartási al­kalmazottai, Baky László képviselőnek a hadbavonultak családjainak és a hadiká­rosultaknak ellátásáról szóló interpellá­ciójára ad választ. Az első szóbeli interpellációt Paczolay György a nemzeti lélek egységének meg­óvása, Palló Imre pedig Szerb Antal ér­tékromboló irodalomtörténelrae tárgyá­ban. Csoór Lajos, Mester Miklós, gróf Se­rényi Miklós, Közi-Horváth József, Pro- kopecz József, Koltay József interpellá­ciója után Bálint József, az Erdélyi Párt szónoka interpellációját a pénzügyminisz­terhez intézte a szentkeresztbányai székely bányamunkásság fizetésének javítása ügyében. Dr. Bálint József: „Rendezni kell a szentkereszt- bázi^ai munkások ligáét" Beszéde elején leszögezi©, hogy a Szé­kelyföldnek egyetlen ipartelepe Szentke- resztbányá, honnan vasat bányásznak. Ezt kocsin még meg liehet valahogy köziel/iténi, de a legközelebbi vasútállomás Székely- udvarhelytől 27 km-re, Csíkszeredától pedig 30 km-re fekszik és a távolság miatt sohasem tudott megfelelő munkate’jesic- ményt kifejteni. Ez. a bánya jelenleg nem tölti be hiva­tását, ped'g tele van kitűnő vasérccel és nemcsak az a hegy. amely jelenleg ide­gen kezekben van, hanem végig, egészen Lövéte községig, a hegyek mindenütt tele ▼annak kitűnő vasércekkel, melyeket még a szakértőknek keli feltárniuk. Lövéte, Szentegyházasfalrá, Kápoluásfalu és ma­gának Szentkeresztbánya-telepnek szegény népe boldog időket és nagy anyagi fellen­dülést nyerne, hogyha szakszerű befekte­téssel az idegen és hozzánk fajüag is ide­gen tulajdonosok kirekesztésével ezt a bá­nyát az állam venné kézbe. A hánya kö­zelében fekszik Lövéte község, melynek határában kitűnő földanyag van, Szelter- Sen ásványvíz, melynek gyógyhatású a harisbadi vizekkel vetekszik, K'ruj-fürdő kitűnő szénsavas vizével, Homoródíürdő, melyet különösen a tüdőbetegek keresik fel, terül el. Ha gondolunk arra. hogy egy rendszeresített faipari üzem beállításával, továbbá a nemzeti szempontból 's fonlos természetjárás kihasználásával miiyen nagy előnyöket szerezhetnénk, továbbá, ha Udvarhelymegyének elzártságára gon­dolunk, mindezek azt parancsolják, hogy Székelyudvarhelyet sürgősen kössék be á székely körvasúiba, minthogy ez a kérdés nemzeti feladat és ennek megoldása az előbbi szemponto­kat alapul véve, Csíkszereda felé kell. hogy történjék. «Sokgyermekes székely családokról van szó" — A szentkeresztbányai munkások helyzete tarthatatlan -— mondta , olyan székely magyar emberekről, olyan magyar családokról van szó, me­lyeket 8—10 gyermekkel áldott meg az Isten és ezek a székely gyermekek az édesapa kevés jövedelme miatt éhez­nék, fáznak és ruha nélkül tengetik éle­tüket. Tarthatatlan a helyzet kereset szempontjá­ból, családvédelmi, nemzetvédelmi és valláserkölcsi szempontból is. A munká­sok a^ig keresnek napi 4'—5 pengőt és ilyen kereset melllett családjuknak és gyermekeiknek még a legszükségesebb anyagiakat sem tudják előteremteni. így természetesen elkeseredett a nlép és ve­szedelmes alanyává vólhatik jelenlegi hangulatában minden ag'tációnak. Elke­seredettségében kezdik elfelejteni az Is­tent és egyházat, mert a korgó gyomor nem szívesen imádkozik. Elmondotta, hogy a panaszokat a mun­kások memorandumszerü Írásban fektet­ték le 6« 84 aláirássail felküldötték hozzá. Ezek szerint a munkások kívánják az ak­kordbérek sürgős felülvizsgálását és a napi 4—5 pengős bérek helyett a 6—7 pengős bérek megállapítását. A 72.090— 1942. Ip. M. rendelet 1941 májusától visszamenőleg 8 százalékos béremelést rendelt el, de ezt az összeget á munká­sok csak 1941 december hó 1-től kapták meg, tehát kérik az elmaradt különbözet utólagos folyósítását. Kérik továbbá, hogy a megállapított akkord- és munkabérek kimutatását a gyár hirdetőtáblájára a hó­nap elején fügesszék ki, továbbá, hogy a bétegsegélyző orvos legalább hetenként kétszer a bánya telepén tartson orvosi vizsgálatot,' mert egyes munkáscsaládok- nak t'z km-es utat kell megtenniök. amíg orvoshoz érnek. Kérik a munkások a nyugdijkérdés azonnali rendezését, a jogos fizetéses szabadság megállapítását, végül a Séventeköteleseknek illetéktelenül le­vont munkabérének megtérítését. Bálint József beszéde végén kérte az iparügyi minisztert, hogy a szentkereszt­bányai bányaüzemet alaposan vizsgálja meg, ellenőrizze annak ütemteljesítését, tanulmányozza a munkások helyzetét, hogy ez a nemzeti és az ország gazdasági életének szempontjából, de különösen ä Székelyföld népének boldogkása szem­pontjából üzemben lévő hadiüzem a ma' háborús idők körülményei között valóban betöltse nemzeti hivatását. Piukovic József, Mester Miklós, Ineze Antal és Vájná Gábor’interpellációja után az ülés háromnegyed 10 óra uláu véget ért. ParkeltezésR munkálatokat jutányosán Tállal Lőrsnezi S Co., Zápolya-utca 14. és Szentély- ház-utca 1. (Sebök-cukráiizda) Gaál Alajos az Erdélyi Párt részéről szólott hozzá az apropriációs vita szerdai tárgyalásán a javaslathoz. Beszéde elején ismertette röviden a székelység gondolko- zásmódját, majd konkrét esetekre tért rá. Megállapította, ho^y a búza és a fa árának megállapításánál nagyobb hibák történtek, mert ezeknek termelése többe kerül, mint amennyit a termelő kaphat érté. Kérte az árrevíziót. A második kérdés, amivel fog­lalkozott, a névmagyarosítások kérdése volt és arra kérte a belügíjminisztert és a kormányzatot, hogy ennek a kérdésnek le­bonyolítását decentralizálja. Ezután a kommandói munkások ügyére tért át, is­mertette a kenyér nélkül maradt munká­sok helyzetét, beszámolt' arról, hogy eb­ben az ügyben már küldöttség kereste fel a földművelésügyi miniszítert és az

Next

/
Thumbnails
Contents