Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-23 / 290. szám
1942 december 19, ELLENZÉK VítyU föi'&O'í' ^ 000 A ţa^sang^i táncinid&tsáfyfrlc Rendeletileg szabályozta a kormányzat a farsangi táncmulatságok és társas ■összejövetelek (kérdését. A rendeleit abból ä nagyon helyes élvből indul ki, bogy mialatt honvédőink életüket kockáztatják a hazáért, itthon sincs helye a vigasságnak. Kivételes esetekben azonban, amikor feltéten méltánylást érdemlő jótékony célról van szó, mégis lehetőséget ad' a rendelet a hatóságoknak a farsangi táncmulatságok engedélyezésére. Ezeknek az összejöveteleknek záróráját éjjel egy órában állapították meg, A magyar társadalom részéről helyes mozgalom indult meg ezzel kapcsolatban a t á n cu mull at s á gok teljes mellőzése érdekében. A feltétlen méltánylást érdemlő jótékony célokat táncmulatságlok nélkülié lehet támogatni. Nemzeti öntudatunkról éppen akkor teszünk a legjobban tanúbizonyságot, ha közhasznú társadalmi intézményeinket báli tiszteletjegyek és büffémegváltások nélkül is meg fele' ő módon pártoljuk. A múltban amügyis agyon volt zsúfolva táncmulatságokkal a farsangi szezon. Voltak olyan egyesületek, amelyeknek egész ténykedése abban merült ki, hygy évente egy-egy táncmulatságot rendeztek és erre megadóztatták az egész közönséget. Melegen pártoljuk tehát azt a mozgását, amely nem kivin élni a kormányrendeletben adott lehetőséggel és a mai rendkívüli időkre való tekintettel a táncmulatságok teljes mellőzése mellett foglal állást. Bizonyos, hogy ennnek a mozgalomnak országszerte sikere lesz, jótékony céljainkat pedig kötelező áldozatvállalással mindenki tehetsége szerint támogatja. Az u{ i/asutimiat és- a po-dai foigaíofn Az uj székelyföldi vasútvonal megnyitása a postai forgalomban is változásokat okozott. Egyelőre azonban a posta nem számolt az uj közlekedési viszonyokkal és — mint a marosvásárhelyi „Székely Szó“ írja — a postajáratok jogos panaszokra adnak alkalmat. A vásárhelyiek azt panaszolják fel, hogy a vásárhelyi postát elviszik Sepsiszentgyörgyre s onnan irányítják' vissza. Panaszkodnak azonban Teke község lakói is, akik eddig autóbuszon kapták meg a postájukat. Most a budapesti fővonaltól 29 kilométerre fekvő község postáját a pesti gyors körbe-viszi Tédan keresztül Marosvásárhelyre s onnan kisvasuttal szállítják ki Tekére. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy pl. a vasárnap megjelenő lapokat a tekeiek csak kedden délfele kapjak kezhez. Reméljiik, hogy ezek a zökkenők csak átmeneti jellegűek és a posta hamarosan megtalálja a helyes megoldást. Szükséges azonban idejében szóvátenui ezeket a jogos megjegyzéseket, hogy az illetékes hivatalos^ tényezők a legrövidebb időn belül intézkedjenek^ a postai forgalom zavarainak megszüntetése érdekében. 1 A szélcefyfá?cU Után# és a fofyáS'ZbU _ Néhány nappali ezelőtt ennek a rovatnak hasábjain megírtuk, hogy a székelyföldi fogorvoshiány valósággal . katasztrofális méretű. Ezzel kapcsolatosan azt a javaslatot vetettük fel székelyföldi laptársaink véleménye alapján, hogy a fogtechnikusok ügyének rendezése során kellene orvosolni a panaszokat. A fogászok ügyének rendezése már régóta foglalkoztatja az Erdélyi Pártot, amely a kérdést — emlékiratban ismertette a kormányzattal. Az illetékes kormánytényezők Ígérete szerint rövidesen megjelenik a fogászok helyzetét véglegesen szabályozó rendelet. Cikkünkkel kapcsolatban az Erdélyi Keresztény Fogászok Egyesülete levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben ismertetik, hogy a fogtechnikusok hazánkban 1911-ben kaptak utoljára engedélyt szájban való dolgozásra. A visszacsatolt erdélyi területeken a román főhatóságoktól kapott engedélyek alapján a fogász (dentist) cim használata mellett gyakorolhatták foglalkozásukat. Szerzett jogaik elismerését részletes beadványban kérték a belügyminisztériumtól. Az Erdélyi Párt közbenjárására ezév júniusában a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint az érdekeltek záros határidőn belül be kellett nyújtsák okmányaikat A belügyminiszteri döntés még nem jelent meg, de az Erdélyi Párt Ígéretet kapott arra, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák. A Keresztény Fogászok Egyesületének le- vel9. hangoztatja, hogy a fogászok végleges működési engedélyük elnyerése után készséggel vállalkoznak a székelyföldi fogorvos- hiány megoldására, Nagyon üdvös volna, ha a fogász.kérdés rendezése minél előbb megtörténnek. A miniszteri rendelet megjelenéséig ugyanis a hatóságok türelmi időt adtak a fogászoknak és igy kontárok és kcruzslók is veszélyeztették a becsületes és szakmájukat kitünően ismerő fogászi kar tekintélyét. Különösen a szegénysorsu külvárosi e6 falusi lakosság körében tudtak teret hódítani az átmeneti idő vámszedői, akik alaposan kihasználták a hatóságok elnéző magatartását. Mindenképpen fontos érdek tehát, hogy a miniszteri rendelet meghozza a végleges döntést, amelyet a fogászok egyesülete bizakodással vár, lítgéng őefnénp- tnagya dtcál Az ezeréves hazában sohasem ismertük az örmény kérdést. Az örmény származású es örmény-katolikus hitet valló magyarok mindig szivvel-lélekkel a magyar nemzethez tar~ tozónak vallottak magukat. Lz a testveri együvétartozás a trianoni tragedia ti tar.^ sem szűnt meg. Külön örmény nemzetiségi kérdésről csak az idegen főhatalom szeretett volna beszélni, hogy ezáltal is gyengítse a magyarság ellenálló erejét. Ezek a kísérletek azonban egytől-egyig kudarcot vallottak, mert az örmények vállalták a magyar sorsot és minden egyes alkalommal bátran hitvallást tettek magyar érzésükről. Olyan fejezete ez az erdélyi életnek, amelyre mindig büszkén gondolhatunk vissza. Az örmény-magyar társadalom világát most regényben elevenítette meg Szíszné, Szappanos Gabriella. „Árva Linka“ című könyvének meséje a békeévekben kezdődik. Szamos- ujváron játszódik le a történet, az örmény- magyarok fővárosában. Leírja a kisváros békebeli életét, amelyben természetesen jelentős szerepet játszik az ottani huszár garni zon. Azután átvezet az idegen uralom korszakába és ismerteti azokat a harcokat, amelyeket az örmény-magyarok vívtak nemzeti érzésükért. A történet középpontjában a regény főszereplője, Árva Linkáriak tragikus szerelme áll■ A mese fűzésen keresztül azonban megismerhetjük az örmény-magyarok eleiének összes jellegzetességeit. Megismerjük és megszeretjük a gerinces örmény-magyarokat, akik az elnyomatás éveiben tántoríthatatlan érzéseikkel fizették vissza azt a sok jótéteményt, amelyet a magyar hazától kaptak. Sz. Szappan is Gabriella könyve mindvégig szórakoztató, érdekes olvasmány. Olyan témát dolgoz fel, amelyet nagyon kevéssé ismer a magyar olvasóközönség. Mindenképpen megérdemli, hogy felfigyeljünk rá. Hlí a fr&ny va? Érdekes per foglalkoztatja a debreceni közvéleményt. Egyik neves debreceni tanár tanulmányt árt a ponyváiról. Megállapítja, hogy a ponyvairende.let régi hiányt pótol, sőt annak kiterjesztését is szükségesnek tartja- Véleménye szerint, többek között az lenne igazán helyénvaló, ha olyan munkát is ponyvának minősítenének, amelyek most még komoly irodalmi miivekként élnek a köztudatban. A debreceni kritikus ezek közé a könyvek közé sorolja Harsányt Zsolt müveit is. Érthető, hogy ezeket a fejtegetéseket Harsá- nyi Zsolt sérelmesnek találta magáranéz- ve és birói keresetet indított a debreceni kritikus elLen. Az első tárgyalást a napokban tartották meg. A kritikus azzal védekezett, hogy nem lépte át a jogos bírálat határait- Véleménye szerint Harsá- nH történeti müvei ponyváknak minősíthetők. A bíróság elrendelte,’ hogyp Német Lászlót, a kiváló kritikust, mint szakértőt hallgassák ki a perben és a szakvélemény után fogja meghozni döntését. Csíkszereda is SzákelMudvarhelyen akarja felállittatnl a székelyföldi villamoserömű telepet Csíkszereda és Vidéke Ipartestület elöljárósága idést tartott, amelyen foglalkozott a székelyföldi villamoserömű elhelyezésével is. Több hozzászólás után az elöljáróság határozatUag leszögezte, hogy testvérkezet nyújt Székelyudvarhelynek, hogy az erőmüközpontot ott helyezzék el. Csik vármegye iparossága tökéletesen egvetért a Kaláka Munkaszövetkezet javaslatával, amely az egyetemes székely érdeket tartja szem .előtt- A munkaszövetkezef javaslatát részletesen tanulmányozta az elöljáróság, abban egyetlen pontot sem talált, amely szakszerűtlenséget árult volna el. Éppen ezért a javaslatot minden erejével támogatja- Illetékes helyen az udvarhelyi megoldást fogadják el. A gyűlés utasította az elnökséget. hogy a székely kerületi Kereskedelmi és Iparkamara Marosvásárhelyen december 29-én tartandó véleményező bizottsági ülésen ezt az álláspontot képviselje és éhhez a leghatározottabban ragaszkodjék. I . Alakuló díszközgyűlés! tari hétfőn Kolozs- megye és Kolozsvár városi Vitézi Széke KOLOZSVÁR, december 23- (Az E'- ienzék vonhat ár sától.) Ismeretes, bogy Észak-Erdély visszatérte után csakhamar megjelent Kolozsváron is az ország ?iső nemzetnevel’ő és nemzetvédelmi szérve is: a Vitézi Szék. Erdély visszacsatolt részeinek Vitézi Kirendeltsége mindjárt a fel- szabadulás után, már 1940 októberében megkezdte működését vitéz B<?nkő Béla ezredes, a kirendeltség fáradhatatlan, lelkes vezetőjének önzetlen munkálkodásával!. A Vitézi Rend intézményét annakidején már behatóan ismertettük- Magát a fogalmat már Szent István korában is feltalálhatjuk, aki tudvalevőleg a harcokban kivált derék vitézeit birtokokkal ajándékozta meg, hogy ezáltal is megerősítse őket úgy a kü-ső, mint a belső ellenségekkel szemben. II, Endre király idejében is találkozunk úgynevezett „telkes vitézekkel“, majd később Róbert Károly ugyancsak a Vitézi Rendhez hasonlóan megalakította a Szent György-lovagren- det. Ezek közül azonban egy sem volt olyan egységes nem zetn evei1 ő és szociális, mint a Kormányzó Erünk által alapított Vitézi RendAz első vitézi avatáson, 1921-ben Budapesten ezekkel a szavakkal avatta fel az uj vitézeket Kormányzó Urunk: „Én pedig örökké égn oltárt emelek, amikor a háború legjobbjait hozzákötöm a hazái röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja á hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja á magyar vitézség kultuszát is“. Az idegen uralom alatti Erdély magyarsága természetesen csak hírből ismerte a Vitézi Rendet, mig végre a bécsi döntés után boldogan ismerkedhetett meg személyesén is ezzel a fontos nemzetnevelő intézménnyel. Erdély visszacsatolt részeinek Vitézi Kirendeltségéből ezév folyamán újabb vitézi szervek létesültek. Kolozs vármegye és Kolozsvár Vitézi Széké is már egy év óta folytatja áldásos tevékenységét, mig most, december 28-án alakuló díszközgyűlést tart és ezen történik meg a vármegye! Vitézi Széknek végleges mekalakulása, ekkor kapcsolódnak be az egyes közigazgatási hatóságok vezetői is a munkába. A díszközgyűlés hétfőn délelőtt II órakor a vármegyeház dísztermében nyilvános lesz s azon vendégeket is szívesen látnok. Ismeretes, hogy az egyes bankok, vállalatok igazgatóságai egy Kolozsváron létesítendő Vitézi Székház céljaira felajánlási okirattal különböző összegeket ajánlottak fel a Kormányzó Urnák, mint a Vitézek Főkapitányának- A felterjesztett felajánlásokat a Kormányzó Eír elfogadta és az erről szóló okiratokat is a hétfői diszgyülés keretében adják át a felajánlóknak. A hétfői alakuló díszközgyűlésen egyébként nemcsak az összes vitézek, de a nemzet tesasszonyok is megjelennek. Megindult leventéiről szereteicsaíája Ä leventeiIfjúság nemrég mozgalmat indulóit a „szeretet hídjának" megépítésére, l nnék a gyönyörű mozgalomnak, keretében rendezik a leventék a honvédkarácsonyi Icventcifjusági mozgalmát is. Budapesten betlehemei játékot rendeztek a leventék a Magyar Művelődés Házában. A leventeifjuság körében megrendezett pályázat győztesei a műsor közben rádión üzentek fronton harcoló 'hozzátartozóiknak, majd szeretetcsomagokat osztónak ki a sebesült honvédek között. Betlehemes játékuk címe „Levente betlehemisták 1942 ' volt és ebben a játékban az ország minden tájáról a fővárosba érkezett leventék vettek részt. A játék legmeghatóbb jelenetében a leventék nr- denállva imádkoztak hős honvédeink győzelmes hazatéréséért. A nagyhatású betlehemes játék után a leventék küldöttsége felkereste hősi halált halt kormányzóhelyettesünk kis árváját, hogy elvigye számára az egész magyar leventeifjuság mélységes szeretetét és átnyújtsák ajándékukat. A küldöttséget Szabó Gyula országgyűlési képviselő, vitéz Dezséry Endre és Vida Ilona vezették. Velük volt egy 7 éves turkui finn fiúcska, Holmund Holger és egy Erich Nagel nevű dortmundi német fiú. A kiss finn gyermek- édesapja katona, édesanyja lolta. Vitéz Béldy Alajos hozta el a kisgyermeket Finnországból, hogy a háború alatt Budapesten nevelkedjék. A német kisfia is egyike azoknak a német gyermekeknek, kit Magyar- országon látnak vendégül a háborús idők alatt. A küldöttséget a királyi palota kisszalón- jában fogadta a Főméltóságu Asszony. Á kis Horthy Istvánka csillogó szemmel figyelte a leventék betlehemes játékát, amelyet itt az 5 kedvéért újra előadtak az alföldi, fővárosi, felvidéki és erdélyi leventelányok s fiuk. A játék befejezésekor a leventék átadták ajándékai kát a kormányzóhelyettes kis árvájának. Szivük szeretetét, kezük minden ügyességét öntötték abba a pompás kis magyar betlehembe, amelybe kis magyar katonákat állítottak mindazokkal a harci eszközökkel, amelyekkel a mai katona fel van szerelve. A finn gyermek egy kis sit ajándékozott a kis hadiárvának, a német fiúcska pedig kis fából készült játékkutyát nyújtott át ajándékképpen. A Főméltóságu Asszony meghatottan, meleg szavakkal mondott köszönetét az ajándékokért és c serébe minden egyes leventének Horthy Istvánka egy-egy fényképét nyújtotta át. A leventeifjuság lerótta háláját annak a kis hadiárvának, akit épp úgy sújtott a háború, mint az ország legegyszerűbb családjának kisgyermekét. A leventeifjuság megmozdulásának bevezetője volt ez az ünnep. A magyar leventeifjuság most 'minden erejével azon dolgozik, hogy az idei karácsony azoké legyen, akik ezt legjobban megérdemlik: harcoló honvédőinkké és azok hozzátartozóié. Bekopogtattak az ország első palotájába és bekopogtat - nak minden házba és kunyhóba, hogy örömet ■vigyenek oda, ahonnan hiányzik az, aki életéi adta hazájáért, vagy ezt a drága magyar életet kockáztatja a haza és Európa védelmében. A magyar leventék ajándékot visznek a hadiárváknak és a bevonultak gyermekeinek. Magyar játékok ezek: magyar babáié és játék- katonák s igy vívják meg a szeretet csatáját, hogy ezzel is szilárdabbra építsék azt a hidat, mely a belső és külső frontot összeköti. KARÁCSONYFAÜNNEPÉLY A SEBÉSZETI KLINIKÁN. A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinikája folyó hó 2^-án, szerdán délután 5 órakor, a sebészeti klinika tantermében Olikó-utca 3.) a betegek számára karácsonyi ünnepélyt rendez. Műsor: Karácsonyi ének, éneklik a Kedves Nővérek. Köszöntőt mond Repolszky Anna Mária. Énekel Orbán István. Ünnepi vers, szavalja Major Vencel. Mennyből az angyal, éneklik a Kedves Nővérek. Karácsonyi jelenet. Előadják: Angyalok: Práda Mária, Nagy Éva, Ardelean Róza. Fiit: Rátz Etelka. Remény: Balázs Mária. Szeretet: Varga Róza. Boldogság: Horváth Júlia. Öröm: Juhász Mária. Béke: Graubvogel Etelka. Énekel Hidy Franciska operaénekesnő, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. Ünnepi beszédet mond dr. Faragó Ferenc teológiai tanár. Hegedül Budaházi Fehér Miklós hegedűművész, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. Stille nacht . . ., éneklik a Kedves Nővérek. Himnusz. Zongorán kisér dr. Jodál Gábor. Nyiredy és Orbán mSSmSSSSmnün férfiruha üzlete mmmemmmammmm Difiin és baílonbluz raktáron. Wesselényi és Tmiár-u. sarok. (Postával szemben)
