Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-19 / 287. szám

13 í 2 **»•**•* 1*. SÍ.Í.ENZ** KITEKINTÉS VILÁGBA Mmg N*$ZK& *álA MONTHERLANT Hejuy de Montherlant gróf, aUueK Jeígei- kerü-ífebb müvét (A lányok) a közelmúltban jelentették meg magyar nyelven is, különös kiadói ötlettel jelentkezett. Saját müveiből állított össze egy antológiát Hullani törő élet címen s azt mindenekelőtt a francia ifjúságnak ajánlja, Két dolog tűnik elsősorban különösnek ez- /.el a kiadással kapcsolatban. Furcsa, hogy egy iró aki már rég túl van az európaithirüségen, maga állítson össze antológiát saját müveiből. Leiken vidéki széplelkek szoktak csupán ilyen ..gyüjlemén" kjiadákira vitatkozni.. Különös az is, hogy Mcmtherlraat éppen a francia ifjú­ság számára válogatta ki írásaiból azokat a részleteket, amelyeket nevelő hatású aknak gondolt. Sokan kérdeznék, akik ennek az eredeti tehetségnek müveit isméjük, ■ hogy vájjon milyen részletek képezhetik antoló­giája anyagát, amikor eddig a szellemes szerzőt úgy ismerték, mint aki tae-iű nagyon bíbelődik „arfsölcM' ípaoblánájkkal 0 k.ü- ’öncködéeek uttüa pedig írjuk le & nagy meg­lepetést is: Montherlant valóban építő s&eJltmii, astikus és idealista eszmei arculatot tudott kiraj­zolni a válogatott szemelvényekkel. Ez már az iró szellemi gazdaságságát példázza. Akit eddig úgy ismert a szellemi elite, mint a frivolitás, a merész szeli emelk edés, u nő és férfi kapcsolatait a szatírában és könnyedség­ben. megnyilatkoztató „divaton" szerzőt, „fel­fedezteti'' önmagát © az etika talárjában lép ifjú olvasói elé. Nem „vezekel" az ifjúság előtt nagyhangú és hazug előszóban, mint ahogy ezt elvárnák tőle azok, akik erkölcsös­ségüket a processiólkon való ágálással és a déli mise végére való besétáláirsal akarják bizonyítgatni, hanem egy pár keresetlen szóban jelzi, hogy roi volt n célja: olyan. rész1 e.teket adni fiatal olvasói kezébe, ame­lyekben nyoma sincs a mo-n.therlan.ti lirizmus- nak, leírásnak, haiiem csupán etika" van. De hát erkölcsös-e Montliqríant? Erre csak utalással felelhetünk: olvassák el a kétkedők a „Les Oiympiques" vagy a „Le solstice de Juin" című müveit, forgassák a „La reléve du matin" boite©, lelki élefe'jt’ől írott, elmélyült gondolatokat tartalmazó lapjait sí elismerik, hogy Montherlant nem a festeti körrnii féivi- lágiak, az exkluzivitás1 vágyától Jcmzotfc iro­dalmi „dandyk" házi szerzője, hanem ezeken túl a komoly irodalmat szerető olvasóké is. Hogy ■ van müvében valami hányivetiság, a (szellemes ember xaagabiztonsága', a paradoxo­nok utveaz-tőj-éfoen zavartalanul cikázó merész íróból, azért még nam a „romlottak." szóra­koztatója. Ez a sportembernek induló ariszto­krata, aki az első világháborúból! hét sebesü­léssel, a mátaodík világháborúból pedig két sebesüléssel tért visgza az iróasatalho?, a francia összeomlás határára meginduló „ön­revízió'’ utján, jutót)» e! ez énitő szándékú antológia gondolatához és eddig ismert, de nem jellegzetes szellemi arcéiét mutatja olva­sóinak. Sok szép gondolatot találunk e gyűj­teményben -Egy uj Montherlant-t. Nem a nők ellenségét, a boldogság, szellemes és sok­szor cinikus krónikását, hanem a mélyen gondolkodó embert, az uj franciát, aki nem elégszik meg a felületek csillogó es szellemes­nek tűnő játékával, hanem befelé néz s mert fajának legszebb ismérveit!. találja ott, ma­radandó lelki kincset! hoz ©!c>, amelyet szeré­nyen hazája ifjúságának, nyújt át. igazi iró a nemxet válságos óráiban adja legféltettebb Kincseit faji közösségének. Ez történt a Montherlant főseiében most. Nem szaladt Geníbe, vagy Amerikába, hogy ki­várja a* „régi világ" íeUragyogását, hanem vállalta a francia élet éjszakába hullását,, hogy majd kitartó társaival együtt szellemi gazdaságuk fényéivé! elhozza a vesztett világosságit, amely ellen még a megszállók is segédkezet akarnak nyújtani. NÜRNBERGI gZÖGBSDRőTOK Mögött Ezzel a címmel jelent meg Guy l)es~ chavmemük a nürnbergi fogolytáborban vuH naplója. A ne i>éf nem is kellett vol­na megemlítenünk, mert jelen esetben nem egy író szólók meg « hadifogság rná- Kányában, hanem egy francia, jobban mondv(t: az ember. Keresetlen, őszinte és sokszor már u naturalizmust is megszé­gyenítő szabádszájuSággal meséli el ü francia hadifogoly, hogy milyen i'Olt élete Ib'lQ nyarától 1941 tavaszáig egy nürn­bergi had i fogai Ifi óborban. Kuncz ' Aladár felejthetetlen naplójának hangulatát id ér­zi o: a könyv is a maga sivár, ideggyötru, vigasztalan életről m,(t$(Aö lapjaivál. Meg" rendítő módon Írja te a szerző, hogy á szabad, polgári életben semndbévett kis j' ienségek, apró szokások, a mindennapi 'Irt sallangjai milyen megváltozott elbi~ né ás és értékelés áléi kerülnek egy hadi­fogoly (de(formájúit :n. Mekkora jelentő" sefíii lesz tíz a kis dobozka cukor, ámít hosszú postai huzavona után h barakk c mijében lő asztmák az őrök. GgSnyS­iái vallomást kapunk a könyvben a szülő­földről, egy otthonról kapott álma kép­zet társítása hot ásóra. Vallomás es ú könyv a hadifoglyok leikében lejátszódó lelki át- alakulásról. Szól itt a francia hadifogoly az otthonmaradottakhoz és a fogolysors- sugallta tisztább és emberibb haza szendé­iét legszebb vallomásál adja. Emberi és mai. Azoknak kell elsősorban eloivasniok I)cselen mesnák könyvét, akik minden komolyabb ok nélkül, sokszor affektálás- ból is boldogtalanságról beszélnek. E könyv tükrében sóját boldogságuk derűs s’-inéit azonnal felfedeznék á szerző é$ társainál: vigaszt alánul sivár és lehangoló boldogtalanságának feketesége melleti... Sa&CHBNYI KELETEN A Szécheayi-mű magyar szövegkiadásának leüjessététöiet szolgaiia a 1-Tank.tia-társuiáí, amikor k'álnoky Hugó dr. közreműködésével kiadta gr. Széchenyi látván és gr. Waldsteiu János 1830-ban tett aldunai éü keleti utazásáról főleg Megennyelven írott naplót- E naplónak egyes részletei ugyan megjelentek már Vi­sz óta Gyula közreműködésével 1934-bcu, de az akkor közölt szöveg nem volt teljes, A most kiadott naplók, hiteles és teljes szöveggel a reformkor szak egyik nagyfon- frosságu megvalósításénak, az Alduna szabá­lyozásnak előzményeihez szolgáltainak becses adatokat s ugyanakkor újabb «».inekkel é* vonáaokV»! Iwrk taJ jesel'bé Széchenyi lélekxajzát, kiegészítik a ggnúóikodáztáról ©ddlj* megíl Japitotákat és becses kartörténeti adalékok­kal! gazdagítják, az 1830-as évek Batkiuujáfól való ismereteinket. Ma, amikor a Dunának európai fontosságát léptea-nyomon hangoztatják, nem érdektelen tudomást szerettünk a „vén HKter''-rőt Szé­chenyi naplójegyzetei alapján. Hu arra gon­dolunk, hogy az. Alduoát evezős gályán be­utazó Szécheenvi volt az első olyan viziuUrzás bőse, aki Pesttől Konstantlnápolyig megsza­kítás nélkül ment, látjuk azt a szédületes fej­lődést, amelyet a dunai hajózás alig 110 év alatt, megtett. A Duna szabályozásának gon­dolata egyébként nem Széchenyitől ered. O csak a megvalósító terepével gazdagíthatja alkotásokban amúgy Is bővelkedő életművét. Már Mária Terézia uralkodása alatt foglal­koztak a gondolattal. Később, 11. József csá­szár ht foglalkozott a Puua-szabáiyozás ter­vével és 1795-bou már meg is alakult az első magyar hajózási társaság, majd 1820-1<en a s.a.m’.&üária linegbizta m (térképezett Duna sza­kaszok szabályozást munkálataival Vásárhelyi Pál mérnököt, aki Szécueayi első szakemberét * első dunai ulitársát, a „haszontalannak bi­zonyult" Beszédes mérnököt, helyettesítette. Első pULanftsm aaaljcasáak ftftnik a mai olvasó szemében egy olyan napló, amely egv négy hónapos at aprólékos leírását tartaimaz- za, de ahogy jobban elmélyedünk a könyvbe, megfog Széchenyi közvetlenség©, csapon gó is őszinte elgondolása, üuna-n/eretete, amiért Metternich gúnyosan mondta róla, hogy' „Széchenyi azt hiszi, hogy ő találta fél a Dunát". A teljes nuplókiadásnak érdekességét növeli az. is, hogy vele együtt közük S/i- ctenyi utltársának, gr. Waldsteiu Jánosnak is á naplóját s igy ugyanarról az utazásról két ember vallomását kapjuk. Nem korszerű ol­vasmányok, nem is „érdekfeszitőek" a napló- jegyzetek, de Széchenyi gondolkodását, lel­két idézik s ezért időszerűek, mr?rt Széchenyi ma is a legidőszerűbb! magyar. ff város vezetői megiá fogatták Kolozs­vár fcdzeflészsőfl&asf intézményeit KOLOZSVÁR, w december 19. I11- ozédy-Joksíman Ödön dr., Kalozsine- gye és Kolozsvár főispánja és Keledy Tibor dr., Kolozsvár polgármestere» Sólyom Sándor dr. m, kit* íisztifőor- vas kalauzolásával és a városi saj­tó el őadó kíséretében megtekintette a Zöld keresztes Egészség védelmi-Szolgálat intézményeit. A város ve­zetői behatóan vizsgálták Mail az alig másfél éve működő Zőidikeresz- tes Egészségvédelmi Szolgálat in­tézményeit, amelyeket, Sólyom (Sán­dor dr. tiszti főorvos szaktudásával es az "ügy iránt érzett lelkesedésével úgyszólván a semmiből teremtett •meg. 1941. évben a város öt kerületéiben 5 .Zöldkeresztes Tanácsadót létesí­tettek és pedig az I. kerti let ben Bo- lyai-iiíca 1. szám alatt, a 11 kerület- l>en Györgyfalvi-ut 75. szám alatt, a MI. kerületben Honvéd-utca 31. sz. alatt, a ÍV. kerületben G-ytiíagyár- utca 18. szám alatt és az V. kerület­ben Trefort-utca 7. szám alatt, ahol a, bét különböző napjain csecsemők, kisgyermekek és terhes, anyák ré­■■aaaMHHHHHHH Jímét a» UméuUcH Honvéd éde&an^áüósz 'Ă napokban egy tiriosszony, dián eh fia a harctéren küzd, ezt kérdezte valakitől az utcán: — Ügy tele van a. szivem l&serüséggeh mióta szegény kis fiám elment3 nem, is tu­dora, mit csináljak, mit írjak neki * frontra? ^ Ezek á szárak megütötték a füdémet., J úgy éreztem, hogy abban á pillanatban válaszolnom kellene. De alckor, olt uz üt­em, ismeretlenül nem, lehetett. Így héti ezúton vá1 ászotok ax Anyának, dirinek fid, és mindenkinek, akinek' hozzátartozója « messzi orosz hómezőkön, vágy bárhol a fronton küzd és nem tudnák talán, hogy mit is írjanak nekik odúki. Megértjük Asszonyom, hogy nehéz n Szive és tele van keserűséggel. Hiszen Ipirácsony jön. á Szeretet ünnepe. és nem lehet együtt azzal, akit szerei, tiki az egy ellene, min­dene, a szeme fénye, űz élete. A: ilyesmi meg főj (fi* valamit az emberben, jól tud- juh. De ezt a fájdalmm nem szabid kö­zölnünk ázzál, akit szeretünk és tőlünk távol van. Nem, szobád az ő szivét is meg­töltenünk keserűséggel, s nem s'abad ne­ki bánatot és szomorúságot okoznunk ez- zctl sem. hogy panaszkodjunk. u háboru- okostá szükségszerű gazdasági megszorí­tások miatt. Hiszen őnekik, ükih cdakünt halált megvető bátorsággal küzdenek azért, hogy megvédjék az otthonukat, a hozzá- fártczóikfá o háború csapásaitól — őne­kik cdakünt. minden kis idegszálukra szükségük van. És szükségük van a tu­datra, hogy gondolnál: rájuk, hogy szere­tik őket, • hogy féltő gyöngédséggel hisé- Gk minden léptükéí , ,. szükségük van o bizonyosságra, hogy odahaza nincs sem­mi báj, hogy egészséges a kis család. ■. a gyermek szorgalmasán lami’, s már ki­kapta a karácsonyi vakációt. hoey az cdeşanyă szivének minden doldmmisa őérte dobog, s a feleség r* mátka hűséggel várják háza .,, i Minderre a tudatra, erre a lázong osság­ra bizony nctgyon-ndgyon szükségül: van őnekik odnhiint. De nincs sxülcségüh pa­naszra, ami csali elkeseríti, lehangolja, szomorúvá teszi, le’őrt tesüleg-lefkileg, feldúlja egész idegzetüket és belehajszolja n kétségbeesésbe. Akárháija-e vá'aki is ezt? Hát igy szeretjük őket? Szükségük van odakünt a hazulról érkező levelekre, mert azok viszik a napsugarat, a melegsé­get, á mosolyt, s ha az otthoni levelek el­maradnának. bizony megfájdulna a S&V a katonazubbony alatt. De a panaszos le­velek még énnél is rosszabbak: megmér- gezik a lelket. Az a borzalmas színjáték, ami rna a viUígott düh életre-halába megy. És lélek nélküli. Á lelkei tizoh a kis leve­lek viszik, amelyek hazulról â frontra ér­keznek. -bs otthon lelkét kell érezniük ezekből a levelekből a messze idegenben küzdő haton óinknak ■ Az otthon leikét, amely jóságosán simogat, melegít, vigasz­tal, felemel és mosolyt fakaszt az elkomo­rult áfcoJrra. Hogy mit is írjunk Htokban Ti levelek­ben? istenem... ánnyi mindenről lehet írni.' Az Igaz érzéseknek, a szeretetnek olyan gáz dog és végtelen a szótára és mindenki számára nyitva von. Nem ki H egyebet tenni, csák minél többet lapoz­gatni abban a szótárban, s meglátja vísz- ssonyom, milyen könnyen. minden kérde­zés, minden dl Hálás nélkül elkészül, s már mehet is a kedves, vigasztaló, mo­solyt fakasztó levői a távoli harcterekre, a féltő szeretettel kisért fiához és á többi, annyi svk drága fiúhoz, akikkel — hó még nélui nehéz és hasért) is a sziláink — ki tudja, Iöi ő karácsonykor (alán nuír együtt leszünk békéü'n és bohlogsé-bnn G HE Dl NA II AURÉL l a í:r~ 'I&* OafWT szes,ülnék orvosi vizsgálatban és a, rászoruló szegény gondozottak in­gyen cukor-, tápszer- és gyógyszer­segélyt kapnak. 1942 április 1-én Sólyom Sándor xlr. tiszti főorvos megszervezte, szin­tén. a Zöld kereszt es Egészségvédel­mi Szolgálat keretében, a Trefort-u. 7. szám alatti helyiségben a házas­ság előtti orvosi tanácsadót. A ta­nácsadó a mai napig, tehát alig há­romnegyed év alatt, 13-45 házasulan­dót vizsgált meg. Dr. 1 nezédy-Joksman Ödön főis­pán és Keledy Tibor dr. polgármes­ter sorban végig látogatták a Zöld- keresztes intézményeket s ezeken a. helyeken mindenütt példás tisztasá­got és rendet találtait. Megállapítot­ták azt, hogy ezek az intézmények kifogástalanul vannak felszerelve és a Z okikereszt es nővérek odaadó an teljesítik kötelességüket. A György- faiivi-uti tanácsadót, most bővítették ki és hatalmas kertjét is megfelelő­en hasznositani fogják. Xagy elisme­rés illeti a főorvost a Trefort-utca 7. szám alatt létesített iskola-fogászat­ért, ahol a jövő év január 1-én kez­dődően megkezdik az iskolás gyer­mekek fogápolását. A város vezetői nagy megelégdés- sel látták, hogy a járványkórházban milyen gondos ellátásban részesül­nek a betegek- Ezidöszerint S3 bete­ge van a járványkórháznak. Meglá­togatták a Honvéd-utcai tanácsadó mellett működő iskola orvosi vizs­gáló állomást, a tüdő- és nemibeteg- gondozót, a tüdőbeteg-gyógyintéze­tet, amely a volt Vörös Kereszt Kór­házban. van elhelyezve, majd az anya- és csecsemővédő intézetet. Föl ismerésüket fejezték ki az egyes intézmények vezetőinek és mind­azoknak, akik ott szolgálatot teljesí­tenek. A főispán részletesen érdek­lődött minden intézmény látogatott­sága. iránt és átvizsgálta az intéze­tek könyveit. További támogatásu­kat helyezték kilátásba Sólyom Sán­dor dr. tiszíj főorvosnak, hagy mód­jában álljon a követelményeknek megfelelően a város intézményeit továbbfejleszteni. HAZAÁRI kASl.HT ÉS KÉMKEDÉS ÉRT KIN ÉKÉ/TEK K PROTEKTOR \ T<V( ÁLLAMPOLGÁRT. Prágából j.­kínok: \ jukkái német néphiró-ác haza­árulás es kémkedés miatt halálra ítélt <c> Protektorat nő á kun polgárt. \/ Ítéleteket végrehajt niták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents