Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-19 / 287. szám

M naj iíoi me íiil r,ój I« JÖ2 im íii gbl afn T3 13 ov »M im ikv iíb 331 33 32 1912 december 19. PARAJOl INOZE LAJOS ELLENZÉK más 3 _ KERESZTÜL-KASUL A SZÉKELYFÖLDÖN Marós! > IV. Siirii, tejfehér köd csordultig töl­ti ki az Olt völgyet. A tusná­di szoroson át úgy futot­tunk belé, mint buvárhajó a tenger vizébe s amikor gépkocsink a kanya­rokat gyorsan véve. emelkedik a Maros lor- rásvideke felé, a sürü csíki köd egyre ritkul, amig végül egészen föléje kerülünk s ügy tekintünk le rá, mint a mélyen csillogó tó tükrére, amelyről a tűző napsugarak vakí­tóan szóródnak szerte. A Székelyföld «-gyík legszebb táján vagyunk. Széleshátu magaslat tapad féloldalt a Nagyliagyniás lejtőihez.. A sötétzöld fenyőkön olyan puhán áll X hó* mintha angyalok szórták volna lazán a ka­rácsonyfákra. A zúzmara csodálatosan felvi­rágozta a lombtalan, csupasz ágú fákat. A legszebb téli tájból itt is, ott is villalakások, menedékházak kandikálnak elő. Marosfőn va­gyunk, a legjobb levegőjű csiki üdülőtelepen. Elsőrendű müut szalad keresztül rajta, gyors­vonat robog át állomásán, mégis kevesebben látogatják, mint amennyi vendéget megérde­melne, s mint amennyi magyar ember iga­zán rászolgál ebben a küzdelmes magyar életben arra, hogy néhány felfrissítő napot itt töltsön. Marosfő megbolygatja ismét a erdélyi fürdők és üdülőhelyek nehéz kérdé­sét. Amennyi gyógyvíz, mesés táj, természeti ritkaság van a Székelyföldön, más körül­mények között, svájci módon szervezett vendéglátó ipar révén egy széles társadalmi rétegnek adhatna kielégítő darab kenyeret. Csakhogy addig még nagy munka vár itt va­lakikre. Nem elég biztatni a amgyart az üdü­lésre, nem elég kényelmesebb szállásviszonyok- kal csalogatni. Az egész gondolkodást át kell alakítani. Tudatosítani kell a magyar dolgozó- társadalomban, hogy a munkája után élő ember­nek kötelessége saját munkaerejének fokozása. Eía kíméletesen bánunk a gépekkel, gondjaink­ra bízott felszereléssel, legyünk kíméletesek önmagunk iránt is annyira, amennyire a mun­kánk társadalmi és gazdasági jelentősége meg­érdemli. Ismerjük meg és szeressük tájainkat, a ma­gyar földet minden szépségével. A mienk az egészen, nekünk van rendelve. Arra való, hogy ernelkedettebb gondolkozásnak le­gyünk abban a környezetben. Látogassuk télen is, nyáron is. amikor szükségünk van egy nagyobb lélekzet­vételre. Eddig pontosan a fordítottja történt: in­gyenélők, másokon élősködők, * társadalom i éréi dőzsöltek ezeken %z üdülőhelyeken. Ezután a dolgozó magyar ember menjen oda, sajátítsa ki magának, alakítsa át Ízlése szerint, tegye családiasaiba, ne legyenek ezek a helyek pénzkopasztó üzemek, hanem egy észszerű munkarendre átáilitott magyar társadalom szükségleteinek kielégítői. A borzonti és laposnyai ha- GvCycsvé- talmas székely fenyvesek * elvándorlása után a gyer­szenfimiklós gyói medence súlypontját képező székely városka egy pillanatig tanácstalanul nézett szerteszét: mer­re fogjon. Mindenáron fejlődni akart, hogy elsőségét megtarthassa. Erdélyben ugyanis ép­pen a Gyergyó-medence dicsekedhetik a legna­gyobb emberi településekkel: itt a nagyközség lcgiöbb esetben tízezer székely lelket jelent, Ditró, Szárhegy, Remete, Gyergyóalfalu köz­ismert arról, hogy a hossza hat-nyolc kilomé­ter, szélessége ugyanannyi. Gyergyószentmilc- lósnak, a faiparával hirtelen fejlődésnek in­dult székely kereskedővárosnak komoly gondot okozott a verseny. A kis város azonban két kézzel nyúlt az élet után. Iskolakérdésének rendezése, után megszervezte a Gyilkos-tó és a Békás-szoros idegenforgalmát, megteremtette az erdélyi téli sport egyik központját. Gyergyószentmüdós örömmel és megnyug­vással vette tudomásul, hogy Csík vármegye törvényhatósági bizottsága egyhangúlag László Ignác gyergyószentmiklósi föesperes-plebánost választotta meg egyik felsőházi tagjául. Csik vármegye magyarsága a derekas munka jutal­ma mellett a legnagyobb bizalom jelét .látja ebben a választásban. A csiki magyarság nem juta­lomnak tekinti a magyar országgyűlési mun­kában való részesedést, hanem bizalmi fel­adatnak, nehéz küldetésnek, Amikor László Ignác tagja lett a felsőhaZnak, a gyergyószentmiklósi újság megírta: „mit v.sy íi székely szentkirályi földműves szülők gyermeke a magyár törvényhozás házaim utra- vdlóul. A székelység azt látja benne, mint Márton Áronban, a kemény püspökben: egy hu fiát, aki alaposan ismeri a székely nép minden buját-baját, minden vágyát, minden intézményét, s aki mindenütt síkra száll a székely ügyek gáncsoló! ellen. . Soha nem tudja az ember, mi floarávóa haszna lehet egy szerencsét- * lenségből. Gépkocsink vezetője ItÓdOS a csillogó hótakarótól hóvak­ságot kapott s ennek követ­keztében egyik kanyarban simán bevezette kocsinkat a .kétméteres mélységű árokba. EiédmétiV: rugólaptörés, csapágvzuzódás, tengelygörbülés, talán egy kis ijedtség is, meg egy félnapi várakozás, amig a hamarjá­ban előkeritett bivaly előfogat kihúzta vesz­teglő kocsinkat. Magamnak külön még egy más eredményem is volt. Bementem egy házba melegedés ürügyével. Onnan át a másikba, harmadikba, többe is. Gyergyóhódos ugyanis érdekes kis telepü­lés. A keletről folyó beszivárgással és az ■ irányított telepítéssel a székely élettér pe- > remére került moldvai románság ebben a faluban is érdekesen keveredett el a szé- kelyscggel. A férfiak viselete már teljesen székelyes, csupán a nők őrizték meg az elül-hátul viselt kötényt. A románságnak többnyire magyar neve van, amit a székelyek adtak nekik. Pél­dául egy Molnár nevű gazda házába megyünk. Apró gyermekek kukoricát fejtenek a tüzelő mellett. Az erős kékre meszelt falakon körös-körül ■ székely' virágd isszél 'el látott ..edények van­nak felaggdtva. Az ágy felett, ahova a román a széntképéket szokta helyezni, csa­ládi vonatkozás-^ fényképek felett magyar neniZ.étiszmii kehiben a roméi- iősdgu Kormáfiyyri.JJr és a tŐrnéUóságn Asszony képe, • Érdeklődéssel nézőin,. hiszen a megszállás alatt egyetlen magyar. ember sem telte ki szobájában a román uralkodócsalád tagjainak kepét, legfeljebb az üzletekben, ahol viszont kötelező volt. Állatni állása lehet, vagy nyug­díjas — gondolom. Rövidesen megtudom, hogy tévedtem. Egyszerű földműves ember. Más román gazdák házában is ezt látta. Sőt a legtöbb helyen még más magyar köz­életi. nagyságok képe is látható becsben áll; egyik helyen Kossuth Lajos, másik helyen Deák Ferenc, I’etőji közműiért haldokló- jelenete, sőt Széchenyi István is, bizonyosan valamelyik folyóiratból kivágva. Hosszasan elbeszélgetek velük. Izgalmasan érdekes lelki berendezésnek. Kifogástalanul beszélnek magyarul, romínul maguk bevallása szerint is csak gyengén, akadozva, mégis a tudatukban románok, mint ahogy Moldva és Havasalföld magyarjai még akkor is magyar tudattal élnek, ha mindössze csak a Vallásuk különbözteti meg őket a környezetüktől. Egyik családnál, ahol a magyar államférfiak képei a román gazda honvédegyenruhás, világ­háborús katonakori fényképeivel vannak kö­rülkerítve, megkérdezem a gazdát: tutija-e kiket ábrázolnak a képek. A gazda értelmesen el mutogatta valamennyit, de hogy ki mit tett, nem tudta megmondani. — Nem tudom mind — mondta szinte szabadkozva —, de annyit tudok, hogy an­nak a földnek boldogságáért dolgoztak, ame­lyen mi is születtünk. Itt születtünk, itt aka­runk élni. S aki jót tesz a földdel, an­nak hálával tartozunk. A gyergyóhódösi román gazda úgy beszélt, mintha engem, vagy úti társai mat meg kellett volna győznie valamiről, amit o már rég tu­dott és ma is rendületlenül hisz. Idegen tu­data ellenére is megérezte, hogy az állami közösség, minden állami közösség, amelynek van létjoga, minden becsületes fiának boldo­gulásáért dolgozik; az állam arra való, hogy polgárai együttesen és külön-külön " békésen, munkásán, gyarapodva éljenek és közös erő­vel minden veszedelmet elhárítsanak a fejük fölül.. Radvánszky Albert bárót választotta korona­őrré az országgyűlés BUDAPEST, december 19. A fíeisőház és a képviselőház pénteken délelőtt 10 órakor együttes ülésén megválasztottá a szeptemberben elhunyt Teleki Tibor jgóf koronaőr utódját. A kormányzó a koronaőr! méltóságra első helyen Radvánszky Albert bárót, a felsőház alednökét, második helyen Beth­len György grófot, harmadik helyen Sze- chénvi Viktor grófot, negyedik begyen pe­dig Putnofri Móricot ajánlotta. Az országgyűlés közfelkiáltássá! Rdd- vánssky Albert bárót választottá meg. Az uj koronaőr az ülésen elmondotta a hiva­tali esküt. Az eskütételen megjelent a kormányzó is, akit az országgyűlés kitö­rő »lelkesedéssel1 fogadott és szűnni nem akaró ünnepléssel fejezte ki iránta hó­dolatát. Az országgyűlés tagjai ezután felvonul­tak a királyi várpalotába, ahol a már­ványteremben a kormányzó beiktatta méltóságába Radvánszky Albert bárói. Előhozták a páncéükararából a Szent Ko­ronát ős a felségjelvényeket tartalmazó ládát. Az uj koronaőr meggyőződött a zá­ron lévő pecsét sértetlenségéről majd mtí- ga is lepecsételte a zárat, utána pedig átvette a miniszterelnöktől a láda egyik kuJcspárját. Az egybegyűltek szűnni nem akaró lel­kes ünneplésben fejezték ki hódolatukat a Főméltóságu Kormányzó Ur iránt. Ez­után a kormányzó elhagyta a termet és visszavonult lakosztályába, A Szent Ko­ronát magábafoglaló szekrényt a minisz­terelnök, a két koronaőr és Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi állam­titkár vezetésével visszavitték őrzési he* yere. Elhalasztották az Bihari estiét A Magyar Újságírók: Egyesülete Érdélyrészi Tagozatának december 21-éré, hétfőre tervezett „Bihari est­re“ váratlanul közbejött akadályoz­tatások miatt későbbi időpontra ha­lasztódik. Hlatky Endre, Nagyvárad város főispánja, a miniszterelnök­ség sajtóosztályának volt vezetője — aki készséggel vállalta az ünnepi megnyitó elmondását —• ugyanis megbetegedett. Ugyanakkor Balaton- f öld várról levelet irt az egyesület­nek Gulácsy Irén, a kiváló Írónő, amelyben tudatja, hogy gyengéiké­Nyiredy és Orbán bSmShS férfiruha üzlete —------■mnrnir Diftin és ba Jonbluz raktáron. Wesselényi és Timár-u. sitrok* (Postával szemben) dése miatt a legnagyobb sajnálatára 21-én nem vehet részt a tervezett „Bihari esten“. Gulácsy Irén és Hlatky Endre akadályoztatása miatt a kolozsvári újságírók jellegzetesen táji vonatkozású negyedik előadó­estje nem lenne teljes és ezért a ve­zetőség úgy határozott, hogy a „Bi­hari estet“ — tekintettel arra, hogy mind Hlatky Endre főispán, mind Gulácsy Irén biztosították az egye­sületet, hogy felgyógyulásük után a legnagyobb készséggel vesznek részt azon — később közlendő időpont­ban, előreláthatólag a karácsonyi ün­nepek után rendezi meg a kolozsvá­ri Vármegyeház dísztermében. Az egyesület felhívja a közönsé­get, hogy azok, akik jegyüket elővé­telben megvették, a jegy visszavál­tása, végett jelentkezzenek a MTI irodájában, Kossuth Lajos-utca 3-0. szám alatt. A pártoló tagok részére kiküldött jegyek érvényesek marad­nak a később megtartandó „Bihari estre“, W »I Ti \ IV) f S II IHsgváíaszíotta felsőházi íaglait Háromszék gármezss Ss SEPSISZENTGYÖRGY, december 19., Tudósítónk jelenti: Háromszék várme­gye törvényhatósági bizottsága most meg­tartott rendkívüli közgyűlésén két felső- Házi tagot és két póttagot választott. Felsőházi tagul S~ént-Ivúnyi Gábor dr.-t és Sóra Istvánt választották meg. Pótta­gok Lettek Tőkés József és Újlaki János. Az üj felsőházi tagokat vitéz Barabás 'Andor dr., a vármegye alispánja köszón- tötle. A megválasztott uj felsőházi ta* pok nevében S^ent-Iványi Gábor dr. mon­dott köszönetét. Ezután a különböző bi­zottságok tagjait választották meg. Majd a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a vármegyei tisztviselőknek és egyéb a'kd- mazottaknak »egyhavi törzsfizetésük nk és egyhavi esa-átli pótlékuknak megU-e- lő karácsonyi segélyt Utaljanak ki. A kis­tisztviselők másfélhavi törzsfizelést és kéthónapi családi pótlékot kapjanak ka­rácsonyi segélyül. BUDAPESTRE UTAZÓK j FIGYELMÉBE BUDAPEST, december 19. (MOŢ.) A karácsony és újév között, a decem­ber 22-'tői január 2-ig terjedő ünnepi forgalom szabályozásával kapcsola­tosan a 'MÁV figyelmezteti a vidék­ről érkező, a Budapesten átutazó utasokat, hogy vonathasználati je­gyeket a továbbutazáshoz a Buda­pest Keleti-, Nyugati-, vagy Déli­pályaudvaron kötelesek megszerez­ni. A vidékről budapesti tartózko­dásra érkező utasoknak ugyancsak ajánlja, hogy a visszautazáshoz a vonathasználati jegyeket lehetőleg már a megérkezéskor megszerezzék. FÉNYKÉPALBUMOK minden ár­ban és minőségben (papir, vászon, bőrkötésben) az „Ellenzék“ köny­vesboltban kaphatók. Kolozsvár, Má­tyás király-tér 9. MŰSZÁKI, tüzoltóWszerelési, és elektrotechni­kai szükségletét beszerezhe ti: Dr. Szentkirályinál, Mátyás-utca 5. sz. Telefon 32—41.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents