Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-18 / 286. szám

1142 tUcttn&et if: PARAJDI INGZE LAJOS s KERESZTÜL-KASUL A SZÉKELYFÖLDÖN Bp- \ Dp. VékásJázsef főorvos és Mye Jenő nyug. alispán Szoinokdabaka megye felsőházi tagjai Udvarhely megyében Szakáts Zolt áa {ö dbr tokos'. és Pál Dénes unitárius esperest választották le sőházi tagokká ni. í\ katolikus székelység szent va- Cssk» rosa, Parányi az egész- Milndösz- SO mivé sze a csodatevő Maria-szobor ■ kegytemploma, az ezüstsipu híres orgona, a hívők serege Által minden búcsú, al­kalmával térden megmászott Kálvária-hegy és a székelység jótevői között első helyen álló széni Ferenc-rendi szerzetesek rend háza je­lentősebb benne. De a székelység történelmé­vel összenőtt kegyhely rendkívüli tiszteletet szerzett ennek a falunak. Csiksorrtiyó most egy másik intézményével hívta fel niagara az ország figyelmét. A KÁLÓT-mozgalom mintaszerű székely népfőiskolát szervezett, a székely ifjak szel­lemi és mesterségbeli nevelése végett. Hogy az iskola külsőségében is méltóképpen kifejezze jelentőségét, Kós Károly épitett haj­lékot neki. A hármas tagoltságu épület a szé­kely építőművészet vonalaiból és megoldásai­ból keletkezett. Alul ablakmagasságig kő, azon felül csupaszon hagyott fenyőfa. A Magyar Ferenc igazgató vezetése alatt álló székely népfőiskola tanrendjében kettős tagoltságu: a székely népi művészet, különö­sen pedig a fafaragás, a ceruza és véső mű­vészi kezelése játssza a főszerepet. Az iskola szellemi vezetése Mátéffy Győző tanár fel­adata; a székelység szellemi kincseinek fel­frissítése keretében székely népdalokra és népballadákra, székely népi zenére, népi tánc­ra, a népi beszéd tömör kifejezéseinek értéke­lésére helyezi a hangsúlyt. Amellett a gyer­mekek általános műveltséget szereznek, hogy művészi hajlamaikkal ne kallódhassanak el, hanem bírják megharcolni a harcot minden tá­madással szemben, a.székelység valódi javaiért. A népfőiskola gyakorlati, úgyszólván művé­szi oldalát Szervátiusz Jenő kolozsvári szob­rászművész hajtja végre. Csak hónapok óta dolgozik a székely gyermekekkel, de már ez­alatt a rövid idő alatt is tiszteletet paran­csoló eredményeket ért el. Tanítványai ugyanis resztvettek az európai ■ ifjúság nagy versenyében, alkotásaikat ki- állítottak Weimarban, Firenzében, hogy nég egyszer megmutassák a világnak,- a ma­gyar ifjú még egyenlőtlen körülmények kö­zepette is képes sikeresen felvenni a ver­senyt bárkivel a világon. A csiksomlyói székely népfőiskola iparművé­sz; kivitelben készített gyakorláti hasznú tár­gyai: a remek metszésű, faragásu s festésű szé­kely kapu, az utszéli kereszt és valamennyi 'más kiállított tárgy méltó elismerést szerzett a magyar népi diszitőmüvészetnek. Á székely fiuk, akik hajlamot éreznek ma­gukban, akik úgy érzik, hogy ők valami vei többek másnál, jelentkeznek a csiksomlyói szé­kely népfőiskolán. Rövid próbaidő alatt meg­állapítják: érdemes-e foglalkozni velük. Meg­tanítják rajzolni, tervezni, magyar vonalakat és díszeket alkalmazni, összehangolni, azután faragni, metszeni, festeni, agyagban munkál­ni, Ízlésesén dolgozná. Gazdasági eszközök, szobaberendezési tárgyak, közhasználati szer­számok, sorakoznak, félig készen, a tantermek­ben. Egyelőre, mivel az iskolaépület még nem készült teljesen el, a beosztás nem tökéletes, a bennlakas is tágabb lesz. A székely fiuk al­kotó készsége azonban túltett ezeken a nehéz­ségeken. Díszes faragásu asztalok, lovas székely vi­tézeket ábrázoló facsillárok, tálcák, tükör- ioglalatok, ivoedények, állatfejes botok, irat- nyomók, könyvszoritók halmozódnak egy- vasra szorgos székely gyermekek munkája után. i Az iskolát nem vitték városba, hogy ne kelljen városba küldeni a székely gyermeket se. Tanuljon otthon, falusi környezetben, de ott aztán tanuljon meg mindent, amire neki életpályáján szüksége lehet. Visszatartani a faluban az értékes embere- kef, hogy ne kallódjanak el az aszfalton, mielőtt zsenge tehetsegükkel megteremthet­ték volna a maguk létalapját. Teremtsenek majd a faluban, a faluéból, a falunak, hogy a magyar falusi élet ne szintelenedjék ci, ne merítsen előnyt polgári mintákból. A csiksomlyói székely népfőiskola szellemileg is rendezett alapú üzemfegyelme megnyugtat­ja a látogatót, aki a magyar jövőért aggódva keresi fel azokat a parányi kis telepeket, munkahelyeket, ahol a szebb nygyár élet ké­szül, valamennyiünk számára, Háromszék központja sem S@pSÍ* yok szerencsésebb á Bel­M vedere-palotában, mini a szenitforgf Székelyföld o többi városa, , Egészen a tőszomszédságár oan meghúzott országhatár egy évszázadokon . keresztül kialakult gazdasági egységet szeli ketté. A Barcaság és a három széki róná egy­mást kölcsönösen kiegészítő tájegységé más- más országba került. Hogy egyébről említést' se tegyünk, például a bodfalusi nagy cukor­gyár nyersanyagbeszerző tere felszabadult, ez­zel szemben a sepsiszentgyörgyi, dohánygyár és a barcasági dohánytermesztők között de­markációs vonal állít tilalmat. : Sepsiszentgyörgy mindenképpen sajátos tors­ra jutott: egy déx felé nyilott síkságnak gazda­sági és szellemi végvára, egy szervezkedésbe kezdett terület irányitó góca lett. A három ősi székely székből egyesült vármegye szék­városa azonban komolyan vette vezetőszerepét, hozzáfo­gott, hogy rendszeres munkával életet tc- f " remisen a körülmények folytán elzárt egy­ségben. A Székely Nemzeti Muzeúm és a Székely Mikó-kollégium városa fel is készült erre a fontos küldetésre. Kicsiny volta ellenére is a hagyományok városának nevezhetnék: a mult kötelező ereje talán sehol sem érzik annyira a Székelyföldön, mint itt, Háromszék földjén, ahova az 1948—49-es magyar szabadságharc idején sem lépett ellenség, amíg Gábor Áron, őrnagy, székely ágyuöntő ágyúi bömböltek. Most, amikor a felszabadult magyar föl­dön emlékművekkel fejezik ki tiszteletüket nagyjaink iránt, két város vetélkedik abban, hogy méltó em­lékművet állítson a székely ágyuönlönek. A mozgalom Kézdivásárhelvről, az ágyuöntő székely hő sszülővároskájából indult ki, de a nagyobb testvér, Sepsiszentgyörgy, rövid idő alatt negyven­ezer pengőt gyűjtött össze egy Gabor Áron­szoborra. Ám Kézdivásárhely sem tűrhette el ezt a Mellőzést; néhány módosabb pol- 1 gára összefogott hát és félzsebből kitette a szükséges összeget. így aztán a két versengő székely városnak nagyjából ugyanazon időben lesz Gábor Áron­szobra. Körösi Csői pa Sándor, a csodált Ázsia-ku­tató székely tudós is közelebb van Sepsiszent györgyböz, mint az ország bármely városához, kivéve a még mindig tulmaradt Nag/enyedett, ahol a székely fiú felkészült szent kötelessé­gének önkéntes teljesítésére. Ez a város úgy ünnepelte Csorna Sándort, ahogy magyarok között a családtagot szo­kás: kevés zajjal, bensőséges örömmel, sok komolysággal, inkább arra törekedve, hogy az ünnepelt példás életéből valami tanul­ságot is levonjon a mai nemzedék részére. Sepsiszentgyörgy talpraállásának egyik jel lemző lépése a napisajtó kérdésének gyors megoldása volt. Egy hatvanéves hetilap, a székely ügyért szakadatlanul harcban álló Székely Nép, úgyszólván máról holnapra ala­kult át napilappá. Nem volt műszaki berende­zése, nem volt megfelelő minőségi emberanya­ga, nem* volt bevezetett terjesztése, de ráter­mett szervezéssel minden hamar előkerült. Rövidesen egy igazi székely hangú, és székely zamatu újság szállt síkra Sepsiszer.tgyörgyön a székelység ügyeiért. Nyomdája ma már Bu­dapestre is dolgozik. ' A délkeleti végek székely városa kérlelhe­tetlen küzdelmet kezdett az ipari és mezőgaz­dasági cikkek értékének összehangolása érde­kében, Ez volt sokáig a napirenden. A ható­ságok munkája nyomán nagyobbszabásu zsir- visszaélés pattant ki. A visszaélés nyomozása során számos névtelen levél érkezett illetéke­sekhez és illetéktelenekhez. Elkeserítő, hogy még ma is, a felszabadulás után két esztendővel, legyenek magyar em­berek, akik annak a letűnt világnak mód­szerével, névtelenségbe burkolózva, szaba­don bele-beletiporjanak mások becsületébe. Ha valaki bűncselekményről tud, természet­szerűen kötelessége jelentem, de nyíltan vá­dolva, nem lesből gyanúsítva. Végére hagytuk Sepsiszentgyörgy életének legújabb eseményét. Mint köztudomású, a ,sok-sok társadalmi egyesülettel szertetagozott magyar társadalom ma már vágyik egységes szervezetbe. Nemcsak a tömeg, de — csodák csodája! — a vezetőkben is van hajlandóság erre. Egy Marosvásárhelyt tartott értekezlet eredményeképpen a Nemzeti Munkaközpont és a Hivatás szervezet székelyföldi tagozatai egybeolvadtak. A jelentős esemény legelőbb Sepsiszentgvörgyötrt ment végbe: mindössze annyiból áliott, hogy az egyik szervezet ve­zetőemberei átmentek a másik szervezet he­lyiségébe; a mögöttük álló tömeg pedig —- s ez jellem­ző a magyar megértésre itt, a végeken — minden magyarázat nélkül nyomban meg­értette a lépés magyar horderejűt $ követte vezetőit. Több ilyen példamutató kísérlet kellene, nem csupán nálunk, székelyeknél, hanem oda­kint széles Magyarországon is. Holnap még az ég is derűsebb kék volna fejünk fölött, mert akármi történnék, akármi zúdulna is ránk, minket, magyarokat kivétel nélkül együtt ta­lálna. S most erre van legnagyobb szükség. Szolnokdoboka vármegye törvényha­tósági bizottsága csütörtökön választot­ta meg felsőházi tagjait. A rendes felső­házi tagok választása során leadtak 9ó érvényes szavazatot, amelyekből 86 sza­vazatot kapót dr. Vékás József főorvos, az Erdélyi Párt szolnokdoboka megyei ta­gozatának elnöke és 63 szavazatot Hye Jenő ny. alispán, az Erdéyi Párt várme­gyei elnöki tanácstagja- így ők kerülnek he a megye képviseletében a felsőházba. A póttagok választása során leadtak 99 szavazatot, melyekből 90 szavazat Antal Dániel íb. EMGE-igazgató, az EMGE ke­BU'DAPEST, december 18. A kará­csonyi vasúti utazások szabályozása ügyében illetékes helyről a követke­zőket közölték: A MÁV a háború következtében fennálló forgalmi nehézségek miatt ez idén nem tudják a karácsonyi utazások lebonyolítására a más években szokásos mentesítő vonato­kat forgalomba helyezni. Így az ilyenkor mutatkozó utastömegek el­szállítására a AIÁV ebben az évben nem lesz képes. Ezért a kormány elhatározta, hogy az utasforgalom szabályozása cél­jából á budapesti főpályaudvarok­ról kiinduló gyorsvonatoknál és se- besvonatoknál, valamint a távol­sági személyvonatoknál az utazó­közönség érdekében a jegykíszol- yáltatást a vonatok befogadó ké­pességének határáig korlátozza. December 22. napjának Í2 órájá­tól január 2. napjának 24 órájáig bezárólag a fentemlitatt vonatokat Budapestről csakis a MÁV által a menetjegy váltására díjmentesen riileti kirendeltség vezetőjére, .32 s?.mvá­zát Simó Lajos földbirtokosra, az Érdé- yi Párt volt vármegyei elnökére esett, akik felsőházi póttagok lettek. Udvarhely vármegye törvény hatóságii bizottsága szerdai közgyűlésén felsőházi tagokká választotta szenterzsébeti Sza­káts Zoltán bikfahai földbirtokost, a3 Erdélyi Párt vármegyei főtitkárát. a3 EMGE vármegyei felügyelőjét 80 szaru* zatktl és Pál Dénes unitárius esperes*, &a Erdélyi Párt vármegyei aleinokét 57 v*a- vazattal. Póttagok lettek dr. Dobos Ferenc és Ugrón Pál. kiszolgáltatandó és át nem ruház­ható vonalhasználati jegy felmu­tatása mellett lehet igénybe venni. Araikor a vonatok befogadó képes­ségének határáig^korlátozott számú vonatbasználati jegy elfogy, az ez­után érkező utas azzal a vonattal már nem utazik. Illetékes helyen nyomatékosan felhívjak a közönség figyelmét arra, hogy vidéken sem­miféle vonathoz nincs szükség vo­nalhasználati jegyre. Ezzel az intéz­kedéssel a. kormány elejét kívánja venni a személyes üzembiztonságot veszélyeztető túlzsúfoltságnak és az utazó közönség érdekében biztosíta­ni kívánja a megváltott menetje­gyek tulajdonosai részére az eluta­zás lehetőségeit. Illetékes helyen Ré­tik a nagyközönség megértését a kényszerintézkedések iránt és fel­ii ívják a közönséget, hogy utazásair feltétlenül a legszükségesebb mér­tékre korlátozza, mert a MÁV a ha­sonló időszakban jelentkező útastö- m egeket ezal k alommal nem tud’a elszállítani. (MTI.) A MÁV a vonatok befogadóképesség« szerint korlátozza a Jegykiszolgáltat ást

Next

/
Thumbnails
Contents