Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-17 / 285. szám
1112 4í«o«mb«r 17, Bl. ÍIMZ£K MW Ui felsőházi tagjaink Torvéinyhatoságukik mosl választották meg a felső kár: uj tagjait. Ennek a választásnak Endély-ben különleges jelentősége van: Tői' vényka lósága ink eisőizben kül den ek tagokat a felsőkázba, hogy ezzel még tök öletesebbem kelek apes'olódjn nk az állami élet. vérkeringtésébe. A felső- liáz összetétele egészen más, minit a régi főrendiházé volt. A trianoni ország úgy alkotta meg az országgyűlésnek mind a két házát, hogy az ország lakosságának minden rétege képviseletet, nyerjen a törvényhozás kan. Az a közjogi különbség tehát, amely a múltban, a két ház. között fennállott, gyökereiben megváltozott. A felsőház összetételét legutóbb ujahb törvény szabályozta, amely mégjobban kifejezésre juttatta, hogy a törvényhozás a magyar népet ma- ! aiöék talanul k ép viseli. Valamikor a választások az ország egész közvéleményét, felkavarták. Politikai ellentétek kiéleződésére, belpolitikái harcokra adtak alkalmat. Még akkor is elkerülhetetlenül kirobbantak ezek a politikai különbségek, ha nem a nagy néptömegek választottak, hanem csupán korlátozott számú tagokból álló közületek. Magyar nemzetünk a mostani vá- asztások alkalmával bizonyságot tett arról, hogy át érzi a mai idők jelentőségét. K ül ön ősén örvendetes példával járt elől az erdélyi magyarság. A felsőházi tagok választása a legtöbb hely en közfel k iáltás- -al történt. Olyan eredmény ez, amely az ország előtt igazolja, hogy az erdélyi magyai'ság töretlen egységben készül a jövendő nagy feladatainak megval ósi t ására. E rd él y belső nyugalmát nem kavarták fel a politikai pártok korteskedései. Az; erdélyi tömegek az Erdélyi Párt keretei között megőrizték a kisebbségi sorsban kialakult egységet és azt legjobban a választási eredtmények tükrözik vissza. Uj felsőházi tagjaink valamennyien olyan emberek, akik hasznos és tevékeny munkát végeztek az erdélyi közéletben. Nem az volt a szempont, hogy ki szerepelt legtöbbször a nyilvánosság előtt, vagy a politikai élet fórumán, hanem az, hogy ki dolgozott értékesen a nemzet ösz- szességéért. Kolozsvár törvényhatósága dr, Boga Alajos kanonokot választotta felsőházi tagjává. Dr. Boga Alajos az erdélyi róm. kát. státus előadója*, aki a kisebbségi sors legnehezebb éveiben végezte felelősség- teljes és nemzeti életünkre döntő befolyással hiró munkáját. Egyházi ás iskolai kérdésekben fáradhatatlan szorgalommal, megalkuvást nem ismerő módon teljesítette feladatát. De nemcsak egyházi téren vette ki részét a magyarság sorsküzdelmeiből, hanem igaz támogatója volt minden magyar megmozdulásnak. Felekezeti különbség nélkül támogatta mindazoka/t a célkitűzésieket, amelyek az erdélyi magyarság életlehetőségeit akarták megjavitani. i Ennek a munkának méltó" ellsme- ‘ rése, hogy a város törvényhatósága most felsőházi taggá választotta. Kolozs vármegye törvényhatósága Gallus Viktor és Gid'ófalvy István földbirtokosokat küldötte a felsőházba. Mindketten olyan egyéniségei a magyar életnek, akik az idegen uralom 22 esztendeje alatt példát szolgáltattak a magyarságnak: hogyan kell a legnehezebb körülmények között kitűnő gazdasági munkát végezni. A román államhat,alomnak az volt a fő törekvése, hogy a magyar földet idegen kezekre juttassa. Az agrárreform rendelkezései földbirtokos osztályunkat létalapjaiban támadták meg. Talpig ember kellett hozzá, hogy az elnyomó törekvésekkel szembe lehessen szállanii. Gallus Viktor és GidófaJvy István kitartottak őrhelyükön. Nemcsak a maguk megmaradt gazdaságát tették virágzóvá, hanem testvéri szeretettel segítettek gazdatársaik- nak. Bizalmat, hitet öntöttek a magyár gazdákba, és főérdeimuk van abban, hogy ennek a megyének mostoha viszonyok között élő magyar gazdatársadalma egy pillanatig áem csüggedt el. Ezt. a magyar szellemei és kitűnő szaktudást jutalmazta most a megye törvényhatóságának bizalma, amikor felsőházi tagokká választotta őket. Kolozsvár törvényhatósága dr. Bernád Ágoston ügyvédet, választot- ! ta felsőházi póttaggá, aki a kisebb* I ségi időkben Kolozsvár legharcosabb 1 városipoiMtikívsai közé tartozott. Nagy I része volt, a Székely Társaság élet- j rehivasában és kivette részéit, min- 1 den társadalmi megmozdulásból. A 1 megye törvényhatósága vitéz Szász ! Istvánt és Hies Viktort választotta felsőházi póttagokká. Vitéz Szás«; Istvánnál kevés lelkesebb és öuzab lenebb Imreasa van az «erdélyi magva r fáráadalóffruiak. Társadalmi' és gazdasági téren egyaránt minden kor a magyar egység érdekeit szolgálta Csendben, feltűnés nélkül végzett eredményes munka jutalma a megtisztel tété«. Dies Viktor földbirtokos román nemzetiségű. Felsőházi póttaggá való választásával a megyei törvényhatóság bhíbizonyikotta, hogy nem tesz nemzetiségi megkülönböztetést a lakosság között. A , megyei törvényhatóság nemcsak értékes gazdasági munkásságát méltányolta, hanem arról is bizonyságot tett, hogy az itt élő nemzetiségek közötti megbékélést azok tudják a legkönyebben megvalósítani, akik sohasem gyűlölködtek és nem tettek megkülönböztetést ember és ember között. PARAJ Dl íNCZe LAJOS KERESZTÜL-KASUL A SZÉKELYFÖLDÖN il. Aki az utóbbi időben megfordult az ország valatncny- nyi jelentősebb városában és nagyobb helységében, túlzás nélkül elmondhatja, hogy a székely anyaszék székvárosa az a magyar város, amelyben ma a magyarok a legtöbbet akarnak, a légszívó- sabban törnek magyar alkotásokra, rendezésre, jobb életre, tágabb lehetőségekre, haladásra; a székelyudvarhelyi polgár — a mostoha körülmények folytán — ma kész nemzetpoliti- kus: minden magyar üggyel kénytelen foglalkozni. Bárhol kezdeményeznek, akarnak, alkotnak valamit, az befolyással lehet a távoli székely anvaváros fejlődésére, ha nem másképpen, példával. A Belvedere-palotában történt ceruzavonás hihetetlenül nehéz helyzet elé állította a székely városkát. Más város talán a kétségbeesés szélére sodródott volna tőle. Egyetlen vasútvonalát, amely Segesvár közelében csatlakozik a brassó—aradi és brassó—kolozsvári fővasutvonalhoz, Székelykeresztur alatt elmetszették. Az idegen megszállás alatt elhanyagolt közutak még bivalyszekeres forgalomra sem voltak alkalmasak tengelytörés veszélye nélkül. Székelyudvarhely, egy jelentős nagyságú megye székhelye, ott állott, a vidék közellátási gondjaival terhelten, a többi három székely megyétől úgyszólván tökéletesen elszigetelve. A székely kisváros népe azonban a kormányzat segítségével nyomban munkába kezdett. Miközben az egész Székelyföld vasúti és közúti hálózata ál-aíában mindenütt készült, javult és pótlódott, Székelyudvarhely bámulatos bizakodással kezdett uj tervek tárgyalásába. A Magyar Útépítő R, T. ma is két hosszú szakaszon dolgozik a parajd—székely- udvarhelyi útvonalon. Székely földmunkások és fuvarosok dolgoznák a Székelyföld úthálózatának kiépítésén. De ez még csak a meglevő utak rendbehozásához vezet. A székely anyaváros azonban uj vasútvonalakat kér. Az Erdőszentgyörgyön keresztül tervezett marosvásárhely—székelykereszturj vonal értelmet adna a N agyküküllőmente vasút íjból megmarad t székelyudvarhely—székely- keresztúri darabkának. A parajd—székely- udvarhelyi vonal a Nyárád völgyét tenné a megye éléstárává. A székeiyudvarhely - Csíkszeredái és esetleg székelyudvarhely— gyergyószentmiklósi vonal tökéletessé tenné a hálózatot, amelyet gondozott közúti forgalom egészít ki. A városrendezés bent is feltűnő eredményeket ért el. A piactéri ref. templom körül lebontották az üzlethelyiségeket s ezáltal nem- csupán a templom lett szebb, de a piac is tágabb, tisztább és nyíltabb. A térrendezés oda vezetett, hogy a megszálló csapatok által elpusztított hires 82-es vasszékely szobra helyén tekintélyes országzászlót emeltek; előtte négy örökégő lámpa hirdeti az el nem aivó magyar hazaszeretet lobogását. A polgárság nagy terveket forgat az egyá- ban. Erdőszentgvörgyről idevezetik a földgázt, j Itt szeretnék megépíteni a székely földi vil- j lamoskö?pontot is. Többévtizedes kiizde- i lem eredményeképpen meg akarják valósítani a városi vízvezetéket is. A nevezetes ^gyógyviző Szejke-fürdő egy kis \ átalakítás után jelentős forgalomra tarthatna igényt. A főutca rendezésekor betonburkolattal vonták be az úttestet. Most ezt is fel akarják bontani, hogy városhoz illően, csa#5* tornázással lássák el; a szenmdé többe nem olyhat szabadon, az ut két oldalán. A székely kisiparosok: csizmakészitők, kalaposok, mézeksalácsosok, szabók és egyéb mesteremberek városa n^.m szeretne elmaradni szeren- ósebb és gazdagabb társaitól. Nehéz küzdelmet vív s az a hősi benne, hogy napisajtó támogatása nélkii harcol. Még valamit tel kell jegyeznünk Orbán Balázs báró, a Székelyföld leírójának városáról. Székely fehérharisnyás, Bocskai-sapkás diákok sietnek reggel az iskolákba, éppen úgy, mint hajdan. Zetelaka, Lövéte, a Nyikómente, a Hömoród völgye és a Nagykükullő tája ide küldi székely gyermekeit magyar írást tanulni, magasabb műveltséget szerezni, hogy valamennyien ennek a viharos történelmű magyar törzsöknek szószólói és védelmezői legyenek. Papok, tanárok, tanítók, orvosok, mérnökök, jogászok lesznek ezekből a székely emberese - metékből. És bármerre kerülnek, mindig székelyek maradnak. __ , _ Amint gépkocsink orra feilükHöníiöíí'c U" ken a Cekend-tetőn, az uta- „ sok, akik most vannak elsőizlurdá ben a Hargita mesés fennsíkján, felkiáltanak a meglepetéstől. Egy budapesti villamossági mérnök, európai hirességü szépséges tájak vándora, svájci emlékeiről kezd beszélni. Ilyen méretű fennsík azonban nincs Svájcban; ha volna, aranyat lehetne kihozni belőle, különösen a megs/elvezett svájci idegenforgalommal. — Ameddig a szem ellát, napfényoen csillogó hómező, egyetlen tagolatlan fennsík, majdnem kilencszáz méter magasan a tengerszmt fölött. Mellette ^pedig a Hargita tSoi méteres csúcsa, mcnedekházakkal, szerepekkel, . sétautakkal, ózonban dús fenyvesekkel, nyaranta vadvirágok millióiban pompázó, havasi illatú mezőivel. Uritársam egészen áradozva beszélt erről a páratlan szépcégről. S nincs messzire a vasutaktól; akár Csíkszereda, akár Székelyudvarhely felől, könnyen és kényelmesen elérhető A kitünően rendbeszedett ucakrói nem is szólva, a székelyudvarhelyi nagy MÁVAUT-kocsípark gondoskodik arról, hogy a személyforgalom minden irányban kifogástalanul bonyolódjék le. Eddig nem építkezhettek nagyobb arányokban. Az okok között, a megszállás ígyéb nehézségei után felsorolom ismerősömnek a magyar vidékek gazdasági életének szétzilálására törekvő szándékot, inaid elmondom néhány közvetlen közelben levő székely gyógyforrás és fürdőhely nevét. Igen sok van egy csomóban belőlük. Ez azonban nem komoly baj. Ha az egész magyar társadalom, különösen pedig a dolgozóréteg, a szellemi és testi munkás, a magyar életszint a i&lános emelkedése következtében abba a helyzetbe jut, hogy egészété munka után néhány hetet üdülésre fordíthat, nem lesz e'-felcjtett nyári és téli üdülőhely ebben a szép érdélkor szagban. Akkor majd nem csupán a kevesek fedezhetik fel áldott magyar tájaink páratlan élményeket kínáló zeg-zugait, hanem mindenki, aki dolgozik, mert a dolgozó magyar ember megérdemli. ^ ,, Csikszék fővárosa „elővárosaival“ wSlr> együtt ma már számbelileg is te- "". kintélyes tömeget jelent MinŐ- SKgfQdtX jégben azonban sokkil többet. ~ A megszállás idejében is ez a város volt a székely ellenállás egyik erős sarkköve. A csíki székelység kimondhatatlan többletet jelent. Utcái alig képesek lebonyolítani a forgalmat. Valami csodálatos bizsergés észlel ICar magyar éfe^orek, Ötvös murnék nagy wál&smiékb&ft i Fuhrmann Károly ötvös mester* Fa kas- 'íca 8. sz, I, ern, 9. Nemzeti Önáilós tási AlapbóL hető mindenütt, hivatalban, üzletekben, műhelyekben. A munka üteméről senki nem tudná megmondani, hogy egy nagyobb városoktól távol fekvő vidéki kisvárosban vagyunk Márpedig a vidék ezelőtt éppen az 'dő értéktelenségének fogalmával különoözött legélesebben a polgári várostól. De menj végig Csíkszereda akármelyik utcáján, állj meg egy pillanatra akármelyik üzlet kirakata előtt; mindent látni benne. Van az emberekben haladási igény, amit cikkekkel le kell csillapítani. Ha könyvkereskedés előtt állsz meg, valami olyant tapasztalhatsz, amit bizony — szomorú — nagyon kevés helvütt a széles magyar hazában. Csíkszeredában az emberek nem elmélkednek irodalompolitikáról, népi magyar irodalomról és hasonló kérdésekről. A többé-kevésbé meddő viták és eszmecserének nevezett párviadalon helyett, megszokásból is, tesznek. Tesznek — az a szokásuk. A könyvüzlet kirakatában feltűnő helyen a népi íróknak nevezett magyar szellemi őrtál- lok írásai láthatók. Mert Csíkszeredában csak egy irodalmat tekintenek magvarnak: ezt Ahogy a nagy gimnáziumcpület ül a dóm bon, úgy látszik, mintha valósággal szétárasztaná minden irányban, szerte a íelcsiki medencében, a tudás világossága mellett a bizo- dalom erősségét is. Nagy Imre festőművésznek nem csupán csinos lakóháza, virágos kerttel körülvett udvara van, hanem igen rendes gazdasága is. Az alkotásban elmélyedt művész azonban nem akarja minden kis gazdasági gonddal kizökkenteni magát a szenvedélyig vitt teremtőlázból s ezért nemrégiben elhatározta, hogy más vállára rakja a gazdaság vezetésének gondját; ha megfelelő embert nem talál, akkor legalább megosztja valakivel, aki vállalja. Röviden: egy kemény, megbízható, helyes itéletü, előrelátó székely legényt keresett, legalább gazdasági cselédnek. Ezzel a szándékkal végig is járt néhánv csíki falut. Terve azonban nem sikerült. Nem kapott cselédet. Hosszabb utánajárással végül talált egy szé kely embert, aki érdeklődött a gondátruházás feltételei felől Nagy Imre örvendett a vállalkozó kedvű székelynek. Magyarázni kezdte, hogy miért akarja más kezébe adni a kis gazdaság vezetését. A székely csak hallgatta, hallgatta. A festő pedig — lárva a székely konok hallgatását — mind többet-többet ígért. Az alkudozásnak az lett a vége, hogy a festő nagy ajánlatot tett: a székely ember adja csak a munkát, anyagi kockázat nélkül s legyen övé a felehaszon. A székely most már nem hallgatott tovább, nyomban válaszolt: — Akkor esztendő végével mind a ketten csórén maradunk. Ez a rövid felelet eléggé rávilágít a esik i gazdálkodás jövedelmezőségére. Könyvi» jdorsságok a természettudomány köréből: Golems: Pithagorastól — Hűbériig kötve 10.— Francé R.: Az élet titka kötve 15.70 Nikiitschek: A természet csodái (A fizika, vegyi an, ál látás növényvilág és az égbolt csodái) kötve 11.80 Niklitschek: A matematika csodái (Könnyen érthető, mindenkit érdekelj kötve 10 80 Dietz: Az orvostudomány csodái kötve 9,80 Szűrök ay Kálmán: Az ember és a számok kötve 15.Minden kötet le*dkonalakbanv disz- kötésben, sok képpel jelent meg! Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár. Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szadiit- juk. Kérje nagy képes karácsonyi ár j egy zé künké t. Székelj- udvxne y
