Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-17 / 285. szám

— 2 CLLEffZfI 1*42 d« «• ubo t 1 7. Kiírták a pály ásaiét Gabor Árán nsobrára SKPSISZENTGYÖRGY, december 17 Tudósítónk jelenti: A Gábor Áron~sxo Jborbisuttsájc tegnap tartott illésén kiírt» i paly Avatul a/ fikőszitéridő Gábor Áron- «vW». A pályádat szerint a aiiWttw wMjtíse-« szabadon cts ‘rányitás nélkül tcr- tezhfti íuf^s müvét. Figyelőmbe kel*1 ven a»e a/.oubau azt, hogy a miinek ki keH domboritania a .székely őseröt. a keleti végvárük küzdelmeit, a 18-os honvéd és a székely hatarör-eszmét. Az elkészíten­dő mü nagysága hírom méter lehet. A bizottság a pályázat ^lebonyolítására 70 iwr pengőt irányzott elő. amelyből *40 (ver már rendelkezésre álL A pályázatok jutalmazására 11 ezer pengőt irányoztak # lő. Az első dí j 3000. a második 2000 «*s a 3 8. díj 1000--1000 pengő. Az első díjjal jutídmaz.olt mii elkészíttetésére 13 ezer pengőt hiteleznek. Ebben az összeg­ben azonban már benne ran n pályamű jutalma is. A pályázatok 1943 maréi«« 31-is nyújtandók be a szoborbizottság­hoz. A beérkezett pályázatok fedett bírá­ló bizottság dönt. fenntartva magának fl jogot, hogy a pályázatra beérkezett raii- veket a Székely Nemzeti Múzeumnak ado­mányozza. Az elkészített páilynmíivet Sep- stszentgyörgyön a Kovács Sándor-térén á'litanák fel. A teret ez alkalomó.'1 újjá rendeznék. A pályázati felhívás kihangsn- lyozza, hogy a pályázatban szívesen lát­ják a fiatal és tehetséges magyar szobrá­szokat. Közelebbi felvilágosítással kész­séggel szolgál a Gábor Áron-szoborbizott- ság titkára. Gábor Ernő (Sepsiszentgyörgv, Idegenforgalmi Hivatal). Előadás a magyar lóról Dr. Hank'í Béla egyet :i.i ny. r. tanár, az 5srr agyar ióiól és a mai magyar lófa Irakról tartott vemettképes elődeid-: a Szabadegyc tem előadássorozatában. Az előadó, aki dr. Géléi József elnök be­vezető szavai szerint, a magyar háziállatku­tatás úttörője és egyetlen mivelője, röviden ismertette a magyarság történetét, majd hon­foglaláskori magyar lovassirok lókoponyái- nak vizsgálata alapján bebizonyította, hogy honfoglaló eleink lova apró termetű, de tü­zes, szívós és kitartó állat volt, melyet a délorosz síkságon vadon élő tarpánvadló meg­szelídítéséből nyertek eleink. Ismertette a ma már kiirtott két vadlovat: a nemesebb for­májú, kisebb fejű tarpánt és a nehéztestü, nagyfejü takit, mely utóbbi házasitásából eredtek agy a nyugateurópai hidegvérű, v?lá­tni nt a belsőázsiai mongol lovak, mig előb­bi tói származnak az összes nemesebb arabos testtormáju házilovak. Számos egykorú kép kapcsán ismertette az­után, hogy az ősi magyar parlagi ló milyen Térhatásoknak volt kitéve történelmünk fo­lyamán, a tatár betörés, a nápolyi hadjára­tok, a török hódoltság révén és mint ipar­kodtak uralkodóink azon, hogy testnagysá­gát idegen vérhatással növeljék. Elmondta a mezőhegyes! ménesbirtok alapításának törté­netét s az ott kitenyésztett magyar kulturfaj- táju Gidrán, továbbá a Furiózó, North-Star és Nóniusz törzsek kialakulását és azok ha­tását a magyar lóállományra. Ugyanis Bábol­na szerepét az arab telivér és félvér tenyész­tés, Kisbér szerepét az angol telivér és félvér tenyésztés terén, majd Fogaras egykori szere­pét a iipizai fajta elterjesztése körük Aztán rátért az aprótermetü hegyi fajtákra és be­mutatta az észak; ponnyk, a turjaremetel hu- cul és az erdélyi békási fajtát számos szép képen. Végül ismertette a székely lófajta ki­alakulását és annak kiváló jó tulajdonságait. Elmondta, hogy az állam miként gondoskodik a hegyi lófajták továbbtenyésztéséről és meg­felelő apaállatok beszerzéséről. Az előadó azzal zárta szavait, hogy a magyar ló ősidők óta mindig kitűnő hírnév­nek örvendett és annak örvendenek a min­denféle célra kitenyésztett mai magyar ló- fajták is. A közönség lelkes tapssal jutalmazta ez elő­adást. Amerika ® Európa Halfeld Adolf dr. előadása Kolottvvtu, UorCíMuöci 17. Az egyetemi könyvtár előadótéllBétmu tegnap tartotta mt-v Haliad Adóit dr, zz Iwmert német újságíró, j ,,H«mburjpü Bmmdenbl itt ’ berlini j&roí- Kesztője í eudklvlü érdekig r*iőadA>.>u „Ann­iik o—Európa" címen. H<dteld Adott dr. mint vezető közíró, évtizedes külföldi munkássága során az Egyesült Allfcunokban is több evet ‘.öltött s mint a nagy német napilapok tudó­sítója. alkalma nyűit meglátogatni Kanadát, Nyugut-lndiát és Délamerika éraaki részeit is Több mint négy évig hivatása Londonba «•»ó- litottd. Haiíekl dr. tehát az angolszász világ egyik szaktekintélyének számit, amit legjob­ban — számos kötetén kívül -- a tegnap megtartott előadása is bizonyít. Előadása során Halfe'd dr. rámutatott <z amerikai állampolgár gondolatvilágának tel jes ogyoldahuságá.ra, ami jel leg/eteden és gyökeresen ellentéte az európai emberének Egyetlen, amire az. USA polgára büszke- mérhetetlen, magas vonalú civilizációjukra. Ez­zel szemben teljes meg nem értet, cs érdek - téleneég jellemzi az európai kérdésekkel és az 6világ szellemi mozgalmai, értékeivel szem­ben. Rendkívül érdekes és értékes részét képezte előadásának az a fejezete, amelyben Anglic cs az Egyesük Államok közti ellentétet bon­colgatta, me'ynekj gyökered még a XIX. század elejére vezethetők vissza. Az akkori külpoli­tikáját a legteljesebb elzérkózottság és kö­zöny jellemzi. Az amerikai imperialr/mu*; a századforduló ébreszti tel u érdeklődése tail— jes mértékben az I9l4--~iy-a» világháború al­kalmával lordul Európa leié. Meggy őzödé.-e jz amerikainak, hogy közbelépése döntötte el a világháború ooioát az antanthatalmaik. Javára. | de egyben csalódéért is okozott a békekonfe­renciák eredménye, mert számára nem hozta tíieg a kellő jutalmat és elismerést. A világ­égés utáni években ismét az elzérkózottság, az angoleJlenes politikai irány uralkodik, mindaddig, mig Roosevelt belpolitikai kudar­cait nem indokolatlan imperializmusával pró­bálja ellensúlyozni. Az .unerckai tömegek je­lentős része nem ért egyet Roosevelt becs- i vágytól és hiúságtól füftött külpolitika' irâ- i nyitásával. Angliával szemben ellenséges be­állítottságúak es elítélik a brit birodalom ve­zetőit:, kik szárnyaik alá húzódva — véde­keznek. Másrészt az elpuhult és kénye'mét egy könnyen fel nem áldozó polgár nehezen viseli a háborús helyzet okozta megszigorítá­sokat és korlátozásokat. Végül Halfeld dr. rámutatott a vezető po­litikai személyek egyéniségére, a partok egyéni becsvágyainak kielégítésére irányuló fondorlatokra és arra a mérhetetlen propa­gandára, amely már megfertőzte az amerikai polgár lelki világát. A rendkívül érdekes előadást a nagyszámú hallgatóság lelkes tapssal köszönte nie-g December 20.-án nyi’ik m g Gy. Szabó Bé a kiállítása a vármegyeháza üvegtermében MŰSZAKI * tSzo'tóihlszerelésí,, és elektroíechni. kai szükségletét beszeif®?.h,e ti: Dr. Srentklrálylná', Mátyás-utca 5. sz. Telefon 32—4L KOLOZSVÁR, december 17. Kolozsvár képzőművészeti életének jelentős esemé­nye lesz a karácsonyi ünnepek alatt Gy. Szabó Bélának, a kiváló tehetsepi fiatal festő- és grafikusművésznek a kiállítása e vármegyeház üvegtermében. Gy. Szabó Bélái nem szükséges bemutatni Kolozsvár közönségének, hiszen itt bontakozott ki tehetsége, amely már nemcsak országid viszonylatban, hanem külföldön is megér­demelt elismeréssel találkozott. A képző­művészeti szakemberek mint az orszár egyik legkiválóbb grafikusát tartják szá­mon a fiatal kolozsvári művészt, akinek nemcsak tehetsége, hanem temiékeny.-éec is bámulatosan gazda£. Mi sem bizonyíthatná jobban, hogy mt- Íven előkelő hoyet vivőit ki magának Gy. Szabó Béla a magyar festészetben, mint az a körülmény, hogy a Berlinben nini szombaton megnyílt reprezentativ magyar képzőművészeti kiállításon, amelyet hiva­talos magyar tényezők rendeztek meg. a kiállítás anyagát pedig a legkiválóbb szak­emberek válogatták össze. Gy. Szabó Béla is több képpel szerepel. Tudttinkkal csak bárom erdélyi képzőművészt ért az a ki­tüntetés, hogy a reprezentativ berlini ki­állításra képet kértek tőle: Gy. Szabó Bé lát. a marosvásárbelyi Bordy Andrást és a kitűnő csikzsögödi székely festőmű­vészt, iVagy Imrét. A kiállítás -A magyar művészet utolsó 40 évá* összefoglaló te­vet viseli és 50 magyar festőművész sze­repei rajta képeivel. Az ötven magyar művésznek azonban több mint fele már halott, csak müveiket éri a megtisztelő ki­tüntetés. Ebben az előkelő rangsorban, ahol valóban a magyar géniusz legkivá­lóbb alkotása* sorakoznak fel. Gy. Szabó Bébi hat fametszettel szerepe* és képvi­seli egyúttal ErdéSy tnirvésjretét is a kül­föld előtt. A berlini kiállítással egyidejűleg tartja meg Gy. Szabó Béla a kolozsvári kiáPi tisát. hogy bemutassa városunk közönsé­gének utóbbi éveinek terméseit. Két év­vel ezelőtt, 1940 telén rendezett utoljára kiállítást Kolozsváron Gy. Szabó Béla és a mostani kiállítás, bízvást elmondhatjuk, meglepetés lesz mindazoknak, akik figye­lemmel kisérték a kitűnő művész tehetsé­gének kibontakozását. Alkalmunk volt megtekinteni a kiállí­tásra kerülő anyagot és a gazdagságnak olyan gyűjteményét Hágtuk, mint még ke­vés ki állításon. Legutóbbi tárlatán már kiforrott, kész művésznek ismertük meg Gy. Szabó Bélái, annál figyelemremél­tóbb, hogy njab£t képein a további fejlő­désnek és tisztulásnak megragadó voná­saival találkozunk. Nemcsak a színek egyéni kezelése és meglepő változatossága, nemcsak a téma minden eddigit felülmú­ló gazdagsága lep meg, hanem ami a leg­fontosabb: ut oldaláról mutatkozik be Gy. Szabó Béta ezen a kiálitáson. Eddig esősorban mint grafikust és tájképfestőt ismertük, mos* a portréfestő mutatkozik bt páratlan gazdagsággal és meglepő ere­detiséggel. Uj világot hoz Gy. Szabó Bélának ez a kiállítása: a székely nép világát. Az uj témák varázsa felkeltette a művész eddig lappangó tulajdonságait is és olyan szí­nekkel gazdagította festői világát, ame­lyek a székelyföldi tanulmányút nélkül bizonyára alig bontakoztak volna ki. Gy. Szabó Béla kétizben töltött hosszabb időt a SzékoivföUlön az elmúlt év novemberé­ben és a mostani nyáron. Ez utóbbi al­kalommal két hónapig, tartózkodott a SzékelyfőMön a vallás- é? közoktatásügyi miniszter székelyföldi ösztöndíjával■ Ezt a-/ időt nagyobbrészt az udvarhHyroegyei Bözöd községben töltötte, ahonnan a uvá- rádmenti Szentbenedekre Halogatott át né­ha, hogy tanulmányozza és összehasoniit- sa a két vidék népének és tájának saját­ságait. Szerencsés volt ez a módszer, hogy nem fecsérelte idejét és érdeklődé­sét arra. hogy naponta uj szánek. uj tá­jak és uj benvornások zűrzavarába kerül­jön, hanem elmélyült egv ponton és azt alván tökéletesen kimerítette, hogv való­sággal! a föld. a táj lelkét szólaltatják meg képei. Gy. Szabó Bélának ez a ,,bóz'ódi kiállítása11 nemcsak a kiállító rnüvész pá­lyájának «zab uj Irányt, hanem minden bizonnyal fiatal képzőművészek érdeklő dését is megfelélő módon a Székelyföld felé irányítja. ATa még a hivatalos ténye­zőknek. a kultuszminisztériumnak kellett ösztöndíjak révén a szóL-ely-'ég felé irá­nyítani képzőművészeink figvemét és ér­deklődését. de a jövőben minden bizony­ává önként kibasználiák hivatott művé­szeink a székely tájakban és a székely népben kínálkozó páratlan gazdagságot és eredetiségeit. A december 20-án, vasárnap délelőtt megnyitó kiállításon hetven képpel mu­tatkozik be Gy. Szabó Béla. Ebből körül­belül 15 fametszet, 20 szénrajz és mint­egy 35 pasztell kép. így már a technika* meghatározó is nagyjából jelzi az uj be­mutatkozás jellegét. Nem akarunk most egyes képeiről írni. de a .,Máriskó néni*3 „Móka Eszter„Márton bá* és a többi portrék varázsa annyira bevésődik a lé- lekbe, hogy lehetetlen elfelejteni. Tájké­peinek rnór eredeti nevei is mutatják, hogy uj és eddig ném látott világ vonul be a mag var képzőművészetbe. ..Köves- hágó“. „MéV u* á Szálas aTatk’ stb. olyan eredeti tájakat, szinhatást és rálátás! mó­dot mutatnak be, ami eddig hiányzott képzőművészetünkből. Külön meg kéll említenünk a hat fametszetből álló téli sorozatát, valamint azt a nvb!e szénrajzot, amelyek „Gyermekarcok“ összefoglaló név fdatţ mutatják be a gyermekvilág lel­két, hamvas tisztaságát. Bizonyára Gy. Szabó Béla eddigi pályájának csúcspont­ját jelenti t*s» a r»ásik színes pasztell kép­sorozat, amelv „Bözödj alkonyati sorozat“ néven ke-rij! kiállításra és a legnehezebb kép^őmírvéssseti problémákat oldja meg. A bét kép sötét tÓDuzával, meglepő mt> d»W «pmkeverésévé a k^plitéz ]«:mreméJtóhb rtulve, Gy- S/abo Béla taKja az »-r*b-,lyi képző művészek „Barabás Miklós Társatágá“ nak. Erealeri terve azt volt, hogy vai* melyik fiatal l»-stővel vagy szobrásszal együtt rviule/i üreg kiáHitását, de végül *v Wluundott erről, hogy sajátos egyéuí vílá gal annál tisztábban é.s zavartalanabbul mutathassa Is-. Meg vagyunk győződve, hogy t*z. a karácsonyi kiállítás megfelelő visszhangra fog találni a közönség köré­ben és meghozza a kiváló tehetv'-gii festő művésznek a méltó í* megérdemelt elás mérést. Egy magyar életért Hbs7<ki<>tévés székely legény életéről van szó. MfkJős József kemény legény volt Csiktaplocán. Meg tudott birkózni a2 élel- tel. Édesapja az első világbábura ban esett el, valahol az orosz állások, előtt. Miklós József cselé dk eny érre szegődött, íahuzatn* Járt gazdájának. Télen egyszer az Olt jege beszakadt a megrakott szán alatt s a fa a víz alá nyomta a legény aitestét. Három óráig szenvedett a székely legény ebben a kétségbeejtő helyzetbe®, amíg segítség ér­kezett. Kimen'ették őt Is, a fogatot is, de a legény mindkét Iába megbénult A szeren esetlenül járt székely legény, akinek egyet­len kereseti lehetősége erős, ép és egészsé­ges teste volt, mert két keze munkájával szerezte meg a kenyerét egyszerre kereső­ből ellátatlan lett. Azóta volt a Csíkszeredái átlaml kórházban, járt a kolozsvári idegkli­nikán, megfordult több kórházban, de se­hol sem maradhatott hosszabb ideig. Ami­kor megállapították a betegségét, többnyire et Is tanácsolták, mondván, hogy a hónapo­kig, esetleg egy kerek esztendeig tartó kezelésre nem köthetnek le egy kórházi ágyat, éppen most. Miklós József, az élni és dolgozni vágyó székely legény, végül a tárcsái aggmenházba bérűit, ahonnan meg most Kolozsvár város átutalta az uj men- házba. A Szent Vincés nővérek mindent megtesznek a szegény székely legény tes'i épségének visszaadására. Ez is rendkívül sokat segít az állapotán. De nem elég. Egy egész évi rendszeres orvosi kezelés volna sziiks-ges arra hogy a mások támogatásá­ra, Kegyére utalt, egyébként erős kötésű, munkás szellemű. dologszerető székely le­gény visszanyerje munkaképességét s az­után maga keresse meg a kenyérét, csalá­dot a’api'snn ca d^sáont szerezzen gyerme­keket nevel jen. Mindössze egy ágy hránvzik hozzá. Men a magyar orvos hivatástudat­tal seoitene '■ajta. Biztosra vesszük hogy- ha illetékes hetven tudomást szen-ezcek Miklós József esetéről és akarják, e’őkerithetik azt a hiányzó e'^v *gyat. amelytől egv székely ember gyógyulása, bo'doc’ulása, életerejének visszanyerése s egy magyar tűzhely alapí­tása függ. N3xnze4neve?ó előadás a Szín-őrben A Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi c$o~ portja szombaton, december 19-én déL után öt és hét órakor két nemzetneveiö előadást rrndâz a Színkörben a Dermatá munkásságának és tisztviselőkarának ré­szére. Ez taikalommal Biró Sándor tanár túrt előadást a Dermatá munkásságának, majd a nívós műsoron számos énekszám-, szavalat és egyfelronásos kis színdarabok szerepednek. Az előadás során karácsonyi s z ere tét csőm a gokat is osztanák ki a sze­génysora családok számára. LEBRUN NEM MENEKÜLT KÜL FÖLDRE. Vichy bői jelentik: Hivatalos körök cáfolják azt az angol hirt. amely szerint Lebrun, a köztársaság vob elnöke semleges külföldre menekült. Kijelentik, hogy Lebrun Grenoble melletti birtokán tartózkodik. Az ország legrégibb szarvasbórgyára ŐZ, SZARVAS, dámvadbőröket, kesztyű, ruházati, bútor és moeóbőrre, vaddisznó, róka, vadmacs­ka és egyéb állati bőröket szőrmére. kikészítésre elválta MEHLSCHMIDT G : ULÄ utóda: VÎG2 FEJÉR ANDRÁS fiKsmfoörgyáre, TĂTÂT0VÂH02. Legmagasabb napiáron veszek: 6z, szarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vadmacska, vidra, nyesi, hörcsög, görény és KUTYABŐRÖKET. ALAPÍTVA: 1780. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents