Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-16 / 284. szám

1 942 dee«mbef IS» ELLENZÉK mm PARAJD8 ÎNOZE LAJOS KERESZTÜL-KASUL A SZÉKELYFÖLDÖN 5 _ ■gott € tyggy-fr szomorúság évében s -m**. eízel «* két emlékművel kiált egy harsány »^íw, tífim schit1 mindé ^ oly<tn szándék­nak, amely szent magyar foldunt- valame­lyes darabkája jele kacsint. Parajd gazdasági életének. .gyensulyban • tartója egy időben a. sóbánya vult. Később, amikor. a : román • j'óldterttielév érdekében, x székely munkások kenyerének ieltüfiés r.él- kuli elvétele végeit, szóbeli utasításra felrob­bantották a zuzóberendezéseket és megszün­tették a további sókitermelést, a mérhetetlen erdőségek nyújtottak nehe­zen kiverekedett kenyeret ■> magyar erdő- munkásoknak, szénégetőknek, talpfaragók- nak és fuvarosoknak, rakodómunkásoknak. A fenyvesek és bükkerdők, akármilyen vége­láthatatlanok voltak is, lassanként kimerül tek; az előre nem tekintő rablógazdálkodás ezer holdanként tarolta a székely közvagyon alapját, az. erdőségeket s így Parajd és a két Sófalva erdőmunkás népe hamarosan ismét kenyér nélkül marad, de még erdeje sem volt többé. Gazdálkodni nem lehet okszerűbben, nincs megfelelő kiterjedésű termőföld hozzá. így a kormányzat másképpen akar segíteni a Sóvi­dék szegény kenyérre maradt népén a sóba- nyászással párhuzamosan most az iparosítás felé tolják a kérdés megoldását. Para,dón na­gyobb méretű szódagyárai létesítenek. Ez lesz az első lépés a Sóvidék iparosítása terén. A második talán a famegmunkálás, gyapjúfel­dolgozás, ipari növények elsődleges megmun­kálásához vezet. Ezen a téren már van is egy merész úttörő, aki a székely embernél ismert bátorsággal maga erejéből nekivágott a nagy terv részleteibe menő megoldásának. A székely agyagipar miivé s?e- KorOTtd tig vitt termékei országszerte jó __ d‘ nevet szereztek c inek a sóvidéki nagyközségnek Edénygyárosok és családostól dolgozó szabadkorongosok — a kísérletezgetésben kitapasztalt különleges eljárások birtokában — szcbbnél-szebb edénye­ket és disztárgyakar állitanak elő a firtosi agyagból. Az edénygyártás mellett egyéb nevezetes­sége is van Koronának. Itt van példáid a másutt már kihalófélben levő taphíipar leg erősebb háziipari terme-ő ' kő :pontja.í-Caííio kefetartók, tCpiroákj íésufcüszők, sipkái gyermekkötényelc és egyéb , Juztárg'/sk. kf szülnek av. erdő legszerényebb növényéből, & iák taplójából. Unitárius temei tjcben ?nai w- pig megőrizték a székely vitézek, lortrasüsme- télinek egyik legszebb emlékét, a • lobog óv kopjafát, -amelyet az 'ÖAzni'agyarság: ;ir<ár cvuă. Arany János balladáiból és a rnuzeumek gyűjteményéből ismer. Mindezek melleit kikön meg kell emlékez­nünk Körömi világhíressé gér öl, az ar agonii néven ismert onix. bányászaidról és- iné* művé­szeti értékesítéséről. Léva és Kotorni felszabadulásával Magyaror­szág a világ leggazdagabb omxtulajdenos or­szága lett. Szakemberek tudják, hogy erezet- íren legszebb aragon.it - í trondon fordul elő A második világháború kitörése--’lőtt Amerikába is szállítottak' köröndi aragonitot Most -iron ban csak itthon dolgozzak fel Székely legények állnak a gépek mellett; fűrészek, esztergák, csiszolók dolgoznak szün­telenül. És csodálatos szcp-égű disztá'gyileke­rülnek ki művészi haflarr.it kezeik alól. A ve­zető mérnök minden iLrabo külön megter­vez; itt nincs tömegára Ez az üzem is meg- cáfolhatatlanul bizonyítja a székely nép vele­született müvészhajlamak Ez a természeti ritkaság egyszer majd ki­fogy, A Kriop-család, az üzem tulajdonosa, ezért minden remek darabot családi gyűjte­ményben őriz. Ha valami Titka erezd, színezés, páratlan szépségű kis műremek kerül ki a székely népi művészek keze alól az ebbe a családi ereklyegyüjteményhe vb dóról, hogy egy­szer majd koronatanúja legyen a Székely­föld gazdagsága mellen a székely nép mtévé- szetszeretetének, kézügy.sségének, finom Íz­lésének, a magyar iparművésze* fejlettsé­gének. A közvélemény szeretné, ha a Knop-család egy alkalommal, a műremekeknek kijáró kör­nyezetben, mondjuk: a budapesti nemzetközi árummtavásáron bemtrat iá a világ előtt eze­ket a féltve őrzött, csodálatos műremekeket. Megválasztanák Bihar, Besz­terce és Szilágy vármegyék felsőházi tagiéit L Akinek jó- vagy balsorsa száz kilométeré­vel rakja lába alá az országutakat, nyugat­ról keletre, északról délre és vissza s egy nyolchengeres gépkocsi szédületes iramban, ahol lehet százas sebességgel búgva repít téli álomba szenderült tájakon, úgyszólván majd­nem egyszerre áttekintheti az egész életegy­séget. A Székelyföld falvai és sűrűn települt városkái a tükörsima jégkéreggei bontott utak ellenére is a szorgalmas munka képét mutatják. Ha a sokszor áhított poigárosukság — amint napnyugaton mondják — a jó közleke­déssel, köz világi tással, vízvezetékkel és kényel­mes lakással egyenlő, akkor a Székelyföld ma felmérhetetlenül sokat igér ebben a tekintet­ben, Északi Fél-ErJély felszabadulása után a Székelyföld csupán egy köldökzsinórral, az elhanyagolt szeretfalva—szászrégeni közúttal volt az ország törzséhez kötve. Á magyar szervezaszellem azóta az úgyne­vezett mező ségi kesken-yvágányti vasútháló­zat megnyújtásával, a szúszlckence---ko- lozsnagyidai szakasz építésével, legutóbb pe­dig a természeti akadályok ellen vívott hősi küzdelem árán létesített szerei falva-—dedai rendes nyomtávú vasútvonallal mo ;t már szervesen bekapcsolta a legkeletibb magyar földet is a magyar élettér szapora lükteté­sébe. Ez a teljesítmény a Székelyföld belsejében tüstént éreztette serkentő hatását Remények gyultak. ismét a félmilliónyi »ze- kelységben, hogy nagy kérdései rövidesen ren­deződnek, hiszen a legsürgősebb, a közleke­désé, már folyamatban van. Első székelyföldi áilo- ErsH- másunk nagyot lépett ,e legutóbbi látogatásunk óta. A népek versenyét “ figyelemmel kisérő er­dőszentgyörgyi székelyek minden átmeneti jellegű nehézségük ellenére dicséretes elhatá­rozással és példásan kitartó áldozattal meg­teremtették a község közvilágítását. A község a múltban is jelentős szerepet vitt; a Kiskükül- lőmente marosszéki szakaszának irányitó gó­ca volt. Most pedig, «a Bécsbcn kijelölt vá­lasztóvonal következtében, Dicső szent már ton lulmaradása után, egyet­len számottevő helység maradi, amely be­leszólhat egy kis tájegység gazdasági és po­litikai életének alakulásába. Aki ismeri Erdöszentgyörgy magasra törekvő népét és céltudatos vezetőit, azt is meglátja, hogy a kőolajéi látási viszonyok csak íz. utol­só iökést adták a székelyek tervéhez. Sőt, saját villanyellátásuk megvalósításán messzire túl, az erdő szent györgyi székelyek még arra is számítanak, hogy a szervezésben levő szé­kelyföldi villanyközponl is ide kerül, már csak a földgáz miatt is. Igaz: két nagy yetélytársa van Erdőszent- gyöngynek. Marosvásárhely, a székely főváros is bejelentette igényét az egész Székelyföld villanyellátásának szállásadására; Székelyud- varhely viszont, az el-elfelejtett kisiparosvá- ros, központi fekvésére hivatkozva, követeli erélyesen a villanyközponl odahelyezését. Er­döszentgyörgy még az ilyen hatalmas vetély társak mellett is bizakodással várja a döntést, ™ert — úgymond — nem kell ott közbenjáró és szószóló, ahol a körülmények ékesen beszéh nek önmagukért. Jp székelyföldi tájközpont máris komoly el­képzeléseket épít a Kisküküllő völgyét haránt átszelő vasútvonal tervére. Az erdőszent- györgyi székely úgy érzi, hogy a marosvásárhely—erdöszentgyörgy- - szé­kely keresztúri vasútvonalra m-.nden körül­mények között, magasabb érdekből is múl­hatatlanul szükség van, az illetékesekben is megvan az akarat, mind­össze műszaki akadályok állnak még a megva­lósulás útjában. A községrendezési tervek, garmadából csu­pán néhány olyant ragadunk ki, amely kö­zösségi szempontból túlhalad a község hatá­rain. Rövidesen vissza állítják Erdöszentgyör­gy ön a járásbíróságot; az erdőszen tgyörgyi és kiküküllőmenti székely embernek többé nem ked bármily jelentéktelen ügyben Nyárádsze- redába, vagy egyenesen Marosvásárhelyre utaz­nia. Különösen a birtökre idézésben lesz etmek az intézménynek nagyobb jelentősége. Alsó fokú gazdasági iskola létesül Erdő szent- györgyem az egész Kisküküllőmehte részére, A küküllőmenri székelység eddig is mohón szívta magába a magyar mezőgazdaság, kert- gazdaság, gyümölcstermelés és fajállattenyész­tés legfrissebb tudományos eredményeit. Ker­tészkedő hajlamára jellemző, hogy az utak íá- sitásának korában Erdőszeutgyöégy is gyü­mölcsfákkal szegélyezte az utakat a szomszé­dos községekig, de nem csupán elültette, ha­nem ápolta és értékesítette is. Tanulságot tett ezzel a közvagyon megbecsüléséről is. Az erdőszentgyörgyi alsófokit gazdasági is­kola végre megvalósítja a székely falu-szer­vezők célját: szakszerűért müveit kisgazdá­kat ad-a falunak, akik a gazdasági élet minden cetüíetén a le­hető legmagasabb termelési eredményekkel szolgálják a magyar életközösséget. A Kisküküllő völgyének hasadásához tartó zik az is, hogy Makfalván, a hires v »sseléryi- kollégium falujában polgári iskola nyílik meg. A környék elérhetővé teszi a magyar hőve­zetők vágyát: hogy minél több kisgazda te­gezze el a polgár: iskolát s élhessen majd nem­zeti közösségi életet az ott szerzett szellemi alapokon. Erdöszentgyörgy' — kiváló egyházi vezetésé­nek tulajdoníthatóan — mai nap is az egész magyarság érdekei szerint tud gondolkozni. Lelkésze megszervezte a bajtársi szolgálatot s a falu ennek a dicséretes, igazán magyar szel­lemű mozgalomnak érteimében még saját ba­kii közepette is siet segítségére lenni nagyobb bajba jutott magyaroknak. Amikor a Szolnok- Doboka vármegyében levő Domokos község több magyar kisgazdája tűzvész martalékává lett, Erdöszentgyörgy a református Nőszövet­ség révén még száz pengőnél is többet gyűj­tött össze a domokosi tüzkáror kisgazdák fel- j segítésére. Erdöszentgyörgy népe nem kérdez- j te: miért nem biztosították épületeiket tűzvész j ellen, hanem megnyitotta elég lapos pénztárca- | ját és adott, mert testvéreiről volt szó. Más vonalon a „Hangya” fogyasztási szö­vetkezet köré épített gazdasági tevékenység 's az erdőszentgyörgyiek felviiágosultságáról szóL A szövekezeti életben felismerték a moz­galmi lendületet, a társadalomszervezési ;géce- tet. Az erdőszentgyörgvieket példaképpen le­het állítani a haladó székely kisgazdák között _ , Átsuhanunk a községen és csak SSOVStO * * fürdőt nézzük meg. Érdemes, Az előkelő villasoţok között egy* itirdö egy házmestergyerek kurjantása csendül és visszhangzik. Egyik kiskereskedés még nyitva tart ugyan, de moz­gás alig van benne. A tornyos, cicomás nyári üdülök elöl senki el nem sepri az odakavarí havat. Az erdő fái zuzmarabajusszal bólint- gatnak a szélben, fejüket a suhanó felhőfosz­lányokba dörgölik. A Medve-tó felszínén tej­felvékony jég sejtteti áttetszőin a haragoszöld vizet. El lehet tűnődni kissé. Mi tesz előkelővé, méregdrágává, polgárnak elérhetetlenné egy nyári üdülőhelyet? A sétautakon, ahol nyáron, úgy alkonyat táján, lengén öltözött luxusnőcskék kacagják, hogy szép az élet, gyönyörű az élet, különö­sen fiatalon és gazdagon, most egy lompos kuvasz siet, szükőlve a széltől és élesen "tet­sző apró jégtől, arak itt darának keresztelt a székely kedély. Ellenben nyárelőn s ha szép tavaszunk lesz, talán még előbb, megjönnek ismét a kecses kis delnők, a gondtalan, kövérré táplált urak, az előkelők és az annak mutatkozik (itt pénze után mindenki előkelő lehet). Istenem, mi lesz még addig!? Nem tudni. Lényegtelen is. De hogy ők megjönnek, nevetve, él: 'étre vágyón, élményt hajhászva, az bizonyos. És megnyug­tató is, annak a néhány házmesternek, tejes­asszonynak, batyuzó gyümölcsösnek, aki még várja őket. Másképpen sokunktól, nyugton ül­hetnének most ottnon. A Sóvidék nagyközsége vaió- Pantíd ságos lázban ég. Ez a nép már * északi Fél-Erdély felszabadulása­kor leírhatatlan örömmel hallot­ta, hogy a kis Székelyföld egy.k nagy fia, ci­tez ló fő nagybaczoni Nagy Vilmos altábornagy , személyében tősgyökeres székely embe' a -meg­szálló hadak főparancsnoka. Székely ember hozta a felszabadulás zászlaját a székelyek nek. A falu ugyanis tudta, hogy a nagy ma­gyar katona Parajdon született Édesatyja, i sóbánya egykori főmérnöke, a parajd! refor­mátus temetőben van örök nyugovóra helyez­ve. A falu azóta úgy keresi a nagy magyar katona édesatyjának sírhelyét, mintha magán­érdekről voina szó. Azzal akar kedveskedni Parajd szülöttének, Magvaro, .Hg honvédelmi miniszterének, hog>- megkeresi a kedve- halott rhelyét. Legutóbb ív'- Hr-rses és szép emlékművel lé- j pett ez aki. székely ség elé. A piacié- ' ren felállított - ilágháborus hősi .halottak j emlékművét, együtt az országzászlóval. A Kál- j vária-hegyen pedig az idegén megszállás kéz- I detén gyászos véget ért sóvidéki székely fel- ' kelés egyik áldozatának, a nyolc falu kive- ! zényelt népe élőn főbelött sóváradi Farkas ; Dénesnek emelt követ. i Ez a nép kimondhatatlanul sokat saryar- ' Bihara>egye törvényhatósági bi­zottsága rendkívüli közgyűlésén két felsőházi tagot és három póttagot választott. Rendes tagok lettek Pappszász Lajos' cs. és kir. kamarás, az Erdélyi Párt biharmegyei tagoza­tának elnöke, Beöthy László nyug. főispán, volt kereskedelmi minisz­ter. Póttagok dir. Miskol-czá Pál, Ba­logh Ferenc nagyszalontai gtazdálko» dó és Fiidán Emil (román). Szilágymegye törvényhatóság’! bi­zottságának tagjai kedden válasz­tották meg a megye felsőházi tag­jait. Rendes tagok lettek: dr. Kaizler György nyug. főispán (Zilah) sza- vazttal, az Erdélyi Párt- szil ágy me­gyei elnöki tanács tagja és báró Győrftfy Lajos földbirtokos (K.rasz- na) 92 szavazattal, -az - Erdélyi Páni I járási tagozati elnöke. Póttagok: j Pintye József (român) 88 szavazat- ! tál és Brandt József .(/Sizáiágysom- lyó), az Erdélyi Párt szilágysomlyói járási és városi tagozatának elnöke. Beszterce vármegyei felsőházi tag­jainak választása is most zajlott le. Rendes tagok lettek: Sigmon d Já- nsos református lelkész, az Erdélyi Párt vármegyei alelnöke és Szegedi Erich (szász), a szász gazdasági is* kóla igazgatója. Póttagok: dr. Butu­sán Oktávián gör. kát. lelkész (ro­mán) és Lestyán -Tóasef tóm. kát, főesperes. A TUDOMÁNYOS ARADÉ MTA FELSŐHÁZI TAOJAr BUDAPEST, december 16. LMOT.) A Magyar Tudományos Akadémia József királyi herceg tábornagy ■: el­nöklésével ülésezett. Az ülésen a ta­gok csaknem teljes számban megje­lentek. Egyetlen tárgy a felsőházba kiküldendő tagok megválasztása volt. Titkos szavazással Korniss Gyula m. kir. titkos tanácsos, egye­tem i tanárt és Wendl Aladár mű­egyetemi tanárt választották meg felsőházi rendes taggá. Hisies gondja karácsonyra, Sti sjándékgit a % ^ h E H Z E K* könyvesboltban vásárolja !!! OTT Szépirodalmi köny­vek, íj .sági könyvek, karácsonyi slágcral- bumok, írókészletek, levélpapírok (kazet­ták, töm tök), töltő­től ak, ezüstceruzák, zsebnaptárak (bör- ben-vász nban) bő - zsebfircák, fénykép- abimof, em ék­könyvek, stb,, stb. Kerláflcm választékban kaphatók Vásároljon vásárol, sí a ' iffejéiseiíjmer a lei jikor bbef és jobbat kap. Kérje a nagy képes kar.,- ^onyi ki' ny\' á je yz kér

Next

/
Thumbnails
Contents