Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-16 / 284. szám

KLLEIYZCV îMi aiiiobit îl mmakmmMwnKvmTíJZiuMm CHe jalakaíí a Ro!ozsvdri és Kolozs« vármegyei G^ilinö csiermeszíofr Egyesülete KOLÓZüVaR, u'eifí/.’i't< jo. A Kolozsvárt ú, megrendezett gyűmoicsnapok utolsó nap járt -i váioslixra közgyűlési icrmci megtöltő £yümölc*tcrmrss.tők részvételével alakuló köz* gyűlés volc. A közgyülést 7*örök Bálim. .1 EMGE igaz­gatója, mint a közgyűlést előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg, aki gróf Teleki Béla. az ÉMGE elnöke távollétéhen keresetlen, meleg szavakkal üdvözölte a földművelésügyi mi­ni sztéri um kertészeti ügyosztályának k pvise Jetében megjelent dr. Schartdl László minisz­teri tanácsost, dr. Jeszenszky Árpád rn. kir. kertészeti igazgatót, a F. M. erdélyi t>iremlelt- Krgének képviselőjét, dr. áoltby Ernő minisz­teri titkári, Gyomoréy György ny. főispán, a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének el­nökét; Kolozsvármcgve képviseletében megje­lent OUjos Gábor gazdasági felügyelőt, Ko­lozsvár város részéről dr. Segesvár1 Viktor v. tanácsnokot, az Országos Pomológiai Bizottság és a m. kir. Kertészeti Akadémia képviseleté­ben Mokácsy Mátyás igazgatót, a m. kir. Ko­lozsvári Gazdasági Akadémia képviselőjét, Cserey Lajos m. kir. keitészeti főfelügyelőt, gazdasági akadémiai tanárt, a Faiskolai El­lenőrző Bizottság Képviseletében megjelent Korpo~:.iy Gyula .n. kir. kertészeti lőfelügye­lőt, a rn. kir. földmüv. minisztérium erdélyi kirendeltsége kertészeti felügyelőség képvisele­tében Zsámár István m. kir. kertészeti intézőt, valamint a társ- is rokone^yesiiletek képvise­lőit. Majd felkérte Gyomoré-v György nyug. rő'spant. mint a GyOE elnökét, hogy ezen alakuló közgyűlés korcinöki tisztségét foglalja el. illetve a gyűlést vezesse be. 0? : akkui a tisztikar Gyomorey György ny. tőispán, az elnöki szék elfoglalása után megköszönte a megtisz­telő bi7.almat, amellyel az‘erdélyi gazdatársa- dalom őt, ezen Erdély gazdasági életében u'j korszakot jelentő alakuló közgyűlésén, meg­tisztelte, Rövid beszéd után pedig feltette a kérdést: óhajtják-e ennek az egyesületnek elet- rehivását, megalakulását. A közgyűlés egy­hangú döntése után előterjesztette az egyesület megválasztandó tisztikarát. Ennek eredmé­nyeképpen egyhangú lelkesedéssel dr. Szász Ferenc alispánt elnökké, dr. Keledy Tibor, Kolozsvár város polgármesterét és dr. herei Soó Rezső egyet, tanart. a Botanikus-kert igaz­gatóját társelnökökké, ügyvezető elnökké Tö­rök Bálint EMGE igazgatót választották meg. „ Alelnökök lettek: jr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes, dr. Székely József vm. főjegyző, Gidófalvy István földbi-tokos Do­boka, Lészay Ferenc földbirtokos Magvargor- bó és Cserey Lajos kertészeti főfelügyelő, -igazgató: Maverffy Tibor m. kir gyümölcsé- szeti intéző. Pénztáros Szatmáry Ilona. Jog­tanácsos Ír. Asztalos Sándor. Jegyző dr. Szent-/ványi Árpád árvaszéki ülnök. Ellen­őrök: Páljfy László .gazgató és Gyarmathy Árpád igazgató. Számvizsgálóbizottsági ta­gok: dr. Darkó Ákos egyházkerület: tanácsos, Elekes Béla igazgató, dr. Keresztes ZsigmmiJ ügyvéd, Jcicsó Sándor városi főszám ve vő és r1r. Slief Zoltán banktisztviselő. Választmányi tagok: br. Atzél Ede földbirtokos, Albrecht Elek gazdaköri elnök, B. Adorján jeno FM KP ii. v. igazgató, ifj.- Adorján János gazda, Ady Elemér ref. lelkész Gyalu, Asz­talos Sándor birtokos Egeres, Balogh Lajos városi főkertész, Balogh Sándor -ki. kertész, dr. Barcsay József töldbirtokos Gyalu, id. Bálint Ferenc Bár.ffyhunyad, Bekess Károly főigazgató, dr. Bernád Ágostom ügyvéd, Besztery Janos gazdaköri elnök Kolozskara, vitéz Biró Gyula m. kir. Kolozsvári Gazda­sági Akadémiai igazgató, Blazsek Sándor, Bú­zás István ny. áll pénzügyi tanácsos Bánffy- hunyad, Datky Béla mérnök, dr. Gaá'l Ele- | mér ny. alispán, ár. Gáli Zsigmond, Gallus Viktor földbirtokos Gyalu, Göllner /áros m. • kir gazdasági akadémiai tanár, Gürtler Kor­nél ny. kertészeti felügyelő, dr. Gyergyay Árpád egyet, tanár,. Győr ke István miniszte- I ri tanácsos, Hajdú Gyula m. kir. erdőígazga- tó, dr. jelen Gyula földbirtokos, Kacsa Ist­ván Bánffyhunyad, Komját-szegh j Géza ref. lelkész Kolozs, Kos Károly földbirtokos Sztána, Kosa András gazdaköri elnök Kis- petri, dr. lakatos András ügyvéd, Mátyás János földbirtokos Bánffyhunvad, dr. Mik- lóssy József földbirtokos Magvarderzse, m. kir. kertészeti felügyelőség képviselete, rn. kir. Növénvegészségüevi Körzet képviselete, m. kir. Vármegyei Gazdasági Felügyelőség képviselete, mint io- -személyek, dr. Parody Kálmán orvos, d- . váry Viktor városi tanácsnok, dr. SH ’ Sván ügvvéd, dr. S?g- mond Ákos földbirtokbs Hidalmás, dr. Sze- gedy József orvos, hegyközségi elnök, Szi­lágyi András hegyközségi elnök, Ullmann Ferenc, az ÉMKE ü. v. elnöke, W'arga And­rás földbirtokos, dr. Xarttus János igazgató. Török Bálint ü. v. elnök köszönő szavai tárták be Erdély ui gazd.^sági lehetőségeit feltáró üéper közgyűlését,, ímelyucl. tagjai egy ricbb jövő reményébe veteti hittel néz nek a jövőévi gyümölcseik sorsa felé. Előadás ás Tíladéinídn A gyümölcsnap utolsó és befejező előadás­sorozatán Korponay Gyula m. kir kertészeti főfelügyelő a gyümölcs téli tárolásáról tar­tott igen kimerítő gyakorlati útbaigazításo­kat. Különös-hangsúlyt helyezet: a teli gyü­mölcsök termesztésének a fokozására. Így a téli körte termesztését nagyon ajánlja, mely­nek termesztési lehetőségei igen előnyösek itt Erdélyben. Dr. Jeszenszky Árpád m. kir ker­tészeti igazgató, a márkás, illetve szabványos gyümölcsök osztályozásáról és piacra hozásá­ról, továbbá a gyümölcsfák metszéséről tar­tott igen kimerítő értekezési.. A délutáni előadásoknak az adott különös érdekességet, hogv az előadók szabad kérdéseket tettek fel a hallgatósághoz. Az igv kifejlődött vita rendjén dr. Győrffy ny. r. eg) etetni fiivész. professzor egy rendkívül érdekes megfigye­lést tárt a hallgatóság elé, a téli körtének rendkávül nagy gyógyító hatását illetőleg a m*ţu* vérnyomás ollen Dr. Oklly> István m. sir kertéawid akadémiai Mmir a növénv­védelem fontot szempontjára hívta fel a kJl* gatóság figye'mét. A nagy gonddal és körültekintéssel eletrc- hivott kolozsvári vándor gyűmölcskiállitást Zsámár István m. kir. kertészeti intéző záró- szavai fejezték be, aki nagy vonalakban ve- zene le a gyümölcsösök, illet ve a kertészetek kialakulását írücke» előadásában ismertette a magyar gyümölcstermesztés őskorát és annak kialakulását napjainkig. Számszerű rdatai megdöbbentően tárják elénk azt a nagy mun­kát, amelyet a trianoni Magyarország a gyü- mölcsfaültetés terén elért. De nem lenne egész a háromnapos vándor­kiállítás nagyszerű tanulmánya, ha azokat a lelkes férfiakat, akik ezt országosan megszer­vezték, külön nem méltatnánk, igy chő he­lyen dr. Solthy Ernő miniszteri titkárt, dr. Jeszenszky Árpád m. kir kertészeti igazgatót illeti dicséret, ak k nag) tudásukat adták ezeknek a vándorkiállításoknak a megrende* zéséhez. De meg kell említenünk másik két lelkes munkatársukat is, Zsámár István és Mayerffy Tibor személyében, akiknek szere- tete osztatlanul karolta lel ennek a nagy nemzetgazdasági jelentőségű megmozdulásnak életrehivasát, megrendezését. Amint záró sza­vaiban is hangsúlyozta: nevelni akarunk gyü­mölcsfaszerető embereket. A vándorkiállítást e hó 16-án Csíkszeredán, mig i? ár Désen folytatják. TURANDOT Puccini-bemutató a Nemzeti Színházban Turandot őskinai meséjét először Gozzinai, a XVI. századi olasz költőnél találjuk meg. Schiller az ő nyomán dolgozta fel drámának és operai tárgyul a kitűnő sz.apadi érzékű Puccini maga választotta. Előbb tartott tőle. 1 hogv ez a müve túlságosan emlékeztet majd 1 a Pillangókisasszonyra, de amint jobban el- ! merült a . kínai folklore tanulmányozásában, I felismerte a japán és kínai nép zenéjének kü- , lönbségeit. A Turandot muzsikája Kínából eredő népzenei ' anyagoc tartalmaz, még hozzá nemcsak dallamokat, nunt a császár- himnuszt, amelyet hódoló kórusként hallunk a trón lábánál fölcsend ülni, hanem ennek az operának a hangszerelésében is végig követ­hető, nagy szerepet játszik az az ötfokuság, amelynek zenei hatóterülete a Csendes-óceán partjaitól húzódik nyugatra, átnyúlik Euró­pába és legnyugatibb határa a Dunántúlon van, mert a magyarságnak a nép által megőr­zött, ősi dallainkincse is az ötfokú hangsoron épül fel. Az ötfokuságból származtatott har­móniák adják meg a Turandot hiteles ktleti színezetét. Ezenkívül Puccini verizmusának minden értékét megtaláljuk ebben a müvé­ben, az őszinte drámaiság cs az ellentétekre épitert mély hatások nagymestere a Turan- dotban is. A bonyolult kórusok liraiságtól csor­duló áriákkal váltakoznak az 1924-ben el­készült legutolsó, de egyben legigényesebb s az előadókkal szemben a legnagyobb köve­telményeket állító Puccini-opcrában. A Turandot előadása kimagasló, nagy tel­jesítménye operánknak. A diadalmas siker fő­hőse Vaszy Viktor, akinek ezúttal is pompá­san érvényesült minden szereplőből a legtöb­bet kicsiholó energiája. Csak úgy forrt és sis- tergett pálcája nyomán a sok exotikus dallam és ritmus; a Turandot partituiájának tüne­ményes szépségei ott gyöngyöztek a zene­kar és a kórus áradó hangtömegeinek a tete­jén. Zenekarában benne zihált a darab me­séjének minden izgalma, de ahol kellett, ott lágyan bontakoztak ki az elmosódó impresz- szionista színek és fenséges erővel szólt Puc­cini széles pátosza. A kórustól icndkivüli tel- jesitményt kívánnak a Turandot bonyolult, nehéz bevágásokkal tarkított szói imái. A karigazgató Farkas Ferenc és a kórus mii-den egyes tagjának dicsősé^ér/i a Hold-kórus, a Liut gyászoló karének es az ünnepi karok egy­formán a színpadi hagulatot hatásosan elmé­lyítve szóltak. Üde szint jelencett a Mikes- gimnázium többször felcsendülő gyermek- kórusa. A címszerepet Taháts Paula énekelte. Nagy- erejű, szélesen ívelő, drámai szopránja nci- tünően érvényesült, hangjának szine és fénye valósággal erre a szerepre predesztinálja, amely előreláthatólag szép sikereket hoz még számára. A játékban hidegsége és könyörtelen­sége teljes hitelességgel hatott. Tjrardotja méltán sorakozik kitűnő Leonórája mellé. Hidy Franciska tiu szerepében kirobbanó si kert aratott. Már első felvonásbeli rövid áriá­ja nvíltszini tapsot kapott, a harmadik fel­vonásban egyenesen remekeit. P.első meleg­séggel adta elő nagy vallomását, amelyben elárulja titkolt szerelmét Kalaf iránt és megható volt Turandöthoz intézett bucsudala. Hódított hangjának gyönyörű szine és nagy- múltú énekesnőknek is becsületére válna erői­nek okos beosztása, ahogy végig fokozni tu­dott, az utolsó bé-ben kitelíesedő legnagyobb hangerőig Kalaf, a tatár herceg rokonszen­ves szerepében most láttuk először kolozsvári bemutatón színházunk uj tenoristáját, Godin Imrét. Prága, Becs és Nürnberg remrég ked­venc tenoristájának a hangja — föltehetőleg a múltbeli túlságos igénybevétel miatt — ide- erkeztekor a fáradtság jeleit mutatta, de örömmel tapasztaljuk, hogy újra emelkedőben van. Kifejezően, szépen énekelte Esz-moll áriáját az első felvonásban és magas bé-je a kellő erővel, tömören csengett Épp ilyen si­kerültén adta elő a harmadik 1 elvonás ele­jén „Senki sem alhat“ kezdetű románcát. Ze nei kulturáltsága egészen kiváló, fölötte áll a benne teljesen megérett szerepnek. Játéká­ban szembetűnő a nagy színpadi gyakorlat és az operajátszó stilus. A három s.inai miniszter közül Ping bariton szerepet Bakó József, Pang és Pong tenor szerepeit Cjaál József és dr. Sikolya István énekelte- Bakó a Lakúié­ban alakított színtelen Fredericjéről tegnapi kitűnő Ping kancellárjáig igen nagyot lépett fölfelé. Meleg baritonja jól érvényesült, de épp úgy kitűnt Gaál József nemes lírai tenor­ja és dr. Sikolya szép hangszine. Együttesük 3 második felvonás első színében tubes mérték­ben megérdemelte a sikert, pompásan kiak­názták hosszú jelenetük megragadó liraiságát. Különben ez a finom költőiséggel megirc je­lenet egyik legszebb „gyöngyszeme" Puccini Turandot jának. Fejérpataky Ervin basszusa erőteljesen, szépen szólt Timur, a száműzött tatár fejedelem szerepében, a császári rende­letet kihirdető mandarint a nemrég feltűnt Virágos Mihály énekelte s kitűnő jellemző- erővel alakította Kishonti a vén kínai csá­szárt. Varga Mátyás díszletei tündökletes mesevi­lágba visznek. Komoly bástyafalak merednek elénk az eiső felvonásban, a miniszterek óriás- teteiü, oroszlános sátrát látjuk a második fel­vonás első színében, azután elénk tárul a csá­szári udvar szemkápráztató képe. Szikrázó fénvben úszik a színpad, a szingazdag ün­neplő tömeg, a fehéruszályos Turandot, ra­gyogó fejdiszével; a meseszerüséget hangsú­lyozza a sárkányokkal telefestett háttér. Ez a legszebb színpadkép, amelyet az uijiszüie- tett kolozsvári Nemzeti Színház színpadán láttunk, az előadást rendező s a -óbb, mint száz főnyi statisztériát mozgató Vitéz Tibor színpadi hozzáértésének és Varga Mátyás művészi képzeletének müve. A harmadik fel­vonás pasztellkép-hátterü császári kertjét is beleszámítva, ezek a díszletek, de épp úgy a Kecskeméthy Károly színes fantáziával megtervezett ruhái is, állják a versenyt a pesti opera Turandotjának a kiállításával. Az előadás kezdetén erős feszültség ülte meg a színpadot, de ez lassan fölengedett s a színpadon és nézőtéren eluralkodott a da­rab ellenállhatatlan, megejtő hangulata. A Turandot azok közé az operairodalomban nem ritka, kiemelkedő szinpadi alkotások kö­zé tartozik, amelyeket meg-mcgu;uló vággyal, ismételten kívánunk látni, hallani, magunkba inni, hogy minél jobban elmélyedhessünk fű­szeres, izgató szépségeiben és élményét fris­sen őrizhessük. KÉKI BÉLA. ÖNMŰKÖDŐ IKONOK, EZÜST IKONOK egy-, két-, négyszínű iron* betéttel, nagy választékban az „El­lenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. kaphatók. ERDÉLY MOZQÖ Jókai Mór világhírJ repén/c filmen: Fekete gyémántok f szerepben: Szét? zky Zita, Jávor Pál, ózsahegyi, Öreg 1 , Mály, Csortos Előadások kezdete; 3, 5 és 7 órakor. öi! December 19-iői ! Jöi! Egy asszony három élete. | Vesézés Sok szó esett mostanában arról, bogy fa) táuk inlmleu problémáját szivükön hordó olvasóinknak az a kozóhaja, hogy ne min. dig idegem szellemtörténet szemponjából ítéljék meg Íróink nemzeti életünk érzéseit. Bz. azonban csak a jóindulata olvasók tábo­rának kegyes óhajtása, rosszmájú alkalmi kritikusok bezzeg elveszik még a kedvét is a nyájas olvasónak, a magunk fajtájából való irói megnyilatkozások megismerésétől. Ha csak alkalmuk nyílik erre, jogüalannl és illetlenül bánnak el komoly magyar érté­keinkkel. Ilyen szerkesztői önkényeskedést olvasha­tunk a „S/ckely Szó“ 1942 november 15-iki számában „Könyv Marosvásárhely történe­téiről cim alatt, ahol a Maro. vásárhely tör ténete elmü könyv min ős ithei etlen durva hangú kritikája olvasható. ízléstelen és rosszindnlatu megállapításait szándékosan rosszul és félig idézett mondatokra alkal­mazza. Alkalmi „történetró" kritikusunk mind­járt cikke elej/n „cdiózusnak“ (I) mondja a könyv szerzőjét, aki „cáfolatra váró álsze rénys'-veket" hord össze könyvében, rend- szer'elenil. nem az ő a cikkíró, kitanitása szerint. Egyszerre megitérhető néhány ilyen kitételből, mennyire tárgyilagosak a cikk­író megállapításai, mennyire rmgbizhat'T „érte’mezésclha akár „a magyar mondat­tan szabályait ez nyul“, akár a „gyámján olvasó sejtéseit tagla’ja“. Epy szerkesztő kelléktára igen gazdag, ba neki nem rokon szenves valaki, ledorongolasára nyílik mód­ja, kivált, hogy a könyv írója Marosvásár­hely zsurnalisztikájáról a valósághoz hiven nyilatkozott városa kultúrájának tárgyalása során. Ennyire saemélyeskedni azonban nem lett volna szabad, mikor tudhatná a cikkíró, hoey sohasem a támad'é ? rokon«7env. a védfetené minden érdeklődés, ebi.'en ez eseten leginkább, hiszen ki-ki a saját meg­győződésével áll a könyv írója mellé, ha művét megismeri. A „Marosvásárhely törté neté“-t i edig érdemes elolvasni, magyar szív és magyar létek muzsikál minden sorában. GULYÁS KÁROLY Kolozsvári szereplők a rádió Kodály-est én Kodály leghitelesebb és leghivatottabb tolmácsoló ja. a fiatal! kolozsvári Török Erzsébet énekesnő ma este 19 óra 5 perc­kor Dobnányi Ernő, a Waitdbauer—Kér- peri’ vonósnégyes és Rosier Endre opera= énekes társaságában szerepel azon az ün­nepi miisoron, melyet a magvar rádió Ko­dály Zoltán hatvanadik születésnapja al­kalmából! rendez. Török Erzsébet egyéb­ként szombaton Békéscsabán szerepelt Endre Béláitól együtt az ottani Aurora egyesület rendezésében 'lezajWt Kodájy- bangversenyen. Mindkettőjüknek rendid vüh sikere volt Meg^llafi ották a ka?^0 onyfí árát KOLOZSVÁR, december 16. A köz­ellátási felügyelőség az üzérkedés megelőzése érdekében megái lapítot­ta a karácsonyiaárak at. A 3 méteres, vagy annál nagyobb karácsonyfa ára darabon kint 12 P. A 2—3 méteres darabonkimt 8 P. Az 1.50—2 méteres darabonkmt 4 P. Az egy és fél méternél kisebb kará­csonyfa ára 2 pengő. AZ IRIGYSÉG NEM JÓ TANÁCS­ADÓ. A székelyudvarhelyi törvényszéken Székely Lajos telekfabi kovács eFen pénzhamisítás vétsége miatt tettek felje­lentést és bogy mint ügyes fafaragó fel­tűnő sok pénzt keres... A törvényszék meg is indította Székely ellen az eljárást, de a nyomozás egészen ellenkezőleg azt álla­pította meg, hogy Székely, nem hamis- pénzbői, hanem saját szorgalmas munkf- jából gyarapszik. A törvényszék tenné* í szelesen felmentette s most a feljelentő ^ Kovács T. Lajos ugyancsak teiekfalvi 'a- j kos eFen indította meg 3? eljárást hamis vád íuiaü.

Next

/
Thumbnails
Contents