Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-15 / 283. szám

19<2 <*«• mb<ar IS. K&fcElfZttK 5 ATztL wrtz tattat FBBKN€ NY. A. SSBNDŐRBZSJi- DES ÉS ER. NEMES ALBBSI 0S0= MÓSS MIKLÓS LÖVÉSZSZÖVET SÉGI MEGBÍZATÁSA KOLOZSVÁR- deceaober 15, Az orszá­gos Magyar Lövész Szövetség az erdélyi szövetségi kerület uuiködésl szabályzat - szerű felállításáig br, Vízéi Edét a vissza csatolt keleti és erdélyi területekre ki­terjedő hatáskörrel — az Erdélyi szövet­ségi kerület Főíl'övészmestere címmel a Kerület szervezési munkálatainak továb­bi irányításával és vezetésévé), vitéz Vat- rav Ferenc m. ki;. ny. á. csendőrezredest pedig a* Erdélyi szövetségi kerület F5- tö vészmester helyettese címmel a Kerület szervezési munkálataiban való közremű­ködéssel bízta meg. Ebből az alkalomból közöljük^ hogy az Országos Magyar Lövész Szövetség dr. albişi Csomóss Miklóst, a Magyar Révé ziós Liga Erdélyrészi vezetője, az Orsaár gos Magyar Lövész Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja* szövetségi lövészmesteri címmel megbízta, hogy az egész ország területén a Szövetség tagegyesütetei és a Via gyár Revíziós Liga; között mindkét szervezet nemzetvédelmi törekvéseinek elősegítése és megvalósítása érdekében kapcsolatot létesítsen. Újból e’fejfáij 'k re* ehites?t©tf fcaáisegély iránti kéréseket KOLOZSVÁR, december 15. A város népjóléti hivatala felhívja mindazokat, akiknek családfenntartó hozzátartozója jelé bég katonai szolgálatot teljesít, vagy már faszereit, de 1942 decemberében még katonai szolgálatot teljesíteti és hadise­gély iránti kérelmét az elsőfokú közigaz­gatási hatóság azzal az indokolássá! uta­sította ek hogy megélhetésük biztosítva van, mert havi jövedelmük meghaladja a törvényszabta jövedelem-határt, jelentkez­zenek ä város népjóléti ügyosztályánál. (Farkos-utca 4.) A népjóléti hivatal a hadisegély igénylők setgÖiy jogosultságát újból elbírália. Tévedések elkerülése vé­gett a népjóléti ügyosztály nyomatékosan hangsúlyozza, hogv csak ások jelentkezze­nek, akiknek csal ód fenntartó hozzátarto­zójuk je} ént eg katona, tiagiţ ebben á hő- napbtm szeret le. L*o*tt ikrik?* e'simi^szeít a Intáron - 3 f?re ítélték KOLOZSVÁR, december 15, (Az EL lesnék munkatársét ól.) Gyanúi Kecske­méti Lajos György faáráról származó földművest többrendbeli lopás büntette miatt vonta felelősségre tegnap a kolozs­vári törvényszék hármas büntetőtanácsa Szén ezer József törvényszéki tanácsel­nök elnöklésévei. A vádlott, aldt lopás miatt már kétszer Ítélitek szabadságvesztésre, a vizsgálóbíró előtti kihallgatásakor elismerte, hogy október havában két darab ölrrbt tu­lajdonított el Chetictn Miklós romániai gazdától és azokat át akarta csempész- ni d hsiff*ron. Határőrségünk azonban letartóztatta és átadta a hatóságoknak. A tegnapi törvény-széki tárgyeláson Kecskeméti Lajos előző vallomásával eü~ leniéiben, tagadta az ökörlopást. Azt litotta. hogy az 1200 pengőre becsült ök­röket készpénzért vásárolta meg Chetian- tóJ. — Vagyonos ember vagyok — mon­dotta —, Torc-án kétszázezer pengőt érő házam van, a valuta ügyészség is nagyobb- összegű pénzemet zárolta, nem voltam rá- .szorulva a 'lopásra­A törvényszék nem fogadta a vád­lott védekezését és a vizsgálóbíró előtt el­hangzott vallomása alapján Kynsburg Béla dr. Idr. ügyész súlyos büntetést kért a vádlottra, akit hasonló okokból1 már két­szer elítéltek. A bíróság lopás büntette miatt hároméin fegyházra és t'zévi jogvesz­téséé ítélte Gyrfuí Kecskeméti Lajost, Az ítélet nem jogerős. A jövő évi költségvetési törvény* javaslatot tárgyalta a Felsőház BUDAPEST, december 15. A fei­•sdbá-z Inát. fői ülésén a pénzügyi bi­zottság jelöntését Tárgyalták a?. 1943- évi állami költóégvet ésrol szóié lói'- vány ja. vasiadról. Az ülést 10 éra 5 perckíOir nyiftotíta meg Petényi Zsflg- montcl báré al elnök, aki bejelentette, hogy a napirenden a pénzügyi bi­zottság jelentése alapjain az 1943. évi állami köW*érm.é<ről szedte tör­vényjavaslat és az állami ingatla­nok elidegenít őséről szóló) kimuta­tás tárgyalása szerepel Bejelentette, hogy a házszabéályok, valamint az eddig követett gyakorlatoknak meg­felelően, a költségvetést, előbb álta­lán o»ss ágban, majd pedig részletes vita keretében tárgyalják. Ezután Czettler Jenő előadó ismertette a költségvetésről szóló javaslatot, majd több hozzászólás után az el­nök a vitAt megszakította és beje- j lentette, hogy a legközelebbi ülés j kedden délelőtt 10 órakor lesz, na- ; pi rendjén a költségvetés folytat óla, goe vitájával. Tájékoztatásul kö zölte még, hogy keddtől kezdve a felsőház délután is ülést tart, mely­nek kezdete a korai elsötétítésre va­ló tekintettel 4 órakor lesz. A felső- ház hétfői ülése 13 óra 45 perekor ért. véget . VAN-E ERDÉLYI MAGYAR ? — László Dezső n y i i u ikóut m — László Dezső országgyűlési képvi­selő a Székely Szó cimü, marosvásár- helyi napilap cikkével kapcsolatban az. alábbi nyilatkozatot adta; A Marosvásárhelyen megjelenő Székely Szó c, napilap december n-ón megjelent számá­nak Van-e erdélyi magyar c. cikke azt állítja, hogy a marosvásárhelyi református konferen­cián tartott előadásomban azt fejtegettem, „hogy nincs erdélyi és anyaországi reformá­tus és nincs erdélyi és anyaországi magyar, egyszerűen csak magyar van. Végül arra hiv- tam fel a konferencia résztvevőit, tegyenek ünnepélyes fogadalmat, hogy a jövőben nem használják az eddig szokásban volt meghatá­rozást és az „erdélyi“ szó elhagyásával, csak magyarról fognak beszélni' . A továbbiak so­rán az tűnik ki a cikkből, mintha én szégyen- íeném a magyar jelző mellé az erdélyi köze­lebbi meghatározást is kitenni. Azzal gyanúsít meg, hogy a magyar nyelvből ki akarom gyomlálni a táji meghatározásokat,- úgy tün­teti fel a tényeket, mintha én bajnak tarta­nám a székelyről, vagy erdélyi magyarról va­ló beszédet. Mindezek az állítások, mint erdélyi cs szé­kely eredetű mag}-arc mélyen sértenek s mint több kifejezetten erdélyi mozgalomnak, egyesületnek vezető tagját olyan színben tűntetnek föl, mintha megtagadtam volna azokat az elvi alapokat, amelyeken ezek az erdélyi magyar mozgalmak állanak. Ebből kifolyólag kötelességem az alábbiakat megálla­pítani : r. Nem felel meg a valóságnak a Székely Szónak az az állítása, hogy én a marosvásár­helyi református konferencián tartott előadá­somban foglalkoztam az anyaországi és er­délyi magyarság egymáshoz való viszonyá­nak kérdésével. A konferencián egyetlen elő­adást tartottam, Felelősségem az egyházért címmel. Ebben pedig még csak nem is érin­tettem a jelzett kérdést. 2. Az egész konferenciát bezáró összejöve­telen többen tettünk önvallomást arról, hogy milyen lelki ajándékokat nyújtott számunkra s konferencia. Ebben az ötperces vallomásté- celben és nem előadásban foglalkoztam az anyaországi és erdélyi magyarság viszonyával. 3. Mindebből megállapítom, hogy a cikk írója nem volt jelen szavaim elhangzásakor, tehát téves információk alapján emel velem szemben súlyos vádakat és von le a vádjaiból messzemenő következtetéseket. 4. önvallomásom után senkit sem szólí­tottam föl arra, hogy „tegyenek ünnepélyes fogadalmat, hogy a jövőben nem használják az eddig szokásban volt meghatározást és az „erdélyi“ szó elhagyásával, csak magyarról fognak beszélni“. 5. önvallomásomban többek között azt emeltem ki, hogy néni helyes az anyaország és Erdély, a csonkaország és Erdély között olyan különbségtétel, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Erdély maga is nem része az anyaországnak és a csonkaországnak. Az anyaországnak Erdély éppen olyan szerves része, mint a Nagyalföld, Kisalföld, Dunán­túl, vagy Felvidék, Erdély éppen úgy csonka- ország, mint ahogyan a csonkaországhoz tar­tozik a Nagyalföld, Kisalföld, Dunántúl vagy Felvidék. Erdélyről nem az anya-, vagy csonkaországgal szemben, hanem azon belül kell beszélni éppen úgy, ahogyan beszélni kell k Nagyalföldrői, Kisalföldről, Dunántúlról és Felvidékről. Ezekbe a szavaimba csak a rossz- indulat magyarázhat bele olyan sok mindent, mint ahogyan azt a Székely Szó cikkírója teszi, 6. Soha egy percig sem tagadtam meg az „erdélyi magyar“ meghatározást és senkit sem biztattam ennek a meghatározásnak el­hagyására. Akik cikkeimet, előadásaimat is­merik, bizonyosak lehetnek afelől, hogy soha meg nem tagadom az egész magyarság érde­kében szükséges erdélyi magyar megkülönböz­tetést. 7. Minden ellenkező állítással szemben val­lom a magyar nemzet és a magyar föld tö­retlen egységét és azon belül a tájegységek je­lentőséget és a történelmi hagyományokon nyugvó erdélyi különleges feladatokat. A Kárpát-Duna Nagyhaza téveszméjének bár­milyen formában való hozzámkapcsolása el­len a legeréLesebben tiltakozom. Kolozsvárott, 15)42. december 14-én. LÁSZLÓ DEZSŐ. A magyar gyümölcs leggazda­gabb vitamintartalmú a világon Érdekes és értékes előadások a kolozsvári gyilmölcsnapokon Kolozsvár, december 15. A földművelésügyi sainásztérram erdélyi kirendeltsége által éíet- reüsivott gyümöicsnapok tegnapi, hétfői pro­gramja nemzetgazdaságunk szempontjából igen jelentős volt. A Gyümölcstermelők Or- soágos Egyesületének kiküldöttei Erdély visz- azacsatolt megyéinek hivatott gyümölcster­melőinek bevonásával, valamint a földműve­lésügyi miniswtérium kiküldötteinek támogató munkájával Erdély gyümölcstermelése szem­pontjából életbevágóan fontos értekezletet tartottak Erdély minden megyéjét, ellátó uj faiskolák létesítése érdekében,. Az uj faiskolák sokszerüségükön felül Erdély éghajlati viszo­nyainak a legjobban megfelelő gyümölcsfacse- metéket állítanának elő és látnák el a kiselej­tezés utján kicserélésre ítélt gyümölcsösök szükségletiét Ek a kormányintézkedés gyökere újítást kiván végrehajtani, Erdély gyümölcsöseiben minden nem kávánatos fát eltávolítanak és csak az Országos Pomológiai Bizottság által javasolt gyümölcsfa fajtáka<t engedélyezik ter­meszteni és forgalomba hozni. Ez az intézke­dés uj életet fog Erdély gyümölcsöseiben te­remteni. Minden létesítendő uj gyüraőlosafis- kolák, mint a meglevő gyümölcsösök, mész- szemenő állami támogatásba in részesülnek, de ezzel szemben 9 szakszolgálati felállítása rendjén a iegszigorubb ellenőrzés alá ♦ajtós­nak majd. E tárgykörnek kiegészítő pontja volt az 1942—1943. évi munkaiterv kidolgozása ás elő- készítése is, amely majd uj lendületet ad Er­dély nemzetgazdasági életének. , Dr. Okályi István m. kin kertészeti akadé­miai tanár a gyümölcstermő tájakat kialakító természeti áe gazdasági tényezői címen gazda­gította a gyümöicsnapok második napjának rendkívül tanulságos értekezletét Előadása rendjén. melyet a vármegyeház közgyűlési termében tartott meg, rmdklvüJ. óeterérsstó á» gyakorlati adatokbel tftiw&ú.vm&í. ?M ü gyű­íeüü cstarxueGgt^g főbb easfficaéglateit ér; vÖAgi tetta mag a termő tájak szallitáss lebefcőfcégé m?k igeai fontos szemelőtt tartását. Kovács László, a Hangya inaroevásáxheiyi kirendeltségének főtiszjtvieelője számszerű adatokkal támasztotta alá a Székelyföld uj gazdasági lehetőségeit, a vadöntermő gyümöl­csök gyűjtésének bevonásával. Mintegy hél. feldolgozó telepet létesítettek már a székely megyékben, ahol i941-ben 4800 kiló erdei gyümölcsöt dolgoztak fe1 hatszázezer pengő értékben. A székely Heget érintő közhasznú akciók ezévben már egymillió százezer kiló vadgyümölcs gyűjtésére serkentette a gazdá­kat t, mintegy tizenötezer székelyföldi fakóé­nak biztosította évi megélhetését. Az előadássorozat második érdekes pontját, dr. Becfeer Jenő in. kir. kertészeti akadémiai tanárnak előadása képezte, aki a magyar gyümölcs tartalmának rejtelmét, árulta îl a hallgatóság előtt. Előadásában a magyar gyS mólos vltamintarta’mának fölényét mutatta ki tudományos alapon, amely méltán tette Magyarországot a világ minden állama előtt a vitaminok kertjévé. Vlohársy Mátyás m., kir. kertészeti akadé­miai igazgató a gyümölcs szedéséről, értékesí­téséről, annak gyakorlati csomagolásáról szál 'utasáról tartott rendkívül tanulságos útbaiga­zításokat, melyeket a hallgatóság igen nagv érdeklődéssel hallgatott végig. A tanulságos előadássorozatot ma délután négy órakor a vármegyeház közgyűlési ter­mében folytatják. v MíEŐ IMRE Dft KÉPVISELŐ ELŐADÁSA A NEMZETISÉGI KÉRDÉSBŐL Az Erdélyi Pán kolozsvári tago­zata értesíti tagjait és az érdeklődő közönséget, hogy ma, kedden este 7 órakor dr, Mikó Imre országgyűlés? képviselő „.Erdély és a nemzetiségi kérdés14 címert előadást tart a tago­zat Farkas-utca 7. szám alatti eme­leti helyiségében. Ennek az előadás­nak a jellege különös érdeklődést érdemel és ezért arra a,z Erdélyi Párt kolozsvári tagozata külön fe felhívja mindenki figyelmét. Diszkó:gyűlésen ünnepelte a Mészáros Szövetség Daiy M. Jánost KOLOZSVAR, december ay. (Az Ellenzék munkatársától.) Bensőséges hangulatit ünnep­ség zajlott le vasárnap délelőtt a Mészáros Szövetség helyiségében. Díszközgyűlés kereté­ben leleplezték Daly M. János kolozsvári hen­tes és mészárosmestemek, az egyesület diszel- nökének arcképét. A díszközgyűlés a Magyar Hiszekegy-gyei kezdődött, majd Réthy Jó­zsef, a Mészáros Szövetség elnöke, üdvözölte a megjelent vendégeket és meleg hangon kö­szöntötte a Szövetség diszelnökét, Daly M. Jánost s behatóan méltatta azt az önzetlen munkásságot, amelyet Kolozsvár hentes és mé­szárosiparának fellendítése körül négy évtize­den keresztül kifejtett. Az elnöki megnyitó után RÁcz Mihály, felsőházi tag, az Iparos- egylet elnöke, az Iparosegylet nevében üdvö­zölte az ünnepeltet s vázolta, hogy annakide­jén, amikor Daly M, János a kolozsvári Ipa­rosegylet aldnöke volt huzamosabb időn ke­resztül, munkájával osztatlan rokonszehvet váltott ki és mindenkor köztiszteletnek ör­vendett. Ezután a kolozsvári és kolozsvárme- gyet Ipartestület részéről Demeter Ferenc el­nök, mig a kolozsvári Kereskedelmi és Ipar­kamara részéről dr. Torda Balázs titkár kö­szöntötték Daiy M. Jánost, akinek munkássá­gát meleghangú beszédjükben példaképpen ál­lították az egyesület tagjai ele. Az üdvözlő beszédekre az ünnepelt Daly M. János meghatott szavakkal válaszolt. Ezután a nemzetiszinü zászló és a régi céh- lobogók között levő arcképről lehullott a le­pel s ekkor újból hosszantartó tapssal és él­jenzéssel köszöntötték a Szövetség tagjai és ve­zetősége Daiy M. Jánost. A pompásan sike­rült arckép Havas Béla kolozsvári festőmű­vész munkája. A díszközgyűlés, amelynek tárgysorozatán a Szövetség Jiszelnökének ün­neplésén kívül egyéb ügy nem szerepelt, a Himnusz hangjaival ért véget, majd az ün­nepséget társasebéd követte a Mészáros Szö­vetségben s azon számos pohárköszöntő hang­zott el. ARAGONIT ÍRÓKÉSZLETEK, HA- ! MUTÁLAK, KÖNYVTARTÓK remek kivitelben kaphatók az „Ellenzék* könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Amai nap nagy eseménye itómef-snagiiar dlszlorna ä Magyar Köz művelődés ■ Hárában. Kezdete ponto­san fe! 7 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents