Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-14 / 258. szám

19 5:% oav«nbtt 11, ISfcLENZÉS KITEKINTÉS A VILÁGBA Mm s heszke béla ! »r*u ss m I Renannak a XIX. szazad I ******* w I utolsó évtizedeinek poziti­vista légkörében Istent kereső francia gon­dolkodónak időszerűségét nemcsak az a kö­rű. lmény magyarázza, hogy most emlékeznek halálának ötvenedik évfordulójára, hanem fő­kéné az, hogy megállapításai, egyes írásainak magva döbbenetesen találó a mára. Ez a ke­leti nyelvészetben biztosan mozgó francra, aki annál bizonytalanabbul tévelygett a ke­resztény vallás pozitivizmustól összekuszált eszméi között, meglepően találó poli­tikai éleslátásról tanúskodik. — Időszerűsé­gét azonban nemcsak vallomásainak és né­zeteinek helyessége magyarázza, hanem azok körülmények is, amelyek között azokat a francia filozófus közölte. A jelenben mind­egyre idézect „La Reforme mtelicctuelle et morale" (Az értelmiségi cs erkölcsi reform) című munkája ugyanis 1871-ben, tehát a né­metek részéről győzelemmel befejezett fran­ciaországi háború után jelent meg. Akkor is Parisban voltak a németek. Akkor is a meg­bolygatott darázsfészek képét példázta Fran­ciahon, akárcsak most. Az 1871-es francia összeomlásig Renant szkeptikus és cinikus embernek ismertek ba­rátai és ellenfelei egyaránt. Neki tulajdoní­tották a Panama-botránnyal kapcsolatos éles megjegyzést is, melyet a ».tisztogató“ munká­ba kezdő fiataloknak mondott: „Fiatalok' Franciaország haldoklik! Ne zavarjátok agó­niáját“. Való, hogy Renan nem félt a bátor kiállás­tól, az erős szavaktól. Előbb említett müvé­ben, a közhangulattal ellentétben, többször hangoztatta a francia—nemet együttműködés szükségességét. „A német—francia együttmű­ködés gondolata, fiatalságom legrégibb vágy- képe, meggyőződéssé vált érett koromban '. Az 1870—71-iki német—francia háború alatt egy német szerzőnek, F. Straussnak, aki szintén megírta „Jézus életét“, ezt irta: „Vég­telen fájdalommal tölt el ez a háború. Először azért, mert kimondhatatlan károkat okoz, másodsorban azért, mert úrrá lesz a gyuiólet és a sok balhéiét, ami meg fogja akadályozni sokáig a haladást. Életünk legnagyobb sze­rencsétlensége az, hogy a franciák nem é'tik a ‘nemeteket és Németország nem érti Fran­ciaországot“. Békéltető szellemének illő módon úgy ál­dozunk,- ha ötven érre halála után idézzük a „Reforme ' egyik jelentős megállapítását: >Franciaországból ifiig után kiveszett az igazi harci szellem. Mi, franciák, valami esz­telen anyageívüség felé rohantunk. A poro­szok viszont ápolták azt a szellemet, amelyet m: „ancien régimenc<-nek nevezünk. Enrr.k a „regi rendszernek“ ismérvei: a gyarapodás vágya, a nemzeti mítosz, a faji büszkeség. Ez a regi rendszer megóvta Poroszországot az. ipari, gazdasági-szociális materializmustól, mely minden nép erejét gyöngíti s kiszívja'. I Rngol h£?&dó j Az ^dbhiakbari “-------------- miniden meg'j egy ­zés nélkül egy pár angolszász újság­ból vett jellemző közleményt idé­zünk: A Chicagro Tribune szeptember 5-i számában Férd éri c Schumann, a williamstowni egyetem tanára hosz- szu tanulmányban arra a kérdésre Fontos könyvujdonság! Dr. URBÄNYI JÁNOS: A vállalatvezetés személyiség kérdései Á vevő, a dolgozó, a vállalkozó pszi­chológiája. Kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági kis és nagyvállalatok tulajdonosai, igazgatói, osztályvezetői, felelős irá­nyitól számára készült ez a könyv. Azoknak, akik a vállalatot nemcsak Írásbeli kimutatásokon, üzleti körív- veken keresztül vezetik, hanem em­bereket akarnak tudatosan irányíta­ni s rájuk hatni. Ára 9.60 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállít­juk. Kérje az őszi könyv újdonságok díjtalan képes jegyzékét. ad feleletet, hogy kié is tulaj dank ép­pen India? A gazdasági érdekeltség alapján vizsgálja a kérdést és a kö­vetkező adatokat sorolja fel: „A hindu részvény társas ágok száma 5311 s ezeknek mindössze 2570 mil­lió rúpia tőkéje van. Ezzel szemben a 819 angolszász ipari és kereske­delmi'részvény társaság mák 7 milliárd rúpia a tőkeállománya. Az Empress Mills szövőipari részvény társasáig va­gyon állaga 61 százalékban az ameri­kaiaké. A Baraka Iron Works fém­ipari vállalatok alaptőkéjének há­romnegyed része szintén az ameri­kaiak kezében van, akárcsak a Ben- ! gal Iron and Steel Cv. részvény­többlete is.“ A tőkeérdekeltség ha­sonló arányú felsorakoztatása után az amerikai közgazdász „szerényen“ kérdezi: „Kié India?“ A számok már a kérdés előtt megadták a feleletet. * HALIFAX lord Pittsburgban mon­dott beszédjéből idézzük: ,,A tengely 'birtokába került a világ nyersgu­mi termékének 81 százaléka, a bau- xit 61 százaléka, a vas 44 százaléka, a réz 75 százaléka, az ólom 31 sza- zrfléka, a mangánérc 35 százaléka Ezek a számok reánk nézve nagyon hátrányos helyzetet jelentenek.“ * ARTHUR HORNER, az Angol Bá­nyával 1 a! átok Egy esül e té n ek elnöke Blackpool ban mondott beszédéből idézzük: „Az angol háborús terme­lésről mondott hírek egyenlők a maszlaggal, mert a szénbányászat napról-napra csökken. 'Szénellátás szempontjából igen elkeserítő a helyzetünk. Tizenegyezer angol ka­tona hányába való vezérlésével még nem oldottuk meg a bányásziliiányt sem. Különben is a szén hiányzik s nem a munkaerő.“ * Az irek angol e>llen es magatartásá­ról olvasunk híradást a Gringoire hasábjain. A Gringoire angol hír­forrása szerint az amerikai expedi- ciós hadsereg jelentős része Íror­szágban tartózkodik. Az ir lakosság minden eszközt megragad arra, hogy a „vendégekkel“ szemben meg­mutassa ellenséges magatartását. Az Írországi kis városokban tartóz­kodó amerikai katonáknak azt ki­áltják a szabad állam polgárai: „Go back hómé!“ (Menjetek haza!) A sok politikai vonat­kozású francia könyv- újdonság után örömmel vesz az olvasó’ a ke­zébe egy olyan uj könyvet, melynek címe ígéri, hogy ezuftţal irodalom rój] lesz benne ©zó. Ezt Ígérte Roger Caillois uj könyve is, sőt cime alapján (Puissances du roman — A re­gény erői) azt gondolta volna a gyanútlan olvasó, hogy ezutal dereklas kiállást fog ol­vasni korunk legelterjedtebb műfaja, a regény mellett. Caillois azonban már a könyv elősza­vában eloszlatja vérmes reményeinket, A ,,Nouvelle Revue Francaise" Délamerikába vándorolt tanulmányírója kereken kijelenti, hogy könyve nem esztétikai elvek alapján, lio- nem a szociológia nézőpontjából vizsgálja a re­gényt. Elnézést kér, hogy ezen az alapon néha a remekművet a ponyva és a detektivregénv mellé sorolja, de nézőpontjai nem engednének' meg más, esztétikai természetű, megkülönböz­tetést, mert akkor tanulmánya nem lehetne az, aminek szánta: a mai regény .vizsgálata a tár­sadalomtudomány elvei' alapján. Úgy gondolja, hogy miként a társadalom legkülönbözőbb egyedei, akár koldusok, akár arisztokraták, egy szociológus szemében elsősorban csak embe­rek, éppen úgy a regény és a ponyva az ő szemében nem más, mint a társadalom egy­forma értékű kifejezése. A régi, bonaldi elvből indul ki: tehát az irodalom meghatározását il­letőleg. A társadalom exakt é6 pozitív kifeje­zésének tekinti a regényt és ezen az alapon a bomlás jeleit véli felfedezni a műfajon, mely szerinte legtipikusabb tonnáját Nugáton a de Uj könyv a regényről . Trrr iurrn—■nTMr*r~"" fektivregényben mutatja. E téve« állítás mel­let még többi hasonló, rosszul fogalmazott megállapítással találkoztunk e könyvben. Egy ben azonban egyet érthetünk szerzőnkkel, hogy az u] európai regénynek volt eqy olyan fej­lődési korszaka, amelyben a főcél nem a meg­értés, hanem a meglepőnek a keresése volt. Mindez azonban már a múlté, mert az európai regény az utóbbi fiz évben olyan gyönyörű pél­dákkal igazolta müfajbeli létjogosultságát, hogy egyáltalán nem kell annyira sötétnek látnunk a helyzetet ahogy azt Caillois festi. Már Proust epigonjai is elhallgattak s az inflá­ciós idők felelőtlen és beteges, önelemző és aberrált egyedek ömlengéseit kitaláló regényeit elsöpörte az ember örök mesélő természetét művészi formában kifejező uj európai regény, mely széles epikai medrében hatalmas freskók szinességét, réazletee ábrázolását s az epikai hitel meggyőző erejét példázza. Vájjon meny­nyiben viseli magán a haldokló műfaj ismér­veit az uj európai regényírás egyik időtálló remeke, a Du Gard: Thibauld család-ja? Ab­ban igazat adunk Cailloisnak, hogy a detektiv- regény, mint műfaj, kihalóban van, de a regényről társadalomtudományi alapon gyászjelentést kiadni megokolatlannak gon­doljuk, annál Is inkább, mert az irodalomban a műfajok nem halnak meg, hanem csak át­változnak. A görög falusiak szüreti ünnepségéből lett a komédia, mint ahogy a kortársait csupán ta­nítani akaró Esopus meséiből La Fontaine meg­alkotta a XVII. század legkedvesebb műfaját a „őzázfelvonásos drámát", melynek keretében nem nádpálcával fenyegeti az olvasót a szer­ző, hanem a könnyed előadás bája mögé rej­tett finom bölcsességgel szórakoztatja. Mikes sem leveleket irt messze Törökországban, ha­nem — Kosztolányi megállapításával élve — tárcákat. Lehet, hogy válságba jutott a mai regényírás, de haláláról beszélni fölösleges, még olyan hangú könyv keretében is, mint a Caillois tanulmánya. A mese mindig kellett az embernek s a nép után ki mesélne jobban ■mkqbbmi Átköltöztem Farkas-utca 4. szám alól a Kossuth Lajos-utca 23« szám alatti üzlethelyiségbe. Szokolczi Mihály könyvkötő és dobozkészito. és szebben, mint éppen a tehetséges regény­író? Ezért nem féltjük a regény sorsát. Ká Dori oii A Han cia gyarmat.biro ■-------------''dalom ellen intézett ame­rikai támadással kapcsomban ismét szóba került Doriot neve. A francia nemzeti megnjulás lelkes politikai vezére ugyanis pártja, keretében kö­vetelte, hogy a francia kormány üzenjen hadat Amerikának és Ang­liának. A francia Néppárt vezére a közelmúltban jelentette <meg politi­kai eszméit tartalmazó könyvét (Le Mouvement et les liommes). Doriot könyvének előszavában ol­vassuk e sorokat: „Franciaország csak akkor fog megmenekülni a romlástól és a romokból ha részt- vesz a nagy európai forradalomból. A lassn gondolkodásúak és elmara­dottak azt hiszik, hogy végül is min­den úgy fog történni, mint régebb. A merj kai és angol barátságuk a tel­jes politikai vakság eredménye. Akadnak még más maradi gondol­kodásúak is, akik azt hajtogatják, hogy Franciaország republikánus voit és az is marad- Ez sem árul el valami nagy politikai éleslátást. Franciaország vagy olyanná lesz, mint Európa többi része, vagy vesz­téire rohan. Ezt világosan láttam már 1936-ban. Ezt igazolják a min'dienna- pi események.“ A LÉLEK ÜNNEPÉN... rA kolozsvári magyar színészet tyo éves jubileumára Bar tails János ünnepi ódát irt, amelyet Mihály fi Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója a vasárnapi ünnepségek során at egykori Farkas-utcai Nem­zeti Színház előtt szaval Emelkedjék magasra ma a szó! I * Magcsuljon ünnepivé a hang! Konduljalok, elnémult harangok! Harsogjátok túl a nappali zajt. íme, e kis Haza, Erdély szive dobban. E szikla hegy-ország szól ma hozzátok. Másfél évszázad szent fényét idézzük, itt e helyen s maló pillanatban. A Lélek ünnepét köszöntjiik, az alkotó szellem tüzes ünnepét. Jer, szó, hang, dicső nyelv és szárnyalj magasra! Szárnyalj és lobogj tüzes borulatban! A pusztában egykoron kigyuliál, mint csillagíény, hazánk éjjelében. Az édes szó, a drága magyar nyelv először felhangzott és könnyek gyűltek a magyar szemekbe. A ború s szerencsétlenségek óráiban, s vad tusák közt, Te Szellem, Nyelv, tűnés Lélek! te fogtad egybe lelkünket. S a zord korokban, mikor két hazája vala drága-egy népünknek I Karod, mint fénylő szivárványt az ég ivén kitártad magasra És ahol te voltál, ott volt a Haza; Köszöntünk, Magyar Játckszin! Nemzeti első Játdzó-Társaság! E fájó földön, Erdélyben e régi név illik legjobban hozzád. Ur és szegény, napszámos és mágnás hordta ez alaphoz a. követ, a nemzet legalja s teteje — — mert intése volt a régi időnek, s főúr és szolga hiven összefogott. Most újból inlése van a nehéz időnek. Az óra üt, ébredj, ébredj, ó magyar! Világ óriás erői csatáznak s véróceán fölött tombol tovább a harc. Egy rom-világ s pusztító őrület közéig s halállebelete száll. Mint égő nap, íetemelkedhetsz vagy halálba mélyen lezuhanhatsz — egy percre, torz mozdulatra téve fel élteti. A félelmes jövő hoüószámya csapkod, melyet hiába kémei elfáradt szemed. A jövő éget, ez irtózatos seb. el, Mi lesz?!! g a kétségek alatt leroskadunk. De fény gyűl szivünkben egyszerre. Édes melegség árad, mely világával a dermedt sötétet elűzi. Egy Ember áll a Nemzet Hajójának élén. Egy ember! Egy szent és nagy és diaJdalmas magyar. A Nemzet Vezére, minden magyarok Atyja. Ne féljelek! KöS2öntslik (5t is ma, e tiszta ünnepen, a szellem és lélek ritka-szép napján! kik árvák voltunk sok századon át, most Benne találtuk igazi-magát. Becsület, önzetlenség, hűség a néphez, (mit oly rég elfeledtünk), s a tiszta szó és tett, most lett újból a részünk. És a szent láng ápolása: az igaz Művészet, tisztes Tudomány, Alkotás! fétezer év óta — Nála lelte újra meg meleg értő honát. Köszöntsük öt ezért és nevét hálánkkal Koszonizzuk; Mint ama jelesekét, kik homályos korban, megértő fény nélkül, magukra elhagyva vitték a nemzet ügyét. Ó, hála, nektek, három Fejér-testvér; Kontz József, Sáska János s Verestói! Ti kemény úttörők, pionírok. És ti legnagyobbak; Kótsi Patkó János, Jancsó Pál és nagy Wesselényi. Hősi küzdéstekért, im, itt a bér! Nemz.et szivébe zár. És neked is hála: Város, Városunk, Kolozsvár! Ki voltál Tűznek mindig- áldozati oltár. Nép és Nemzet Atyja ma együtt érez-ölel, inig díszít lelkében bus cseríalevéllel. Ó, lobogj, öröm, ö, hullj hullj, könnyű' (örök két építő,) kik testvérek vagytok a magyar szivekben hullj és áztasd a földel! Vegyülj a néma görönggyel! Háss és termékenyíts! Építsd a magyar jövőt-jelent; . . . És zendülj Szó! És emelkedj, komolv '-nveddel dicső Nyelv! Ma a lélek s a Szeltem ünnepel. BöMöHs Janos

Next

/
Thumbnails
Contents