Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-14 / 258. szám
19 5:% oav«nbtt 11, ISfcLENZÉS KITEKINTÉS A VILÁGBA Mm s heszke béla ! »r*u ss m I Renannak a XIX. szazad I ******* w I utolsó évtizedeinek pozitivista légkörében Istent kereső francia gondolkodónak időszerűségét nemcsak az a körű. lmény magyarázza, hogy most emlékeznek halálának ötvenedik évfordulójára, hanem főkéné az, hogy megállapításai, egyes írásainak magva döbbenetesen találó a mára. Ez a keleti nyelvészetben biztosan mozgó francra, aki annál bizonytalanabbul tévelygett a keresztény vallás pozitivizmustól összekuszált eszméi között, meglepően találó politikai éleslátásról tanúskodik. — Időszerűségét azonban nemcsak vallomásainak és nézeteinek helyessége magyarázza, hanem azok körülmények is, amelyek között azokat a francia filozófus közölte. A jelenben mindegyre idézect „La Reforme mtelicctuelle et morale" (Az értelmiségi cs erkölcsi reform) című munkája ugyanis 1871-ben, tehát a németek részéről győzelemmel befejezett franciaországi háború után jelent meg. Akkor is Parisban voltak a németek. Akkor is a megbolygatott darázsfészek képét példázta Franciahon, akárcsak most. Az 1871-es francia összeomlásig Renant szkeptikus és cinikus embernek ismertek barátai és ellenfelei egyaránt. Neki tulajdonították a Panama-botránnyal kapcsolatos éles megjegyzést is, melyet a ».tisztogató“ munkába kezdő fiataloknak mondott: „Fiatalok' Franciaország haldoklik! Ne zavarjátok agóniáját“. Való, hogy Renan nem félt a bátor kiállástól, az erős szavaktól. Előbb említett müvében, a közhangulattal ellentétben, többször hangoztatta a francia—nemet együttműködés szükségességét. „A német—francia együttműködés gondolata, fiatalságom legrégibb vágy- képe, meggyőződéssé vált érett koromban '. Az 1870—71-iki német—francia háború alatt egy német szerzőnek, F. Straussnak, aki szintén megírta „Jézus életét“, ezt irta: „Végtelen fájdalommal tölt el ez a háború. Először azért, mert kimondhatatlan károkat okoz, másodsorban azért, mert úrrá lesz a gyuiólet és a sok balhéiét, ami meg fogja akadályozni sokáig a haladást. Életünk legnagyobb szerencsétlensége az, hogy a franciák nem é'tik a ‘nemeteket és Németország nem érti Franciaországot“. Békéltető szellemének illő módon úgy áldozunk,- ha ötven érre halála után idézzük a „Reforme ' egyik jelentős megállapítását: >Franciaországból ifiig után kiveszett az igazi harci szellem. Mi, franciák, valami esztelen anyageívüség felé rohantunk. A poroszok viszont ápolták azt a szellemet, amelyet m: „ancien régimenc<-nek nevezünk. Enrr.k a „regi rendszernek“ ismérvei: a gyarapodás vágya, a nemzeti mítosz, a faji büszkeség. Ez a regi rendszer megóvta Poroszországot az. ipari, gazdasági-szociális materializmustól, mely minden nép erejét gyöngíti s kiszívja'. I Rngol h£?&dó j Az ^dbhiakbari “-------------- miniden meg'j egy zés nélkül egy pár angolszász újságból vett jellemző közleményt idézünk: A Chicagro Tribune szeptember 5-i számában Férd éri c Schumann, a williamstowni egyetem tanára hosz- szu tanulmányban arra a kérdésre Fontos könyvujdonság! Dr. URBÄNYI JÁNOS: A vállalatvezetés személyiség kérdései Á vevő, a dolgozó, a vállalkozó pszichológiája. Kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági kis és nagyvállalatok tulajdonosai, igazgatói, osztályvezetői, felelős irányitól számára készült ez a könyv. Azoknak, akik a vállalatot nemcsak Írásbeli kimutatásokon, üzleti körív- veken keresztül vezetik, hanem embereket akarnak tudatosan irányítani s rájuk hatni. Ára 9.60 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje az őszi könyv újdonságok díjtalan képes jegyzékét. ad feleletet, hogy kié is tulaj dank éppen India? A gazdasági érdekeltség alapján vizsgálja a kérdést és a következő adatokat sorolja fel: „A hindu részvény társas ágok száma 5311 s ezeknek mindössze 2570 millió rúpia tőkéje van. Ezzel szemben a 819 angolszász ipari és kereskedelmi'részvény társaság mák 7 milliárd rúpia a tőkeállománya. Az Empress Mills szövőipari részvény társasáig vagyon állaga 61 százalékban az amerikaiaké. A Baraka Iron Works fémipari vállalatok alaptőkéjének háromnegyed része szintén az amerikaiak kezében van, akárcsak a Ben- ! gal Iron and Steel Cv. részvénytöbblete is.“ A tőkeérdekeltség hasonló arányú felsorakoztatása után az amerikai közgazdász „szerényen“ kérdezi: „Kié India?“ A számok már a kérdés előtt megadták a feleletet. * HALIFAX lord Pittsburgban mondott beszédjéből idézzük: ,,A tengely 'birtokába került a világ nyersgumi termékének 81 százaléka, a bau- xit 61 százaléka, a vas 44 százaléka, a réz 75 százaléka, az ólom 31 sza- zrfléka, a mangánérc 35 százaléka Ezek a számok reánk nézve nagyon hátrányos helyzetet jelentenek.“ * ARTHUR HORNER, az Angol Bányával 1 a! átok Egy esül e té n ek elnöke Blackpool ban mondott beszédéből idézzük: „Az angol háborús termelésről mondott hírek egyenlők a maszlaggal, mert a szénbányászat napról-napra csökken. 'Szénellátás szempontjából igen elkeserítő a helyzetünk. Tizenegyezer angol katona hányába való vezérlésével még nem oldottuk meg a bányásziliiányt sem. Különben is a szén hiányzik s nem a munkaerő.“ * Az irek angol e>llen es magatartásáról olvasunk híradást a Gringoire hasábjain. A Gringoire angol hírforrása szerint az amerikai expedi- ciós hadsereg jelentős része Írországban tartózkodik. Az ir lakosság minden eszközt megragad arra, hogy a „vendégekkel“ szemben megmutassa ellenséges magatartását. Az Írországi kis városokban tartózkodó amerikai katonáknak azt kiáltják a szabad állam polgárai: „Go back hómé!“ (Menjetek haza!) A sok politikai vonatkozású francia könyv- újdonság után örömmel vesz az olvasó’ a kezébe egy olyan uj könyvet, melynek címe ígéri, hogy ezuftţal irodalom rój] lesz benne ©zó. Ezt Ígérte Roger Caillois uj könyve is, sőt cime alapján (Puissances du roman — A regény erői) azt gondolta volna a gyanútlan olvasó, hogy ezutal dereklas kiállást fog olvasni korunk legelterjedtebb műfaja, a regény mellett. Caillois azonban már a könyv előszavában eloszlatja vérmes reményeinket, A ,,Nouvelle Revue Francaise" Délamerikába vándorolt tanulmányírója kereken kijelenti, hogy könyve nem esztétikai elvek alapján, lio- nem a szociológia nézőpontjából vizsgálja a regényt. Elnézést kér, hogy ezen az alapon néha a remekművet a ponyva és a detektivregénv mellé sorolja, de nézőpontjai nem engednének' meg más, esztétikai természetű, megkülönböztetést, mert akkor tanulmánya nem lehetne az, aminek szánta: a mai regény .vizsgálata a társadalomtudomány elvei' alapján. Úgy gondolja, hogy miként a társadalom legkülönbözőbb egyedei, akár koldusok, akár arisztokraták, egy szociológus szemében elsősorban csak emberek, éppen úgy a regény és a ponyva az ő szemében nem más, mint a társadalom egyforma értékű kifejezése. A régi, bonaldi elvből indul ki: tehát az irodalom meghatározását illetőleg. A társadalom exakt é6 pozitív kifejezésének tekinti a regényt és ezen az alapon a bomlás jeleit véli felfedezni a műfajon, mely szerinte legtipikusabb tonnáját Nugáton a de Uj könyv a regényről . Trrr iurrn—■nTMr*r~"" fektivregényben mutatja. E téve« állítás mellet még többi hasonló, rosszul fogalmazott megállapítással találkoztunk e könyvben. Egy ben azonban egyet érthetünk szerzőnkkel, hogy az u] európai regénynek volt eqy olyan fejlődési korszaka, amelyben a főcél nem a megértés, hanem a meglepőnek a keresése volt. Mindez azonban már a múlté, mert az európai regény az utóbbi fiz évben olyan gyönyörű példákkal igazolta müfajbeli létjogosultságát, hogy egyáltalán nem kell annyira sötétnek látnunk a helyzetet ahogy azt Caillois festi. Már Proust epigonjai is elhallgattak s az inflációs idők felelőtlen és beteges, önelemző és aberrált egyedek ömlengéseit kitaláló regényeit elsöpörte az ember örök mesélő természetét művészi formában kifejező uj európai regény, mely széles epikai medrében hatalmas freskók szinességét, réazletee ábrázolását s az epikai hitel meggyőző erejét példázza. Vájjon menynyiben viseli magán a haldokló műfaj ismérveit az uj európai regényírás egyik időtálló remeke, a Du Gard: Thibauld család-ja? Abban igazat adunk Cailloisnak, hogy a detektiv- regény, mint műfaj, kihalóban van, de a regényről társadalomtudományi alapon gyászjelentést kiadni megokolatlannak gondoljuk, annál Is inkább, mert az irodalomban a műfajok nem halnak meg, hanem csak átváltoznak. A görög falusiak szüreti ünnepségéből lett a komédia, mint ahogy a kortársait csupán tanítani akaró Esopus meséiből La Fontaine megalkotta a XVII. század legkedvesebb műfaját a „őzázfelvonásos drámát", melynek keretében nem nádpálcával fenyegeti az olvasót a szerző, hanem a könnyed előadás bája mögé rejtett finom bölcsességgel szórakoztatja. Mikes sem leveleket irt messze Törökországban, hanem — Kosztolányi megállapításával élve — tárcákat. Lehet, hogy válságba jutott a mai regényírás, de haláláról beszélni fölösleges, még olyan hangú könyv keretében is, mint a Caillois tanulmánya. A mese mindig kellett az embernek s a nép után ki mesélne jobban ■mkqbbmi Átköltöztem Farkas-utca 4. szám alól a Kossuth Lajos-utca 23« szám alatti üzlethelyiségbe. Szokolczi Mihály könyvkötő és dobozkészito. és szebben, mint éppen a tehetséges regényíró? Ezért nem féltjük a regény sorsát. Ká Dori oii A Han cia gyarmat.biro ■-------------''dalom ellen intézett amerikai támadással kapcsomban ismét szóba került Doriot neve. A francia nemzeti megnjulás lelkes politikai vezére ugyanis pártja, keretében követelte, hogy a francia kormány üzenjen hadat Amerikának és Angliának. A francia Néppárt vezére a közelmúltban jelentette <meg politikai eszméit tartalmazó könyvét (Le Mouvement et les liommes). Doriot könyvének előszavában olvassuk e sorokat: „Franciaország csak akkor fog megmenekülni a romlástól és a romokból ha részt- vesz a nagy európai forradalomból. A lassn gondolkodásúak és elmaradottak azt hiszik, hogy végül is minden úgy fog történni, mint régebb. A merj kai és angol barátságuk a teljes politikai vakság eredménye. Akadnak még más maradi gondolkodásúak is, akik azt hajtogatják, hogy Franciaország republikánus voit és az is marad- Ez sem árul el valami nagy politikai éleslátást. Franciaország vagy olyanná lesz, mint Európa többi része, vagy vesztéire rohan. Ezt világosan láttam már 1936-ban. Ezt igazolják a min'dienna- pi események.“ A LÉLEK ÜNNEPÉN... rA kolozsvári magyar színészet tyo éves jubileumára Bar tails János ünnepi ódát irt, amelyet Mihály fi Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója a vasárnapi ünnepségek során at egykori Farkas-utcai Nemzeti Színház előtt szaval Emelkedjék magasra ma a szó! I * Magcsuljon ünnepivé a hang! Konduljalok, elnémult harangok! Harsogjátok túl a nappali zajt. íme, e kis Haza, Erdély szive dobban. E szikla hegy-ország szól ma hozzátok. Másfél évszázad szent fényét idézzük, itt e helyen s maló pillanatban. A Lélek ünnepét köszöntjiik, az alkotó szellem tüzes ünnepét. Jer, szó, hang, dicső nyelv és szárnyalj magasra! Szárnyalj és lobogj tüzes borulatban! A pusztában egykoron kigyuliál, mint csillagíény, hazánk éjjelében. Az édes szó, a drága magyar nyelv először felhangzott és könnyek gyűltek a magyar szemekbe. A ború s szerencsétlenségek óráiban, s vad tusák közt, Te Szellem, Nyelv, tűnés Lélek! te fogtad egybe lelkünket. S a zord korokban, mikor két hazája vala drága-egy népünknek I Karod, mint fénylő szivárványt az ég ivén kitártad magasra És ahol te voltál, ott volt a Haza; Köszöntünk, Magyar Játckszin! Nemzeti első Játdzó-Társaság! E fájó földön, Erdélyben e régi név illik legjobban hozzád. Ur és szegény, napszámos és mágnás hordta ez alaphoz a. követ, a nemzet legalja s teteje — — mert intése volt a régi időnek, s főúr és szolga hiven összefogott. Most újból inlése van a nehéz időnek. Az óra üt, ébredj, ébredj, ó magyar! Világ óriás erői csatáznak s véróceán fölött tombol tovább a harc. Egy rom-világ s pusztító őrület közéig s halállebelete száll. Mint égő nap, íetemelkedhetsz vagy halálba mélyen lezuhanhatsz — egy percre, torz mozdulatra téve fel élteti. A félelmes jövő hoüószámya csapkod, melyet hiába kémei elfáradt szemed. A jövő éget, ez irtózatos seb. el, Mi lesz?!! g a kétségek alatt leroskadunk. De fény gyűl szivünkben egyszerre. Édes melegség árad, mely világával a dermedt sötétet elűzi. Egy Ember áll a Nemzet Hajójának élén. Egy ember! Egy szent és nagy és diaJdalmas magyar. A Nemzet Vezére, minden magyarok Atyja. Ne féljelek! KöS2öntslik (5t is ma, e tiszta ünnepen, a szellem és lélek ritka-szép napján! kik árvák voltunk sok századon át, most Benne találtuk igazi-magát. Becsület, önzetlenség, hűség a néphez, (mit oly rég elfeledtünk), s a tiszta szó és tett, most lett újból a részünk. És a szent láng ápolása: az igaz Művészet, tisztes Tudomány, Alkotás! fétezer év óta — Nála lelte újra meg meleg értő honát. Köszöntsük öt ezért és nevét hálánkkal Koszonizzuk; Mint ama jelesekét, kik homályos korban, megértő fény nélkül, magukra elhagyva vitték a nemzet ügyét. Ó, hála, nektek, három Fejér-testvér; Kontz József, Sáska János s Verestói! Ti kemény úttörők, pionírok. És ti legnagyobbak; Kótsi Patkó János, Jancsó Pál és nagy Wesselényi. Hősi küzdéstekért, im, itt a bér! Nemz.et szivébe zár. És neked is hála: Város, Városunk, Kolozsvár! Ki voltál Tűznek mindig- áldozati oltár. Nép és Nemzet Atyja ma együtt érez-ölel, inig díszít lelkében bus cseríalevéllel. Ó, lobogj, öröm, ö, hullj hullj, könnyű' (örök két építő,) kik testvérek vagytok a magyar szivekben hullj és áztasd a földel! Vegyülj a néma görönggyel! Háss és termékenyíts! Építsd a magyar jövőt-jelent; . . . És zendülj Szó! És emelkedj, komolv '-nveddel dicső Nyelv! Ma a lélek s a Szeltem ünnepel. BöMöHs Janos
