Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-03 / 248. szám
ELLENZÉK 1 *i l 2 BOVflmh«r 1. PéyU József: Amicál ecdemes Tátsadatfni vMa&zţalaU Bátor és őszinte volt az a beszéd, amelyet dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő, mint az Erdélyi Párt vezérszónoka tartott a felsőházi törvényjavaslat vitájában. Általános helyeslés közben kifejtette, hogy magyar életünkből el kell tűnnie a társadalmi válaszfalaknak, mert csak igy tudunk maradéktalan, egységes épitőmunkát végezni. Megemlékezett arról, hogy Erdélyben a kisebbségi sors eltüntette a születési és társadalmi különbségeket magyar és magyar között. Ezt a szellemet az: ország egész közéletébe át kell vinni és ennek az elvnek jegyében kérte, hogy növeljék az érdekképviseletek felsőházi tagjainak számátAlkotmányos életünkben minden olyan megnyilatkozást örömmel és szeretettel üdvözlünk, amely a társadalmi válaszfalak ledöntését célozza. Áíkos és eléggé el nem Ítélhető betegség a cim és rangkórság, amely a mai vérzivataros világban kirívó anakronizmusként hat. Elérkezett az az idő, amikor mindenki a komoly és becsületes munka diadalát várja, tehát természetszerűleg száműzni kell közéletünkből a hízelgők és hajbókolok gerinctelen tömegét. Erdély törvényhozóinak az a feladata, hogy a parlamentben azt a szellemet hirdessék, amely csorbítatlanul megőrizte az idegen uralom legnehezebb éveiben is a magyar nemzeti öntudatot. Minden tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy az Erdélyi Párt képviselői becsülettel végzik ezt a küldetést. Jóleső érzés volt Mikó Imre dr. beszédének elolvasása. Komoly bizonyitéka annak, hogy Erdély képviselői eszmei síkon is mindent elkövetnek a boldogabb magyar jövendő megvalósítása érdekében. Érdemes figyelemmel kisérni a költségvetési vita során elhangzó erdélyi felszólalásokat is. Törvényhozásunk legfontosabb ténykedései a költségvetési vita, amelynek során az államháztartás egész gépezetét megtárgyalják a képviselők. Az Erdélyi Párt szónokai az elmúlt évben alőször vettek részt a költségvetési vitában és a közvélemény egyöntetű megállapítása szerint uj hangot hoztak magukkal a parlamentbe. Személyeskedéseken és pártpolitikai viszálykodásokon felül álló hangnemben tiszán az Összmaqyarság érdekeit tartották szeinelőtt hozzászólásaikban és megismertették az országgyűléssel az összes erdélyi tennivalókat. Az uj költségvetés vitájában az Erdélyi Párt újra azt az elvet követi, hogy a felszólalások tükrében az erdélyi kérdéseket kell megismertetni a parlamenttel. Őszintén, szigorú tárgyilagossággal. Rá kell világítani a legsürgősebb feladatokra, hogy kölcsönös jóakarattal az egész nemzet hasznát szolgálja a parlamenti vitatkozás. Erre van ma szükség a magyar életben és ezt a példát meg kell honosítani a közületek és a társadalom minden megnyilatkozásában. HcSáUa HtuftUas&ävetUezet létesült a közelmultl’an Budapesten. A szövet- kezelitek az a célja, hogy a Székelyföldet s általában Erdélyt ki kell emelnünk a régi, de most is meglevő gazdasági elhagyatoltságából. Arra a fejlődési fokra kell juttatni, amely természeti adottságai és lakói készsége folytán méltóan megilleti. Ugyanekkor az anyaország gazdasági vérkeringését kell szervesen összekötni Erdéllyel. „Az idő sürget. A munkát mielőbb el kell kezdeni. Az események rohanva haladnak, a habom további folyamata alatt is, de folytatólag a békére való átmenetnél s az eljövendő békének különösen első idejében igen nagy feladatok megoldásai várakozhatnak a szövetkezetre" — mondja a szövetkezet célkitűzéseiről kiadott munkaprogram. Nagyvonalú és dicséretreméltó tervekkel kezdi munkáját a szövetkezet. Minden tagjának felajánlja szolgálatait, hogy megbízás ese- «o az illetékes hivatalos tényezőknél eljárjon, Vállalkozik arra Is, hogy a hivatalos szerveknek és gazdasági érdekeltségeknek a .szövetkezet tagjait érintő kérdések megoldásában kü/vetít. Ez*n a módon egy uj és eddig nagyon hiányzó gazdasági működést akar megvalósítani. leikutatja a/ erdélyi gazdasági lehetőségeket, munkaalkalmat ad azok uiegvalósításához, illetőleg kihasználásához, a szükséges szerve zési munkát elvégzi s tagjai részére lehetővé teszi a helyesen megalapozott gazdasági vállalkozások egész sói át. Mindazt a kaláka rendszer utján akarja elérni. Vagyis céljait saját tagjai segítségével, munkájával viszi keresztül, tagul L'eszervezi a Székelyföld és Erdély fiait, leányait s általában mindazokat, akik a gondolat barátai. Így jutunk el a szövetkezeti kaláka-rendszerhez. Mindem tag a szövetkezeti közgyűlés állal ineghalározott, illetőleg a maga által önként megajánlott munkamennyiséggel, munkasegltséggel járul hozzá ehhez a szolgálathoz. Az. eddigi eredmények az bizonyítják, hogy a Kaláka Munkaszövetkezet célkitűzései országszerte megértési*-* találtak. A/, alakuló Közgyűlés óta Erdély minden részéből tömegesen jelentkeztek a tagok és az. eddig beérke.vlt adatok a’apján minden valószínűség szerint rövidesen lelvztővé válik a központi székház életrehivása. Eel kell ügyelni a Kaláka Munka- szövetkezet nemes elgondolásaira mindazoknak. akik a magyar sorskérdéseket szivükön viselik! Alkotó munkával és nvegíete'ő szervezettséggel nagy tetteket lehet megvalósítani. A Kaláka Munkaszövetkezet a magyar életerőt, áldozatkészséget akarja felébreszteni, támogassuk tehál önzetlen munkájában. }flat(>s-vÁsáiUd^ cez i iidétyLtoayyai za+táéU Marosvásárhely törvényhatósága ley- j utóbb tartott kisgyiilésén elhatározta, hogy ezer pengővel hozzájárul az erdélyi magyar újságírók közjóléti alapjához. Az erdé'vi magyar sajtó megbecsülését jelenti ez a határozat. Méltánylását annul: a küzdelemnek, amelyet az erdélyi magyar újságírók folytattak a kisebbségi években és amelyért sohasem kértél: egyénenként elismerést. A magyar újságíró szívesen t'áVcf'ta a közkatona szerepét a közéletben. Mindenütt ott volt. ahol tenni kellett a magyarságért, csalc onnan hiányzott, ahol a ,,kedvezményeseket“ és az érdemel: elismerését oszlof/atták. Erdély magyar újságírói most is a maguk erejéből 'akarfok megteremteni közjóléti intézményeiket. I\em fordultak; sem a kormányzathoz. sem a Sajtókamarához. Ennek a célnak érdekében rendezik elő- adássoroza.tu]í\aT, amelynek megnyitó- estje céltudatos kulturális munkavállalást jelentett. Marosvásárhely városának ezerpengös hozzájárulása az újságírók jóléti fi apjához nem is annyira az összeg miatt fontos. Jelképet jelent. Bizonyságot lesz arról, hogy a felszabadult magyar életben is megemlékeznek vezetőink arról az önzetlen munkáról, xmelyct a magyar újságírók végeztek. Ezért illeti köszönet a marosvásárhelyi kis gyűlést, amely nemes gesztusával nemcsak a ma- gy<rr sajtót, hanem, a kisebbségi múltat is megbecsülte. A Ho.ztnih'&acUU cimü film Kolozsváron is éppen olyan érdeklődést váltott ki, mint az I Grszág fővárosában. Beszédtéma. ! Nemcsak a film témája és Páger I Antal felejthetetlen művészete ad ; alkalmat a vitatkozásra, hanem azok a tanulságok, amelyeket valóságos lelki kényszer hatása alatt mindenki levon magának a mozielőadás után. A Harmincadik a legfényesebben bebizonyította, hogy a magyar film miyen hatalmas fegyvert jelent az uj magyar élet harcosai számára. Végképpen megdőlt az az állítás, hogy a magyar filmgyártás csak a könnyű szórakoztatás céljait szolgálhatja. Nem véletlen az, hogy a legnagyobb magyar filmek sikere Páger Antal nevéhez fűződik. A Dr. Kovács István, az Őrségváltás és a Harmincadik mind olyan problémákat elevenítenek meg, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, bennünk élnek és a filmpropaganda segítségével tömegeket irányítanak. Páger Antal nemcsak a színész művészetével, hanem igazi magyar hitvallással visz szivet, életet ezekbe a darabokba. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az az egyöntetű siker, amelyet özek a filmek arattak, egyben a közönség i/lcscnck fejlődési fokát is mutatja. A mai iríók magyar közönségének lelki világát olcso szórakoztatás helyett n magyar jövő sors kérdései hatják át. Magyar szellemi életünk teljes átalakulása kellett ahhoz, hogy rövid három esztendő leforgása alatt eljuthassunk idáig. Száműzni kellett a filmgyártásból azokat, akik alantas eszközökkel, a könnyű pénzszerzés vágyától fűlve lebecsülték és megrontották a magyar tömegek ízlését. A kis vidéki tanító harca a jövendőért jobban érdekli a mai idők magyarját-minden szerelmi drámánál, vagy kacagtató vígjátéknál. Tovább kell haLad- ni ezen az utón, amely teljesen tÍK7 tult Ítélőképességhez vezet! Ezért vesszük elégtétellel tudomásai, hogy n Harmincadik Kolozsváron is be váltotta azokat a reményeket, amelyeket az ünnepi bemutató előadás alkalmával fűztünk a filmhez. A filmsiker utján keresztül előtérbe került a magyar tanító sorsa, tiszteletet adunk a munkájának és közös akarattal javítani szeretnénk a helyzetén, hogy dőntöfontosságu nevelö- munkáját hivatásához méltó lehetőségek között végezhesse. Néma tisztelgéssel áldozott a hősi halottak emlékének KOLOZSVÁR, november 3. (Az Ellenzőt; munkatársától.) Kegyel eles ürt- n épség keret élten, néma tisztelgéssel áldozott Kolozsvár katonai és jiolgéiri téir- sadtdma hétfőn, llalnttol; napján a hősi hatoltak emlékének. A bensőséges ünnepség délelőtt 11 árakor folyt le a hősök temetőjében. ahol az egyszerű sok katonasírt. a hősi halottak fakeresztes $<r- liaritjrrit fehér őszirózsacsokrokkal díszítettél; fel a kolozsvári leányiskolák növendékei. Minden egyes sírra kérőit egy kis fehér csokor, úgyhogy az egész hősök temetője mintha hatalmas őMáróssás kertté varázsolódott volna Halottak napjára. Délelőtt 11 Óra előtt kivonult a temetőbe a katonai diszszázad és a katonazenekar. majd egymás után érkeztek a különböző alakulatok. testiiletrl; és intézményedküldöttségei. Pontban 11 órakor érkezett meg a hadtest parancsnok' képviseletében vitéz Oláh vezérőrnagy, Horváth Ferenc vezérkari ezredes kíséretében s a Himnusz hangjai közben ellépett « diszszázad sorfala előtt, azután néma ti$z- telgéssel elhelyezte a hősök emlékművénél a kolozsvári hadtest parancsnokság és helyőrség koszorúját. Kolozsvár városa részéről Vásárhelyi László dr. polgármes- tcrlielycltes és Katona Lajos dr. városi tanácsnál; tették le a város koszorúját, míg a vármegye részéről Szász Ferenc dr. alispán és Forgách József dr. vármegyei főjegyző helyezték- el a vármegye köszörűjén az emlékműnél. Az Erdélyi Párt nevében Botos János fötilkéir és Láz r Perene központi előadó, az egyetem részéről dr, Lite hinni b Ovula professzor, a frontharcosok részéről Szász Ferenc dr. alispán, a Kolozsvár és Vidéke Ipartesiii- let részéről Demeter Ferenc elnök, a re^'idörkapitányséig részéről Csutak Béla dr. rendörfölanácsos helyeztek el koszorút, azután, sorban járulta!; néma tisztelgéssel, koszorúval é$ virágcsokrokkal a hősök emlékműve elé a Baross Szövetség küldöttsége, az egyetemi ifjúság. a levente ifjúság, u középiskóták tanuló ifjúságánál: ts a Györgyfulvüi Menekülh k Egyesületének küldöttségei, hogy virággal és néma hé^lolaltal rój jól; le kegyeletüket hősi halottaink emléke irétnt. A koszorúk fo virágcsokra1: elhelyezése után o hadtest parancsnokság képviseletében megjelent vitéz Obiii vezérőrnagy, a polgári és katonai hatóságok vezetőiről; kíséretében végigjárta a hősök temetőjét és megszemlélte a sírokat, majd a Himnusz hangjai és a katonai diszszázad tisztelgése közben eltávozott. Alig 25—30 percig tartott az egész ünnepség, de ez a néma hódolat és kegyelet a maga katonás rövidségében annál mélyebb és bensőségesebb volt. És mindennél beszédesebben azt bizonyította: úgy a régi. mint a mostani világháborúban elesett hőseink emlékezetét igaz szívből fakadó kegyelettel és megbecsüléssel ápolja a nemzet. A mfíV kolozsvári irodáiban képezik ki az önkéntes honvédelmi munkára jelentkezett nők első hiradócsoportját KOLOZSVÁR, november 3. (Az Ellenzik munkatársától’.) A közelmúltban jelent meg a napilapokban a kolozsvári nőszövetségek vezetőinek felhívása az önkéntes honvédelmi munka keretében a hírszolgálatra vu‘ó jelentkezésre és a lüradószolgálatosok első csoportját máris feladatukra képezik ki a kolozsvári MÁV irodákban. A hirszoigálatos nők csoportjait Németországban a Nachrichten Freu’ein Dienst keretében képezik ki s a kiképzett hirszoigálatos neve: Freulein Blitz. Ismeretes ez a fajta női honvédelmi munka Finnországban is és mint Magyar- országon, ugv Olaszországban is most indult beszervezésük. Felkeressük a jelentkezőket nyilvántartó Deák Ferene-utca 34. szám alatti irodát, ahol az ügyeket vezető főhadnagy készséggel elmondja mindazt, ami az üggyel kapcsolatos. ; — A hírszolgálatra jelentkezőket — mondja — rádiókezelésre, telefonkapcsolásra- géptáviró-kózelésre képezzük ki. A kiképzetteket nem kürtijük ki a frontra, mint a hasonló szolgálatra beosztott finn nőket, hanem itt az országban osz- szuk be őket telefon, távíró és rádióke- zelesre, légoltalmi szolgálatok szerveinél stb. Tapasztalat az, hogy a nők rendkívül lelkiismeretesek és az önkéntes jelentkezők nagy számából és lelkesedéséből arra lehet következtetni, hogy ennek az akciónak — melynek élén a Főméltóságu Asz- Szony áll — várakozáson felüli eredménye lesz. Meg kell jegyeznem, hogy ha bár a törvény megengedi, hogy a nőket is épp ugv behívják katonai szolgálatra, mint a férfiakat, ehhez egyelőre nem folyamodunk. mert éppen a Fő in éh óság a Asszony álláspontja az*, hogy a magyar nők lelkessége olyan nagy, segiteniakará- suk olyan készséges, annyira átérzik kötelességüket a hazával szemben, bogy az önkéntes jelentkezők nagy száma miatt külön behívásokra nincs és nem is lesz szükség. A jelentkezett nőket azonban kiképzés után bármikor behívhatjuk és azok most már teljesen olyan elbírálás alá esnek, mint bármelyik honvéd. Mint a híradó zászlóalj tagjai, ők is a hadtesthez tartoznak, honvéd idejüket le kell szolgálniuk. Rendes zsotdjuk van, a helybelieknek napi 3. a vidékieknek napi 6 pengő 60 fillér. Lakbérpótlás és bizonyos napi pótdij is jár egyes esetekben a női honvédnek. — Kiket vesznek fel hirszolgálatosnakZ, — Minden 16 és 26 év közötti keresztény nőt, aki büntetlen előéletű. Azért csak a legfiatalabb korosztályt, mert a későbbi óvekben a nőket a család és az otthon köti le és attól nem szabad őket elvonni. — Egy dolog a'zonban fontos — mondja informátorunk. — Nem szabad a feladatot kenyérkeresetnek felfogni, mert nem az. Fz honvédelmi szolgálat, s r»t tudomásul kell vennie azoknak, akikre’c női alkalmazottját szolgálattételre liivjik be. Mert ha valaki ezért az alkalmazottat elbocsátja, hadbíróság elé kerül. — Hol képezik ki a h ir szolgálata soha’ ? — Kolozsváron, Z-ilahon és Szászré- genben. A kiképzés fokozatosan történik. Mindenki, aki egyébként megfelel a követelményeknek, csak akkor vehető fel. Ha legalább négr közepiski»:!ája van -vág” jó gép írónő. A gépirónőket ugyanis áronná’ be lehet osztani a Siemens-gép mellé. Két fiatal leány jön, 16 és 18 évesek. Csupa lelkesedés mindkettő. Igazi ma- gvai leányok, akik tudják, mi a köteles-^ ségük. (— n).
