Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-10 / 254. szám

1942 november TO. ELLENZÉK i Hssmisifott-e a Március? k Mos l,fi3 xoj| söd llß« bya eJ /oa L'oii §od ;ßgi i se oiq ÍJlBTl IV-Uo äÜV nas iám tav lijx ißd W'Á 9yl jód sgo Yid ai I9§ IOÎ ÜS4 303 901 los aih íBO ;eo i£n 3>I IB-Y [ét í>§ ßt xa éa Sß i.i[ >xí 59 §* Érdekes hírlapi vitára adott alkalmat a Március baráti kör nyilatkozata, amely a „Március" cimü diáklapban dr. Krom- pecher István egyetemi tanár egyik elő­adásával foglalkozik. A cikkel kapcsolat­ban Krompecher professzor nyilatkozott laptársunknak, a Keleti Újságnak novem­ber 4-iki számában. A Március baráti kör arra kérte fel az Ellenzék szerkesztőségét, hogy Krompecher professzor nyilatkoza­tára válaszul közöljük Olosz Egon orvos- tanhallgató cikkét, amely a Március ba­ráti kör álláspontját kivánja a közönség­gel megismertetni. Az Ellenzék azért tesz készséggel eleget a kérésnek, mert a sors- kérdésekkel foglalkozó egészséges vitat­kozást a jobb magyar Jövendő eszközé­nek tartjuk. A ^Március“ cimü kolozsvári diáiklap kö­zölte 2. számában & kolozsvári egyetemi hall­gatókból alakult Március barátikkor nyilat­kozatát dr. Krompecher István „A magyar középosztály öröklési értékei“ cimü előadá­sáról. A nyilatkozat egy közösség vélemé­nyét tüntette fel s igy nem egy főiskolás ir­ta alá. A professzor Ür erre a KePeti Újság november 4-iki számában válaszol, a cikk Íróját gyávasággal vádolja, valamint azzal, bogy tanulmányát nem is olvasta éts annak igazi mondanivalóját meghamisitotta. Kijelentjük elsősorban, hogy a cikk Írói és fogalmazói alaposan tanulmányozták a professzor Ur írását, sőt azt a Március ba­ráti-kör gyűlésén teljes terjedelmében fel is olvasták és az egész közösséggel, együtt meg­vitatták. A hamisítás vádjára alább részlete­sen válaszolunk. Mondanivalónkat pedig sze­mélyesen is vállaljuk, amit nevünk aláírásá­val bizonyítunk. Saját véleményünket fejez­zük ki, ami teljesen megegyezik a Március baráti-kör véleményével. A professzor Ur előadásában a jövendő középosztályának kialakítására keresi a he­lyes utat. Mondanivalójának az a veleje, hogy az uj osztály elsősorban a mai közép- osztályból származzék. Igaz, hogy várja és hívja az értékes paraszti egyedefcet, de azt is éltesen kimondja, „hogy a középosztály olyan öröklési értéket képvisel, amit egiy-ikét generáción belül újra csinálni, nevelni, vagy formálni nem lebet“, (12. oldal.) Nem hisz- <zük, hogy ezzel ferdítenénk az előadás mondanivalóján,. Az előadó most már véle­ményének tudományos alapjait a követke­zőkben látja: (Pontokba foglaljuk az álki— íásakait, hogy röviden kifejezhessük kéte­lyeinket.) 1. A professzor Ur szerint a mai közép- osztály biológiai egység. Tősgyökeres közép- osztálybelinek lenni annyit tesz, mint a ter­mészetes kiválasztódás biológiai próbáján1 keresztülment ősöktől származni. Ez, ha vaunak is néha minus variánsok — biztosí­ték a középosztálybeli lelki és testi minősé­ge felől. (8. oldal.) Mi. ezzel szemben, az osztályokat nemi tartjuk biológiai egységeknek. Örökléstani szempontból a fajtát tartjuk biológiai egy­ségnek és nem tudunk elképzelni osztály génállományt. Ha el is hinnénk, hogy egy egészséges természetes kiválasztódás irányítja az osztályok közötti vándorlást, ezt az igy kialakuló egységet akkor is elnyomná egy hosszabb örökléstani múltra visszatekintő, ezáltal homogénebb és átütőbb örökléstani egység, a fajta. De mi még ebben a termé­szetes kiválasztódásban sem hiszünk, épp a társadalmi domesticatio. az osztályok közötti vándorlás társadalmi nehézségei miatt. 2. A professzor Ur második érve a közép­osztály és az alsóosztály átöröklődő értékei­nek az összehasonlításából ered. Előadásában középosztályunk átöröklődő értékeit & szelL !emi értékek iránti hajlamban, a megbízha­tóságban, az átlagon felüli szellemi képessé­gekben és a bef oi1 y á sol hat a ti ans á gb a n látja. Mi ezeket a megkülönböztetéseket merőben szubjektiveknek tartjuk, a felsorolt bizonyí­tékokat esetlegeseknek érezzük és várjuk a komoly statisztikai bizonyítást, ami itt elen­gedhetetlen. Ezenkívül ezek a tulajdonságok csak igen homogén és zártkörű biológiai egy­ség keretén belül öröklődhetnek rendszeresen úgy, hogy az a phenotypusban kifejezésre is jusson, mert ezek a tulajdonságok igen üsz- szeteótek és amint tudjuk, minél összetettebb egy tulajdonság, annál ritkábban jelenik meg tisztábban a kevert utódokban. Középosztályunk hibán között ern'-bi kü­lönben a professzor Ur a nagymértékben beütő idegen vért. Véleménye szerint azon­ban „a középosztálynak ez a rétege . . , a magyar föld csodálatos asszimiláló hatására biztosan több, mint 90 százalékban asszimi­lálódott“ (14. oldal). Mi úgy tudjuk, hogy a környezetnek van befolyása az egyénre, de a környezet hatása nem örökölhető. Asszi­miláció nincs, legfeljebb a túlsúlyba jutott faj nyomja el és nagyon lassan megsemmisíti a gyengébb fajt. Az alsó néposztály értékeit illetőleg q pro­fesszor' Ur a következőket Írja: „A jóeszü magyar pimaszt, ez az értékes népi rezervoár, igen sok értékes gént tartalmaz. sajnos, azonban sok benne íP értékesnek nem mond­ható gén is, amint ezekről rövidebb falus: do-ktorkodásom idején és azóta is meggyő­ződhettem“. (6. oldal.) Majd más helyen: ,,A magam falusi orvosi tevékenysége, fa­lusi kartársaim adatai, főleg pedig katonai sorozáson tevékenykedő kartársak adatai szerint a falusi lakosság degemerállsága, örök­letes betegségekkel való terheltsége és testi fogyatkozásai semmivel sem kisebbek, mint a városi középosztálybelieké“. (12. oldat.) Ltt megint csak* pontos adatokat, töm,egek statisztikáját szeretnők látni, addig nem tu­dunk hitelt adni az állításnak. 3. A harmadik ok, ami miatt professzor Ur elliibázottnak tartja az alsóbb nteposzfá- lyok tömegesebb előretörését, a megjárandó ut nehézsége. Az előadás szerint csak a Szov- 'jethen képzelték azt, hogy egyik generációról a marikra lehet kultúrára alkalmas egyede- ket faragná. Említi az előadó azt is hogy egyes alsóbb osztálybeliek felemelkedése né­ha nem az egészséges erők feltörésének, ha­nem kóros okoknak a következménye. Ilyen lehet a lues, tbc. vagy más betegségeknek bi­zonyos agyi funkciókat serkentő hatása. (7. oldal.) Ez különleges eset, amit itten álta­lános bizonyítékként használni nem 1 ebeit s inkább egy szaklapban kellene veié fog­lalkozni. Különben mi is teljesen egyetér­tünk Miiskolczy professzor Urnák az elő­adást követő vitán elhangzott hozzászólá­sával, amire már a Március nyilatkozata is utál. 4. Végül arra hivatkozik az e'őadó, hogy az újonnan feltörő egyén nehezen illeszke­dik be az uj osztályba: ,.Közülük sok nem alapit családot, sok későn nősüli és nincs gyermeke, vagy csak egy-kettő”. ,,Ncm min­dig akad olyan életpárra, aki a férjét a»y- nyira becsüli és szereti, hogy sok utóddal ajándékozza meg“. (7. oldal.) Ilit harmad­szor kérjük az alapos statisztikai bizonyí­tékokat, mert az örökléstanban csak ezek­nek hihetünk. Egészében véve azt képzeljük, hogy nem a tudományos kérdésekben fennálló véle­ménykülönbség késztette a „Márciust“ a nyilatkozattételre. A professzor Ur beszédét tartalmazó füzethez egy-egy cédulát osatol1- taöe amin az állott, hogy ,,E munka célja: a jobb és kiválóbb magyar egyének jöven­dő Magyarországát szolgáiul“. Mi hiszünk a kiváló magyar egyének jövendő Magyaror­szágában. Hitünk kötelezett arra, hogy ká- á,Újunk mellette. A lényegbeli különbség közöttünk nem osztályaink értékeinek meg­ítélésében van, hanem abban, hogy a pro­fesszor Ur középoszitály-eszménye az egész­séges, életerős egyénekre épül felt, mi pe- d g ezt még egy feltételhez, a faji magyar­ság keretéhez kötjük. Nem az alsóbb nép­osztályokat pártfogoljuk, de mindenekelőtt parasztságunkban látjuk a faji magyarság forrását. Ezért várjuk a parasztság beözön- lését középosztályunkba, hogy a mai, faji­kig vegyes társadalmi réteget ténylegesen magyarosítsák. A hírlapi vitát a magunk részéről hely­telenítjük és sajnáljuk. OLOSZ EGON. orvostanhallgató. Hamis könyvelésért és áruzsoráért teiaríáz­t attak egy nagyváradi Sahereshedőt NAGYVÁRAD, november 10. Tudósítónk jelenti: A rendőrség eljárást indí­tóiét a Guttmann Testvérek-féle fakereskedő vállalat, ellen, Üzletszerűen elkövetett többrendbeli árdrágító visszaélés büntette miatt. Ehrenfed Sándor, a vállalat őri­zetbevett üzletvezetője előállítása során azzal védekezett, hogy a Guttmann cég tu­lajdonosainak határozott utasítására hamisan vezette a könyveket és lépte túl az árakat. A hamis könyvvezetést azért készítette, hogy a hatósági közegeket az -el­lenőrzés alkalmával megtévessze és ezt a felszabadulás óta rendszeresen folytatták. A rendőrség a kihallgatás után az összes könyveket bűnjelként lefoglalta és el­rendelte Ehrenfeld átkisérését az Ügyészségi fogházba. Miután a cégtulajdonos Guttmann Testvérek jelenleg hadmüve1 éti területen munkaszolgálatot teljesítenek, kihallgatása egyelőre elmaradt, az eljárás azonban megindult ellenük. Hatalmas részvét mellett el­temették Vásárhelyi Boldizsárt iKOLOZSVÁK, november 10. (Az El­lenzék munkatársától) Kolozsvár egész társadalmának és református közéletének általános részvétele me-lett kísérték. teg­nap délelőtt utolsó útjára a f. hó 6-án, 81 éves korában «Ihunyt Vásárhelyi Boldi­zsár tb. esperest, a belvárosi református egyház nyugalmazott lelkészét. A temetésre az elhunyt unokaöccse, Vó- sárhelyi János ref. püspök és felesége nem érkeztek vissza a sepsiszentgyörgyi nőszövetségi konferenciáról s ezért csak a többi családtagok vehettek részt a vég- tisztességtételen. A temetésen jelen voltak az összes református iskolák növendékei és tanári kara, az Igazgatótanács, a pres­bitérium tagjai, de képviseltették magu­kat az összes kulturális intézmények i«, melyeknek az elhunyt tagja volt. A gyászszertartást László Dezső belvá­rosi lelkész, az elhunyt hivatali utódja vé­gezte. Búcsúbeszédében a fiatal korosztály hálájával emlékezett még példaadó öreg tanítómesterükről, aki 56 évi lelkészkedé- se alatt a lelkészek iránymutatója volt az egyházi munka végzésében. Teológiai ta­nulmányai befejezése után külföldön öregbítette tovább tudását, majd hazatér­ve. a felelősségteljes püspöki titkári állást foglalta el. Lelkészi működését Szamosuj- váron kezdte meg. Első lelkésze volt a sza- mosujvári körlelkészségnek. A lelki gon­dozás a szórványmunka beindításában halhatatlan érdemeket szerzett itten. Az­után Désre hívták meg lelkipásztornak. 1918-ig negyedszázadon keresztül vezette, irányi tóttá a dési gyülekezet Lelki életét. Nevéhez fűződik a templom renoválása és a második lelkészt állás újjászervezése. — Kolozsvárra a legsúlyosabb időkben, vesztett világháború után, 1918-ban ke­rült, amikor idegen megszállók léptek Kolozsvár ősi magyar földjére. A kétség- beesés, a csüggedés, a reménytelenség óráiban jött Vásárhelyi Boldizsár az ige szavaival és öntött hitet, reményt, uj erőt a lelkekbe. A megszállás első éveiben, amikor az egyházközség jövedelem, a lel­kipásztor fizetés nélkül maradt, házról­házxa járva szólította fel a híveket és buzdította az egyház céljaira való adako­zásra. — Lelkipásztori teendői elvégzése után állandóan tanult és továbbképezte magát. Még nyugdijassága évei alatt is naponta elővette a Szentirást és egy-egy hosszú szakaszt tanult meg belőle kívülről. Gyer­mekeket nem adott számára az Isten, de feleségével együtt testvéreik, rokonaik gyermekeinek lett istápolója. < László Dezső búcsúbeszéde utáb az Igazgatótanács és a református teológia nevében Gönczy Lajos dr. teológiai igaz­gató mondott utolsó istenhozzádot az el­hunytnak. A dési gyülekezet nevében Ko­vács László esperes, dési lelkész, a kolozs­vári református egyház részéről Tárkányi György főgondnok és Dániel Elemér dr. ügyvéd, református presbiter búcsúztatták az elhunytat. A gyászszertartás után bosszú sorokban vonult fel a gyászmenet a házsongórdi te. xnetőben levő családi sirkerthez, ahol Deák Ferenc Monostor-uti ref. le.kcsz ’mája után végső nyugalomra helyezték Vásárhelyi Boldizsárt. 170 DARAB SERTÉS HÚSÁT OSZTJÁK MA KI KOLOZSVÁRON KOLOZSVÁR, november 10. A város közélel­mezési hivatala által Békéscsabán lekötött zsír- sertések közül szombaton 170 darab sertést le­vágtak. A levágott sertések húsát gyüjtővago- nokban szállították Kolozsvárra, azért, hogy el­raktározzák. A túlságosan enyhe idő következ­tében a sertéshús elszállítása kockázattal Jár és ezért a levágott sertések húsát a kolozsvári mészárszékekben ma kiárusítják. TÖRÖKORSZÁGBAN ÁTMENETI­LEG BESZÜNTETTÉK A CUKOR ÁRUSÍTÁSÁT ISTANBUL, november 10. (TP.) Ankarai je­lentés szerint egy szombaton megjelent rende­let értelmében a cukor árusítását szombattól kezdve beszüntették. A cukrot idáig jegyre árusították. A rendelet bejelenti, hogy be kell yárni az uj készleteket, mielőtt a cukor árusí­tását újból megkezdenék. HALÁLOSVÉGŰ ÖSSZETŰZÉS ÜGYE A NAGYVÁRADI BÍRÓSÁG ELŐTT NAGYVÁRAD, november 10. Tudósí­tónk jelenti; Még hónapokkal ezelőtt tör­tént, hogy Túri Mózes nagyszalontai ket­tős birtokos szeghalmi lakost a határmes- gyén i t megtámadta egy Cojoccrru nevű román tizedes, aki fegyvert is emek rá, amire lövöldözés támadt közöttük. A lövöldö­zésben a tizedes életét vesztette. Az ügyben egy tárgyalást már tartottak és akkor bizonyitáiskiegészitést rendéltek el. A tegnapi tárgyaláson, kihallgatták a fegyverszákértőt, aki megismételte a mult tárgyaláson mondott vallomását, amely szerint a vádlottnak a líövés leadásában el­foglalt fekvő helyzete és a román tizedes testéin a golyó /álltad okozott be- és kime­neteli nyitások csekély nivókülönbsége nem enged arra következtetni, hogy a ha­lálos lövés a vádlott pisztolyából eredhe­tett. A vád- és védőbeszéd elhangzása után a bíróság felmentette Túri Mózest a gyilkosság vádja alól, ugyanis a védő védőbeszédében rámutatott arra, hogy nincsen semmi bizonyíték arra, hogy a Túri golyója ölte volna még i ti­zedest, de még ha fennforogna i-s ez a ö* írülmiéíny, világos, hogy iogos önvéde:tem- ből történt. EMET-IK az állatvtt ALKALMA­ZOTTAK FIZETÉSÉT ROMÁ­NIÁBAN IS BUKAREST, november 10. (TPj A minisz­tertanács elhatározta, hogy október 20-tól az állami alkalmazottak illetményeit ideiglenesen 20 százalékkal emelik. Ezzel összefüggésben az általános nyugdíjpénztár költségvetését 450 millióval emelik. A miniszterelnökhelyettes ez­zel kapcsolatban bejelentette, hogy megfelelő rendszabályokat léptettek életbe az árak emel­kedésének megakadályozására, nehogy a fize­tések emelése áremelkedéssel járjon. BOLGÁR ÍRÓK KÁLLAY MINISZ­TERELNÖKNÉL BUDAPEST, november 10. A Magyar- ország-on tartózkodó bolgár irók szomba­ton délután tisztelgő látogatást tettek Kállay Miklós miniszterelnöknél, aki a Sándor-palotában fogadta őket és hosz- Szabb ideig elbeszélgetett ve-fik. A bolgár Írók szombaton délben Antal István nem­zetvédelmi propagandaminiszternéí tét-' bek tisztelgő látogatást. (MTI.) Ú msuţ UJ harmonika sláger-albumok! Harmonikacsokor a legismertebb táncok és daluk gyűjteménye színe«, könnyű letétben, _ 2 kötetben. I. kötet tartalma: Áz éjen át, a tűzön át. Csak arról van szó. Csau-Csau. Egy rendes férj. Elfogadsz-e igy. Jó éjt, drága kis hadnagyom. Kár összeveszni velem. Lásd be hát. Mért fáj a szív. xMost látom csak,, mennyire szeretlek. Ne hidd, hogy örökre elbúcsúzunk. Ne kérdezd, ki voltam. Szerelmi boldogság (Plaisir d'amour). Szól a balalajka. Valamit adj nekem a tavaszból. Ára 4 pengő. IJ. kötet tartalma: A gyöngyhalász. Csak egy telefonszám. De korán van záróra. Egy kis kiváncsi kacsa. Espresso-keringő. Jöjj a gondo­lámra. Maga se volt különb, mint a többi. Mariettám. Mindig az a perc. a legszebb. Ne szólj. Reggel, délben, este fő a hangulat. Szivem, hófehér gyöngyvirág (Jalousie). Találhat nálam szebbet. Tip-top. Kaphatók az Ára 4 pengő* „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk.

Next

/
Thumbnails
Contents