Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-09 / 253. szám

r 1.i, r. N 7. t r. ß kormányzó aickégibnek íinnepéiyes leleplezése a MÁV Összhangban raniióhiány miatt Blharmegse tíz közsé­gében szöneíeS a tanítás KOLOZ$\ ÁR, november 9■ fiz i.'h‘n:ek műnkalarsatol.) ( unepéhc.s külsőséi« !v ki»- /ott re üde/te meg Misárniip délután ló (> orakor .1/ „Oss/hang** gyűli) ürii 11 <• I \ isiében u koriiuiuv/ó arcképének leleple/esi ünnepe Ivét a kolozsvári M\\ midioK ,,összhang’* Önkép/ő-. Dal-. Zene- és Sopé- vegyesül« ie. A kedvezőtlen idő ellenére is ;1 köziinst-g 0/ idkalonunai zsúfolásig megtöltötte a vasuta­sok hatalmas knUurliázát. A miisor a Hiszek­egy hangjaival kezdődött, am elvet az ..Össz­hang*1 zenekara játszóit el. Ezután Gergely Zohúnné tehetségesen és rendkívül hatásosan szavalta el Tompa Mihály ,1'orr a v .ág“ c. költeményét. Az ünnepi !>e.s u (let légié László liléinek mondta el. Beszédében történelmi visszapili'autást vetett a régi világháborút kő­vető 1 orradaimi évekre és a trianoni .Ma­gyarország’ leggyászosabb éveire, amikor az ország keleten, délen, északon, nyugaton mindenütt szétdarabolva, mindenkitől elha­gyatva vergődő! ÍL A szomoruságnak, a fájda­lomnak, a lehelet','enségnek és a gyásznak ezekben a szomorú éveiben sehol semmi re­mény nein látszott már, am kor egy zt rcsak ki gyűlt Szegeden valami lény, előbb Csak halványabban, majd egyre élesebben és tisz­tábban s a nemzet ennél a derengő fénynél kezdett magára találni és feleszmélni. \ i»éz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk va­rázsszavára gyűlt ki ez, a lény § az ö érdeme az, hogy a pOrbatiport akkori gyászos tria­noni Magyaroszág fel tudott emelkedni ujből odáig, ahol most van. A tartalmas ég értékes szép ünnepi beszé­det a közönség lelkesen fogadna, miközben lehnllolt a -'epei a kormányzó arcképéről, amelyet egy vasúti miihelyi alkalmazott. Markovits János festett inog. Az impozánsan szép festmény, amely az egyszerű, de 1; liet- séges vasúti miihelymunkás művészi kivite-ii munkája, hat'almias sikert aratott s a vasuta­sok kulturházál zsúfolásig megtöltő közönség hosszasan és lelkesen éljenezte a leleplezett szép kormányzói festményt és annak alkotó­ját. Az ünnepi beszéd és a kormányzói arc­képleleplezés után Kéler Boa; Rákóczi nyi­tányát játszotta el az összhang zenekara, majd Tiboldv: Erdélyország című dalát cne- kr.'-te el az Összhang dalárda. Ezután Kacsóh- Pougrácz: Rákóczi megtérése cimü dalát éne­kelte Bicsnk Jenő, Rezik Karóig zongoraki- sérete mellett, tehetségesen. Zengő, szép te­nor hangja nagy sikert aratott. A bensőséges szép ünnepséget, amelyen a dalárdát dr. Ko- váts Béla itanár, a, zenekart pedig Hrebicsek Rezső karnagy vezényelte, a Szózat zárta he, amelyet az Összhang dalárdája énekelt. A I(,) t I R II). november 9. Tudósi- tónk jelenő: Dr. Murányi varmegyei tan­felügyelő jelentést lett a varmegye terii leién 1 él esi telt ujabb magyar lagozalu eli­nii iskolákról. A jelenté-.-, szerint megszer­veztek SzunvOgdon, Mezösza-kadáton, (leckén, Borszegen, Berci |yók irakiban, Csókajóul. Bifcv.tra I erebésen. Oláh Apa- tiben és Taláros-Vat'asdon a magvar ta­gozatú cliMiii népiskolákat. Az országos jellegű lanitóliiány az, uj iskolák részére is nagy; nehézséget jelent. Az illetékesek minden <11 pikkel azon vannak, hogy ezt a ké-rdé-l átlrdalják. A luiiilóliiaJiy miatt átmeneti jclleggcil szünetel tanitas Ris- kertski, Vnrasd, Felsőié tf uliu» leije. Vyii ved. Nagvrúhé, Perm é.spiis/.ta, Sarkad, Medgve-piiszta és Cahispetri községek­ben. A megyei ta Ilfrlii-velő-é g eddig t«>I>I> mint száz szórványban élő magyar gyer­meket helyezeti el szén in a gyár vidéken, közműk küriühclüü 40 <lem/i iskolást Nagy v áradon. KOLOZSVÁR, november 9. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék uzso- rabirósága legutóbbi ülésén árdárgitási ügyek­ben a következő ítéleteket hozta: Vincze Bandiskó zentelki cipészmester ezév januárjában egy pár duplatalpu bakancsot ké­szített „feketén" Jánosszegi József nagyváradi szénakereskedőnek. A duplatatpunak hirdetett lábbeli azonban még egy évig sem tartott és úgy szétment, mintha a legkomiseabb pót­anyagból készült volna. A kereskedő feljelen­tette Vinczét árdrágítás miatt. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott elismerte, hogy a bakan­csot hetvenöt pengőért, tehát majdnem kétsze­res áron készítette. Kétszáz pengő pénzbünte­tésre ítélték. Miklós Gyula Kalauz-utca 25. szám alatt levő tejtermék üzletében a közönséges juhsajtot 2.60 pengő helyett 4.40 pengőért árusította. Kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélték. Pop Valér dezméri lakos augusztus hó fo­lyamán két kilő juhturót kilónkint 4 pengőért adott el 3.20 pengő helyett. Ugyancsak két­száz pengő pénzbüntetésre Ítélték. Zacskó Dánielné nádaskóródi asszonyt tej- drágitásért 100 pengő pénzbüntetésre és egyévi jogvesztésre itléték, Topán Illés drági gazdál­kodót burgonyadráp’itásért szintén 100 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Valamennyi Ítélet jog­A Voix dos Pou- pl es (Népek Szava) nemzetközi politi­kai szemle Herbert van Leisen tollából erde kos cikket kö­zöl a második és harmadik arcvonal kérdésén»]. A Nagy Csatorna francia oldalán megismé­telt brit partra­szállási kísérletek, De Gaulle katonái­nak Dzsáló oázis el­len végrehajtott tá­madása, egy aim eri­kái hadsereg meg­érkezése Brazza v i 1 - le környékére,' — mind olyan kö­rülmények voltak, amelyek nyomán fel kellett tenni a kérdést: vájjon I.on dón és Washing­ton az oroszok meg­segítése végett tij hadszínteret keres? s hol akar harcba bocsátkozni? Eu­rópában, vagy Afrikában? Kib pi I nip. 1. vonal mentén bí/o. erőd il tnény rend- y.et i I ' ll |ó! <• .-.ltoni, amely elég jól megópitott volna arra, hogy állnia a I elet; had vi , eles bele |ez"l I nob I ok i lit w sók. Erős irányzata van annak a tö­rekvésnél';, amely a tengelyhadak cs a japánok mielőbbi egyesülésére he­lyezi a hangsulyi. Eszerint a Kan* I :t/.d , Irán, a Perzsa-öböl, E| tóm, a Vörös-tenger és Aden esik. sza mit ásba. A harmadik elgondolás gyarmati terepen mozog Ez Kufra oázis vi-z- .- z.afoglalását veszi kiinduló portijául egy délnyugati irányú gyors előnyo­mulásnak a Csád-tó vidékén át brit Nigériába, hogy megtisztítsa az egyénülüvidéki brit és francia birto­kol U ez ameankaá és de-g-aulüda csapatoktól. Politikai célok is támo­gatják ezt a tervet, mert így az ola­szok kijutnak a Guineád-öböl part­jaira. Mind a három elgondolásnak sok előnye van. Az első felszabadítja a keleten küzdő haderőket és megen­gedi másutt a bevetésüket. A máso­dik megnyitja a japán kézen levő Ilolland-Imiia roppanj nyersanyaga előtt »a tengeri utat Európa felé; a ja­pán kereskedelmi hajók állítólag mar készen várják ezt a percet. A harmadik elszakítja az angol—ame­rikai összeköttetést az egyiptomi és kaukázusi had.-zintérrel. Arra a kér­désre, hogy a három terv közül me­lyik valósul meg, a lap megjegyzi: a tengelyhatalmak már bebizonyí­tották,' hogy ilyen természetű L l- m ivei etc két egyidőben szokott vég­rehajtani. 1!) * 2 novomfirr t. Hárem elgondolás & teív ’ megakadályozására 5971 PENGŐ JÓTÉKOWYCÉLRÁ A Kormányzó hitvesének segélymoz­galmára november 5'én a következő ado­mányok érkeztek: Gschu'indt gyár (Budapest) 2000 pen­gő, Gschwindf Ernőnt\ Magyar Poszító- 0yár 1000—1000 pengő. Csavar- és Ko­vácsán: gvár (Budapest fiái:) 500 pengő, Magyar Kerámiagyár dOO pengő, Sommer és Kiinger mechanikai, Ruhagyár 300—- 300 pengő, Szöreghy Kőolaj gyár 150 pen­gő. Gallya László dr. (Budapest), Lejp- nick és Társa (Pápa), Reinhardt Géza (Budapest) 100—100 pengő. Lázin Tiva­dar (Atya) 10 pengő. Fábián Dániel dr. (Budapest), Nihsim József (Budapest) 5 —5 pengő. Szedelir.szhy Ollimér Dénes 1 pengő. Az európai közfelfogás szerint, a németeknek egyáltalán nem volt szüksége a spanyol és portugál ten­gerpartra az angliai partraszállás végrehajtására. Viszont lehetett ar­ra számítani, hogy az angolszászok, mihelyt elég erősnek érzik magukat egy ujabb arcvonal felállításának megkísérlésére, első próbálkozás­képpen az ibériai félszigeten szeret­nék ímegvetni a lábukat. Ebben az esetben, amint a freiburgi Liberté meg is irta, a portugál birtokok is szóba kerülnek. A portugálok há­rom atiantióceáni birtoka igen fon­tos tengerészeti és repülőtámasz­pont: első az Azori-szigetek, máso­dik Madeira, harmadik a Nyugat- Afrika partjai előtt elszórt Zöldfoki- szigetek csoportja. Az amerikai saj­tó nyíltan tárgyalta, mit jelentene a hadviselőknek. ha megszáll ainák ezeket a portugál birtokokat. A né­metek kijelentették, hogy tisztelet­ben tartják a luzitán szigetek sem­legességét, az angolszászok ellenben készülődnek a megsértésére. Azóta a hadműveletek tengelye eltolódott kelet felé. Brazília hadiál- lapo'tba lépett. Az angolszászok tá­madásából ugylátszik, mintha Af­rikában akarnák megteremteni a má­sodik arcvonalat. Az amerikaiak ka­tonai támaszpontot létesítettek Free- town-ban, a nyugatafrikai francia birtokok közé tövisként bedöfött (Sier­ra Leone székvárosában, a Kongo mentén. Pointe Noire-ban és Brazza- ville-ben és brit Nigéria városában, Lagoszban. Pointe Noire Közép-Afri- ka legjobb kikötője, innen indul ki a kongói vasútvonal, amely összeköti a partvidéket a gyarmat belsejével. Buazzavil le-től a Csátiig vezető köz­lekedési útvonal kérdése még meg­oldatlan; a forróövi esőzések és az építőanyagok hiánya beleszól. Sem a szárazföldi, sem a vízi utak nem alkalmasak a Pointe Noire és Braz­zaville tájékán berendezkedett ame­rikaiaknak a benyomulásra Csád területére. Kétségtelenül csak a légi összeköttetés marad hátra e két tá­maszpont és a Sári folyó melletti Fort-Lamy között. ■Középafrikai hadszíntér létesítése esetén Csád elsőrangú fontosságot nyerne. Ellenben azt sem lehet vitat­ni, hogy a kongói vasútvonal, vagy a duala-jaondéi vasút nem biztosít­hat olyan gyors összeköttetést Afrika belsejével, mint brit Nigéria vasút­vonala: Lagos-Kano-Nguru. A tó közepén lévő szigetre épült Lagosz fontos kereskedelmi gócpont, az egész jómba föld forgalma rajta ke­resztül bonyolódik le. 1907-ben épi- tett, nyolc méter mély, rendszeresen kotort csatorna köti össze a nyílt tengerrel. Fejlett úthálózat és hosszú vasútvonal fekszik mögötte s ez a körülmény értékesebbé teszi Pointe Xoire-nál. Kano vasúti végállomás­ról járható utak vezetnek a Fehér és Kék Nílus egyesülése táján levő Kartuim és Omdunnán városokba s ezáltal bekapcsolják Afrika észak- déli irány-u útrendszerébe, amely Egyiptomot a Fokfölddel köti össze. Utolsó esetben az oroszoknak cím­zett hadiany.agszállitmányok is irá­nyíthatók ezen a vonaton céljuk felé. felé. Az oroszok kitartó követelőzése és az angolszász propaganda könnyen eredményezhet egy északkelet-dél­nyugati irányú arcvonalat Kufra és Csád között. A tengelyhatalmak bad vezetésében — a lap szerint — már észlelhető, miképpen válaszol­nak az angolszászok sakkhuzására. Általában három feltevés jöhet szá­mit ásba. Egyik vélemény szerin t a terepala­kul átok figyelembe vételével ideig­lenes határvonalát kellene húzni a tengelyhatalmak hadai által meg­száll ott keleti területek és az orosz kézen maradt, részek között, a La- doga-tótól s,z Áluán fensikon keresz­tül a Don felső szakaszára és a Vol­ga alsó szakaszára támaszkodva, a KOLOZSVÁR, november 9. A Nemzeti M :n- kaközpent kolozsvári munkássága szeiifmi ezir.vonatának emeiése érdekében elhatározta, hogy Kótő-utca 12. szám alatti nagytermében busz előadásból álló előadást rendez. Az elő­adások rendje és műsora a következő: November 10: Barát Tibor dr.: A magyarság kialakulása, a magyar haza. Maian Mihály dr.: A magyar faj és helyzete Középeurópában. November 12: Kieléghy Nagy Denes dr.: A magyar gazdasági élet története az ipari for­radalomig. Baráth Tibor dr.: Magyarország tör­ténelme a reformkorig. November 17: Baráth Tibor dr.: A liberáLis kor. Oberding József dr.: Az ipari forradalom kora. November 19: Boér Elek dr.: A kapitalizmus. Bónis György dr.: A magyar közigazgatás fej­lődése a reformkorig. November 23: Bónis György dr.: A magyar közigazgatás a liberalizmus korában. Baráth -Tibor dr.: Az uj európai szellem. November 26: Boér Elek dr.: Az uj gazdasági rend. Az uj magyar állam. December 1: Kisléghy Nagy Dénes dr.: A munkásmozgalmak története. Bálinth Zoltán dr.: Bevezetcs a tömeglélektanba. I. December 3: Wenczel Antal: A munkásmoz­galmak munkás szemmel. Bálinth Zoltán dr.: Bevezetés a tömeglélektanba. II. December 8: Bálinth Zoltán dr.: A szónoklás és előadás művészete. Wenczel Antal: Az er­délyi munkás. December 10: A munkás szerepe a jövő murv kaállamában. Előadók: Páil György dr. és Kraj- nviák János épitómunkás, 1 UDO ’D'AMMERT KOLOZSVÁRI HANGVERSENYE A kolozsvári Német Akadémia idei tan­évét egy hangverseny rendezéséve. kezdi meg. November 19-én este fél 8 ipakor tartja egyetlen kolozsvári hangversenyét Németország egyik legismertebb zongora­művésze, Udo Dämmert. Dämmert Beet- hoven-szonálákat, Schubert Moment Mn- sical-ját ca a Rurali a Hungaricát iktatta kolozsvári műsorába. Dämmertet igen jól ■ismerik Magyarországon, ahol már nagy. sikerrel szerepelt Nagyváradon. Péc-Cn, Kassán és Debrecenben, ahol Végh Sándor hegedűművésszel adott hangversenyt. A hangverseny jegyeit az ÍBI SZ ;iru- sitja 1—4 pengős áron. Az intézet nö­vendékei külön kedvezményes jegyekre jo­gosultak. A hangversenyt a Vármegyeháza nagytermében tartják meg. KORSZAKALKOTÓ TALÁLMÁNY A KÖZLEKEDÉSBEN MADRID, november 9. Tegnap próbálták ki egy katonai mérnök nehezeiajmotorral hajtott ujtalálmányu aerodinamikai készülékét. Ennek segítségével egy 40 méteres vonni órán kin: 125 km. gyorsasággal vontatható. A kísérlet fényesen sikerűit. (MTI.) Második és facsnsadBSs cffi’ovfonol Uzsorabírésági [telelek Ha lí&zá&éilimeg a eiSaaássorozaia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents