Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-07 / 252. szám
ELLENZÉK 1942 november 7. V($U József: , Atyától écdesne# A „ÍUUe-Uatátia" 2 ________ A magyar lelklismeretliez szólott Ravasz László református püspök* az országos református lelkészecjyesii- let közgyűlésén, amely a protestáns napok alkalmával ült össze- Szavai I méltóak a mai sorsdöntő időkhöz, amikor nemzetünk léte és jobb jövendője elsősorban az összetartástól függ. Lelkipásztoraink mindig hivatásuk magaslatán álottak. Különösen mi, erdélyiek tudjuk ezt, akik a lelkészi kar tagjait végvári harcosoknak tekintettük és láthattuk, hegy hősies küzdelmük állandóan ébrentartja a magyar tömegek nemzeti öntudatát. Ravasz László püspök szükségesnek tartotta, hogy a mai rendkívüli időkben újra megvilágítsa a lelkipásztorok feladatát. Hangoztatta, hogy a lelkészeknek a felvilágosítás, a meggyőzés minden eszközével kötelességük őrködni a nemzet érdekein. Minden olyan mozdulat, kisérlet, amely magyar embert magyar emberrel szembeállít, az ellenségnek tett közvetlen szolgálat. Nincs más mód az együttmun- kálkodásra, mint annak a meglátása, hegy bármelyik egyházhoz tartozunk is, mint magyar emberek, a legfőbb kérdésekben életre és halálra közösen érdekeltek vagyunk. Csak a lélekben ép, egészséges nemzet állhat meg nemcsak a mostani háborúban, hanem a háború után reánk következő és nem kevésbé egzisztenciális béke időkben isEz a gyönyörű főpásztori szózat Önkéntelenül eszünkbe juttatja azokat a történelmi időket, amikor Erdély három nagy püspöke a trianoni összeomlás után az anyaországtól elszakított humuszon maradéktalanul megvalósította a felekezeíközi békét és a lelkek egységét. Kolozsvár városa az utókort is figyelmeztetni akarta erre a felbecsülhetetlen értékű felekezetközi összefogásra, amikor a város egyik terét „Három püspök terének1* nevezte el és a térből kiágazó utcákat a három nagy erdélyi püspök nevére keresztelte. Életre-halálra enyüttküzdött Erdély magyarsága és ennek köszönhetjük, hogy a magyar tömegek nemzeti érzésükben töretlenül érhették meg a felszabadulást. Féltő aggodalommal figyeljük a jövendő alakulását- Bizony voltak olyan jelenségek, amelyek néha veszélyeztették a kisebbségi időkben kialakult felekezetközi egységet. Éppen ezért nagyon helyénvalónak tartjuk, hogy az országos református lelkészegyesüiet közgyűlésén Ravasz László püspök a felekezetközi békét, mint a magyar egység legfőbb követelményéi, hirdette a lelkészek előtt. Igazszándé- ku magyar ember ma csak a közösség nagy céljait szolgálhatja. Éíeire- halálra össze kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy az uj Európában uj és boldog korszak virradjon nemzetünkre. A színházi Udtiha komoly vitákra adott alkalmat a . budapesti színpadi írók és a színházi kritikusok közölt. A színpadi Írók és színigazgatók' szeretnék ugyanis megszüntetni az előzetes kritikát. Eddig az volt a szokás a fővárosbaji, hogy a színházak minden egyes bemutató elölt, felmezes főpróbát tartottak. Ezeken a főpróbákon rendszerint már A is doh a darab sikere. A főpróbák közönsége írókból, színésze kiről és kritikusokból- tevődött össze, akik már jóelőre széfvHlék a hirt, hogy a bemutatónak sikere lesz-e, vagy hatalmas bukás fenyegeti a szerzőt és a színházat. A. Színházi kritikusok a főpróbát nézték végig és igy gyakran megtörténi , hogy lapjuk Ixm még a hivatalos bemutató előtt a sárga földig leesepiilték az újdonságot. Az előzetes kritika miatt a múltban is érthető összecsapások keletkeztek a színpadi írók. direktorok, és színházi kritikusok között. Most azonban odáig éleződőit a helyzet, hogy a színpadi írók szövetsége az Országos Magyar Sajtókarnarához fordult és kérte a kamara hivatalos döntését. l\em tudjuk, hogy mi lesz a Sajtóim’ jnara határozata. lény azonban, hogy a színházi kritika nüntleuütt és minden időben nagyon sok vitatkozásra adott ad j kaimat. I színházi kritika n napilapoknál; oz a rovata, amely a legkönnyebben j ellent élbe kerülhet a tómeg-iz <ssel. I! e- \ látjuk, hogy néha joggal hibáztat jéik a I kritikust. Kevés miibirélának adatott I meg az a kivételes szerencse, hogy teljesen elfogulatlanul Ítélkezzék elevenek és Indiai; felett. -Útban is rfl/j "érni igazság, hogy a főpróbák' hangulata gyakran a legjobb szándékú kritikust■ is önkéntelenül téns vágány okra vezeti. Írók', újságírói; és színészei; véleménye néha homlokegyenest szem bet a átkozik a közönség bírálatával. I.ehet. hogy n budapesti színpad i szerzőin't az a meggyőződés vezette; ..igazán elfogulatlan kritikát csak olyan ember írhat, aki nem otthonos a színházi világban, mert különben akaratán In fid befolyásolható lesz“, iz előzetes kritika viszont a közönség hangulatát Iamilyen károsan befolyásolhatja és óriási anyagi károkat okozhat a színházaknak. A színházi érdekeltségek azzal érvelnek' a magul; igazsága melleit, hogy a mai nehéz gazdasási viszomwk között előzetes l;ri~ tikrt sokszor valóságos anyagi katasztrófát okozhat- 1 terítik as oh ezzel szemben a véleménynyilvánítás szabadságánál; és a gyors hírszolgálatnál; jogait hangoztatják. A zsurna'isztika és a színház világában numi érdeklődéssel várják' a Sajtókamara döntését, amely egyben cici állás- foglalást jelent. földi fslván, «ki lobiliiuwolő, <lboí./éló raodoi- Imii okíii |,i- mugisrmu t dni (iáboi Ai<j11 t<>i 11- riclmi «iliikj^l. (".ihm A ion név.' mugysi irmJ- Imik If’gilii sóhli Kmidó/i vtósz.i I mléke Minidig 0 «'/ckoly rllk rili’if'i i".t, kihirU'd «« l)ő «M*« uldn7<iIkc.‘./.si'gpt Iliid' It A 'Ul-.r «7,«bűd Kdghrtj-c íy 11< >111 >«Ic • .1/ fjjcü/. vjI.jg olótt bébi- zonyitotU, hogy az i^ov.i hazafi előtt nincs l<r gyozhotetlen akadály. Gábor Áronról könyvet írni időszerű 6s hálás téma. A székely nép kegyelete most készül szobrot emelni a nagy szabadsághősnek és az. emlékezésben már neme« verseny is keletkezett kél székely városunk között. Földi István regényét nem szabad azzal ii kritikai szemmel nézni, amely szigoraim ragaszkodik a történelmi adatokhoz, és gondos vizsgáltat tárgyává teszi f.z irásmii sze:- kezetének felépítését. Gábor Áron életregénye a tömegekhez szól. Az a célja, hogy szereidet, kegyeletet és hazafias érzést ébresszen az olvasóban. Tömegekhez szól és kétségtelen, hogy mindvégig leköti az érdeklődést. Napjainkban igazán szükség van arra, hogy a múlt példáin újra és ujra fellelkesedjünk. Most is magyar kötelesség, hogy elmenjünk az áldozat- készség végső haláráig. A Gábor Áronok pél- dája hitet önt a nemzetbe és önzetlen cselekedetekre kötelez. érdemes tehát elolvasni Földi István munkáját, amellyel szerző és kiadó egyaránt hasznos szolgálatot tettek az összmagyamag érdekeinek. ÍÁZ’&'zec ifraUfyazdváhty Megdöbbenéssel olvastuk, hogy az iparigazolványok revíziója során közel tízezer magyar iparos és kereskedő elmulasztotta a jelentkezést. A törvényes rendelkezések betüszerin- ti értelmezése szerint ezek az iparosok és kereskedők annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy elveszítik iparjogositványaikat. A rendelet értelmében ugyanis a jelentkezések október 31-évcl befejeződtek és a kormányzat egyelőre nem hosz- szabbitotta meg ezt a határidőt. Meggondolkoztat és különböző találgatásokra ad alkalmat ez az eléggé el nem Ítélhető hanyagság- Egyes laptársaink azzal próbálgatják mentegetni az érdekelt kereskedőket és iparosokat, hogy a román időkben rendszerint meghosszabbították az ilyenfajta jelentkezéseket és a nagy tömegek még nem szokták meg a feltétlen pontosságot. Lehet, hegy van valami igazság ebben az érve(fibbi A:fin éíetcafxa Dicséretes és elismerésre méltó munkát végzett a sepsiszentgyörgyi Jókai-nyomda, amikor saját vállalkozásiban kiadta Gábor Áron életregényét. A többszázoldalas könyv szerzője Tüzmcntes páncél és vas irnl- üzekiényck minden nagyságban, nyárija: Szabó Gyula Kolozsvár, holvös-utca 34, sz. lésben, ezzel azonban semmi e«>tre sem lehet menteni az érdekeltek könnyelműségét. Az iparigazolvá- nyok felülvizsgálásának az volt a fő célja, hogy mindenbfen segítse az egészséges, keresztény és magyar kereskedelem kialakulását- Minden magyar kereskedőnek és iparosnak az lett volna a kötelessége, hogy teljes erejéből támogassa a kormányzat közérdekű célkitűzéseit. Mi történt e helyett a gyakorlatban? A zsidó kereskedők és iparosok majdnem valamennyien eleget tettek a törvényes előirá oknak, a magyarok közül pedig tízezres tömeg elmulasztotta a jogszabályok intézkedéseinek betartását. Kertelés nélkül kénytelenek vagyunk megmondani, hogy ezt az eljárást nem lehet mentegetni. Hiába keresünk lélektani okokat, mégis meg keli állapítanunk, hogy a jelentkezés statisztikája fegyelmezettség és öntudat hiányára mutat. A törvénytisztelet a magyar ember legnagyobb erénye, amelyre a háborús időkben még fokozottabb mértékben szükség van. A közérdek megkívánja, hogy valamilyen mádon segítsenek a tízezer magyar iparos és kereskedő helyzetén. A jövőre vonatkozólag azonban mindenkivel érzékeltetni kell, hogy súlyos joghátránynak teszi ki magát, ha hanyagságból, vagy nemtörődömségből elmulasztja a törvényes kötelezettségek teljesítését. PÁLYÁZAT EGYETEMI TANÁRI ÁLLÁSRA. A vallás és közoktatásügyi miniszter a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem bölcsészettudományi karán üresedésben levő magyar irodalomtörténeti tanszékre nyilvános pályázatot hirdet. A pályázni óhajtók kérvényüket november 25úg nyújtsák be. November ^ ^ 1 Színház - Mozi - Rádió SZOMBAT Bf ____________________________________________________________ ■r/T5’5Si 11ni inâSSSmSmmSSSBSâSSSS Ilim wmm n .g-sr-7X)3:-•zamí sz< -mi: \T A nap kel 6 óra 51 perckor, nyugszik 16 óra 35 perckor. A hold kel 4 óra 59 perckor, nyugszik 16 óra 22 perckor. A protestáns naptár szerint Rezső, a róm. kát. naptár szerint Engelbert pk., az ujgorög naptár szerint Hieron, az ógörög naptár szerint (október 25.) Marc napja van. Emlékeztető. 1810 november 7-én született Erkel Ferenc. I 1942 november 8. Vasárnap. A nap kel 6 óra 53 perckor, nyugszik 16 óra 34 perckor. A hold kel 6 óra 13 perckor, nyugszik 16 óra 56 perckor. A protestáns naptár szerint Gottfried, a róm. kát. naptár szerint Gottfried, az ujgörög naptár szerint Mihály főangyal, az ógörög naptár szerint (október 26.) Demeter napja van. Emlékeztető 1917 november 8: Kerensky bukása. Társadalmi események. Délelőtt 11 órakor: Nemzetvédelmi Keresztek átadása a Színkörben. Délután 5 órakor: MANSz feke-tekávédélután. Unitárius Ncszövetség Kossuth Lajos-utca 7. Délután 5 órakor: Református Nőszövetség » jótckonycélu ünnepélye, a hidelvei református templomban. Szolgálatos gyógyszertárak 1942 november 7-től 13-ig a következő gyógyszertárak teljesítenek éjszakai szolgálatot: Egyszarvú, Mátyá6' király-tér 9. (Telefon: 32—23.) Kereszt, Musso!ini-ut 2. (Telefon: 13—49.) Hargita, Horthy-ut 1. (Telefon: 21—55.) Páduai Szent Antal, Hitl.er-tér 13, (Telefon: 3-1 — 10.) Múzeumok Erdélyi Muzeum őskori, római, 'jépváudor- rási, iparművészeti é3 művészet1, tárai. Renaissance kóemléktár. Bástya-u. 2. sz. Nyitva: Ö—13 éráig. Állattani Muzeum. Mlkó-u. 5. sz. Nyitva: 3— 13, 15—18 óráig. Megtekintése lejelentendő aa OMIH kirendeltségben. Solanikus Muzeum. A Botanikus-kertben. Mejálís-u. 42. Nyitva: 9—13, IS—Iá. óráig. .a musrr: «nfitr Körösi Csorna Sándor-emlékkiállitás, Egyetemi Könyvtár, II. em. »Nyitva délelőtt 10—1 és délután 4—6-ig. Megtekintése díjtalan. Egyetemi Könyvtár Nyitva hétköznapokon délelőtt 8—1-ig éa délután 3—3-ig A nép önyvtár nyitva (vasárnapi is) délután 3—9-ig. A NEMZETI SZíNEAZ MŰSORA: IV r » >T ' , • " ' > 1942 november 7, szombat 6 orakor: FÖLDINDULÁS. Pager Antal fellépésével. Napibérlet A. Sorozat 10. 6zám. Bemutató helyárak. 1942 november 8, vasárnap délelőtt fél 11 órakor: FÖLDINDULÁS. Pager Antal felléptével. Az Erdélyi Gyáriparosok Országos Szövetségének munkáselőadása. Jegyeket a pénztár nem árusit. 1942 november 8, vasárnap délután fél 3 órakor: FÖLDINDULÁS. Pager Antal fellépé, 6-ével. Rendes esti helyárak. 1942 november 8, vasárnap 6 órakor: FÖLDINDULÁS. Páger Antal bucsufellépése. Napi bérlet B. Sorozat 9. szám. Bemutató hely- árak. 1942 november 9, hétfő 6 órakor: SZÁZ PIROS ROZSA. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond dr. Mezey Mihály főtizedes. 1942 november 10, kedd 6 órakor: BOHÉMÉLET. Godin Imre első fellépése. NaPi bérlet B. Sorozat 10. szám és Operabérlet 5. szám. Opera helyárak. 1942 november 11, szerda 6 órakor: VÉN DIÓFA. Bérletszünet. Rendes helyárak. 1942 november 12, csütörtök 6 órakor: TÖRTETŐK. Bérletszünet. Rendes helyárak. 1942 november 13, péntek 6 órakor: PILLANGÓ KISASSZONY. Godin Imre fellépésével. Napi bérlet A. Sorozat 11. szám. Opera helyárak. 1942 november 14, szombat 6 órakor: VÉN DIÓFA. Bárietszünet. Rendes helyár. 1942 november 15, vasárnap 6 órakor: BÁNK BÁN. Tragédia. Díszelőadás a kolozsvári magyar nemzeti színjátszás 150 éves évfordulója alkalmából. Bérletszünet Bemutató helyárak. MOZIK MŰSORA: ÁRPÁD: ,,Rég: nyár". Az utóbbi évek legsikeresebb magyar filmoperettje. Fősz.: Honthy Hanna. Előadások kezdete 3, 5, 7 órakor. Va-* sárnap délelőtt íél 12 órakor matiné. CORVIN: Ma utoljára: HALÁLRAÍTÉLTEK. Holnaptól: SZERELEM ÉS VÉRPAD. Délelőtt 11 órakor: Matiné. EGYETEM: Balalajka. Főszereplők' Nelson Eddy, a dal királya és Hajmássy Ilona, a szépség királynője. Vasárnap délelőtt 11 órakor Balalajka. Matinéhelyárakkal. ERDÉLY: FÉLVÉR. Norvég film. Csodálatos történet a rejtelmes Észak vadásznépeinek életéből. Előadások kezdete 3, 5 és 7 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel matiné előadás. MÁTYÁS: HARMINCADIK. A múlhatatlan szeletet filmje. Főszerepben: PÁGER ANTAL. Irta Kerec6endy Kiss Márton. Rendezte Cse- répy László. Jegyelővétel délelőtt 11—1-ig- Vasárnap délelőtt 11 órakor is vetítve. RÁKÓCZI: Pénz áll a házhoz. Ragyogó humorú magyar vigjáték. Fősz.: La.tabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi, Vaszary, Pethes, So- mogyvári. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné, általános belépődíj 80 fillér. Következő műsor: Ördögtorony. RÁDIÓ VASÁRNAP, november 8. BUDAPEST I.: 7.30 Fohász, Szózat, reggeli zene. 8.15 Hirek. 8.30 őszinte beszéd. 9 Egyházi ének és szentbeszéd. Magyar gör. kát. istentisztelet 10 Ref. istentisztelet. 12.15 Levente-műsor. 12.55 Dékány András előadása. 13.10 Szórakoztató zene. Hangfelvétel. 13.45 Időjelzés, hirek, vízállásjelentés. 14 Caruso, Tetrazini és Titta Ruffo hanglemezei 15. A földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 15.45 Sárai Elemér cigányzenekara muzsikál. 16 Az Országos Közegé6zségügy-i Intézet közleménye. Felolvasás. 16.30 Hirek magyar, német, román, szlovák és ruszin nyelven. 17 Könnyű zene -— könnyű percek. 18.50 Hirek. 19.05 Bisztriczky Tibor hegedül. 19.30 Hangké' pék a vasárnap sportjráól. Beszél Pluhár István és Legenyei József dr. Majd: Sporteredmények. 20 Tik-taik. Vidám jelenet. Irta Harsányi Zsoit. Rendező Barsi Ödön. 20.10 Háborús dallamok. 21 Szelecky Zita: verseket mond. Hangfelvétel. 21.20 Tasnédy Lás-zló dr. magyar nótákat zongorázik. 21.40 Hirek, __________ f
