Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-06 / 251. szám

1942 novam bar V. ELLENZÉK Az Erdélyi Párt képviselői részéről Közérdekű felszólalások hangzottak el a képviselőház pénzügyi és földművelésügyi bizottságainak tárgyalásán MJDAPEíSiT, november 6. Tudósí­tón k jelenti: A kiéjpviselőház; pénz­ügyi és földművelésügyi bizottsága november o-ón, csütörtökön tárgyal­ta a közellátásügyi tárca költségve­tését. A tárgyalás során az Erdélyi Párt részéről elsőnek Ember Géza szólalt fel és szóvátette a 6000/1942. ■szánul kormányrendeletet. A rende­let szerint a következő termés-év bem a kataszteri tiszta jövedelem egy aranykoronára vonatkozó értéke alapján állapítják meg a gazdia be­szól gá 1 tat an dó t e rnnésm enny is égét. Rámutatott arra, hogy Erdélyben a kataszterek helyenként vagy elkal­lódtak, vagy csak részben vannak meg, ezért a pénzügyminiszter kény­telen volt rendeletet kiadni, hogy a kataszteri tiszta jövedelmet a köz­ad o alapjául szolgáló községi vonat­kozásban sommásan állapítsák meg és az adókivetés ezen az alapon tör­ténjék. Tekintettel arra, hogy Er­délyben az egyes községek határá­ban különböző minőségű földek van­nak és a terméshozam a hegyekben más, mini a völgyekben, arra kérte a közellátásügyi minisztert, hogy a földeket parcellánként sorozzák osz­tályokba, nehogy a gyengébb minő­ségű földek tulajdönosait nagyobb beszolgáltatásra kötelezzék, mint amennyi termésük volt. Szóvátette ezután azt, hogy a gazdasági mun­kásság bakancsellátására még nem történi meg az intézkedés és igy a munkások kénytelenek mezitláb dolgozni. Nemsokára beállha* a hű­vös időjárás és feltétlenül szükséges a kérdés sürgős megoM'sa, nehogy a gazdasági munka folytonossága hi­ányt szenvedjen. Braunecker Antal báró, az Erdélyi Párt második felszólalója rámuta­tott arra, hogy a vetési terület a kedvező időjárás folytán a tavalyi­nál lényegesen nagyobb és ezért a kis- és középbirtokosok nagyon sok esetben a saját, kenyérellátásuk cél­jára szolgáló búzát és rozsot is elve­tették. Kérte a minisztert, hogy eze­ket a birtokosokat kárpótolják, minthogy a közérdeket is szolgál­ták, amikor kenyérmagvukat elve­tették. Ezután rámutatott, arra, hogy a kender ára ma sincs megállapítva és a gazdák nem tudják terményei­ket eladni. Ez a bizonytalanság kényszeriti sok esetiben arra a gaz­dákat, hogy a csábításnak engedve, felcetén adják el sok esetben termé­nyüket. Kérte a kender árának ren­delettel történő sürgős szabályozá­sát. Hivatkozott arra is, hogy a hús­ár megállapítását a korábbi 2.75 pengővel szemben 3.75 pengőre 'ma­ximálták. A helyzet ezzel szemben az, hogy az eladott jószágokért a gazdák egy százalékkal sem kapnak magasabb árat, a fogyasztó viszont kénytelen 30 százalékkal többet ad­ni a husért. A különbözetiből tehát sem a termelőnek, sem a fogyasztó­nak nincs haszna, hanem csak a közbeiktatott személyek kezébe ke­ndi. Kérte a minisztert, hogy kerü­letenként, az ottani jószágárak fi­gyelembevételével állapítsák meg is­mét a húsárakat. A tengeri-rendelet­ben a beszolgáltatandó mennyiséget ötletszerűen állapították meg. iSzi­lágy megyében például, ahol két-há- rom mázsa a holdankénti beszolgál­tatandó mennyiség, a termés átlaga másfél mázsa volt. Kérte ennek meg­felelően a tengeri-rendelet, módosí­tását. A burgonyarendelettel kap­csolatban rámutatott arra, hogy a burgonya tavasszal kiosztott vető­magmennyisége szolgált a számítás alapjául. Míg egyes vidékeken jó á termés, máshol viszont gyengébb volt. Vaunak Erdélyben falvak, ahol fölösleget számított ki-a közellátási mmisztérium, pedig a termés nem, fedi az elemi szükségletet sem. Az összhang helyreállítása érdekében © téren is intézkedést sürgetett. Patzkó Elemér a diák kap tárak által már tavaly összegyűjtött és az ipartestületeknél elraktározott ci­pők sürgős felhasználását kérte. A bőrbeszerzésisel kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy a bőr igen sok ké­zen megy keresztül, van járási, me­gyei, körzeti és központi bizományos és ugyanezen az utón jut vissza a fo­gyasztóhoz. Ez nagyon megdrágítja az árát. Kérte, hogy egyszerűsítsék az eljárást. A felár rendezésére vo­natkozóan megállapította, hogy a falusi társadalom jelentős része n,em is tudott, ezekről és ezért el­esett az őt megillető anyagi jogok­tól. Kérte, hogy idejében tudassák a nép széles rétegeivel a felárat, hogy élhessen is vele. Rámutatott, hogy Bihar vármegyében, a Futura bizo­mányosoknál egy hónapig áll letét­ben a gyapjiu és a Futura felibért és biztosítási dijakat vont le a gazdák­tól a gyapjú árából. Kérte, hogy a falukra szánt textilárukat közvetle­nül a falusi kiskereskedőknek áldják ki és ebből a vonatkozásból kapcsol­ják ki a már úgyis túlfejlesztett tex- tilnagy k er e sk ed el m e t. Sürgette a ti­puscipők és ruhák gyártását,, végül, kérte, hogy engedjék meg a lugkő gyártását, mivel ennek eltiltása oda vezetett, hogy az érdekeltek illegá- li» utóm szerezték hn lugköszükség létükét. Gróf Teleki Béla a falusi ruházati és cipőaikció gyors lebonyolítását sürgette. Kérte tov'ábá, hogy a falusi zsidókat kapcsolják ki a gazdasági életből, mert káros közgazdasági te­vékenységük a falusi magyarság félrevezetését eredményezi. Rámuta­tott arra, hogy a termésrendelet m eg valósítása érdekében a gazda- társadalmat meg kell szervezni, mert csak igy lehet végrehajtom a rendeletét. Ezután az állami cgykéz- rendszer hibáira mutatott rá s kér­te, hogy a közellátási-ügyi kormány­zat ezen a téren is a legszigorúbb ei­le n ő rzést gyakoroljon. A költségvetés bizottsági tárgyalá­sait ma, november G-án, pénteken a pénzügyi tárca költségvetésével foly­tatják és fejezik he. A jövő héten megkezdik a költségvetés plenáris vitáját. A 42 TAGÚ BIZOTTSÁG ÜLÉSE A 42 tagú országos bizottság nov. 7-én, szombation fél 11 órakor a kép­viselőház miniszterelnöki tanácster­mében ülést tart. Tárgy: a miniszté­rium 6500/1942. M. E. számú remi éle­té a közszolgálatban a háború folya­mán előállott személyi hiány pótlá­sa, háborús külön munkaátalány rendszeresítése és a családi pótlék újabb megállapítása tárgyában. „Második Svájccá lehet tenni a Székelyföldet!“ Három-négy év slafl minden székely faluba bevezetik a villanyvilágítást SEPSISZENTGYÖRGY, november 6. (Az Ellenzék munkatársától.) Nagysikerű előadást tartott a sepsiszentgyörgyi vá­rosháza tanácstermiben Szabó Miklós mérnök. Ismertette a Székelyföld gazda­sági fellendítésévé!', kapcsolatos kérdése­ket. Főleg a Székelyföld villamosításának kérdésével foglalkozott. Beszámolt arról1, hogy Budapesten megalakult már a Szé­kelyföldi Villamossági Rt., amely felada­tául a Székelyföld villamosítását tűzte. A villamosítás nagy munkája meg is indult és Alesik tizenhárom községe hamarosan ' villamosvilágitást kap. A vüágitás azonban — mondotta az előadó — csak kis része annak a hatal­mas munkának, amely az elektromosság­ban elvégezhető. Ha megtörtént a Székelyföld villamo­sítása, mindenütt kisebb-nagyobb üze­mek létesülhetnek és könnyen felhasz­nálható energiával hatalmas munkákat lehet majd elvégezni. — Ä villany- és földgázvonalak mellett mindenütt megépülhetnek azok a kisebb, vagy nagyobb ipari üzemek, amelyek hi­vatva lesznek a gazdasági életet lendüle­tesen megindítani. A munka máris lendü­letesen folyik és remény van arra, hogy három-négy év alatt a Székelyföld falvainak túlnyomó részét villannyal láthatják eh A Székelyföld villamositását sürgeti az is, hogy a bécsi döntéssel a szekelység el­esett attól a lehetőségtől, hogy a Kárpá­tokon tuti munkahelyekre menjen dolgoz­ni. De elesett a jelentékenyebb fafeldol­gozástól is, mört az elmúlt két évtized rablógazdálkodás0 következtében igen sok helyen kopár hegyoldalak maradtak. Az idegen rablógazdálkodás következté­ben többek között Kommandón, az egyik legjelentékenyebb fafeldolgozási központ­ban nemsokára megáll a munka és a ha­tóságok legfőbb gondját képezi, hogy a munkások elhelyezéséről, sokszáz család kenyeréről gondoskodjanak. Szívós munkával, szorgos kitartással második Svájccá lehetne tenni a termé­szeti erőkben annyira gazdag Székely­földet, é$ a gazdasági felemelkedés ma­gával hozná a kulturszinvonal emelke­dését is fejezte be előadását Szabó Miklós mér­nök. Árdrágítókat itólt el az nzsorabirdság KOLOZSVÁR, november 6. (Az Ellen­zék munkatársától.) A kolozsvári tör­vényszék uzsorabirósága számom árdrági- táiSi bűnügyet tárgyalt teguap délelőtt Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével. Núnási József kolozsvári hentes április hó folyamán egy kilogram zsirt négy pen­gőért adott el, inig a 2.90 pengős sertés­comb kilóját 4 pengőért árusította. Beis­merő vallomása után a törvényszék hat­hónapi börtönre és négyévi jogvesztésre Ítélte. Miután az Ítélet jogerőre emelke­dett, azonnal letartóztatták és átkisérfet- ték az ügyészségi fogházba, büntetése megkezdése végett. Özv. Táncza Istvánná Horthy Miklós- uti kereskedő ez év április havában a- juhturó kilóját bárom pengő helyett hat pengőért árusította. Az uzsorabiróság. özv. Táncza Istvánnét is hathónapi bör­tönre és négyévi jogvesztésre, valamint száz pengő pénzbiintetés és 400 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére Ítélte- Kö­teles ezenkívül a vádlott az Ítéletet saját költségén lapunkban közzététetni. Az íté­letben úgy a vádlott, mint. a királyi ügyész megnyugodott, tehát az Ítélet jogerőre emelkedett. Büntetése: megkezdéséig egy­heti haladékot kapott a vádlott. Fodor Györgyná szászfenesi földműves- asszony egy liter tehéntejet 40 fillérért adott el ez év április havában. Száz pen­gő pénzbüntetésre Ítélték. Török Márton magvarnagykapusi föld­művest burgonyadrágitásért 30 pengő pénzbüntetésre ítélték. Demeter Ida hánffyhunyacli lakos Ma- g.yarlójián egy kilogram mosószappant 2.10 pengő helyett 3 pengőért adott el, száz pengő pénzbüntetésre és egyévi jog­vesztésre Ítélték. Mán Gergely kolozsvári földműves március folyamán busz deka hagymát 6 fillér helyett 14 fillérért árusított. Száz pengő pénzbüntetést kapott. Chiorettn Jánosáé egerest asszonyt bur­gonyadrágitásért 100 pengő pénzbüntetés­re ítélték. Pop János danki földműves április fo­lyamán két-ké't félnapi napszámért egv- egy fél véka burgonyával fizetett. Miután a burgonya érléke jóval alacsonyabb volt a napszám dijánál, munkabéruzsora miatt kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélték. Va­lamennyi ítélet jogerős A társadalmi egyesületek együtt- működésének megsierweiésén dolgainak Nagyváradon NAG} VÁRAD, november 6. Ttidósi­lórik jp'leníj: A városháza közgyűlési ter­mében Illaiky Endre dr. főispán elnöklé­sével leginap értekezletet tartottak, mely­nek célja a társadalmi egyesületek együtt­működésének az előkészítése voll;. Az egyesültetek együttműködését az ország­ban Nagyváradon szervezik meg először és ebből a célból! november 12-én Nagy­váradra utazik Antal István dr, nemzet- védelmi propagandaügyi miniszter is. Az ő jelenlétében állapítják meg a szervezés módját és választják meg az egyesületek- közötti együttműködés bizottságát. Ebben az együttműködésben kizárólag a társa­dalmi jellegű egyesületek és testületek vesznek részt. A csütörtöki értekezleten mintegy 40 különböző egyesület képvi­seltette magát. LEVENTE ELEI Leányíevcnték összejövetele A leányleventék f. hó 6-án 18 óra 30 perc. kor jönnek össze a Postakert-utca 9. szám alatti Levente Otthonban. Megalakult a Levente Egyesület fényképező' szakosztálya A Levente Egyesület fényképező Szakosztá­lya 35 leventével megalakult, összejövetelj minden csütörtökön 19 órakor a Postakert.utca 9. szám alatti szakosztály helyiségében. Sakk-szakosztály megalakulása A Levente Egyesület sakk-szakosztálya no­vember hó 7-én 18 órakor kezdi meg működé, sét (Po6takert-utca 9. szám alatt). Sakkozás­sal foglalkozó': leventék ugyanakkor Na-gykáro. lyi János szakosztályvezetőnél jelentkezzenek és sakk-készletüket hozzák magukkal. Gazdasági szakosztály fellendítése A Levente Egyesület gazdasági szakosztálya minden iskolánkivüJi csapatból 2—3 olyan le­ventét keres, aki lelkes, a gazdasági dolgokat kedveli és 18 évesnél nem több. Jelentkezés: november hó 3-é.n, vasárnap 10 órakor Páll Sándor szakosztályvezetőnél (Postakert.utca 9. szám. 11 zászló-árbócrudat ajándékozott , a város A tiz levente gyakorlótér és a Postakert-utcai Levente Otthon részére a város vezetősége zászlós árbócrudakat ajándékozott. Ezzel is, mint mindig, azt juttatta kifejezésre, hogy a leventeintézményt értékeli és támogatja. A városi leventepaxancsnokásg a rendőrség utján vonja felelősségre a mulasztó leventéket A kiképzésre nem járó lelkiis-merelíen le­venték ügye a rendőrség előtt áll. Rövidesen napvilágot lát a közlemény az el6Ő büntetet- tekről. Ma mindenkinek helyt kell állania és aki ezt nem teszi: előbb.utóbb megbünhődik. Ingyenes gépkocsivezető tanfolyam­ra végső jelentkezés Az e hó közepén kezdődő ingyenes 2. szá­mú gépkocsivezető tanfolyamra főképp iparo­sok, kereskedők és földművesek jelentkezze­nek, mert az utána következő tanfolyamot kö_ zépiskolások részére rendezik. november AUgwrSzemle Szerkesztőbizottság: GRÓF BETHLEN ISTVÁN elnök SZEKFÜ GYULA alclnök A lelki egység felé A piarista szellem Falusiak a közép­osztályban Könyv a falun Az erdélyi szászok jubileuma A magyarság és a szlávok Külpolitikai szemle Szívek patikája Uj könyvek RÉVÉSZ IMRE MEGVER JÓZSEF bíró Sándor SEBESTYÉN GÉZA SZÁSZ FRIGYES PROKOPY IMRE OOQOLÁK ÍAÍO& ERDŐS JENŐ Szerkeszti: A ECKHARDT SANDOR k magyar szemle társaság Budapest. V., VUma. ElőfUeidsl ára P«agö 60 SM? \

Next

/
Thumbnails
Contents