Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-05 / 250. szám

Ilii u u to . too« <*• Amerika választott... A twbdiutlepfj*' «du iu,ost rltui^iir ja miit. a.- auMMik^i u<*p a vala.V't«’» uruak!i'»r. Ujt<) Kel Jeti válaeufrtaui a/. anirrikuii aUo'kanuiriHUik V((fU lâz&eţ-: Antitól itdtm&s iuti... untul a 135 képviselőjet cs a felsőkaniara t«jt>ain;ík e$yharmadát: 32 szenátort. A de­mokraták rdilij: 159. u koztflrsasnşpok 1 11 uiuudútuuiot kaplak. ami ami) It jelent» hogy a köztársaságiak eddig 32 marnia- Uiraot «Vertek uz eddigi helybelit l wiii- heu. 131 mandátum sorsa még ismeret­len. A szenátusi vála«zlásokou - mint a Suit hírszolgálat közli —, 13 államban k«/tár>u- ságj, 16 államban demokrata szenátort válasz­tottak. A köztársaságiak lehat eddig '1 uj í/.euátoii széket klip tűk. Azonkívül több államban újonnan kellőit az egyes államok korméinyzónuk nevezett <■• - nőkéit megválás?.tani. A választásokkal 'kap­csolatban font«>g volt két eredmény. Az egyik az, hogy Roose vei tuck nem sikerült ,.ki:rtu- niü:> aw.»kát a je'ölteket, akik eddiigi hivatali működésük során a központi külpolitika el­lenzői voltak. másodszor pedig nem tudta Roosevelt a newrorki elnökválasztáson Ac<,d szenátort megválasztatni, bár Roosevelti nagy sulvt helyezett megválasztására. Nead szená­tor a szenátusban mindig a Fehérház utasi- >tása szerint beszélt és szavazott és mégis a köztársaságpártiak jelöltje: Dewey futott he, aki Roosevelt elkeseredett eilcnsségc. Dewey igy az Egyesült Államok legfontosabb és leg­több szavazattal rendelkező áHamápak kor­mányzója lelt, akinek nagy befolyása le-z a következő évek választásának eredményeire. A londoni Tirn.Cs washingtoni tudósítója nagy jelentőséget tulajdonit Thomas Dewey megválasztásának, mert — mint írja — könnyen fennforog az a lehetőség, hogy a legközelebbi elnökválasztáson jelölteti magát és az LSA történetében már nem egy példa volt arra, hogy valaki Newyork kormányzói tisztségé­ből ugrott át az elnöki székbe. Ezenkívül figyelmet érdeme,!, Wendel IT ill- kie is, aki körül a köztársasági párt egy"k szárnya tömörült. A köztársasági pártiak kilátásai általában kedvezőek. Ehhez nagymértékben hozzájá­rult Willkie a imitáció ja is. Roosevelt hiába küldte el kényelmetlen, vetélytársát a vá­lasztási harcok idején megtiszteltető megbiza_ tássa.! az óviliág egyes fővárosaiba, ahová az elnök személyes üzenetét vitte, terve nem si­került, WiRkie Moszkvában és Csugkingbau, nemkülönben visszatérése után Washington­ban telt nyilatkozata nagy' poit vert fel. A politikai tekintetben naiv USA-polgárok ko­rántsem róják fel WiRkienek azt, hogy külpo­litikai tekintetben néhány ballépést követett el. ha ugyan egyáltalán észrevették ezeket a ballépéseket. A londoni Daily Herald egyik amerikai tu­dósítása szerint WWlde nyíltan kifejezésre juttatta azt, amit sokmilbó egyszerű ember gondol az USA-btm. Az ellenzék agüációjá- Tól eltekintve, az USA-polgárokat sokkai erősebben az elnök és a demokrata pár! (Ten hangolta mindaz, amit saját szemeikkel 1 át— arak, vagy amikről rails módon értesülnek. E tekintetben első helyen’ áll az a gazdasági káosz, amely a Ladi'termelés előkészületien, rendszertelen és elhamarkodott átállítása kö­vetkeztében állott ellő. A legszélesebb körök­ben, még az államelnök egykori hívei is sze­mére vetik Rooseveltnek, hogy ha már há­borúba sodorta az országot, ellentétben ko­rábbi Ígéreteivel!,, miért nem vezeti a háborút sikeresebben és az USA népének nagyobb kíméletével. Kezdik belátni, hogy az ellenfe­let sokkal komolyabban keli!, venniük. mint ahogyan azt Roosevelt és szoros munkatársai annakidején állitolták, és ez a belátás mind gyakrabban kifejezésre jut az amerikai la­pokban és folyóiratokban is. így pl. az -Ame­rican Magazine“ közli Henry Canot Lodge Junior szenátor egyik jelentését, a,ki egy af­rikai tankhadosztálynál szolgált és ott módja vo<!t meggyőződni arról, bogy Amerika lebe­csülte az ellenséget. A német hadianyag. — jelentette ki Lodge — pokoli tisztelettel“ töltötte eb különösen miután tapasztaltai, hogy a németek kitünően- is kezelik fegyve­reiket. Lodge azt tanácsolja a washingtoni kormányzati hivatalnokoknak, látogassanak el egyszer ők .személyesen a hadszíntérre, s majd ott meggyőződnek arról, hogy az USA legyőzhetetlenségéről szóló kitétel csupán hamis illúzió. Ezekbe? a hangokhoz járultak még az utóbbi hetekben azokról a súlyos vesztesé­gekről szóló jelentések, amelyeket a japá­nok okoztak a Csendes-óceán déli részén az USA tengeri haderejének. Az USA közvéle­ménye azonban már nem valami nagy biza­lommal viseltetik az ilyen hivatalos szépii- gelő kísérletek iránt. Természetesen akad né­hány olyan amerikai is, aki csak később jön rá erre a belátásra. Roosevelt reménysége ezekre támaszkodott, amidőn úgy vélte, hogy a választások, ka nem Ls győzelmet, de tul- AigQs érzékeny vereséget aera hoz számára,. LdUívziittlc frädaadd&a Megható áldozatkészségről tettek bizonyságot háromszékmegyei lelké­szeink. A RikánbelüLi Komin u ni tás lelkészei átérezték annak fontossá­gát, hogy a székely falvak fiait és leányait meg kell ismertetni a kul- tura vívmányaival. Ezért elhatároz­ták, hogy Sepsiszentgyörgyön állati- dó népfőiskolát létesítenek. Kellő állami támogatás azonban nem ál­lott rendelkezésre. A lelkészi kar tagjai tehát elhatározták, hogy teá­ját áldozatkészségükből teremtik elő a népfőiskola alapjait. Önkéntes ado­mányokat ajánlottak fel a népfőis­kola céljaira. A legszegényebb lel­kész is legalább ICO pengőt adomá­nyozott, a tehetősebbek pedig na­gyobb összegekkel járultak hozzá a terv megvalósításához. A Rikánbelüli Kommunitás lelké­szeinek peldaadása olyan cseleke­det, amely fölött nem lehet egyszerű tudomásulvétellel napirendre térni. Meg kell ismertetni az önzetlen ál­dozatkészségnek ezt «a fényes bizo­nyítékát az egész magyar közvéle­ménnyel- Tisztelet és elismerés jár érte a lelkészeknek, akik szerény anyagi körülményeik között is erejü­kön íeliil áldoznak a közösségi gon­dolatokért. Méltók tudnak és mél­tók akarnak maradni a kisebbségi múlthoz, amikor nemzeti öntuda­tunkat és fennmaradásunkat első­sorban a maradéktalan áldozatvál­lalásnak köszönhettük. Valljuk be nyíltan és őszintén, hogy nagyon sok magyar embernek pirulnia kell, amikor ezt a hirt olvassa. Sajnos, még mindig sokan vannak soraink­ban, akik nem érzik át a mai idők szellemét és a felszabadult magyar élet lehetőségeit egyéni meggazda­godásra szeretnék felhasználni. Csak a közelmúltban történt, hogy Nagy­várad városának szinügyi bizottsá­ga a nagy nyilvánosság előtt is meg­bélyegezte azokat, akik kivonják magukat nemzeti és kulturális tö­rekvéseink támogatása alól. Első­sorban a „kedvezményezettekhez“, illetőleg ahogyan a szinügyi bizott­ság elnevezte őket: az „újgazdagok­hoz“ szólott a nagyváradi figyel­meztetés, amelyhez az egész erdélyi közvélemény egyöntetűen csatlako­zott. A sepsiszentgyörgyi népfőiskola életrehivói senkit sem vádolnak. Tettekkel mutatják azonban, hogy miként kell helyesen cselekedni. Gondolkoztassa meg ez a nemes ál­dozatkészség mindazokat, akik ide­genkedve fogadják a közösség kéré­seit. Azzal fejezhetjük ki a legjob­ban a magyar élet végvári harcosai, a lelkészek iránti elismerésünket, ha megértjük példájukat és követ­jük őket az áldozatkészség utján. 7ít/U (OtyOÍtnaU Helyesen állapította meg sepsiszent- györgyi laptársunk, a kitünően szerkesz­tett Székely Nép, hogy az utóbbi időben nagyon sok leves fogalom került forga­lomba a magyar életben. Egyre divata* sabbá válik', hogy a sajtóban és a rádió- bari, egyszóval a legszélesebb körű nyil- vétnossóg előtt, komohj közéleti férfiak, tudósok, Stb. olyan kijelentéseket tesznek, amelyek joggal tévedésbe ejthetik a hő­kön sé get. Szokásos például a bolsevista veszedelemmel kapcsolatban Sztálint Dzsingisz kilóimat összehasonlítani és a bolsevista tömegeket keleti hordáknak nevezni. A téves fogalmak elhinlői nem rosszindulatból cselekednek. Nagy szava­kat akarnak mondani, de nem gondolnak arra, hogy a bolsevizmust semmiesetre sem lehet Kelet találmányaként feltün­tetni és a vörös tömegek nem azért almi­nak mindent el pusztítani, ami keresztény és ami kultúra, mert Keletről fanatizéiljúk őket. Mi- magyarok mindig büszkén hirdet­tük keleti származékunkat. Védői és mCg' mentői voltunk a nyugati kultúrának, dg ugyanakkor örökérvényűnek tartottuk azt a klasszikus erejű megállapít list is. hogy: ..Ex orienfe lux!'. Ezeréves mohunk ( verzivatirrns rnidtju az egész i'ihíg előtt igazolta, hogy kdeiről jött tiz o világos­ság, az a tiszta fény, amely u magyar nemzetei elhivatottá tette u keresztény kultúra megvédésére. Ma ugyunazoké-rt uz eszmékért harcolunk, amelyekért őseink szembeszállónak a tatár és lórid; vesze­delemmel. Gondosan kell azonban vér gxáznunk: arra, hogy mindig tisztázzuk' o fogai inukat. Ne tegyünk olyan könnyel­mű megállapifásokat'. hogy minden bar­bár és romboló ami Ítéletről jön. Dzsin- gisz kitűnt Sztálinnál összehasonlítani a leghajmercsztöbh okosítod ás. K iUönöscn ma, orniltor a modern történetírás elis­merte, hogy a tatár fejedelem a történe­lem egyik' legnagyobb had vezér / lángel­méje volt. A vörös hadsereg és a bol şe­ii izmus vezetői ellen vívott szent küzd eb­iemben nem Kelet áll szemben a Nyugat­tal. hanem a rombolás szelleme a kultú­ra világával. Tartsuk' tiszteletben Kelet hagyományait és ne azonosítsuk' :i bdse- i'zrnus rémségének téveszméivel. Az uíf tntHticc+id erdélyi és kolozsvári vonatkozásban nem ho­zott különösebb változásokat. A Székelyföld felé továbbra is éjjel félkettőkor iudul sebes­vonat Kolozsvárról és ugyancsak az éjszakai órákban érkezik városunkba a székelyföldi se­besvonat is. Az éjszakai vonatközlekedéssel kapcsolatban már hosszú hetek óta indokolt és könnyen orvosolható panaszok hangzanak el a közönség köréből. A kolozsvári állomás­nál ugyanis majdnem lehetetlenség kocsit vagy autót kapui. Az utasok a hideg őszi éj­szakákban kénytelenek begyalogolni a város­ba, csomagjaikat pedig az állomás ruhatárában hagyják megőrzésre. Ezt a kérdést nem lehet a rendkívüli viszonyokra való hivatkozással elintézni. Más városokban még nagyobb a taxi és konilüthfány. Az illetékes hatóságok mégis gondoskodnak arról, hogy megfelelő száma kocsi várakozzék a pályaudvar előtt, ezenkí­vül pedig a MÁVAUT kényelmes autóbuszai is a közönség rendelkezésére állanak. Marosvá­sárhelyen és SepsLszentgyörgyön az érkező utasok sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mint Erdély fővároséban, ahol autóbuszoknak hire-hamva sincs. Egy kis jóakarattal azonnal meg lehetne oldani ezt a kérdést. Inspekciós rendszert kellene bevezetni és hatósági intéz­kedéssel gondoskodni arról, hogy mindjen vo­natérkezésnél legalâLf) két autóbusz várakoz­zék az utasokra. Mindegy, hogy a MÁVAUT, vagy a városközi autóbuszíorgalmat lebonyolí­tó Rákász látja el a szolgálatot. A fontos érdek csupán azt kívánja, hogy a közönség kényel­méről és kívánságairól a lehetőség szerint gon doskodjunk. C^eiéddmizíüa mindig volt és úgy látszik a jelenben is van városunkban. Legalábbis* ezt tanúsítja az alábbi kedves história, amelyet egyik előkelő kolozs­vári uriasszony mesélt el a napokban. Az uri- asszony rájött arra, hogy háztartásbeli alkal­mazottja — egyébként rendes, dolgos, szófo­gadó leány — nem ismeri az enyém, tiéd, övé fogalmát. Eleinte csak apróbb tárgyak tűntek el nyomtalanul, legutóbb azonban lába kelt a háziúr íróasztalán felejtett ezüst cigarettatár­cának is. Az uriasszony végülis úgy határozott, hogy nem fordul a büntető hatóságokhoz, ha­nem házkutatási parancs nélkül szemlét tart a cselédleány holmijai között. Valami ürüggyel elküldötték a leányt, kinyitották a szekrényét és rövid keresgélés után meg is találták a ci­garettatárcát. A lopás tehát kétségtelenül be­bizonyosodott, de ezzel egyidejűleg az a kér­dés is felmerült, hogy mi történjék az eny- veskező cseléddel. A család tagjai vitatkozni kezdtek. Elküldjék? Feljelentsék? Ilyen háztar­tásbeli alkalmazottat nem lehet kapni a mai világban. Zokszó nélkül másfél kilométereket gyalogol reggelenként a Hóstátba a tej után. Takarít, súrol, a főzéshez Ls1 éit. Sohasem mond ellent a háziasszony parancsainak. Aranyat érne, ha nem lopna. Hosszas. tanácskozás- után végre arra-az elhatározásra jutottak, hogy a cselédet nem bocsátják el. Sőt — egy szót sem szólnak neki, hanem a cigarettatárcát egysze­rűen — visszalopják. így is történt. Az ezüstcigarettatárca ismét visszakerült az íróasztalra, a mindenesnek pe­dig egyetlen szóval sem tettek szemrehányást. Maradt tehát minden a régiben é6 a háziasz- szony elbeszélése szerint a cselédleány is okult a néma leckéből, mert azóta semmi sem hiányzik a házból. Legalábbis — egyelőre. Álcái csak Ibij-b-bcuv most is minden magyar ember félre kelt tegye a kapzsiságot és haszonle­sést. A Szabadságharc idején min­denki egy szív, lélekkel állott haza­fias célok és érdekek mellett. Ezt a komoly és férfias szózatot intézte TJdvarhelyraeqye főispánja megyéjé­nek közönségéhez és arra intette :t székely népet, hogy őrizze meg ma 1 mdektalan egységet. Nem győzzük e «léggé hangsúlyozni, hogy uobnixn* ,« volt nagyobb szükség a magyar n nemzet összetartására, mint nap- -t jóinkban, amikor világok harcának ti kellős közepén kell bebizonyítsuk életrchivatoltsáyunkat és rendelte sünket az eljövendő békáin unkában. A székelyföldi főispán intelme elsö-l sorban azokhoz szólott, akik névte­len rágalmazásokat és felelőtlen vá-tj daskotlásokkal akarnak konkolyt jl hinteni a magyar tömegekbe. Döh-jl- benjünk rá mindanyinn, hogy a i nemzet összessége ellen vétkeznek a' i gyülölséget szitok és jövendőnket i csak akkor sz.olgáljuk tiszta hittel, , ha éppen úgy megértjük az idők pa- - rancsszavát, mint a 48-as szabadság- - harc idején, megdicsőült őseink j 1 tették. _____________________ Bánsági magyar iskoláink : A temesvári római katolikus püs~j pölcség, amint ismeretes, rrw gállapod ás < szerint, az idéni tanévtől kezdve Iziilön- boző foka felekezeti iskoláikat enge­dett át á német népcsoportnak. A ro- I mán közoktatásügyi kormányzat ü 'f j I utóbb tudomásul telte a kérdéses ka­tolikus iskolák élt engedő sé-t. Hivatalos I i adatok alapján most összeállíthatjuk tűin sági iskola-kérdés nemzetiségi i o- í nathozásait. A jelzett iskolák átadása előtt száznegyvenöl felekezeti iskola működött a temesvári római katolikusj püspökség területén. Belőlük a püspülr ség hetvenhetet átengedett a német népcsoportnak, hatvannyolcat megtar­tott. A megmaradtul; közül egy roméin, egy krasovén, harminc német és har­mincnégy magyar tanitéisi nyelvű. A fe­lekezeti magvar iskolák' megoszlása: négy óvoda, huszonkét elemi iskola, öt középiskola és három tanonciskola. A német népcsoport a következő tan’- intézeteket vette át a temesvári római katolikus püspökség felekezeti iskolrii köziih Elemi iskolákból Aradmégyéhen ti­zennégyet. T emes-T or ont álmegyében harminchetet, óvódákból Arad megy ér­ben hármat, Krassóme gyében egy ef, Szörény megyében egyet, Temes-Topon- táimegvében tizenhéttől; középiskoláit~ bő! Aradmegyében e.gyet, az aradi fiu- ginmáziumot, Temes-T áront álmegyében ötöt. ezenkívül a M[asszonyunkról el­nevezett Iskola-nővérek két leányliceu- mot megszüntettek, helyettük a német népcsoport nyitott másokat. Tanoncis- k'olákból Temes-T or óntól me gyében ket­tőt. A temesvári római katolikus egyház’ megye területen az alábbi felekezeti is­kolái; marad tál; meg: Német tanitéisi nyelvvel: kilenc őr ri­da, tizenegy elemi iskola, egy leány- tanonciskola. Román tanítási nyelvvel: egy leán\ lí­ceum: Krasovén tanítási nyelvvel: egy elee mi iskola. Magyar tanítási rvyehü intézetek kö­zül az alábbiak vannak meg: Óvódákból Aradon, Lúgoson egy-i egy. Temesváron kettő, összesen. négyé Elemi iskolákból: Aradon für ég leányiskola, továbbá Köröskisjenő, Detta. Temesfiives, Izgár. Jercze. I.ijv pa, Lugos. Nagylak, Pankota, Méiria- radna, Rezsöháza, Székely udvar, Se“ lend. Sí mám d, Gwtlavársánd, Barossé* bes, NagyszentmikJós helységben ecy- égy, Temesváron három, összesen hu­szonkettő. Középiskolúhhól: Aradon fiuliceunt és leánygimnázium. Lúgoson leánygim­názium, 'Temesváron fiú- és Rainy gim­názium, összesen egy nyolcosztályos lí­ceum és négy négyosztályos gim­názium. Tanonciskolákból: Aradon fiuknál;. Temesváron egy a fiuk. egy n leérnünk részére, összesen három. Mindössze ezek a tanintézetek szol­gálják a temesvári római katolikus egy­házmegye területén rr magyar ifjúság magyarnyelvű oktatását. ____________ A CÉLTUDATOS EGÉSZSÉGÁPOLÁS egyik legfontosabb szabálya az, hogy az ember he- j tenkint legalább egyszer, reggel felkeléskor, egy pohár teimészetes „Ferenc József" keserű- vizet igyon, mert ez a gyomrot és a beleket alaposan kitisztítja és az egész anyagcsere! előmozdítja. Kérdezze meg orvosát)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents