Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-28 / 270. szám
1942 november 28. CLLENZÉK — 3 tíz érdemtelenül „kedmményezettfefe“ és a strómanok ellen kért intézkedéseket Bethlen László gróf a megajánlás! vitában flz Erdőig! Párt a kisipart kölcsönök felemelését kéri BUDAPEST, november 28. A képviselőház pénteki ülésén folytatták a megaján- lási vitát. Az első felszólaló Mátké Imre (MÉP) rámutatott arra, hogy az egész világén most minden nemzetnek élet-halálharca folyik sebben a helyzetben minden erőnkkel össze kéll fognunk. Honvédelmünk szolgálata határozza meg összes tennivalóinkat. A javaslatot elfogadja. Palló Imre (imrédysta) követelte, bogy a tőzsdéről szorítsák ki a zsidókat. Hangoztatta, hogy a gazdasági honvédelemmé! egyenlő rangú a szellemi honvédelem. A javaslatot nem fogadja el. „Kárpótolja sohasem akart elszakadni a maggar hazától" Fenczik István (Kárpátalja) elengedhetetlen szükségét Hálja a történelmi határok visszaszerzésének és mint kárpátaljai orosz kisebbségi képviselő, vallja, hogy a magyar állam területének geopolitikái adottsága és á békés együttélésre híva" totlsága a Kárpát-medence népeit egymás mellé rendelte, akiknek egymást megértve, közös munkaprogramot kell kidolgozniuk, hogy az uj ezer esztendő alapjai biztosittassanak. A kártpátaljai pángermánizmusról és pánszlávizmusról beszélve kifejtette, hogy Kárpátalján sohasem volt ezer év alatt olyan tendencia, amely annak elszakadását akarta volna. Valamennyien frontszolgálaton vagyunk — mondotta — és kötelezettségeinket a magyar haza iránt hiven teljesítjük. Eitner Ákos (nyilas) hangoztatta, már most törvényt kellene hozni arra, hogy a frontkatonák, a hadiárvák és a hadiözvegyek megfelelő elbánásban részesüljenek. A javaslatot nem fogadja el. A következő felszólaló Bethlen László gróf az Erdélyi Párt szónoka volt. Bsíhlen Ldsz'ő gróf: „Helges propagandával kell küzdeni a „!ekete-p!acu ellen" Bethlen László gróf beszéde elején leszögezte, hogy gazdasági vonalon kíván hozzászólni az időszerű kérdésekhez, t 11 I /I A A ' ä ^ Ii i, M~' A fi , t /»>■ ' X* + +# 'i ' L i .d.ii ! r. J j* A (ei . . r ,i A ■ Ennek a problémának megoldását a helyes propagandában látja, mert á magyar kisgazdák zöme jóérzékü magyar ember és ha erre a propagandára felhasználnánk népi folyóiratainkat, népi gazdasági szaklapjainkat, hu bekapcsolnánk egyházaink, társadalmi egyesületeink, szövetkezeteink, gazdaköreink munkájúi és erkölcsileg közmegvetésnek tennénk ki á saját falujukban a visszaélőket, eredményt tudnánk felmutatni. Egy másik kérdés, mely a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, a rövidesen felszabaduló kisebb zsidó mező- gazdasági ingatlanok és az Erdélyben a j ende^kezésre álló, Romániába költözött tulajdonosok által itthagyott ingatlanok sorsa. A miniszternek az a szándéka, hogy ezeket az ingatlanokat használatra arra érdemes kisgazdáknak juttassa, de kéri a minisztert, hogy a végrehajtást végző szerveknek is adja ezt a szándékát tudtára, Hogv azok megfelelő óvatossággal és körültekintéssel dolgozzanak. Hz érdemtelen jogositvéngosoh áldatlan helyzetet teremtenek . A kereskedelemmel kapcsolatban arra az áldatlan helyzetre mutatott rá, amely egyrészt ás érdemtelen jogositványosok jóvoltából, másrészt az árut kiszolgáló egyes gyárak részéről észlelhető. Lehetetlen, hogy amikor a kereskedelem átállításáról beszélünk, kenyérbe helyezett keresztény kereskedők, illetve dilettánsok kompromittálják büntetlenül, kizárólag kapzsiságuktól vezetve az uj keresztény kereskedelmet. De szólott a strómanrendszerről is, majd az erdélyi trafikengedélyek kiadása körüli méltatlanságokra mutatott rá. Áttérve az ipari kérdésekre, hálás köszönetünket nyilvánítjuk a kormánynak, különösen pedig a kereskedelem és iparügyi miniszter urnák a napokban felavatandó vasútvonalunkért. Ugyanakkor azonban máris újabb kéréssel jelentkezem: Udvarhely vármegye árvaságának véget kell vetnünk es ezert a Székelyudvárhely marosvásárhely vonói kiépítésének mielőbbi megvalósítását hérem. - Beszélt ézután a kisiparosok ügyeiről ég rámutatott árra, hogy jelenleg kereken Î 250.000 önálló kisiparost, 300.000 ©egé<• 3et és 100.000 tanoncot érint ez a kérdés. — Célszerűnek látnánk, ha a kisipar rendelkezésére bocsátható ipari nyersanyagot a 11 Kereskedelmi és Iparkamara között arányosan osztanák szét, ezek pedig a körzetükbe tartozó ipartestületeken keresztül juttatnák az anyagot kisiparos tagjaihoz. Ezáltal megszűnnének az egyéni anyagbeszerző kísérletek. Kérte ezután a fedezetuélküli kisipari kölcsönök maximális határának 500 pengőről 1000 pengőre való felemelését, továbbá áz ipartestületi tagsági dijaknak az iparosság által is szívesen vállalt és az ipartest illet ek nyugodt működését lehetővé tévő felemelésének engedélyezését. Az ipari továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatban a mintamühei’yek szaporítását, a tanoncképzéssel kapcsolatban pedig a vidéki tanoncoknak a nyári hónapokban tartandó párhetes kurzusát kérte, de elsősorban újabb tanoneotthonok felállítását sürgette. Kérte továbbá a munkakamarák felállítását és az állami munkaközvetítők megszervezését, valamint az iparosok öregségi és rokkantsági biztosításának mielőbbi megoldását. Szabad-3 az asszonynak udvari ót tartani ? Erre ad feleletet az ÂBFÂD filmszínház óriási sikert aratott magyar filmszenzációja: Házasság Egy egész életre kiható útmutatást kaphat ebben a páratlan filmben! Vasárnap d lelőtt fél 12 órakor matiné számozott helyekkel. Minden hely 1 pengő ! Irta és rendezte: Vaszary János. Zene: Dr S ndor fenő. Csa'ádi háromszög: PÄGER, MURÁTI LILI és PERÉNYI. _ TÖKÉLETES — KONSTRUKCIÓ _ KIVÁLÓ " SZAKMUNKA __ ELŐZÉKENY — KISZOLGÁLÁS Itthon és külföldön ta- Kg mwg—i nusitják a héromfejes 1 fejlődik! ORIQN-rádiók, hogy c magyar ipar ma Hinder Oóon.ractfókereskedő készséggel bemutatja Kapható : Székely Endre rádió és villamossági szaküz'et, Deák Ferenc-u. 42. Tel. 14-42. Beszéde második felében a szövetkezeti kérdéssel foglalkozott. — Nekiink Erdélyben ä szövetkezet a megszállás ideje alatt több volt — mondotta —, mint egyszerű cég, több volt, mint modern mozgalom, vagy mint egyszerű hitelgazdasági, kereskedelmi értékesítő stb. tevékenységet folytató vállalat, ahol egyedül a jelentkező haszon a fontos. Beszélt az erdélyi szövetkezeteknek az elmúlt időkben végzett hasznos munkájáról, majd a Magyarországon uralkodó szövetkezetellenes hangulatra mutatott rá és megcáfolta azokat az elveket melyek a szövetkezet ellen foglalnak állást. — Az alapvető hibát abban látom, hogy nélkülözünk egységes, modern szövetkezeti törvényt, amely a szövetkezettel, mint speciális jogi személlyel váló visszaélést meggátolná, amint az már csaknem minden nyugati, sőt egykét balkáni államban is megvan. Rámutatott arra, hogy gróf Teleki Pál Erdély visszatérése után meghagyta a visszatért területnek szövetkezeti hálózatát, melyek a mai napig zavartalanul működtek és közmegelégedést vívtak ki. Részletesen boncolgatta a magyarországi szövetkezetek előnyeit és hibáit, beszélt a. fogyasztási szövetkezetekről, a különböző szövetkezeteknek a keresztény kereskedelemben való feladatairól, majd rámutatott arra, hogy Erdélyt, a maga kiváló havasi legelőivel az Isten is tervgaz- céltudatos munkának a jelenlegi mostoha céltudatos munkára a jelenlegi mostoha idők ellenére is megállás nélkül kell, to- ább folynia, mert a megállás, vagy a már elért pozíció feladása kiszámíthatatlan károkat jelentenek a kormány számára. Beszéde végén köszönetét mondott a kormánynak, hogy a reá háruló nehéz feladatokat közmegelégedéssel! rendezni tudja és a javaslatot ennek értelmében elfogadta. DÖNTŐ LÉPÉS ELŐTT ÁLL KULTÚRPOLITIKÁNK Haála Róbert beszédében a világnézetek harcáról, László Dezső a kultúrpolitika feladatairól szólott. A magyar kultúrpolitika döntő lépés előtt áll. Ez a döntő lépés az uj magyar népi szellem kérdéseinek a beleépitése a magyar állam kultur- életébe. Ezért nincs szükségünk uj kultúrpolitika kitalálására. Miután a kulturLóp os s y villamossági és rádió szaküzlet, Malom-utca 2. Telefon 23-70. E&3C politikának a háborús viszonyokhoz mért anyagi feltételeket a kormányzat biztosította, a megajánlási javaslatot megszavazza. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénz-. I ügyminiszter beterjesztette az egyszeri hadköteiezettségi adóról és a hadmemtes- ségi váltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot részletes tárgyalás és jelentés céljából kiadták a pénzügyi és véderőbizottságnak. Az apropriációs vita utolsó szónoka Németh Andor volt, ezzel az ülés véget ért. ELŐADÁS A MAGYAR ÉLETTÉRRŐL. Az Erdélyi Párt udvarhelymegyei tagozatának meghívására dr. Toporczy Emi! főorvos, a Magyar Külügyi Társaság tagja november 24_én Székelykeresz- turon, 25-én pedig Székélyudvarhelyen tartott „Magyarország élettere“ címen értékes előadást- A székelyudvarhelyi előadáson megjelent dr. Sebesi Ákos főispán, Szent-Királlyi Ká'mán alispán, valamint a társadalmi élet összes vezetői. Vitéz Biró István felsőházi tag, megyei pártelnök megnyitója után dr. Toporczy Emil megtartotta mindvégig lebilincselő előadását, melynek során a magyar élettér fogalmát fejtegette, megállapította, hogy ez az élettér a Kárpátok medencéjében van. Hangoztatta, hogy a magyarság szívesen és töretlen hűséggel vállalja ennek a háborúnak terheit kint és bent egyaránt, mert megvan győződve, hogy az áldozatok eredményeképpen elismerik hivatottságát az j európai ujjárendezés nagv mun bájában. Az előadás után n hallgatóság meleg ünneplésben rósaesitette az Erdélyi Párt vendégét. EGYETEMI MAGÁNTANÁRI PR(V BAELŐADÁSOK. Dr. Charnwnt Pál klinikai főorvos ,.Az infeetio szerépe a polyarthritis chronica kórokiaméban“, dr. Győry György klinikai adjunktus ,.A fogó~ mütét alkalmazási körének változása“, dr. Pdrilla Aladár ni. kir. közegészségügyi főfelügyelő': ,Járványok keletkezése“ címmel november 30-án. hétfőn déli 12 órakor az uj klinika tantermében (Mikó-utca 6. sz.) tartja egyetemi magántanári próbaelőadását. Az előadás nyilvános és azon a nagyközönség is részt vehet.
