Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-04 / 249. szám

X 1S 4 2 Qorsmbtr L AMERIKA — Szárazföld! — kiáltotta Rodrigo oégVszázötveui évvel ezelőtt a Fiola ár- buekosarában s a következő pillanatban. ágyudÖrgés adta Iliről a három hajó né­pének, hogy szenvedésük és bizakodásuk nem volt céltalan. Kolumbus Kristóf 1492 augusztus 3-án indult ct. Pak>s ki­kötőből a Santa Mariával és két kisérő- hajóvaL, október 12'éu éjjel pillantották meg a partok abban a bitben, hogy a föld körülhajózása, után a keletindiai szi­getek valamelyikéhez jutottak. Kolumbus csak újra felfedezte ezt az elfelejtett világrészt. Már az ókor vak­merő hajósnépei is tudtak erről a világ­ról. A punok is jártak a Herkulesz-oszlo- pokon túli területeken. A kínaiak is jár­tak Amerika valamelyik pontján, ame­lyet Fuszang néven ismertek- A norma- nők 863'ban felfedezik és megszállják ízt an dől, 986-ban Grönlandot, onnatl át­mennek az amerikai szárazföldre is. s ott három gyarmatot alapítanak a Szent Lő- rinc’folyó és Boston városa között. 1347 utáiu azonban ismét elfelejtik ezt a világ­részt. Kolumbus útja azonban már a gyurmatosi'tó európai' hatalmak korsza­kában történt, amikor a terjeszkedési vágy és a klncséhség kalandokba űzi a hajósokat. A merész spanyol! hajósok sü­ni útjukban már 1497‘ben elérik a Szá­razföldet, több ponton meg is szálljak. Balboa 1513-ban átjut a panamai ten­gerszoroson és megpillantja a Csendes- óceánt. Cortez 1519-ben meghódítja Me­xikót. Pizarro 1527-ben Perut, Mfígelhaes körülhajózza á világot. Ötven év alatt megismerik az uj világrész jelentősebb pontjait, a spanyol császár nevében ösz- iSzßrtörik annak sokévezredes, ősi kultú­rájúit, pusztulásba taszítják értékes eiu' beranyagát. Kincsek garmadája kezd öm- leni n bódiitók felé. Kutatók járják a még | ismeretlen tájakat, liogy azokat is meg­szerezzék a fehér ember számára, Cook, Mackenzie, Vancouver és mások, a többi közi a magyar Xántus János világhír ii földrajztudós is Kaliforniában. A tudós nyomában megjelenik a katona, a hódító, ß gyarmatosító, előbb spanyolt, aztán vele portugál is Ddlameri kában, északon vi­szont előbb a holland, aztun a francia, legutoljára az angol. Ez utóbbi azonban tudatos gyarmatpolitikával kiszorítja a (többit! a franciákat háborúban, a hollan­dokat pénzzel, a mai Newyork világváros helyet néhány hordó pálinkával vásárol­ják meg. Hirtelen emelkedést hajszoló emberék a világ minden tájáról özönével! mennek a korlátlan lehetőségek földje felé: an­golok, franciák, hollandok melltett néme­tek, írek, olaszok, oroszok és magyarok mennek tekintélyes számban ide, részint pénzsóvárgásból, részint az otthoni so­vány kenyér miatt, s ez a sok nép ott ka­varog majdnem három évszázadon te­rasztól, amig külön politikai közösség,tn- data lesz és Washington György vezetésé- T K^ban Clinton és Yorktown mel­lett önállósítják magukat az angoloktól. bpanjol-Amerika népei is elszakadnak é3 köztársaságokban keresik meg uj élet­formájukat. Amerika azóta legenda tett. Sokczer- e? i egen kultúrák romjain felépítette a gépi műveltség káprázatos világát. a sebesség és mennyiségi teljesítmény CSo- , aitt f könnyed, mosolygós, életvidám, ki^se felületes „fehér“ kultúrál, amire alhtolag mindenki legyen büszke. S ez a Tl a&^amely sem vérben, sem szellemben nem osj nem is egységes, minden bölcse­leti rendszertől és világfájdalmas gond- mroozastol függetlenül élte a maga ék­et, gyarapodott, gazdagodott, a n ágy tőke --fr1; ^ alan ó órainak szabadrablási temele lett így tőriónt meg aztán, hogy a penz e.s érdek világa. Amerika 3 917-ben először, most a második világháborúban másodszor is szembefordult szülőanvjá- val az európai emberi nmveltségo-el ‘ Az eredmény azonban azt mutatja, hogy nem -ok a népek bősök, amelyek még eŢy darab gyarmatért, vagy még nagyobb ha­szonért adnak fegyvert mások kezébe hanem azok, amelyek maguk állnak ki rj ^gvédelniezésérií, kuhnrájuk nntaríasara. az igazságtalanságok eltün­tet es ere. LEVÉLPAPÍR OlT egyszerűtől a legvalasztekosabb kivitelig, leqol- csobbua az „ELLENZÉK11 könyves­boltjában. Köiözsvár, 1 d* ✓ * * w ULhENZÉt Lelkes ünneplés Közepette búcsúztatta Uncjwár lakosságé a harctérre induló háziezredét UN GVÁR, november 4. (MII.) Ung- vár táros közönsége lelkes és megható ünnepség keretében búcsúzott a harctérré induló házi ezredétől. Az ezred laktanijá- jának udvarán levő hősi emlékmű elölt folyt le a bucsuiinnepséff nagy közönség jelenlétében. A város és környékének la­kossága, valamint a hatóság nevében Me­gay László polgármester mondóit meg­kapó búcsúbeszédet. Lelkes és szeretettel­jes szavait az ezred parancsnoka köszönte meg. A bucsusáison megjelent hölgyek, élükön Megttv Lászlónévol, u Ixajtársi szolgádat, vezetőjével, cigarettával és sze­ret etcsomagokkid halmozták d a katoná­kat. 4 háború, a konzerv és — az amerikai háziasszony Milyen az USA háborús t,Iiangalaí*ereie“? Ma: KÖRÖSI SÍIKOR Alig múlik el nap, hogy a túloldalról ha­talmas, megdöbbenésre szánt számokat ne kürtökének világgá az Amerikai Egyesi!lr- ÁU'amok jelenlegi és főleg .jövőbeli hacLiere- jérőil, úgynevezett „háborús potenciájáról“. Hogy hát az amerikai Unió már ma is ennyi meg ennyi páncéloskocsid, repülőgépet, meg hajót gyárt, ezeket a számokat jövőre meg­sokszorozza, aztán meghatványozza és párat­lan mennyiségű hadianyagával valós ággal .'le­hengereli majd az egész világot. Az angol­szász propaganda jó ideje a nagy számok blöffjével próbál hatni, ez azonban az utóbbi időben mind kevésbé sikerül még az egyéb­ként vele rokonszenvező táborban is. A jó­zanul mérlegelő közvéleményben ugyanis oi háború fejleményeivel kapcsolatban csak folyton szilárdul az a tapasztalat és meggyő­ződés, hogy a döntő tényező végeredmény­ben bizony nem más, minit az ember. Az az ember, aki a háború és a haditermelés ter­heit első fokon viseli és nyögi, tehát a tö­megpolgár, az az ember, aki a sokféle harci eszközt előállítja, tehát a hadiipari szakmun­kás, és az az ember, akinek a hadianyagot használnia s azzal harcolnia ken, vagyis a ka_ tona. Mind gyárthatja egy kormány a hadi­anyag akármilyen csillagászati számokra rugó mennyiségeit és öltöztetheti mundérba harcraképe* férfiúinak millióit, nem sokat ér vele, ha országa népe ezt nem 'átja szüksé­gesnek, a rendkívüli álilozathozalult nem tartja egyéni és nemzeti léte és jövője elen­gedhetetlen zálogának. Egy ország való hadi­erejének helyes megítélése szempontjából te­hát a termelt és termelhető hadianyag meny- nyiségénél sokkal fontosabb és mérvadóbb azt ismerni, milyen a lakosságának a maga­tartása a háború kérdésében? 4 háborús korlátozások halasa A minap alkalmunk volt hosszasan elbe­szélgetni az USA-beli viszonyok egyik leg­alaposabb ismerőjével, aki majdnem egy egész, évtizedet töltött a ,,minden lehetőségek és lehetetlenségek hazájában“j úgy 'is, mint a san-franciskói egyetem előadója; a tengely- hataí’roak diplomatáinak utolsó csoportjával csupán néhány hónapja tért vissza- Európába, azóla pedig egészen a legutóbbi ideig Lisz- szabonban élt, ahonnan továbbra is figyelem­mel kísérhette az amerikai állapotok és han­gulat alakulását. Mindenekföiött az USA át­lagemberének, az egyszerű jenkinek a magaf tartása felől érdeklődtünk tőle, hangsúlyo­zottan kérve, bogy a lehető legcifogulatlanab- bul és legtárgyilagosabban próbáljon erről képet adni. — A nép, az utca embere — mondta — egyáltalán nem érti, miért kell az USA-nak háborúznia? Már a mult világháborúból ki­folyólag is csak rossz tapasztalatai vannak. De meg aztán a jenkit mindig c$uk a bel- és nem a külpolitika érdekli, közvetlenül a sa­ját*! egyéni helyzete foglalkoztatja, hiszen köz­tudomásúlag a világ leganyagiasabb embere. A mai ÉSA-poí'gár zöme ismeretesen Euró­pából vándorolt ki s ezért érthetően semmi kedve sincs ahhoz, hogy maga visszajöjjön, vagy a fiát küldje- Európába harcolni. Éppen azért fordított neki hátat, mert megcsömör- 1 ött örökös háborúskodásaitól. Uj hazájában boldogulást keresett, minél jobban és béké­sebben. zavaríalanabbul akar élni. Most pe­dig a háború ott is mindinkább megfosztja mindannak az élvezetétől, amit nagynehezen, különösen a köze,1 múlt években Roosevelt félbemaradt ,,Neiv Deal“je, eredetileg szociá­lis kiegyenlitődést célzó politikája révén ki­vivőt t. 4 "elboruló konzerviiáz^aHás — A háborús korlátozások milyen hatás­sal vannak? — Éppen ez az, ami a jenkinél a bábotu- ellenesség tüzére a leghatásosabban önti az olajat. Az élelmezési megszorítások ugyan még nem nagyfoknak, de máris erősen iz­gatják és diihösitik az USA-poIgárt, aki tud­valevőleg sakkal igényesebb és kényelmeseid) bárki másnál. Nem beszélve az olyan fontos élelmi cikkek, mint 'a cukor, meglehetősen szigorú adagolásáról. a legjellemzőbb n köts­zer vlogy ászt ás korlátozásának a hatása. Mint­hogy az USA-ban nagymérvű a cinn-liiánV, a kormány megszüntette a több mbit ezer konzervdobozgyár egyharmadának a műkö­dését, a többinek pedig csak eddigi nyers­anyagszükségletük 50—60 százalékát juttatja. Ennek következtében a háború előtt év rate előál' it olt százmjlliiónyi konzervdoboznak a felét is alig kapják a konzervgyárak, minél lógva a konzervára n-npróLnapra kevesebb. A háztartások konzervkészi’ete is rohamosan fogyatkozik, ennek pedig a-z USA-hau kife- jezhetellenül nagy a jelentősége. Tudvalevő ugyanis, hogy- a jenki-háziasszony konyhája teljesen a konzervre van berendezve. Az ame­rikai asszonyok túlnyomó többségének ío- ga.'ma sincs a főzésről, mert a hosszú évek •során hozzászoktak ahhoz, hogy minden ét­ket konzerv formájában készen kapjanak vgy, hogy csak felmelegiteni kellett, fessék elképzelni, mit jo-'ent most számukra az, hogy élelmiszert mindinkább csak utánjárással és nyersen vehetnek s azt cl kei] késziterdök. Nemcsak hogy meg kell tanu’niok a főzést, hanem sok időt is veszítenek. Ráadásul a háztartási holmi beszerzése is mind több ne­hézségbe ütközik. Valósággal forradalmi vál­tozásokat idéz ez elő az amerikai éleiben, amely pedig .borzad a forradalomtól Ezért aztán a: amerikai háziasszonyok egvre rftta- lAnosabban bosszankodnak és zúgolódnak a háborús kényelmetlenségek miatt, anii az tóté USA-ban veszedelmesebb, mint bárhol másutt a világon. Ott ugyanás- a nő foglalkozik a po­litikával s egyáltahíban a közügyekkel, nem a férfi, akinek az a szerepe, hogy ílátástól-va- kui'ásig a pénzt hajszolja. A nő. az asszony szabja meg a férfi és az egész család politi­kai magatartását is, mint ahogy' valójában ő a csai'ád szellemi irányítója minden tekin­tetben. Majd meglátják, a jenki nő, kivált persze a háziasszony lesz az, aki Roosevelt, helyesebben Rooseveltné háborús politikáját meg fogja buktatni. Rooseveljné „báb«rus polilibája^ . — Hogv-hogy: ,,helyesebben Rooseveltné háborús politikáját"? — kérdezzük megle­petve. — Hát úgy, hogy magát az elnököl is a felesége, Eleanor. irányítja, aki a szó teljes értelmében rendkívül becsvágyó asszony. Roosevelt maga úgyszólván magával tehetet­len. szerencsétlen nyomorék, aki egy percet sem tud a saját lábán megállni. Amikor lát­szólag állva beszél, akkor is csak ül tula j­donképpen egy eiipőit támogató készülékben, amelyet vaig.y ho nadrágja, vagy a szónoki emelvény térítője alatt rejtenek eL Menni is csupán karonfogva, másra és botjára 'támasz­kodva tud néhány lépést, egyébként csak tolószékében él. Annál mozgékonyabb és ei'e_ venebb a felesége, akinek egyéniségét szinte ellenállhatatlanul lenyűgöző tál jellemzi. Ne tessék nevetni, ez a valóság, ami csak azért hat hihetetlennek, mert mondhatni, w'latiasan e? őre ti gró állkapcsai és ragadozóra emlékez­tető fogsora miatt rossz a •,fénykép-arca“. Igen, Rooseveltné megjelenésében ritka >,charme” rejlik, amiben megnyerőén kelle­mes hangjának is jó része van. Persze, ugyancsak tudatában van ennek a ritka tulaj­donságnak s mindenképpen értékesíti is. Azt tehet moudani, hogy, a család vagyonút köz­vA lemül, vagy közvetve, ő hozta össze es <• gyarapítja állandóan, neu» utolsó sót ham vaku - <le»uyapí ii>ságcákk»wvttl arnrií.yek éri .K<—19 ezer dollárt hogiMc <* fc<W<yhár», és jry;»l,<*r* wviU álma eJőaHásaivti!, arte1 vr/k'DJ-k egy» Uctu 2 ezer dollár a minimális tíiksáiuk. most angi'-iui látogatása ftorán <s«»u letetik ezé uieg jövedelmei «vapori fisáról .s aligha volet- fen, hogy vek* egyidejűkig Mór gént hau 1 >V- pénzügyminiszter a család, egyik régi biznL más barátja is Londonban tárgy alga tolt, bi­zonyára nem a csillagok járásáról. Röoeevwt né nagyon élelmes asszony, mindeddig j<> hasznosul ani tudta a maga és férje egyen kvalitásait, a többi között uttóbbiri&k sas tén dalVomos hangját is, hogy családját nern csak társadalmi lag é-s köz jogilag, hanem anya- gílag is az elsők közé emelje. Ízig-vérig igaz amerikai asszony, csak az a kérdés, bog. soíkmillió még igazibb, de -kevésbé „ügyéé1 amerikai asszony, akinek a háború koránk sem ,,jó üzlet“, mennyiben és meddig tar. vele? A jetek szerint utjaák már el is váltak mert a jenkinek zöme nagyon is békét akar noha ők még csak a kezdetén vannak. „Anyámasszony katonái* — És a hadsereg? — Ez, kérem — folytatta a volt sanfran- eiskói magántanár — - sohasem lesz Komoly egyenrangú ellenfele a tengelyhaderőknek bárhogyan felszerelik is. Az USA ernherany,v ga ugyanis nagyon vegyes minőségű, katona hagyományai nincsenek és rendkívül el kény ez. telelt,. Minthogy a harc értelmét éleve neu látják, az amerikai katonák a legjobb eset­ben csak kalandnak és sportnak fogják fel i, háborút s mihelyt nélkülözésekkel és nein'-, küzdelmekkel kell megbirkózniuk, felmond­ják a szolgálatot, mert a szívósság és kitar­tás nem e-'emük. Az otthoniak kedvetlensége sőt ellenkezése természetesen őket is befo­lyásolja, s ezért a féle ,, anyám asszon y -kato­náinak“ nevezhetők. Amint Lisszabonban halottam az Angliában lévő amerikai csa­patokkal már mot is «ok a baj. mert unják a gyakorlatozást, ingerültek, nagyon küvete- lőzőek és kihivósk s főleg eluralkodott rajtuk a honvágy. Mit keresnek ők ilyen távol ha­zájuktól, ez nem megy a fejükbe. Otthon hajlandók védeni, ha kell, az USÁ-t. de mi közük az angol és más gyarmatokhoz, hajto­gatják. A Dieppe-né\ elfogott amerikai kato­nák vallom;).sálból kiderült, hogy csak azért jelentkeztek önként erre a-vállalkozásra, mer azt Ígérték nekik, ha sikeresen elvégzik a feladatot, mint haditapasztalattal hiró kato­nákat rögtön hazakülilik őket ujonckiképzés- re, tehát a hazajutéis reménye csábította őket. Mir.áhmk még az egyszerűbb katona is tud ja, hogy a bolsevista állam leverésévé;1 és Eu­rópa megvédésével a maga és családja szá­mára is jobb életlehetőségeket teremt hosszú időre; ez a tudata az USA-katonának ninrs és nem is lehet meg, hiszen a mérhetetlenül nagy és gazdag Amerika a józan ész szerint nem szorul élettere kibővlfct-sére, külső ve­szély pedig nem fenyegeti jólétét és boldo­gulását. Ezért még a jobb amerikai katona sem harca1 hat odaadással és lelkesedéssel más kontinenseken, amint ezt már az ázsiai .szigeteken észlelhettük, ahol pedig az USA- 1 uklerő legjava került szembe a japánokkal1. Sok érdekes do'teot hallottunk még a be­szélgetés során az USA hadviselésének hát­teréről és adottságairól, bennünket azonban leginkább az emberek viszonyai! és nézetei érdekeltek, ezekről pedig ennyi is eleget el­árul. Az átlag-jenki magatartásának ebből a futó jellemzéséből is kitűnik, hogy lehetnek bár aiz USA anyagi erőforrásai mégoly hatal­masak is, a harcképesség emberi, lelki felté­telei dolgában bizony agyaglábon jár s ezért korántsem olyan félelmetes, mint amilyennek magát láttatni igyekszik, kiváltképpen egy összetartó, jól megszervezett és céltudatos Európával, a megujhodó ,,óhazával“ szemben. ZÁRT ÜLÉS A SVÉD KÉPVISELŐ­HÁZBAN STOCKHOLM, november 4. A svéd képviselőház hétfőn zárt ülésre tilt. össze. A beszédeket nem közvetítet­ték a rádión, mint ahogyan előzőleg bejelentették, mert a kormány az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt azzal a megokol ássak hogy az illés anyaga bizalmas. 6M. T. I.) Portugália békében akar élni LISSZABON, november 4. (Inieriuf.) A portugál országgyűlési választások — mint az előrelátható volt ■— ismételten határozottan kifejezésre juttatták, hogy a portugál nép nagy többségében hűen ki­tart vezérei, Carmona tábornok és Sala­zar miniszterelnök melleit és nem hagyja magát befolyásolni külföldről jövő erők­től, Portugália nem akar mást, mint azt, bogy békében dolgozhassak és tarlhass;) fenn szomszédaival európai és eiirópáu Lív cili barátai\ al a kapcsolatokat. (MTl .l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents