Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-25 / 267. szám

ÍÉC2 november 25* ELLENZÉK féiú4& a& Ip^^ndcai toioHcUáte&CH* KOLOZSVÁR, november 25. (Az E3­ten2Ók munkatársától.) Uj intézményt mutatunk be az alábbi kis riportban. A régi kolozsváriak bizonyára jól emlékez­nek még az óbon, öreg „dolgozóházraM amely úgynevezett gyűjtőhelye volt a régi békeidők megrögzött munkakerülőinek, csavargóinak. Jóit emlékezünk még azok­ra az időkre, amikor a régi, békebeli ko­lozsvári magyar rendőr ezekkel a szavak­kal fenyegette meg a megrögzött iszáko­sokat, csavargókat és utcai kéregét őket: — Ne találkozzam■ megegyşzer veletek, mert. akkor beviszlek a dolgozóházba! Idők múltával, sok mindennel együtt, ebtünt a városnak ez a jellegzetes régi színfoltja is. Nyilván sokan nem tudják, hogy a legújabb ‘dobén a kor szel emének megfelelő más intézmény lépett a régi dol­gozóház he'yébe. A különbség csak annyi, hogy míg a régi dogozóház a város köte­tékébe tartozott, cixf.dig az uf intézmény, amelyet Toloncháznak neveznek, a rend­őrkapitányság hatáskörébe tartozik. A napokban ellátogattunk röpke félórá­ra a kolozsvári toloncházba. Szép. nagy emeletes épület ez az Ipar utca 20. szám alatt. A kapuja természetesen ,,mindig zárva“. Példás rend és fegyelem az egész vonalon. E ső utunk a mintaszerűen be­rendezett irodahelyiségekbe vezet. Itt dol­gozik a „vezérkar“. Guráth József rendőr- tanácsos, az intézet parancsnoka és Tóth Ferenc igazgató fogad. Mindketten kész­séggel adnak felvilágosítást az uj intéz­ményt illetőleg; annak céljáról, hivatá­sáról — A cél semmissel re sem a * elretten­tés. a tönkretevés •— adj« meg a választ Guráth József rendőr tanácsos — hanem az. hogy azokat, akik rövideb? vagy hosz- szabb időre bekerülnek ide a tolon,cházba, rávezessük és meggyőzzük őket. hogy sú­lyos bibál követtek él eddigi életükben, s ha u>ból kikerülnek, rendes emberekként iíTeszkedlenek be az emberi társadalomba. Az a célja a toloncháznak. hegy bizonyos ideig elmélkedhessenek az idekerültek ar­ról, müven sulvos hibát követtek el. s QtinvcgTuhtó71 váljanak törvénytisztelő, járó­val ó emberekké. Természetesen a to lőne' ház arról is gondoskodik ■— magyarázza tovább Gnrátb József rendőrtanacso? —< hogy munkát adion az intézet lakóinak, könnyen elvégezhető, rendes emberi mun­ka ez, amit a folonchaz lakóinak végez­niük kell s ez a munka egyben arra is jó, hogy ideiiiket ne töltsék tétlenségben és hogy megszeressék magát a munkát. H&C&6Í& Ci> toí&HcUá A rendőrtanácsos-parancsnokkal! és Tóth Ferenc igazgatóval végigsétálunk a toloncházban. Megnézzük az egyes háló­termeket, az étkezdét, a konyhát és a munkatermet. Van itt egy egész kis aszta- los-miihely, borbélymühely, amott meg egy másik nagy teremben papírzacskókat ké­szítenek. S amint halljuk, mindenki stiver sen dolgozik, úgyhogy a napi nyolc órai munkaidő senkinek sincs terhére. Az in­tézet rendszabálya szerint az alvási Idő is napa nyolc óra. A szabadidőt sétával, ol­vasással s társalgással töltik az intézet la­kói. Dohányozniuk is szabad, úgyhogy a fegyelem által megkívánt határokon belül bizonyosfoku szórakozásra is jut idő. Ter­mészetesen a könyveket előzetesen, átvizs­gállak, nehogy valamilyen tiltott propa­gandát tartalmazó mü kerülhessen be. Né­hány percre a konyhába is betekintettünk. Éppen ebédhez készültek. A kis kóstoló beigazolta, hogy rendes, jó kasztot: kap­nak a ídoncház «akói. sőt a napi kenyér* adagjuk, miután az intézetben dolgoznak 's. valamivel nagyobb a rendes adagnál. Kellemesen lepett meg a lakólermekhen, a folyósokon, a konyhán, a munkatermek­ben, az udvöron s az egész intézetben uralkodó tisztaság. Je'enlee több minit 200 lakója van a ta­lon r háznak, amely egyébként 250 sze­mélyt tud befogadni. A közös lakótérinek tiszta, napos szobák, s ugyanilyen a nők számára fenntartott két kisebb közös terem is. A földszinten van a betegszoba, az úgynevezett gyengélkedő, ahol a reodőr­főorvos naponta orvosi vizsgálatot tori- Külön kis kápolnája, illetőleg úgynevezett imaterem is van az intézetben, ahol va sárii apónk int egyházi szertartásban része­sülnek a római katolikus, református, uni* tárius és evangélikus hívek. PJIdáz íC-nd fnindcftittl Az irodahelyiségben is példás a rend. Külön kartotékokon szerepelnek az inté­zet lakói pontosan nyilvántartva, s ugyan­csak az iroda igazgatósága gondoskodik arról is, hogy munkájuk után bizonyos jutalomban' is részesüljenek, illetőleg Ids fizetést is kapjanak. ín emÜtjiik inog «jgyben azt is. hogy a lo-íonr.hár vezetősé­ge nagyobb vállalatokhoz, vagy pedig fíííámiinkára îs készséggel kiad jutányosán olcsó munkabér ó1-len éhe u tolonchází la­kókat, természetesen felügyelet alatt. Mindent egybevetve, a toloncházban telt rövid, félórai látogatásunk meggyő­zött arról. hogy afßik néhány hónapi ottlc.t lilán visszakerülnek n társadalomba, min­den tekintetben különbek lesznek, mint azelőtt voltak. Éppen ezért valóban javító célzatú intézmény a toloncház. Parancs­nokának, Gurálb József rendőrtanácsos- nalc és a toloncház igazgatójának, Tóth Ferencnek a személyében pedig olyan emberek állnak emnek a kolozsvári javító intézménynek az é'én. akik a példás fe­gyelem mellett emberséges szellemben fog­lalkoznak a . vezetésük alatt álló intézet lakóivá*1. (g- a.) CDDCLSIÜMRT HIRCI M—W——» Kedvezően döntőit a postaíezérfgazgatóság a Ks^ssztéos kereskedőit és Iparosok távbeszélő Igénplneft kielégítése ügyiben KOLOZSVÁR, november 25. Az Er­délyi Párt országos központja emlékiratot iintézett a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszterhez, amelyben szovátetto, hogy a keresztény kereskedők és iparosok az utóbbi időben csak nagy nehézségek árán tudnak távbeszélő készülékhez jutni. Az emlékirat hangoztatta, hogy az Erdélyi Párt tisztában van a jelenlegi anyagbe­szerzési nehézségekbe, szükséges, azon­ban, hogy az illetékes hatósági tényezők a keresztény kereskedők és iparosok táv­beszélő igényeinek kielégítésére megfelelő megoldást találjanak. Rámutatott az em­lékirat arra is, hogy a panaszt tevők a te­lefonhiányt főleg a zsidóknak tulajdonítják. A zsidó nagykereskedők, akiknek iparen­gedélyét már elvették, görcsösen ragasz­kodnak a telefonhoz és sem volt üzlethe­lyiségük, sem lakásuk telefonját nem haj­landók les zero'’ni. Sok olyan zsidó van, akinek semmi törvényes foglalkozása ninc^ és mégsem hajlandó a központban fekvő kényelmes lakásából leszerelietn-i a telefont. A kereskede’mi és közlekedésügyi mi­niszter megbízásából dr. Kuzmich Gábor, a m. kir. posta vezérigazgatója 3020— 1942. szóin alatt az alábbiakban válaszolt az Erdélyi Párt országos központjának: „Értesítem, hogy a távbeszélő állomások felszerelésénél a felmerült nehézségieket az okozza, hogy a közismert anyagbeszerzési nehézségek és a gyárak másirtániyu lekö­töttsége miatt a távbeszélő központok és hálózatok fejlesztése évek óta nem tör­ténhetik meg olyan ütemben, ahogy ezt a szükséglet megkívánja. Amint ezek a ne­hézségek jelentkeztek, gondoskodtam olyan szükség-megoldásokról1!, amelyek legalább a feltétlenül jogos távbeszélő igények ki­elégítését biztosítják. Á gazdasági és egyéb szükségesség el­veinek ^figyelembevételével megálapdot- tanx azokat az elveket, amelyek szerint a távbeszélő állomások engedélyezése törté­nik és az igények elbírálására minden pos­taigazgatóságnál egy bizottságot szervez­tem. Minthogy a kisméretű központ- és há­lózatbővítések a távbeszélő felszerelése iránti igényt nem fedezik, felhatalmaztam a postaigazgatóságokat, hogy amennyiben valamely fontos távbeszélő állomás felsze­relésének műszaki akadálya vau, az állo­más felszerelését a megadott irányelvek szerint meglevő állomás felmondásával! és beszerel ésével is biztosíthatják, A fenti célból felmondható állomások között az iparengedélyüktől1, illetőkig ipar- igazolványuktól megfosztott előfizetők ál­lomásai is szerepelnek. A m. kir. posta tudatában vau annak, hogy a kereskedők és iparosok létérdeke megkívánja az üdeti életben nétkülözhe-* tétlen távbeszélőt. A»z üzletekbe, mühelyek- ]>e kért állomások bekapcsolását a post« ezért feltétlenül' kieilévitendő igénynek te­kinti és az ilyen állomások bekapcsolását, ha erre lehetőség van, meglevő kiilönvona- lu állomás ikresítésével, illetőleg állomás elvétel utján is biztosítani igyekszik. A beadványból megállapítható!!ag első­sorban Kolozsváron merülnek fel panaszok egyes kereskedők és iparosok által kert távbeszélő állomások késedelmes bekap­csolása miatt. Ezért a kolozsvári helyzet felülvizsgálása iránt intézkedtem. Ha az ál­lomások felszerelésével kapcsolatban más konkrét panaszok is tudomására jutnámak, U£'v szíveskedjék azokat az illetékes posta- igazgatóság tudomására hozni.“ Eagyfcnfossífrn mnnfcds&<Frd<fseftet tárgyal! az Erdőiül Párt nrankdsszalcosztdlga KOLOZSVÁR, november 25, Az Erdélyi Párt munkásszakosztálya Pálffy Tibor elnökletével hétfőn értekezletet tartott, amelyen a napiren­den levő munkáskérdésekkel foglalkoztak. Bo­tos János tagozati főtitkár beszámolt azokról , a közbenjárásokról, amelyeket az Erdélyi Párt | elnöksége és képviselői eszközöltek a párt 1 álltai már régen sürgetett kérdések megoldása érdekében. Felemlítette, hogy a párt szervei következetesen és állandó utánajárással töre­kedtek" arra), hogy az erdélyi munkásság bevált érdekvédelmi szervei beiktatást nyerjenek a magyar jogrendbe. Főleg a munkafoliigyelői és munkakamarai intézmények fenntartását és szabályozását sürgették. A kolozsvári tagozat munkásszakosz-tálya egyetlen alkaimat sem mulasztott el, hogy az illetékesek figyelmét fel­hívja a kérdések kedvező megoldására. A munkaügyi felügyelőségek kinevezésének ügyét az Erdélyi Párt már megalakulása alkal­mával 67Óváte/tt£ a képviselőházban. és dór. Varga József iparügyi miniszter már ekkor megígérte a kérés teljesítését. Amikor dr. Bárdossy László miniszterelnök Kolozsvárra látogatott, az Erdélyi Párt kolozsvári munkás­szakosztálya, illetve a nemzeti alapon álló munkás in lézmeny ek vezetői ugyancsak sür­gették a munkaügyi felügyelők kinevezését, a mit a miniszter el n ök meg is igért. Ugyanez trötént ezév április havában is, amikor Kâllay Miklós, jelenlegi miniszterelnök látogatott Ko­lozsvárra, aki az iparügyi miniszter jelenlété­ben szintén Ígéretet tett a kérdés kedvező megoldására. Most végre a megvalósulás stádiumába jn* tott a munkaügyi felügyelőségek ügye. A’ most tárgyalás alatt ÜIó költségvetés rendezi a inunkafelügyelőségek ügyét és ennek folyama* nyaképpen rövid időn belü várható az erdé­lyi munkafelügyelők kinevezése Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmár és Marosvásárhely szék­hellyel. Az uj munkafej ügyelők valószínűleg már 1943 január elsejével megkezdik működé­sűket Dr. Páll György országos főtitkár nyújtott ezután a munkásszakosztály tagjainak felvilá­gosítást arra nézve, hogy mit várhat a munXa- váJlalók tábora az uj intézménytől. Beszámolt azokról az eredményekről is, amelyeket az Erdélyi Párt a munkásvéde!em más vonalain elért. Ezek közül legfontosabb a munkakamara jogvédelmi osztálya mindazon városokban, ahol ez az intézmény megvolt. Az Erdélyi Párt a kormánytól azt' kéri, hogy a keleti országré­szeken minden vármegyei székhelyre, továbbá Nagybányára és Gyergycszentmiklósra, mint fontosabb ipari gócpontokra, egy munkakama- j rái ügyvédet szerződtessen, a munkások és i alkalmazottak ingyenes jogvédelmének ellátá­sára. Ez a kérdés is rendezés alatt áll és re­mélhető, hogy a kormány a munkakamarának a szakképviselet jogát is megadja a többi ha­tóságok és bíróságok felé. Tárgyalta ezenkívül a munkásszakosztály Kolozsvár városának a legkisebh munkabérek szempontjából elsőosztálvba való sorozásának kérdését, valamint a háborús drágasági pótlék és a hadbavouultak segélyezésének ügyét is, amelyekre nézve a szakosztály megállapította a további teendőket. ţ rS Sorsdöntő évforduló' Első évfordulóid van annak, bogy meg- has\zab bkot iák A kibővítették Berlinben áz I0j6 nov. jj-en kötött, kommunistáétlenes egyezményt. Az egyezményhez, valamennyi más államot megelőzve, Magyarország első­nek csatlakozott néhai Csáky István gráf küldgyminisztersége idejében. Az. ipyó-ban kötött kommunistaellenes szerződést Német­ország, Olaszország, Japán, Magyarország es Mandzsukuo tavaly öt évre meghosszabbimn- táh s egyben csatlakozott hozzá Bulgária, Dánia, Finnország, Horvátország, Románia, Szlovákia és a tiankingi kormány vezetése alatt álló Kina. Az említett egyezmény fel­becsülhetetlen jelentőségű. Meghosszabbítása és kibővítése megpecsételte azt a védelmi szö­vetségei, amely a bolsevizmusban megnyilat­kozó romboló hatalom ellen jött létre. Az európai népek emlékezetében még élnek azok a szavak, amelyeket Ribbcntrop német biro­dalmi külügyminiszter mondott: „Az uj Eu­rópa tántorithatatlanul és feltartóztathatatla­nul halad előre. Ennek a földrésznek a népei felépítik az uj Európát. A végső győzelem nem lehet kétséges. Mint ahogyan a gondvi­selés eddig is gazdagon megáldotta Harcain­kat — mondotta a nemet külügyminiszter —, a jövőben is segít bennünket, hogy véglegesen megsemmisíthessük a világ uj rendjének rn'eg- támadóit“. A német külügyminiszternek ezek a szavai egy évvel ezelőtt irányt szabtak. Lz az irány és ez a cél azóta sem változott. Az évfordulóról megemlékezett a német nemzeti szocialista párt értesítője is, mely megállapította, hogy a mostani nagy báb írá­sul}'pontja változatlanul keleten maradt. Minden északafrikai esemény — bármilyen nagy jelentőségű legyen is — háttérbe, szorul az idei nyár hatalmas keleti előretörése mö­gött — Írja a lap. Sem Casablanca, sem Órán nem szerzi vissza a bolsevizmusnak azt, amit elvesztett. Semmiféle északafrikai harci ese­mény sem változtat az u) Európa jövője szempontjából döntő keleti helyzeten. h.éle­ten vívják meg az élet-halálbarcöt, ott dől el majd a földrész sorsáért vívott küzdelem. HfaBb vizsgálatot rendeltek el a zeíeíafu kőzbirtofeosság üdében SZÉKELYUDVARHELY, november 25. Tudósitónk jelenti: A székelyudvarhelvi törvényszék a napokban vonta felelősség­re a zetelaki közbirtokosság elnökét, pénz­tárosát és néhány igazgatósági tagot, akik a vádirat szerint nem szabályosan és elég­gé gondosan vezették a könyveket. Megál­lapították hogy a közgyűlés határozata nélkül kölcsönöket folyósítottak és id1 előle ge­izet szedtek fel s ez/dfal megkárosították a közbirtokosságot. Még a román hatóságok megindították a vizsgálatot, ami most folytatódik. A vád­lottak részben beismerik a terhűkre rótt cselekményeket, részben tagadják. Tekint­ve az ügy bonyolultságát, a törvényszék újabb vizsgálatot rendelt el. NAGY REGÉNYEK - NAGY SIKEREK ! !! E sorozatban az olvasóközönség a mai regényírás legnagyobb sikereit kapja kézhez, olyan könyveket, ame­lyek, lia Írójuk külföldi, a könyv vi­lágpiacán elérték a ,,be-st-sodor" oly jelentős rangját, ha meg szerző­jük magyar, úgy az utóbbi idők leg­népszerűbb regényei voltak s eddigi kiadásaikat rövid időn belül a kö­zönség elkapkodta. Eddig a következők jelentek meg: Martin Du Gard: Egy lélek törté­nete. Kaffka Margit: .Színek és évek. Mária. évei. Lagcrlöí Zoliim: Gösta Béri ing. Lagerlöf Zelma: Az Ant-ikrisztus c sódul. Lewis Sinclair: Dr. Arrow smith. Lot ti Pierre: Az ébredők. Mikszáth Kálmán: A fekete város. Kéjnetil László: A bűn. Török Sándor: Valaki kopog. Török «Sándor: Az idegen város. Mnden kötet tartós kötésben, jó papíron 5—600 oldalon jelent; meg­Kötete 9.SC penaö. Kaphatók az , „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttől is azonnal száÚt­juk'. Kérje az őszi könyvujdonságok díjtalan nagy képes jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents