Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-25 / 267. szám
ELLENZÉK 1942 november 25. 3,. Gumihulladék gyűjtési hét ■ «IIIIBlIflI 111111111 november 23’28-Uca köpött. Készítsük elő a hó-« sáreip*. tömlő, műszaki, sfb. hulladékot, leventéink érte Jönnek. V« Széleskörű takarékossági propagandát indítanak meg az országban!11 Reménvi-St'malter latos pénz nssy beszéd* ben ismertette a kormáéin pénzügyi politikáiét BUDAPEST, november 2f. A kópviselőház kedden délelőtt kezdte meg a pénzügyi tárca jövő évi költségvetésének tárgyalását. Csetényi Pál előadó rámutatott arra, hogv teégy országgy arapi tó örvendetes esztendő után először van a Ház előtt a megnagyobbodott Magyarország egész területére vonatkozó költségvetés. A legnagyobb nehézségek ellenére is sikerült az állam gazdasági ellenálló erejét megtartani, sőt még fokozni is. Ezután részletekben ismertette a bevétel és a kiadás tételeit. A pénzügyi kormányzat £2 adóztatás terén változatlanul "Anyázott arra, hogy az adóztatás a teherbíró- képesség határát át ne lépje. Aki elfogulatlanul lapozza a költségvetést, annak el kell ismernie, hogy az nemcsak há- borus, hanem egyben orszá^gyarapitó költségvetés is. A történelem lesz majd hivatva felmérni azt a hatalmas erőfeszítést, amelyet * magyar nemzet kifejtett e sorsdöntő időben, amikor egyik kezében fegyverrel védi, másik kezében pedig szerszámmal építi a hazát. Horváth Ferenc, a Magyar Megújulás Nemzeti Szociálista Pártszövetség vezérszónoka örömmel üdvözölte a miniszternek azt a bejelentését, hogy a zsidókra nagyobb déz*- mát vet ki. Demel Aladár, a MÉP első vezérszónoka a hitelélet egészséges decentralizációjával kapcsolatosan kívánatosnak tartja a vidéki hitelintézetek tőkeerejének megerősítését, örömmel állapította meg, hogy a pénzintézetek keresztény alapra való helyezése az egész vonalon sikerült. A költségvetést elfogadja. Tauf fér Gábor, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kifogásolta a kormány deflációs politikáját. A költségvetést nem fogadja el. Ezután Patzkó Elemér, az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Patztsó Étemfr: „Jól pénzügyi tisztviselőkre van szükség-'“ Patzkó Elemér leszögezte, hogy a pénzügyi tárca jelentőségében kiemelkedik azzal, hogy összefoglaló keretét és anyagi bázisát adja az összes többi tárcának. Ma két szempontból is rendkívül nehéz időket élünk — mondotta *—, mert nemcsak fegyveres háborút folytatunk nemzeti függetlenségünk és létünk megvédésére, valamint integritásunk helyreállítása érdekében, hanem egy olyan belső átalakulási periódusát éljük, amely szinte harc jellegével bir, mert hiszen belső térhódításunk harci jellegű szociális és gazdasági tekintetben azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyarságot a mai napig ebben rneg- gáncsolták. Leszögezte, hogy ennek a kétiránya harcnak minden anyagi gondja és terhe a pénzügyminiszter vállára nehezedik. „Jól fizetett pénzügyi tisztviselő épp olyan előfeltétele a magyar jövőnek, mint a jól fizetett hadsereg. Ha a fizetésemelést teljesen elintézni nem is lehet, a pénzügyi fogalmazói kar számára átmenetileg meg lehet oldani ezt a kérdést olyan formán, hogy ezek legalább is a más minisztériumokban a fogalmazói karban szereplő tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesüljenek. Évtizedes harcot folytat a pénzügyi fogalmazói kar, hogy megfelelő fizetési osztályok jövedelmét élvezhesse. A pénzügyi fogalmazói kar anyagi függetlensége van olyan fontos, mint a bírói karé. «« Biztosítsuk az ország készpénztőkélét a gazdasági forgalomban“ Elmondotta, hogy túlnyomórészt a székely megyékben ma is megkapják a pénzügyi tisztviselők azt a pótlékot, amelyet a visszacsatoláskor a pénzügyminiszter bocsátott ki számukra, de Bihar-, Szilágy- és más vármegyék tisztviselői kimaradtak ebből a pótlékból, pedig az o munkájuk sem volt kisebb, mint a székelyföldieké. Legfontosabb problémának az általános pénzügyi kérdések közül azt tartja, hogy az ország készpénztőkéjének jelentős része a forgalomból ki van vonva. Ennek egyik oka, hogy egyes emberek vagyonukat készpénzben tezaurálják. A másik ok pedig, hoşy keresztény embernek nem szabad zsidó tőket felhasználnia, hogy azzal magának jelentős kereskedelmi vagy ipari jövedelmet biztosítson. A liberális gazdasági rendszernek épp ez volt a hibája, hogy a keresztény magyar ember Bem mert a pénzével semmit sem csinálni és a zsidóság olcsó kamat mellett keresztény tőkével biztosította magának a legjelentősebb ipari és kereskedelmi hasznot. Sajnos, a strohmannok megnehezítik a kérdés megoldását, de mégis meg kell ezt a kérdést oldani. — Azt hiszem, nincsen olyan magyar ember, aki ne bizna a győzelemben, de sajnos, vannak jelentős számban olyan emberek, és itt nemcsak a zsidókra célzok, akik éppen az ellenkezőjét varjai és kívánják. Kérte, hogy ha másképp nem megy, biztosítsák, hogy az ország készpénztőkéje a gazdasági forgalomba újra visszatérjen. Rámutatott a mezőgazdasági és ipari termékek árai között felmerült diszparitásra és kérte ebben a tekintetben is a rendelkezéseket házvagyont fokozatosan a nemzeti érdekek szolgálatába kell állítani. Rámutatott arra, hogy a lakásviszonyok megfelelő rendezése elsőrendű feladat és kötelesség. A házadómentességről szólva kérte a minisztert, hogy biztosítsa a régi 30 évre szóló házadómentes- séget. Javasolta, hogy állítsanak fel országos lakásépítési kormánybiztosságot. Elismeréssel a pénzügyminiszter iránt, a költségvetést lelkesedéssel elfogadja. Mosonyi Kálmán (Imrédista) magasnak tartja az egyházi adót. Kérte, hogy az adómentes létminimumot szállítsák le. A költség- vetést nem fogadta el. Balázs Károly azt hangoztatta, hogy nem az adóértékeket, hanem a fizetőképességet adóztatták. A feketepiac elleni legélesebb harcra hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét, majd azoknak a jövedelmeknek megadóztatását sürgette, amelyeket eddig nehezen lehetett megfogni. A költségvetést elfogadja. Matolcsy Mátyás után Ilovszky János szólalt fel és kérte, hogy a zárórát 12 óráig hosszabbítsák meg. A költségvetést elfogadta. Csoór Lajos alacsonynak tartja a gépjármüvekre kirótt adót és a luxuscikkek adójának emelését is kívánta. A költségvetést nem fogadta el. Tóth Balázs azt hangoztatta, hogy az erdélyi magyarság a magyar egységért minden áldozatot meghoz. A székelység ki akarja venni a most folyó nagy harcból a részét. A továbbiakban a székelyföldi jegyzők nehéz helyzetéről szólt és fokozottabb agglegényadót sürgetett. A költségvetést elfogadta. A pénzügyminiszter beszéde Minthogy több szónok nem volt, az elnök a vitát bezártál, majd Reményi-Schnelíer Lajos pénzügyminiszter válaszait a vita során elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy nem akar átfogó expozét mondani, csak a felszóualásokia válaszol), mert általános mondanivalóit a költségvetés beterjesztésekor már kifejezésre juttatta. A pénzügyminiszternek arra keLl törekednie, hogy a kiadások és bevételek közti egyensúlyt fenntartsa, ameny- nyiben ez az adott viszonyok között lehetséges. Ebbal adódik az, hogy a különböző tárcákat két csoportra lehet osztani Az egyikbe tartoznak az összes tárcáik, kivéve a pénzügyi tárcát, a másikba maga a pénzügyi tárca. Az első csoportba tartozó tárcáknál mód és alkalom van arra, hogy eredményeket lehessen felmutatni, a pénzügyi tárcának azonban az a feladatai, hogy a megfelelő fedezetet előteremetse. A tárcának ebből a szerepéből következik az is, hogy a pénzügyminisztérium munkájának tulajdonképpen egy rendszerető munkának kelj lennie. A pénzügyminiszter rendszerető munkájának abban kell kifejezésre jutnia, bogy bizonyos fontossági sorrendet állapítson meg azok közül a célok; közül, amelyek a költségvetés tárcaközi tárgyalásai során elébe kerülnek. Többször kifejtette, hogy a magyar gazdasági és pénzügyi politika négy oszlopon nyugszik, a termelés fokozásának, a fogyasztás szabályozásának, az adóztatásnak és végüli a hitelpolitikának az oszlopán. A termelés vonalán a legnagyobb nehézségekkel kell megküzdeni, hogy a termelést fenntartani, 6Őt foikozni lehessen. Mindaz, ami a mezőgazdaság fejlesztése, az ipar fejlesztése és a közlekedés fejlesztése terén történt, azt a célt kívánta szolgálni, hogy a termelést amennyire lehet, fokozni kell. A pénzügyi tárca keretébe az előbb emlitfett négy oszlop közül tulajdonképpen csak kettő tartozik: a) hitelpolitika és az adópolitika. Ahhoz, hogy egészséges hitelpolitikát folytassunk, a legelsőrangu feladat a takarékosság ösztönének a felébredése. E nélkül hiába beszélünk hitelpolitiáród. Ha a lakosság nem tudja belátni azt, hogy takarékoskodni kell, akkor aem lehet komoly hitelpolitikát folytatni. Különösképpen szükség van az anyaggal való takarékosságra, mert ez visszahat a oénzzel való takarékoskodásra Is. Takarékoskodjék az egész országf A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy széleskörű takarékossági propagandát indítanak meg az országban. Ez nem egy napra szorítkozik, mint a múltban, hanem egész esztendőn keresztül felhívjuk a lakos- ság figyelmét arra, hogy milyen előnnyel jár, nemcsak az anyagtakarékosság, hanem a pénzzel való takarékosság is. Az összegyűjtött pénzek nemcsak akkor jut* nak megfelelő helyre, ha takarékba helyezzük, hanem ha olyon célra adjuk, amikor végeredményben oda kerül, ahová kerülnie kell. Például a fennálló adósságok fizetése is ezt a célt szolgálja. Az adósságok kifizetésének igen nagy ak^lálya volt az, hogy a dollárköl- ceönöket és a hosszúlejáratú kölcsönöket lényegileg és jogilag visszafizetni nem lehetett. Megállapodást létesített a pénzintézetekkel, hogy a zálogl^veles kölcsönöket jövő évi június 30-ig lehet visszafizetni, mégpedig azon az alapon, hogy egy dollár 4.3 pengő. A transzfermoratórium-rendeletnek bizonyos módosítása is szükségessé válik ebben a vonatkozásban. A miniszter ezután a zsidó földben nyugvó hitelek kérdéséről beszélt. Téves felfogás — mondotta -—, hogy a zsidó birtokokért adandó kötvényekkel kívánjuk a hitelezőt kielégíteni. A hitelezőnek nem ilyen kötvényre, hanem a bizonyos összegű pengőre van igénye. Arról van csak szó, hogy a kisajátított föld helyébe lép egy csomó államkötvény és ez szolgál fedezetül e hogy abból aztán milyen kielégítést tud kapni a bitélező, az a hitelező dolga. Különben nem túlságosan nagy a volt zsidó birtokok megterhelése, kb. bO millió pengőről lehet sízó. E hitelek visszafizetésének lebonyolítása nem olyan igen nehéz kérdés. A védett birtokok tekintetében olyan intézkedésre készül a kormány, hogy végre itt is megoldásra Jussanak. ••A tisztviselők 99 százaléka becsületesen végzi munkáiét“ Beszélt a házadéról, földadóról, forgalmiadóról ég arról az állításról, mely szerint ez az adó antiszociális volna és kifejtette, hogy ha az árakba a forgalmi adó is belekalkulálódna, a szociális igazságnak minden vonalon eleget lehetne tenni a fényüzési adópótlék helyes alkalmazásával. Rámutatott a házadó kulcsának antiszociális jellegére és kijelentette, hogy ez az adófajta egyenesen vagyonadó. Kérte a házadó reformját. Kérte, hogy a házadót a mult évi kivetések alapján jelöljék ki a jövőre is és csak azokkal tétessenek uj házadóvallomást, akiknek jövedelme 20 zúzalékkal a mult évihez képest gyarapodott, vagy csökkent. Rámutatott arra, hogy erdélyi viszonylatban a házadóval kapcsolatban igazságtalan', hogy a mellékdíjak után is beszedik az adót. A keresztény háztulajdonosok kölcsönöket vesznek fd és újra és újra megterhelik ingóságukat, hogy az adót kifizethessék. Beszélt ezütáp a pénzügyi közigazgatás centralizálásáról és megállapította, hogy ez a központosított rendszer rendkívül meghosz- szabbitja az ügyek intézését. Beszéde végén két erdélyi problémára: a vagyonadóval kapcsolatos magánkisajátitási kötvényekre és az ipari és bankkövetelések ügyére tót á& Kéne a miftiwurr, bagg a gedje meg adójogi szempontból, hogy az érdekeltek kapjanak leírást a követelésekről. A költségvetést a miniszter és a kormány iránti bizalomból az Erdélyi Párt és a maga nevében is elfogadta. A zsidók küBön adója Bocsáry Kálmán, a Magyar Élet Pártja második vezérszónoka hangoztatta, hogy az adómorál javulását a pénzügyminiszter közérdekű értékes munkásságának a javára kell írni. Ezután kérte a pénzügyminisztert, hogy tegye^ lehetővé, hogy a jóhiszemű kisadózók adóamnesztia formájában szabaduljanak a rájuk kivetett birságtól, örömmel köszönti a zsidó különadóra vonatkozó bejelentést, de felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak részleges megoldás. A zsidó vállalati és Ä pénzűgyminiszfer a továbbiakban hangoztatta, hogy igen sok támadás érte a vezető állások ellenőrzése tekintetében. Kormányrendelet ugyanié felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy megállapíthassa, hogy valaki vezető állásra tényleg alkalmas-e. Kezdő gyakorlati tudás és vezérigazgatói jöveledem, ez nem fér össze. A pénzügyminiszter ezután hangoztatta, hogy mint aizt több felszólaló kérte, ő is hive az adózás egyszerűsítésének és reméli, hogy nem hosszú idő alatt lényegbe vágó egyszerűsítéseket fog tudni hozni, de tekintetbe kell venni azt is, hogy egyszerűség és az igazság az adóztatás terén nagyon nehezen összeférő fogalom. Minél tökáete- sebb adókimunkálásna van szükség és ez nemcsak a kincstár érdeke, hanem az adózóké is. Ha a fényiizéisi adó nem hozza meg az előirányzott 15 milliós bevételt, akkor nem fog késni újabb javaslatot előterjeszteni, mert a luxus folytatásos megadóztatását abszolút igazságosnak tartja. A pénzügyminiszter végül a tisztviselőkérdéssel foglalkozott. Lehetségesnek mondotta, hogy vannak egyes tisztvisa lók, akik mint azt a vitai során szóvá is tették, nem teljesítettek hiven kötelességüket De hangoztatta, hogy a tisztviselők 99 százaléka hiven, becsületesen végzi munkáját Külön elismeréssel szólott a pénzügyminiszter a pénzügyőrség munkásságáról és megemlékezett arról, hogy a pénzügyőrség most ünnepli fennállásának háromnegyedévszázados jubileumát. A pénzügyminiszter beszédét a többség nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Amikor a miniszter beszédét befejezte, elsőnek Kállay Miklós miniszterelnök, majd a többi minisztereik; siettek hozzá gratulációikkal. A Ház ezután a pénzügyi tárca költségvetését elfogadta, majd a jövő költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is megszavazta, A Ház végül elfogadta az elnök napirendi indítványát, hogy a legközelebbi ülést szerdán délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén az apropriáeiós törvényjavaslattal. Ezzel az ülés végétért. 'LEHET-E IPARI MESTERVIZSGÁT TENNI SZEMÉLYES MEGJELENÉS NÉLKÜL? Személyesi megjelenés nélkül ipari mestervizsgát letenni nem lehet. A jelenlegi joggyakor’at szerint érvényes mesteriével csak szabályszerűen megalakított mesíervizsgáztató bizottságok elüti sikerrel kiáüett so££tárvift&£ü aiajjián gze4 n&hatű. Török Erzsébet S a Vármegyehásában 1942. nov. 26-án este fél 7-kor Műsoron : Kodály-müvek . Zongorán kisér: Jodál Gábor Reformálni kell a házstíó-kívetését
