Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-23 / 265. szám
Kedvezmény a pontos adófizetőknek Kolozsvár város adóhivatala köjs'i, hogy mindazoknak az adófizetőknek, akik folyó év december 20-ig az czidci adójukat befizetik, 2 százalék kamattérítést ad. Ezt a kamattér'tés tehát 10.000 pengős tétednél 200 pengő megtakarítást jel ont. De többöt jelöni «nn/ál a pontos odó bofíeetéoe, mert 1943. január 1 t& az adótartozás 6 százá" lékos kamatot, ehhez eljárási, végrehajtási díjiat számítanak fel, ami egybevéve mintegy 10 százalékkal növeli majd a hátrálé- kt>6 ögszegdt. Mindenki tehát saját érdekében jár el, hogy az amu&y's kifizetendő adóját még e® év december 20-ig befizeti. Eréiy magyarságának megható tiszteletadása melleit Az Apa fi-fejedelmek hamvait ma helyezték végső nyugalomra a Farkas-ulcai református templomban Befejeződtek az erdélyi református egyházkerület közgyűlésének tanácskozásai KOLOZSVÁR, november 23. Az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén szombaton délután négy órakor Vásárhelyi János püspök jelentése után a kolozsvári egyházmegye szabályrendeletének vitája következett. A kérdést Laár Ferenc ismertette. Kristóf György dr. hozzászólása, valamint Vásárhelyi János püspök magyarázata után a közgyűlés kilenctagú bizottságot küldött ki a szabályzat felülvizsgálására. A bizottság tagjai a következők: dr. gróf Bethlen György, Tavaszy Sándor dr., Imre Lajos dr., Gönczy Lajos dr., Vékás Lajos dr., Bartók György dr., Kovács András dr., Máté Sándor és Mester Mihály. Mester Mihály előadó ezután ismertette a nyugdíjintézet helyzetét és bemutatta az egyházkerületi pénztár jövő évi költségvetését és a zárszámadásokat. Választások Ezután Kiss Lajos, a szavazatszedő bizottság elnöke tett jelentést a választások eredményéről. Konventi képviselőkké választották lelkészi rendes tagságra: Tavaszy Sándor dr.-t, Kádár Gézát és Imre Lajos dr.-t, világi rendes tagokká: gróf Bánffy Miklós d) -t, gróf Bethlen György dr.-t és M6ster Mihályt. Lelkészi képviselővé: Máthc Sándor, Nagy Lajos és Tőkés József, világi pótképviselővé Vékás Lajos dr., Sebesi János ár. és Gazda Endre dr. igazgatótanácsosokat, világi rendes tagok lettek: gróf Bethlen Béla, Barabás Andor dr., tanári rendes tag: Gönczy László és Haász Rudolf, lelkészi póttag: V ol- Icncs Miklós és Tőkés József, világi póttag: Bartók György dr. és Kovács Andrá< dr., tanári póttag: Szabó József, egyházkerületi ta- nácsbirák, lelkészek: László Dezső, Dávid Gyu.a, Deák Ferenc és Antal Gusztáv, világiak: Bartók György dr., Kovács András dr,, jogügyi bizottság: BuZa Lisz'ó dr., Cse- hey irtván dr. és Albrecht Dezső, egyházke* rüíeti ügyész: Daróczy Ferpnc dr., számadásos vagyonügyi bizottsági tagok: Daróczy Le* renc és Tulogdy János dr. Egyházkerületi lelkészi nyugdijbizottság; lelkésziék: Kádár Géza és Máthé Sándor. Előadó: Mester Mihály. Világiak: Görög Ferenc dr. és Dóczy Ferenc. A táró Bladácsi-alapitvány «űeghatal- mazottai: rendes tagok: gróf Bánffy Miklós dr. és Vásárhelyi János, póttag: Mester Mihály. Egyházkerületi felebbező bizottság* lelkészi tag: Laár Ferenc, világi tág: Kővárs András dr., lelkészi póttag: László Dezsői, világi póttag Darkó Ákos. Vallástanár vizsgá* lóbizoitsági tagok: elnök Vásárhelyi János, elnökhelyettes Tavaszy Sándor dr., tagolt: Molter Károly és Gönczy László lettek. A közgyü&s egyhangúlag elfogadta a választásokat, majd személyi ügyeket tárgyalt. Huszonhat uj lelkipásztor felszentelése Az egyházkerület közgyűlésének második napján, vasárnap délelőtt io órakor a Farkas-utcai református templomban felszenteltek az elmúlt esztendőkben végzett 26 fiatal leíkipásztort. Az ünnepi beszédet László Dezső belvárosi lelkész mondotta. Lelkipásztori kötelességük buzgó és hü végzésére, az evangélium tartásai szerint való életre intette, buzdított? őket. László Dezső beszéde után Vásárhelyi János püspök az egyház törvényei szerint három kérdést intézett a lelkészekhez, akik kijelentették, Hogy szolgálatukat minden alkalmas és alkalmatlan időben hűen végzik egész életük folyamán. Ezután Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes, egyházkerületi főjegyző felolvasta az eskümintát, amelyet a lelkipásztorok felszentelésük alkalmával kötelesek elmondani. Az eskütétel után a püspök az esperest és főjegyzői karral megáldotta az ifjú lelkészeket, akiknek névsora a következő: Kiss Béla, Magyarosi Árpád, Révész István, Czinczók András, György Dénes, Tárkány Szűcs József, Tőkés István, Péterfjy Az egyházkerületi közgyűlés harmadik napján délelőtt tiz órakor került sor az utolsó erdélyi fejedelmek, L és II. Apafi Mihály és hitvestársaik, Bornemissza Anna cs Bethlen Kata fejedelemasszonyok földi porai végső nyugalomra helyezésére. Délelőtt 10 órakor a város templomainak harangzúgása közben foglalt helyet a vegtisz- tességtevő közönség a Magyar-utcai templomban, hogy a fejedelmi hamvakat három évtizedes ideiglenes szállásuk színhelyéről a fejedelmi végrendeletnek megfelelően végső nyugvóhelyükre, a Farkas-utcai református templomba szállítsák. A templomi ünnepségen teljes számban jelentek meg a közgyűlés tagjai, a polgári és katonai hatóságok, különböző kulturális és tudományos intézmények képviselői. A Kormányzó Ur öfőméltóságát nemes Dálnoki Veress Lajos altábornagy, kolozsvári hadtestparancsnok képviselte. A kormány részéről Fáy István államtitkár, az országgyűlés két házának részéről józan Miklós unitárius püspök, felsőházi tag és Nyilas Ferenc országgyűlési képviselő, az alsóház jegyzője jelent meg. Az egyházkerületi közgyűlés tagjai között teljes számban megjelent a főgondnoki kar: gróf Bánffy Miklós dr. az egyetemes református egyház nevében, gróf Teleki Arctur, gróf Bethlen István és gróf Bethlen György dr. A vármegye részéről In- czédy-Joksman Ödön dr. főispán és Szász Ferenc dr. alispán, a város képviseletében Vásárhelyi László dr. alpolgármester, a rendőrség részéről Hollóssy-Kuthy Lajos főkapitányhelyettes, az Erdélyi Párt részéről Páll György dr. központi főtitkár és Botos János, a kolozsvári tagozat főtitkára. A tanintézetek képviseletében Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató, Kiss Károly dr. tanügyi főtanácsos, Gönczy László, Kántor Lajos dr. gimnáziumi igazgatók, a kolozsvári egyházak részéről: Abrudbányai János dr. unitárius teológiai dékán, Ürmösi Károly unitárius esperes, Járosy Andor, Alberti Richard dr. evangélikus esperesek, Zabulich Jenő, az örménykatolikus egyház képviseletében. A Ferenc József Tudományegyetem képviseletében Kovrig Béla dr. rector magnificussal az élén megjelent az egyetemi tanács és a tanári kar: Szentpé- tery Zsigmond dr., Balás P. Elemér dr., Gycr- gyay Árpád dr., Mészöly Gedeon dr., Dávid Lajos dr., Lukhaub Gyula dr., Thury Sándor Kornél, Schneller Károly dr., Boér Élek dr., Martonyi János dr., vitéz Berde Károly dr., Haranghy László dr., vitéz Páll Gábor dr., Buza László dr., Klimkó Dezső dr., Felvinczy Takáts Zoltán dr., Szentkirályi Sámuel dr. — A próféta és népe hordozta a rabságnak, kétségbeejtő elnyomatásnak terhet — mondotta Vásárhelyi püspök —, de egyszer- csak a sötét éjszakában jeleket látott fellobbanni, amelyek csodálatosan mutatták, hogy a népek sorsát intéző isteni gondviselés soha nem álmodott utakon készíti elő a várva-várt szabadulást. Ha a mai történelmi ünnepünkre, a népünk sorsát alakitó isteni gondviselés uţjaiza gondolunk, szivünket betölti az ámuló Ferenc, Demeter Dezső, I. Dienes Balázs, Puskás Bajkó István, Székelyhídi Emil. Balázs Zoltán, Knzsovánszky László, Farkas Sándor, ifj. Fodor Béla, Kult sár István, Megyeri Béla, Nagy Miklós, Sárközy Endre, ifj. Sipos Endre, Székely Pál, Horváth Béla, Gáli Károly, Elekes József, ifj. Várady Albert. A lelkészszentelés után a templomi gyülekezet a házsonaárdi temetőbe vonult és az egyházkerületi közgyűlés tagjai megkoszorúzták a román megszállás harcos püspöke: Nagy Károly síremlékét. professzorok. A gazdasági akadémiát vitéz Bíró Gyula dr., az akadémia igazgatója képviselte. Az EMGE részéről megjelent vitéz Szász István igazgató és Demeter Béla osztályvezető, az EMKE részéről Szathmáry Lajos dr. és Walter Gyula. Képviseltették magukat a kolozsvári nőszövetségek és egyéb társadalmi és kulturális egyesületek is. A teológiai fakultás éneke után Kádár Géza lelkész, generális direktor méltatta az ünnep jelentőségét, ismertette az Apafi-hamvak Kolozsvárra kerülésének történetét. Az Apa- fi-hamvakat — mondotta — Szádeczky Kardos Lajos dr. egyetemi tanár fedezte fel 1908-ban az almakeféki szász templom kriptájában. Ugyanabban az időben találták tneg a marosvásárhelyi Teleki-féle könyvtárban 1. Apafi Mihály végrendeletét. Az utolsó erdélyi fejedelem annak az óhajának adott kifejezést végrendeletében, hogy végső nyugalomra gyermekei mellé a Farkas-utcai református templom kriptájába helyezzék. A hamvakat 1909-ben Kolozsvárra szállították és a Farkas-utcai templom renoválása miatt ideiglenesen a Magyar-utcai templom oldalfülkéjében helyezték el. A világháborús esztendők elmúlása és Észak-Erdély felszabadulása után sor kerülhetett a fejedelem végakaratának teljesítésére. A Farkas-utcai templomban Kós Károly tervei nyomán elkészítették az Apafiak emléktábláját, melyet a templom hátsó falába építettek be. Kádár Géza beszéde és a gyülekezet éneke után a fejedelmi hamvakat diszmenetben kísérték át a Farkas-utcai templomba. Az útszakaszon, ahol a diszmenet elhaladt, a kolozsvári tanintézetek növendékei, a levente- ifjúság, a tűzharcosok és ezrekre menő tömeg állott sorfalat. Az ágyutalpakra helyezett koporsókat méltóságteljes gyászmenetben a Magyar-, Kossuth Lajos-utcán, Mátyás királytéren, Egyetem»- és Farkas-utcán át kisérték a Farkas-utcai templomba. A diszmenet élén katonai diszszázad haladt, majd a fejedelmek és hitveseik címerét vivő cimerhordozók következtek. Utánuk a lelkészi kar haladt, majd a hat-hat ló vontatta ágyutalpra helyezett koporsók következtek. A koporsók után a hadtestparancsnok és kisérete, azután a polgári előkelőségek, tiszti küldöttség, egyesületek képviselői, az iskolák növendékei haladtak. A menetet lovasbandérium és katonr liszszázad zárta be. A Farkas-utcai templomban a gyülekezet éneke és László Dezső lelkipásztor imája után Vásárhelyi János erdélyi püspök hirdette az igét. alázat és ajkunkról felhangzik a vallomás: bizony, elrejtőzködő Isten vagy, szabadító. Apafi fejedelemre és korára gondolva, hadd szóljon erről hozzánk ma egyetlen jel: Bethlen Miklós erdélyi politikusunk önéletírásában egy emlékezetes történelmi jelenetről számol be. Elbeszéli, hogy az akkori idők nyiltszivü, bátor népe és anyaszentegyháza sorsa felett vivódó, halálig hü református püspöke, Apafi fejedelem uralkodásának válságos napjaiban felkereste őt keménybeszédü prédikátor-társával, Magyart Józseffel és a tudós kolozsvári professzorral, Pataki Istvánnal és nyiltan és határozottan óvta attól, hogy a fejedelem és az ország vezetői olyan szövetséget kössenek, amely kockára tenné Erdély magyar népének és a reformata religiónak önállását, szabadságát. A politikai helyzet megítélésében az állásfoglalás nein a püspök dolga volt, de ő a féltő szeretet aggodalmával határozottan és férfiasán szólotta az intést: a magyar népre, a nemzet önállására vigyázzatok! Ez a református püspök, aki igy emelt szót Erdély és a magyar nemzet oltalmáért: Horthy István volt, akinek nemzetségéből származik országgyarapitó Kormányzó Urunk. — Milyen csodálatosak Istennek utjai?! A rabbá lett Erdély számára ennek a püspöknek nemzetségéből adott bölcs és lánglelkü vezért, aki, miután erős kézzel összefogta és egyesítette megalázott és eltiport nemzetének erőit, dicsőségesen emelte fel Erdélyben is a szabadság zászlaját. — A szörnyű viharban Apafi fejedelem és családja méltó végtisztességtételéről nem tudott gondoskodni az összetört nemzet. Es ma annak a bátorszavu püspöknek- vére lehetővé tette számunkra, hogy elégtételt adjunk Erdély utolsó magyar fejedelmi nemzetségének, akiknek nemzetükhöz és Anyaszentegynázuk- hoz ragaszkodó hűségét már az is fénylőn hirdeti, hogy országukban cs udvarukban szent tisztessége volt az Isten igéjének, hogy alázattal hajoltak meg az olyan kemenyszavu prédikátorok bizonyságtételére, mint amilyenek Tófeus Mihály, Horthy István, Magyari József voltak. — Az Apafi-nemzetség valóban megérdemli, hogy annyi kemény ítélkezés után elégtételt adjon nekik a magyar nép, elsősorban Erdély kálvinista népe. — Legyen azért ez a mai ünnep számunkra a hálának dicsőséges bizonvságtétele Hirdesse azt, hogv ez a megpróbáltatott magvar nemzet nem hálátlan nemzetség Szereteté- nek, ragaszkodásának gyöngédségével elfedi azoknak emberi gyengeségeit, akik őt szerették és jót tettek vele. Az olyan nemzet, amelyik nem tudja megbecsülni történelmét, az érette áldozó lelkek szolgálatát, méltatlan arra, hogy helyet foglaljon a történelmet alakító törzsökös nemzetek sorában. De legyen ez a nap a lelki töreddemnek, bünbánalnak, magákaizáltásnak napja is. Forduljunk alázatosan a szabaditó Istenhez, könyörögvén: Uram, szabadíts meg minket bűneinktől, a pártoskodástól, a versengéstől, önzéstől és szent lelked tiizében úgy tisztítsd meg szivünket, hogy a nehéz időkben a .hit bátorságával tudjuk kiragadni a halálból a boldogabb magyar jövendőt. Vásárhelyi János püspök beszéde után Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes. mondott emlékbeszédet, majd a gyülekezet éneke után a fejedelmi hamvakat végső nyugalomra helyezték az ősi nagytemplom hátsó hajójában felnyitott kriptába. (n. k.) MEGALAKULT A CSERKÉSZ NAGYTANÁCS BUDAPEST, november 23. (MTI.) Ä cserkész nagytanács vasárnap délelőtt tartotta Fáy István dr. államtitkár elnöklésével a nagytanács alakuló ülését a Tudományos Akadémián. Az alakuló ülésből az államtitkár indítványára hódoló táviratot intéztek az Főméltóságu Kormányzó Úrhoz, majd az államtitkár megemlékezett a magyar cserkészmozgalmat ért súlyos veszteségről, Teleki Pál gróf volt főcserkész elhunytóról. Utána kisbarnaki Farkas Ferenc fő- cserkész mondott beszédet, majd pedig Koszt ersitz József dr. az uj próbarendszerről. vitéz Temesy Győző a kis cserkészetről és dr. Borsitzky Sándor a férfi cserkészetről tartottak' előadást. * Mérnökök, technikusok kérjék a legújabb szakkönyvjegyzéket Lepagetól Kolozsvár, a kívánt 6zakot közölve. A IX. HADTEST 8304 ép. ig. kir.1942. szám alatt a szá6zfenesi lakt. területének bekeritési munkálataira vonatkozóan hirdetett versenytárgyalás november 30-ika helvett december hó 14-Áa le«? megtartva, Az Apafi-fejedelmek hamvainak végtisztessége „Legyen ez a nap a lelki töredelemnek és szállúsr.ak napja!"
