Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

19*2 november 21. KhhZUZtK Látogatás egy német mezőgazda­sági nagyiizem telepein A szociális gondoskodás tárgya: a munkás és családja. A „Mein Kampfu és Pela 'n marsall képe. Magyarországi kisérleli telep terve Schochwitz-ban BERLIN, 1942 november... (Az Ellen­zék különtudósitójától.) Azt hittük, még Kiég sem száradt táviratunkon a bélyegző, s máris megérkezett a válasz a Schocnwtrz-i mezőgazdasági nagyüzem tulajdonosától; az ismére magyar gazdasági szakembert és a leér magyar újságírót a legnagyobb vendégszere­tettel tárja. A birodalmi fővárostól gyorsvo­nattal alig néhány órányi ut van Karle 'g, a középkori templomokkal, időtől meglelte- dett básiy atornyokkal rakott, szűk utcákkal zsúfolt ősrégi egyetemi városig, ahol száza­dokon keresztül százával tanultak Erdély ta- nuhnvágyó protestáns fiai. Ám sok időnk nincs a nézdelődésre. A pá­lyaudvaron ott áll C. Wenizel urnák, a nagy­birtok egyik tulajdonosának hatalmas Mer­cedes-túrakocsija. A birtokon évek óta gya­korlati tanulmányokat és saját kísérleteit folytató fiata.l magyar mezőgazdasági egye­temi hallgató máris tuszkol be a kocsiba, figyelmeztetvén arra, hogy rövid az idő, sok a néznivaló, leendő háziurunk már vár, te­hát egy percet sem késhetünk. Percek múlva már a földeken rohanunk végig s a szép, rueleg őszi napsütésben, ezen a 30 ezer holdas hatalmas birtokon még mindenfelé serény munka folyik. A legtöbb helyt répaszedő és fejelő gépeket látunk üzemben s az elsőrangú müuttá kiképzett mezei utakon mindenfelé a legitülönféléob mezőgazdasági gépek, traktorok, hatalmas és pótkocsikat is magukkal huzó tehergépkocsik, meg gumikerékkel ellátott óriási fogatolt társzekerek közlekednek. Minden öt percben gyárakat, malmokat, első pillantásra kiderí­tetlen rendeltetésű üzemeket hagyunk ma­gunk mögött. De sűrűn váltják egymást a faivak is, amelyek ismételten az erdélyi szász településeket juttatják eszembe magas, kőből rakott házaikkal, kőfallal körülvett, vársze- riien kiképzett udvaraikkal. A röviden ösz- szegezett futó benyomás azt mondja: vne egy müveit tci). Legérdekesebb azonban az, hogv ezen a hatalmas és müveit tájon a leg• tökéletesebb összhangban állanak egymással a je'legct-adó földrajzi, emberi és civilizációs tényezők. gazdaság helyett ezt a kifejezést használjak, s ez is illik rá.) Vasszorgalcm, takarékosság és szakértelem, ma is ezekkel a tulajdonsá­gokkal felruházva intézik a tulajdonosok es vezetők az üzem ügyett, s gondoskodnak — mint később látni fogjuk — a legmesszebb­menőén 26' ezer munkásról és családjáról. Tudományos kisér let és ter­melési eredmény — Egész gazdasági egységünknek — ma­gyarázza C. Wentzel ur — alapját és köz­pontját a mezőgazdaság képezi. Ipari mun­kát és ipari termelést csakis addig a fokig folytatunk, amig ezáltal a mezőgazdaság célját látjuk szolgálni. Ilyenformán termé­szetesen az üzem sokirányú tagozódásával es sokféle készítményének számtalan értékesítési lehetőségével minden válságban vagy neta­lán siilyedő konjunktúrában megtalálja szá­mítását és megállja helyét. Összes terményein­ket magunk dolgozzuk fel — folytatja elő­adását —, a gabonát mümalmainkban őröl­jük meg, a cukorrépát saját cukorgyáraink­ban dolgozzuk fel, s a burgonyatermés feles­legét szintén saját szeszfőzdéinkben dolgoz­zuk fel. De fel sem lehetne sorolni azt a sok hasznos feldolgozási módot, mely mind arra nah gyakorlati felhasználása teszi, hogy az embernek, jelen esetben a nagyüzem vezetői­nek ts lelkes munkáshadseregének a termé­szettel, pontosabban a talajjal vívott harcát az évek folyamán egyre nagyobb siker ko­ronázta. Az első nap még meglátogatjuk az üzem hires és kiterjedt tehenészetét, hatalmas meri- nói juhállományát, a Havel partján épült rakodókikötőt, s szemügyre veszünk ^ száz olyan apróságot, amelyet sehol nem láttunk, de amelyek egy-egy egyszerű alapötletből ki­indulva, a maguk összességében Helyes veze­téssel párosulva megteremtik egy ekkora ki­terjedésű birtok óramüszerüen pontos, gyors és szakszerű működését. A gabonái- például légnyomás szívja fel a gépkocsikból, vagy tár szekerekből a ma­lomba, s ugyancsak légnyomáson alapuló gépi berendezés nyomja az uszályhajóba, nagy emberi munkát és jelentékeny időt ta­karítva meg. A teheneket szintén légszívó fc- jő gépekkel fejik, miközben egyetlen csepp sem megy kárba, s a legmesszebbmenő higié­nikus követelményeknek is eleget tehetnek. Se szeri, se száma nem volna e sok, szinte fut­tában megfigyelt érdekességeknek. A szociális gondoskodás mozgatója — német no Este pedig a barátságos, sőt meleg hangu­latban elköltött vacsora után háziasszonyun­kat faggatjuk az üzem szociális berendezé­seiről és szociális gondoskodásáról. Az öreg kastély ifjú úrnője szívesen beszél, mert amint mondja, az újabb időkben, különösen a háború óta, az asszony, a feleség és anya vált a szociális intézmények és gondoskodások igazi éltető elemévé. A német nőnek ma nemcsak kedvtelése, vagy szép hivatása, de egyenesen kötelessé­SALZMUNDEI MÜNKÄSHÄZAK Magyaros vendégszeretet .. Igazában azonban csak akkor lepődünk meg, amikor kocsink egy hirtelen kanyar után beszalad egy kastély udvarára. Első pillantásra háromszázévesnek becsülöm. Gyö- nyörüszép, németes Ízlésben készült, kőből faragott renaissance-kapuboltozaton át egy toronyszerű Ic-pcsőházba lépünk. (Idevaló ba­rátom pontos cvszámmal felelve, kisegít za­varómból: a kastély 1575-ből való!) A foga­dóban a háziúr és háziasszony mosolyogva várnak. Az ismerkedés után a dohányzóba, majd az ebédlőbe megyünk. A messze ide­genben élő magyarnak nem kicsinység, de őszintén megható az ebédlőasztal nyújtotta kép; a hófehér damaszton minden kristálynál és ezüstnél megindítókban, melegebben fénylik a széles, piros-fehér-zöld magyar nemzetiszinü szallag. s a pompás asztali díszül szolgáló rózsák és szekfük valamennyien piros-fehér-zöld szí­nekben összeválogatva és elrendezve! Emel­kedett 'hangulatban és barátságos beszélgetés közben hamar eltelik az ebédidő s nemsokára ismét gépkocsiban ülünk, hogy a hatalmas, k'terjedd birtok minden telepét megtekint­hessük. Házigazdánk útközben elmondja a nagy családi vagyon eredetének, fejlődésének .ér­dekes történetét. A Wentzel-féle birtok alap­úit már x60 évvel ezelőtt lerakta a család őse, mégpedig az akkori kor legmagasabb színvonalának megfelelően. E ritka egyenes- vonalú fejlődésnek az a titka — világosit fel házigazdánk —. hogv az utódok minden­ben az alapító előd szellemében jártak el, ugyanaz a törekvés hevitette őket, s ugyan­azzal a szorgalommal dolgoztak, mig 27 év­vel ezelőtt a Boltzc-féle testvérbirtokkal egyesült Wentzel-gazdaság a mai Nagyné- metország egyik legszámottevőbb mezőgaz­dasági nagyüzemévé vált. (Mert birtok, vagy Lelkileg bizonytalan, ^ kételkedik * Keresse fel: Dr. Kmnes Elemé? pszichológus Pszichológiai laboratóriumát, Mussolini-ul 68. Megnyugszik, visszanyeri önmagát! Öni meretre vezeti a grafológia. szolgál, hogy semmiféle termelvény, vagy melléktermény ne menjen kárba, hanem, va­lamilyen módon felhasználtassék. Megnézzük például a gabonamag-kisérleti állomást, ame­lyet még a hires Erwin Bauer professzor ala­pított, s ahol most tanítványa, Riibeseel ur, valóságos szabadegyetemi előadást rögtönöz­ve mutatja be nemcsak érdekes, de az üzemre nézve felette értékes gabonanövény-kereszte- zési kísérleteit. Ez a kísérleti állomás a téli búzánál eddig háromezer keresztezést ért el, s ma már országosan ismert e mezőgazdasági nagyüzem hires termelvénye, saját különle­gessége, a Viktória borsó s főként a nemes- gyöngvnek (Edelpcrlc) nevezett konzerv- borsó. Megkérdezem Riibeseel urat, hogy rövidre fogva mi is e kísérleti állomás főcélja. — Az, hogy egy bizonyos területegységen mennyiségben és minőségben egyaránt minél nagyobb termést érjünk el. Evégből végzünk állandóan talajvizsgálatokat, keresztezési kí­sérleteket, hegy ezt a célt a talaj és a gabo­nanövény fokozatos javításával és egymáshoz illeszkedtetésével minél nagyobb mértékben érjük el. Saját termelvényü borsókülönleges­ségünkkel például teljes mértékben uraljuk az országos konzervipart — fejezi be felvilágo­sításait a Salzmünde-i kísérleti állomás veze­tője. Miközben három mümalmot, két cukor­gyárat, két szeszfőzdét és a kaolin-gyárat — mely ma is a világ minden tája felé szállít­ja a nemes porceilánföldet —, megtekintjük, megtudjuk, hogy a Wentzel—Boltze nagy­üzem termelése ma már elérte azt a fokot, hogy Németországban minden ezerkét századik ember itteni gabonából készült kenyeret és minden száznyolcvanadik ember itt ter­mett cukorrépából, az itteni gyárakban feldolgozott cukrot eszi. De ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat szá­mot az a hatalmas öntöző-berendezés, amely a csapadékban viszonylag szegény vidéken majdnem tökéletesen pótolja az esőt, s beve­zetése óta jelentékeny mértékben befolyásolta a talaj termelőképességét, sőt összetételét is. Két öntöző-berendezés van a gazdaságban beállítva, mindeniket Diesel-motor hajtja, s ezek áprilistői szeptemberig állandóan, éjjel­nappal üzemben vannak, tekintet nélkül a kisebb-nagyobb mérvű természetes esőzésre. A szorgalom, a kitartás, s nem utolsó sorban a folytonosan uj és uj szakfelfedezések azon­ge, hogy a szociális igazságnak szószólója és az intézkedéseknek igazi mozgató tényező­je legyen. — Ami önöket — mondja — talán leg­jobban meg fogja lepni, nálunk a munkás nem mint egyed, mint egyes ember jön a szociális berendezkedé­seknél, intézményeknél és intézkedéseknél tekintetbe, hanem mint — család. Mi nem munkásemberekben, hanem munkáscsalá­dokban gondolkozunk, s állítom, hogy ez a legmesszebbmenő és legtöbbet hozó jZo- ciláis program, amit valaha is felállítottak. Az egyik Boltze-ős már az elmúlt század ele­jén igen nagy gondot fordított munkásainak szociális gondozására, s ideje nagyrészét a munkásképzés és továbbképzés kérdése meg­oldásának szentelte. Oly problémák tehát, amelyeknek még elméleti előfutárait sem so­kan ismerték akkoriban. Mi azonban a szociális berendezkedések és gondoskodás terén nem elméleteket gyártunk, hanem ki­zárólag Valóságot alkotunk. Nagyüzemünk munkásképző intézete és be- tegsegélyzője még 1840-ből származik, s, ugyancsak ebben az időben épült kórházunk, aggmenházunk és napközi gyermek-ottho­nunk is!' Gottfried Boltze természetesen jó­val megelőzte korát, s ennek a ténynek büszke tudatában az utódok hasonló messze­menő gondoskodással korszerűsítették a régi intézményeket. Ezeknek következtében — ta­lán ittlétük alatt lesz alkalmuk megfigyelni is, ^ folytatta Wcntzelné —, oly szoros csa­ládias viszony fejlődött ki a munkásság, a gazdasági elöljárók és a tulajdonosok között, ami szerte az országban és a világban is pá­ratlanul áll. A nagyüzemben jelenleg dol­gozó munkások javarészének már a nagyszü­lei is itt látták meg a napvilágot, tehát nem­zedékek ragadtak ehhez a közepesen dús, de hallatlan szorgalommal és szakértelemmel megművelt és ilyenformán kincsessé tett föld­höz. Mnnkássors: villa tok ás, biz- to itás, ajándék és nyugdíj/. A telepen lévő munkások családi házainak száma meghaladja a másfélezret. Ezek a munkásházak valóságos villa- és üdülőtelep benyomását keltik saját külön konyha- és viragoskerttel ellátva. (Valóban igy van, más­nap meggyőződtünk róla!) Újabban ismét többszáz uj ház építésébe fogtak bele a hábo­rús nehézségek ellenére is. Másik nevezetes mozzanat: a munkás nyugdíjas korában sem költözik ki a házból, élete vegéig benne la­kik családtagjaival. — Hallottunk valamit a munkások bizto­sításáról is — adjuk fel a leckét. . . — Természetesen, munkásainkat, család­tagjaikat is beleértve mi, azaz az üzem biz­tosítja. Elet-, tűzkár- és balesetbiztosítást kö­tünk mindnyájuk számára. S hogy el ne fe­lejtsem: minden munkásnak két szoba, kony- ha és mellékhelyiségekkel felszerelt ház vagy lakái jár ki, a többgyermekes családok eseté­ben aztán a szobák száma megfelelő kulcs szerint növekszik! Ide tartozik met; a kon­firmációi, házassági és szülési ajándék is. Va­lamennyit az üzem teremti elő munkásai szá­mára. j ■ Másnap volt alkalmunk személyesen is meggyőződni a mondottakról. Az üzem há-* rom helységében néztük meg a munkáshá­zakból alkotott utcákat. /i Salzmünde-i telep például a kolozsvári Zrinyi-Htsában lévő közismert, Kós Ká­roly építette háthoz megszólalásig hason­ló villaházakból áll. Az üzem ezenkívül hantint, könyvtárt, játéktermet, olvasókat, ragyogóan berendezett tus- és kádfürdőket tart fenn. (A csapokat személyesen próbáltuk ki!) Há­zigazdánk az egyik telepen bevisz az egész­ségügyi szobába, (Sanitätsraum). Teljes első­segélynyújtó és orvosi vizsgáló berendezés. Lei gyújtjuk a kvarclámpát, kitünően műkö­dőik. Kinyitjuk a gyógy szertár szekrényt: zsú­folva van a legkülönfélébb orvosságukkal. Minden berendezés példás és mintaszerű. Va­lóban szociális, de ennél több is: bizalmas- barátja:. családias jellegű. Az egészségügyi szobából kijövet orosz fog­lyokkal találkozunk szembe. (A munkásság frontokon lévő állományát minden telepen hauiioglyok helyettesítik.) Kora este van, va­csorázni mennek a kantinba. Minden künn- lege-- felügyelet nélkül. Utánuk megyünk Facsilláros, széles, világos és kedélve^ nagv terem. A széles ablakok felett „karnis“, mely­kel zsúfolva. Néhány klasszikus is akad köz­te, legnagyobb része értékesebb szórakoztató ről derült szinü függönyök csüngnek aií. Az egyik sarokban könyves szekrény, könyvek­és népművelő könyv. Végigfutom a polcoka“. Azt szeretném gyorsan megállapítani, hogv, külseje után ítélve, melyik a legtöbbet forga­tott könyv. Házigazdánk készségesen jönne segítségemre, addigra azonban kész vagyok a megállapítással. A „testi" mivoltában legin­kább elróngyolt, tehát a legtöbbet forgatott könyvnek ez a cime: „Mein Kampf“. .. Megnéztem még a hadifogoly munkások vacsoráját. Bő és kiadós, vajban főtt burgo­nya. De megnéztem a francia fogoly-munká­sok szobáját is. Mindenütt példás rend cs tisztaság. Az ajtóval szemközti falon képes­lapból kivágva Bétáin marsall színes, egyen­ruhás kepe mosolyog le a falról, munkára buzdítva egy céltalan háborúból, okos, jól beosztott munkáséletbe került honfitársaira. Az idő telik, este van, be kell fejeznünk a körutat. A Teutschenthal-i kastélyban vacso- fázunk. Az asztalon ismét körbefut a piro<- fehér-zöld selyemszallag, s a házigazda, a mai Nagynémetország egyik legkiválóbb, leg­tapasztaltabb és értékeltebb gazdasági szakembere pezsgőbontáskor meleghangú felköszöntőt mond magyar vendégeire-, él­tetve a magyar—német fegyverbarátságot. Felköszöntőjéből tudjuk meg, hogy az első világháborúban, többek között az tizsoki szorosban is harcolt. Amint mondja, innen is­mén a magyar honvédet..... Másnap délelőtt pompás, ragyogó őszi nap­sütésben, a déli Harz-hegységben lévő vadász- kastélyban villásreggelizünk. Gépkocsink kis erdőségeken suhan át. Szemünkbe harsog a : ősz pazar szinorpjája, a tiszta meleg napsü­tés, mintha narancslében fürdetné meg a tá­jat. A meséskönyvből elővarázsolt kis kas­tély erkélyén csak egy kívánsága lehet az embernek: bárcsak napokra megállana az idő. Sajnos azonban, nemsokára búcsúznunk keli a gyönyörű tájtól, s a valódi magyaros vendégszeretettel eltelt házigazdáéit >1 A pályaudvarra menet C. Wentzel ur még el­mondta nevezetes tervét, kedvenc eszméjét. Szeretne ugyanis Magyarországon egy körülbelül ezer holdas hegeit birtokon, kísérleti állomás gyanánt, J04 2- es tipusu mezőgazdasági gépekkel felszerelt, kis-közép és nagybirtok-típust feláll: tani. A kísérlet célja volna kitapasztalni, hogy a magyarországi gazdasági és éghajlat; viszo­nyok mellett a német gépesített mezőgazdasá ­gi módszerekkel milyen eredményt tudna el­érni?! Bulgáriában működik már hasonló célú mezőgazdasági kísérleti állomás: egyiket az állam tartja fenn. bolgár vezetés alatt, a másikat a németek saját módszereik alapján kezdik. A két kísérleti állomás aztán egymás között kicseréli eredményeit. Biztosítjuk ró­la, hogv ötlete rendkívül rokonszenves. — I eh.at akkor miért ne lehetne megcsi­nálni'’ — - kérdi mosolyogva. — Meg kell csinálni! — váU;;zo,:uk bú­csúzóul, s a Haliéba rohanó gépkocsiból méz. sokáig integetünk az ódon sciiochwitz-i ka«* rélv gazdáinak. SZABÓ ISTVÁN (BtrlmJ ________________________7

Next

/
Thumbnails
Contents