Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-19 / 262. szám

I 19 4 2 november 13« Şl Bí !9Í ■91 *0 1X\ m Ö'f ul III p, ÍB <) >1 •1 Ö tér figyelmét a sepsiszentgyörgyi igazságügyi palota szükségességére* Ismertette, hogy a járásbiröság, te­lekkönyvi hatóság (is az ügyészség teljesen el van választva a törvény­széktől és kérte a sepsiszentgyörgyi igazságügyi palota sürgős íelépíté­sét, Az igazsásüsvminiizSer Ezután Rajdocsay László igazság­ügyi miniszter válaszolt az elhang­zott felszólalásokra és köszönetét mondott a szónokok tárgyilagos bí­rálatáért, majd rámutatott arra, hogy az igazságügyi minisztérium, munkájának menetét a mult évben a visszacsatolt területek jogegysége- sitésével és a háborús állapottal együttjáró teendők szabták meg. A keleti és erdélyi országrészeik jog- c'gységesitését ez év elején befejezték és március elsejétől itt is az egysé­ges magyar jogrendszer van egész t erjede.lméhen hatályban. — Az igazságügyi vonatkozású rendeleti jogalkotások közül külö­nösen megemlítést érdemel — foly­tatta a miniszter — az, amely hábo­rús szempontból lényeges, vagyis a baidhavonuJtak viszonyainak méltá­nyos szabályozása. .Ezzel a harctéren dicsőségesen küzdő katonáink csa­ládi és anyagi gondjait nagy mér­tékben sikerült enyhíteni. Bár na­gyobb szabású kodifikációs munká­latokra nem volt idő, a miniszté­rium törvényelőkészítő osztálya foly­tatta a már megkezdett munkálato­kat és némelyiknél sikerült jelentő­sebb előrehaladást elérni. Jelentős lépésekkel haladt előre az úgyneve­zett harmadik büntető novella szer­kesztési munkálata, amely egyebek között felöleli a vallás, a család, a házasság és a jövő nemzedék ellen irányuló bűncselekmények hatályo­sabb üldözésére, a társadalomnak a közveszélyes bűnözőkkel szemben fokozott védelemre irányuló szabá­lyokat is- Előrehaladott állapotban van a közsegélyre szorulók és a köz- veszélyes munkakerülők munká.ra- szoritásáról szóló törvénytervezet és a sajtókamaráról szóló javaslat. A rehabilitációs törvény mindenképpen megfelel a várakozásoknak A miniszter ezután a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a bírósá­gok és a vádhatóságok munkájá­ról. A bíróságok ügyforgalma megnövekedett. A rehabilitációs törvény alapún az elmiilit más­fél évben 42.329 megtévedt, de megjavult testvérünknek adtuk meg a lehetőséget, hogy a nemzeti társa­dalom hasznos tagjaiként újra elhe­lyezkedhessenek­A rehabilitációs törvény minden­ben megfelelt a hozzáfűzött vára­kozásoknak. A tagosítások száma újabb emelke­dést mutat. A szabadságvesztés bün­tetés kitöltése után megjavult, támo­gatásra szoruló és arra érdemes sza­bad onbocsátlóttűk nak a társadalom­ba való visszahelyezése fokozott gon­doskodásomnak a tárgya. Nagy elismeréssel szólott a minisz­ter a közjegyzői és az ügyvédi kar működéséről és bejelentette, hogy az ügyvédi kar szociális helyzetén az idén is igyekszik könnyíteni. Szükséges, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei újabb jog­szabályalkotás. utján és akként 'biz­tosíttassanak, amint ez nemcsak a kűri érdekek, hanem a nemzeti kö­zösség érdekei szempontjából is kí­vánatos. Az erre vonatkozó javaslat rövid időn belül elkészül. Áz igaz­ságügyi miniszter a továbbiakban részletesen válaszolt az egyes felszó­lalásokra. Válasz az Erdélyi PáFt Radocsay László igazságiigyminiszter be­széde vegén a vita során felszólalt képviselők hozzászólásaiba reflektált. Bartlia Ignácnak, az Erdélyi Párt képviselőjének felszólalására válaszolva megállapította, bogy az 144c— 1941-es rendelet 7. szakaszát másképp fo­galmaztál^ volna meg,; ha élőre látják azokat a 'visszaéléseket, amelyek ekörül történtek. Leszögezte azonban, hogy a vtífzaclcsckben az igazságügyi kormány­zat nem hibás, ezek etikai, esetleg fegyel­mi vétségek és ha ilyen ügy fegyelmi utón hozzá kerülne, nagyon szigorban bírálná el. A tartáskötelezettség tekintetében kifejezte, hogy teljesen azonos álláspontot foglal el az Erdélyi Párt vezérszónokával és a most megalkotott és rövidesen a képviselőház elé kerülő uj törvények már ebben a tekintetben is szigorú intézkedéseket foglalnak maguk­ban. A kolozsvári telekkönyvi nyomda ügyé­ben, mint mondotta, nem tud végleges vá­laszt adni, mert a nyomda kérdését máskép­pen ismeri, mint ahogy ezt Bartha Ignác fel­szólalásában vázolta. Kijelenti azonban, hogy a kérdésnek utánanéz s minthogy úgyis hiva­talos kérelem van elintézés alatt, mely a nyomda pénzbeli ellenértékét ugyanolyan módon kívánja pótolni, mint ahogy áü az Erdélyi Párt vezérszónoka kérte, igazságos és méltányos ítéletet hoz majd az ügyben. A bírák ügyéről szólva, a miniszter megál­lapította, hogy majdnem minden bíróságnál munkatorlódás van, de kijelentette, hogy megvizsgálja a kolozsvári helyzetet és ha szükség van a bírói és ügyészi kar szaporí­tására, ha módjában van, azonnal intézkedik. Szilágyi Olivér felszólalására válaszolva, a miniszter a maros vásárhelyi ügyvédi bírói vizsgabizottság felállítása tárgyában kijelen­HM tette, hogy ha Magyarországon ilyen bizott­ságot felállítanak, azt elsősorban a székely fővárosban állítják majd fel. Leszögezte azonban azt is, hogy a felszaba­dulás óta eltelt idő kevés arra, hogy ennek a bizottságnak összeállítását megnyugtató mó­dón, annak működésének nívóját biztosítva, elintézhessék, mert az erdélyi ügyvedeknek még nem lehetett elég alkalmuk hozzászokni a magyar jogszabályokhoz. Ami a ^sepsiszent­györgyi igazságügyi palota felépítésére - vo­natkozik — mondotta a miniszter —, ezt a kérést teljesíteni fogjuk. Az igazságügyminiszter általános helyesles­sel fogadott beszéde után a Ház a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta, majd fél 6 órakor áttértek -a. honvédelmi tárca költscgvetesenek tárgyalá­sára. "lelki térem is ülőkédet kel készem tartanunk mmdem eshetőségre * A tárca költségvetésének tárgyalása előtt Nagy Vilmos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra és beterjesztette az állítási kötele­zettség alsói korhatárának az 1922. évi szüle­tésű évfolyamra egy évre való leszállítása tárgyában kiadott rendelkezésről' szóló jelen­tést. A javaslatot kiadták az illetékes bizott­ságnak. Ezután Beöthy Dezső előadó emelkedett szó­lásra és mindenekelőtt azokról emlékezett meg, akik a keleti fronton harcolnak és vé- reznek a magyar hazáért (A Ház tasgjai künn küzdő honvédeinket hosszantartó meleg ün­neplésben részesítették.) Az előadó a továbbiak során hangoztatta, hogy erős, korszerű, ikatím eszközzel kivá­lóan ellátott és lelki téren is ütőképes hadsereget keil ké­szen tartanunk minden eshetőségre. Ez a korszerűen felszerelt és kitünően kikép­zett honvédség az ezeréves magyar katonás gzellem hordozója, m iudeu magyar ember büszkesége és reménysége. A boieevizmus elleni harcot meg kell har­colnunk és ebből szövetségeseiokkei. együtt győztese^ fogunk kikerülni. A nemzet elsőrendű érdeke, hogy minden áldozatot meghozzon a győzelem érdekében és ha kefi, utolsó garasát is heledobja a bá- töru mérlegének serpenyőjébe. J!kinünk kell és hiszünk1 a magyarság örök rendeltetésében. A honvédelmi tárca 1943, évi költségvetése ennek a célnak a szolgálatában áll. Olyan félszer elést és fegyverzetet keli adni a harc ós a kiképzés céljaira,, mégpedig elegendő mennyiségben, hogy a hadi célt el­érése mellett a minimumra! szorítsuk veszte­ségeinket és ezáltal legdrágább anyagunkat, a magyar vért kíméljük. Szövetségesekbe olda­lán az idén nagyobb erővel veszünk részt a háborúban, mint az előző esztendőben. Az előadó ezután a honvédelmi tárca költ­ségvetésében mutatkozó emelkedésről beszelt, majd a légi erőkről szólott. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapról szólva hangoztatta, hogy ez az intézmény is kitűnő vezetés mel­lett céljának tökéletesen megfelel. Az előadó beszéde végén a költségvetés el­fogadását kérte. Az elnöki ezután a honvédelmi tárca tárgyalását megszakította , és napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legköze­lebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartja és folytatja a honvédelmi tárca költ­ségvetésének. tárgyalását. Felszólalások A Ház 6 óra előtt 5 perccel áttért asz kUier- pellác iókra. Először a korábbi interpellációikra adott írásbeli válaszokat olvastató fel. Az első in­terpelláló Csorba János volt, aki a miniszter­elnökhöz és a földművelésügyi miniszterhez intézett kérdést a belvíz által sújtott terüle­tek után fizetendő haszonbérkedvezmény ügyé­ben kiadandó rendeletről. Oláh György a vallás*- és közoktatásügyi miniszterhez intézett interpellációt a magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók szö­vetkezetének feloszlatása ügyében. Mester Miklós egyes erdélyi faipari válla- ! latok antiszociális és gazdasági túlkapásai I ügyében interpellálta a miniszterelnököt, j Mikó Imre interpellácójónak előadására ha­lasztást kért. Bartha Ignác interpellációját tö­rölték. Vájná Gábor a miniszterelnökhöz inté­zett kérdést a zsidóknak a politikai pártokból valló kizárásai ügyében. Rajniss Ferenc interpellációjának elmondá­sára halasztást kért Ó3 kapott, majd gróf Se­rényi Miklós a magyarországi zsidóság nem­zetellenes magatartása tárgyában intézett kér­dést a miniszterelnökhöz. Bálint láttál a snarm^kkSinlka Őszében interpellált Bálint József interpellációját azzal kezdte, hogy ' mindenekelőtt menü­sük meg a magyar jövőt: a gyerme­ket. Kolozsváron tudvalevőleg: nin­csenek közkórházak, kizárólag a kli­nikák nemcsak tanulmányi, hanem közkórházi feladatokat is betölte­nek. Zálahon 30, Désen 30, Nogyvá- radon és Szatmóron ugyancsak 30 gyermek befogadására van fekvő­hely. Kolozsváron a gyermekklinika teljes túlzsúfoltsága (mellett is csak 60 ággyal rendelkezik. De milyen gyermekklinika?! Egy elavult, még lakásra is alig alkalmas, düícdező grófi villa a Majális-utca 34—36. sz. telken, amelyet egy gyermekteSön házaspár nagylelkűen ajándékkép­pen az egyetemnek át enged étit. Bá­lint József ezután részletesen ismer­tette a gyermekklinika mai állapo­tát, mely semmiben sem felel meg a k öve t elun én y ekn e le. A továbbiakban Bálint József el­mondotta, hogy a multévi költség­vetésben a gyermekklinika és a töb­bi klinikák renoválására fel volt vé­ve 250.000 pengő. Ez még renoválásra klinika, legalább is ezid'eig, renová­lásra semmit sem kapott. A mostani, az 1943-ik évi költség- vetésbe ugyanezen címen fel van vé- .ve 2ÖÜ.ÜÜU pngő. Ez még renoválási'a sem elég. De romon építeni, renovál­ni felesleges. Ezért az előbb ismerte­tett adatokból világosan kitűnik, hogy a kolozsvári gyermekklinika sem elhelyezése, sem az épület mére­tei, beosztása, berendezés, felszerelés tekintetében nem felel meg azoknak a. legszerényebb követelményeknek sesni, amelyeket egy ilyen intézmény­nyel szemben általában támasztunk. De különösen nem felel meg egye­temi gyermekki inka céljaira. A ko­lozsvári gyermek klinika jelenlegi ál­lapotában feladatát: gyógyító, tanító és kutatómunkát a követelmények­nek megfelelően elvégezni nem tud­ja, ezért uj, modern, a követelmé­nyeknek megfeleő gyermekklinika felépítése a legsürgősebb nemzeti feladat, de addig is, amíg ez megtör­ténhetik, a gyermekklinikának fel­tétlenül más épületbe való ideigle­nes elhelyezése szükséges és pedig azonnal szükséges. Végül a népbe­tegségek elleni hathatósabb küzdel- m et szorgalmazta. Beke Ö’dön a kereskedelem és közlekedés­ügyi, valamint a vallás és közoktatásügyi mi­niszterhez intézett kérdést az ipari és keres­kedelmi tanoncok iskolai oktatása tárgyában. Hangoztatta, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló, biztosítani akarjuk ipari és keres­kedelmi életünk egészséges továbbfejlődését. A.z interpellációt kiadtak az illetékes' minisz­tereknek. Vállaljuk Alig néhány éve, hogy az európai köz* véleményben és — fájdalommal kell elis­mernünk —— a magyar közvélemény-csiná- lásbctn is úgyszólván nem is lehetett más hangot hallani, mint annak az áihumaniz- musnak a jelszavait, amely nemzetközi kultúrát, világpolgári fölényt hirdetett uton-utfélen és lesajnálta, lemosolyogta mindazokat a lappangó érzéseket és ösz­tönöket, amelyek itl-olt. megkísérelték a nemzeti társadalom öncélú vágyainak, ér­zéseinek bármely szerény megnyilatkozáséit. Nagyot foduh a világ■ Ez a bong, amely ellenkezik történelmi rmJtankkal, magyar­ságunk lényegével, ezeresztendös hagyo­mányainkkal, ez ci hang, amely mindössze bátyus hontalanok bevándorlásával szivár­gott- ész<d:keletr öl a Kárpátok gerincén át erre a földre is, végre az uj európai esz­meáramlat füzében megsemmisült. Ma már nem. szégyen ezt a szót kiejte­ni, hogy: Haza. Nem kell csendesen mon­dani azt som, hogy önfeláldozás■ És elju­tottunk odáig, hogy a fórumon, a közélet irá Inyitásában. a kormány rendelkezéseiben végre minden magánüzleti érdekkel, hami­san felfogott humanista fölénnyel szem­ben >me intézményesen gondoskodni lehet azokról is. akik életüket, testi épségüket, legdrágább emberi kincseit és tulajdonai­kat áldozták fel azért a közösségért, amit úgy nevezünk, hogy Haza. A kormány elkészítette a rendelet et és az már kötelező hatállyal érvénybe is lá­péit. Az úgynevezett hadigondozottak sor­sának megjavításáról. Mi itt Erdélyben, akik megszoktuk különösen mostoha kö­rülmények között is a haza fogalmának megbecsülését és titokban is megőrzött, öröklött értékelését, különösen hálásan és helyeslőn vesszük tudomásul ezeket a ren­delkezéseket. A rendelet, melyet mtí. ismertet részletei­ben a sajtó, tulajdonképpen elvi győzelem azztd a világnézettel szemben, amely eddig a mulfban lekicsinyelte mindazokat az ál­dozatokat, amelyeket a közért az eg-ycs ember meghozni tudott. Az áldozatot, amelyeket a nemzetért, a hazáért egyesek meghoznak, minden áldozatnál értékeseb­bek és kötelezőbbek. Az uj világszemlélet, amely egyben a magyar kőzetet megújho­dásának is bizonysága, mindenekfelett ér­zi kötelességének ezekkel az áldozatokkal szemben a maga elismerését. A magyar nemzeti társadalom semmiféle áldozatot sem érez soknak a hadigondozottak támo­gatására. A népközösség földjén, Erdélyben, ahol kalákába tömörülve szokott évszázadok óta segíteni, a magyrar a bajbajutott ma­gyaron, — ahol a: évezredes magyar sorsközösség bajban, megpróbáltatásban egymás mellé feszíti a szomszédok segítő vállát és ahol közös összefogásra mozdul a munkás kar, mihelyt egy magyar család munkaadó csal ád fenn tart ójának kezéből kihullott a kény ér szerző szerszám, — ith ezen az erdélyi földön különösképpen he­lyeslés kiséri a kormány gondoskodását ebben a kérdésben. Legyen értelme minden áldozatnaír, amely a hazáért történik'. És legyen min­den ma gyom (de biztos tudatává, akár tűz­helyet, akár gyermekeket, akár munka- keptéten öreg szülőket hagy el otthonában a haza hivő szavára, hogy n közösség, maga a nemzet, az állam intézményesen vállal felelősségei minden áldozatért, nem­csak' az éthíozQthozóval szemben, hanem mindazokkal szemben, akiknek élete, sor­sa az ilyen önfeláldozó magyarok hétköz­napi munkájától, kenyérkeresetétől függ. Legyen entern és legyen biztonságérzés abban az áldozathozalulbr.n. amely nemzeti közösségért Iubind és bármikor történik-. Ezért iiil ró'öljük hálával es örömmel a kormány uj rendeletét. mely jchmlös mértekben javította meg a hadigondozot­tak- ellátását,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents