Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-18 / 261. szám
1942 atnremfieT îl?* ELLENZÉK 1«. „Magyarországon ninc cseléd és szolga, csak magyar munkás van! — mondotta az iparügyi költségvetés vitásában Szabó János, az Jódéig! Párt vezérszónoka — Véneiéi Antal erdélyi munká&kepviselo munkaügyi minisztérium felállítását lavasoita BUDAPEST, november 18. Á képvöselőház keddi ütését 10 óra 10 perckor nyitotta meg Tasnády-Nogy András elnök. Bejelentette, hogy a Ház tegközetebbr napirendjének megállapítása után több miniszter írásban fog válaszolni korábban ellhangzott interpellációkra. Ezután Shtz János előadó ismertette a* iparügy« tárca jövőévi költségvetésé*. A m-agán mérnökökről szólva, rámutatott annak szükségességére, hogy a magánmérnökök öregségi ellátási és nyugdíjintézményét mielőbb meg keil valósítani. Részletesen foglalkozott áz ázatni iparfejlesztési törvénnyé1, s hangoztatta, hogy nagyszabású iparpolitika csak úgy történhet. ha a rációnál!izálást sikerül keresztülvinni. A közműi párosság munkáját támogatni ke®. Ezen a téren hitelakciókra van szükség. Lili János, Konkoly Ferenc és Krttusz Rajmund felszólalása utam Szabó János, az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Szabó János: „ A magvar munkásság a beliő arevonal katonása“ Szabó János beszéde elején rámutatott arra, hogy 1864 óta megvan a kereskedelmi és iparkamara, Î870 óta megvan a közjegyzői kamara és azóta megalakult már minden egyes foglalkozási ágnak, a színészeknek, az újságíróknak a kamarája, a munkásoknak nem volt még eddig kamarájuk, munkafelügyelőségük és munkaközvetítőjük. 1942-ben, ebben az évben történt meg az első lépés ezeknek a szerveknek! a felállítására! és a jövő évi költségvetés 2,570.000 pengőt irányoz elő munkásvédelmi intézményekre. Annak ellenére, hogy a munkakamara a legfontosabb az állami szervek közül, mégis ennek a költségvetése a legalacsonyabb — Mi, akik Erdélyben és a keletmagyarországi részeken éltünk, megtanultuk, milyen erőt jelent az, ha a hátunk mögött egy munkakamara áll. a Rámutatott arra, hogy a munka kamara, melv- ben a munkaadók és a munkások egyenlő számarányban képviseltetik magukat, megoldhatja azokat a problémákat békés utón, amelyeket azelőtt sztrájkokkal igyekeztek a munkások megoldani. A háborús termelés szempontjából a magyar munkásság a belső arcvonal katonája. Nagy segítség volna a munkásság részére a munkafelügyelői rendszer, mert igy illetékes tényező állapítaná meg, hogy egyes munkások a termelés mennyisége és minősége szempontjából megfelelően végzik a feladatukat, vagy pedig szabotálnak. Nem fordulhatna elő az a helyzet, hogy egyes munkaadók,, akiktől a munkás törvényszabta jogait követeli, minden alap nélkül szabotáltét fognak rá és elbocsátanák állásából!. A munkafelügyelő műiden egyes esetten pártatlanul Ítélkezik mind a munkaadó, mind a munkás javára. Ezután a munkaközvetítőről beszélt és Örömmel állapította meg, hogy napjainkban megszületett az állami munkaközvetítő hivatal, amely nagy apparátussal dolgozik, Kérte a minisztert, hogy a magán munkaközvetitő- ket szüntessék be é& állami munkaközvetítő fiókokat állítsanak. be helyettük. Rámutatott arra, hogy ezek a magánmunkaközvetitők mennyire kizsákmányolják a hozzájuk) forduló háztartási alkalmazottakat. — Magyarországon nincsen cseléd és szolga, csak magyar munkás van — szögezte le. A költségvetés a munkakamara, a műnk af elitgyei őség és a munkaközvetítőkre nézve a következő összegekben irányozta elő: munkaközvetítőkre 300 000, munkafelügyelőségre 40 ezer, uj munkaközvetítő hivatalok felállítására, 50.000, munkakaroarára 101.000, munkásvédelemre 200.000 pengőt. Megállapította, hogy ez az összeg nem nagy, de remény van arra, hogy a következő év folyamán megfelelően növekszik majd. Vándorsxállőt a munkás• Ságnak ! Rátért ezután a munkások szociális kérdéseire. Elmondotta, hogy az ipari munkásság, amely a főváros és a főváros környékén zsúfolódik össze, napyrésze nem kap megfelelő lakást, ágyrajáróként alszik és a lakáshiány az oka annak, hogy kénytelen visszamenni falujába Emlékeztette az iparügyi minisztert arra. hogy a közmüvelési kormányzat vándor- szállodák létesítésével akarja megoldani a földmüAresek lakásproblémáját és kérte a minisztert, hogy az ipari munkásság részére állítson fel ilyen szállodákat. Ezután a közellátási kérdésekről beszélt. Megállapította, hogy van egy rendelet, amely szerint ai nehéz testi munkások kategóriáját csak szűkíteni llehet, tágítani nem, ezért fordul elő az, hogy a bőrmunkások, akik sokszor száz, száztíz kiló súlyú sózott bőröket hordoznak, nem számítanak a nehéz tes-ti munkások közé, nem kapnak megfelelő élelmiszeradagot. Kérte, hogy a bőripari munkásokat is minősítse nehéz testi munkásoknak. ily feüeflősségteljjes munkakört megfelelő fizetés nélkül töltsenek be. — Az iparügyi miniszter ur az 1943. évi költségvetési indokolásban nagyon be- téesen jegyzi meg, hogy a munkaerők gazdasági szervezetének további tervszerű kiépítésére is szükség van, valamint az áll— lamft munkaközvetítő szervezetevei fokozatos korszerű követelményeknek megfelelő munkaközvetítő hálózatot akar megteremteni. Ebből kitűnik az, hogy az iparügyi miniszter is 5«tja úgy az állami munkaközvetítő hivatal, mint a muinkakamarák és munkaügyi felügyelőségek fejlesztésének fontosságát, mert a korszerű gondoskodás a termelés érdekeit is szolgálja. Rámutatott arra, hogy ennek a három intézménynek a munkakörét egységes keretbe foglalva, munkaügyi minisztérium feláll dáisávaJ kellene összefogni. Ezzel kapcsolatban fejlem léteit egy pár konkrét esetet, amelyek mind azt mulatják, hogy milyen szükség van ezeknek a szerveknek felállítására. Beszélt az uj túlóra rendelikezésrőí1 is. melynek értelmében a havidíjas munkások minél több túlórát csinálnak, aránylag annál kevesebb dija- záisban részesülnek. Kérte ennek a rendeletnek a módosítását. — Amennyiben a szakhivatalok mun-< káskatasziert fektetnének tél, amely min-< dig ki mutatná a szakmánkénti munkán el- kiilifiéget, akkor nem a munkaadók érdekei érvényesülnének., Hanem, a munkásság munkaviszonya lenne mérvadó. Ezért tartom szükségesnek a munkaügyi miniszter rium tétéül Hasát, hogy miniszteriális vonal foglalkozzon a munkásság jlogalraak kérdésével. Mert ameddig nem a szakminiszter végzi ezeknek a kérdéseknek rendezéséi* addig még sok ilyen rendszer fog napvdá-i got tétni. i A mimkaügyi minisztérium felállítást} nemcsak munkás szempontból szükséges és kívánatos, hanem elsőrendű nemzeti érdek is, hogy a munkaügyi minisztérium a kornak megfelelően mind szellemi, mind technikai téren előkészítse a munkásságot a tökéletes termelés elvégzésére. Ezért szükséges, hogy a munkaügyi minisztérium tervezetszerü szakmai tanfolyamokat rendezzen, hogy a munkásság technikai fef- kész ültséiglében résztvehessen a nemzetek: versenyében és a bekövetkezendő békeidőben méltó helyet tudjon biztosítani magának. De nemcsak a technikai, hanem a munkásság szellemi irányítását is kell végezni, hiszen bebizonyosodott, hogy s# német, olasz, finn, spanyol szabadidőszer-« vezetek értékes ©s nagyvonalú munkát végeznek. Ezért szükséges a magyar hivatalos szabadidő-mozgalom megteremtése is* A költségvetést elfogadja. Kuhajda József feliszó!1 atésa után minthogv a vitához több felszólaló nem volt. Varga József ipariigyi miniszter emelkedett szólásra. Varga József miniszter: slot hozni a munkásságnak is keli“ Varga József miniszter rámutatott arra, hogy az emuit esztendő alatt a nehézségek csak növekedtek, különösen a nyersanyagok előteremtése terén, örvendetes azonban, hogy ipari termelésünk mindennek ellenére nemcsak megfelelő, hanem a várakozáson felül kedvezőnek is mondható. Az ipari termelés emelkedése a mti-t I évben folytatódott. Részletesen fogtalko- • zott az ipani anyaggazdálkodás kérdésével, i Rámutatott arra, hogy a szénbányászat megfelelő erőfeszítés folytán jelentősen ’ fokozható volt. De mindezek ellenére a nem honvédelmi fontosságú üzemekben csökkenteni kelt majd a széneJ&átást. A villamosítás ügye tovább halad. A földgáz és ásványolaj, majd vas és egyéb fémek helyzetének ismertetése után a textilgaz- dálkodátes problémáiról szólva, rámutatott arra, bogy ff pótanycigoh felhasználásával minden nehézséget leküzdünk. Az ál tál arms iparfejlesztés kérdéséről szólva az ipari decetiţrdli záriéról megállapította, hogy nálunk régebben soha nemremélt lépésben valósult meg. A magyar mérnökséget fáradhatatlanul vészelt, kimagasló munkájáért az egész nemzet elismerése illeti. Áldozatot hozni a munkás sápnak is kell, mint általában minden fixfizetéses rétegnek a háborúztál kapcsolatos árszínvonal vált ozás ok fóbytán. „Egyetlen magyar leiket sem tzabad elvesztenünk" Köszönetét mondott ezután az iparügyi miniszternek azért, hogy elősegítette Erdély vü- iamositását. Megállapította, hogy a villamosítási munkálatok megindultak és ha a munka nehezen is halad, remélhető, hogy fokozatosan kialakul a villamosítás és a négy székely vármegye megkapja a régen várt villamos áramot. Kérte a minisztert, hogy a villamosítás mellett a Székelyföld iparosítását is segitse elő. Rámutatott arra*, hogy a székelyek földhöz már nem juthatnak, mert nincs felesleges föld és ezért csupán az ipar fejlesztése biztosíthatja jövőjüket. — 1911-től 1940 szeptemberig nagy tömegekben hagyták e& magyarjaink az oxszág területét. Amikor most arról beszélünk, hogy kevesen vagyunk, akkor el kell követnünk mindent, hogy ezentúl egyetlen magyar ember, egyetlen magyar munkás ne vesszen el az ország számira. Rátért ezután a tanoncok kérdésére. Megállapította, hogy a tanoncotthonok építése már elkezdődött, de a berendezésük és felszerelésük még nem történt meg. Ez az oka ezután annak, hogy több helyen egésszégtelen, vizes tantermekben, kelló felszerelés nélkül készítik elő a jövő iparosságát. Kérte, hogy sürgősen segítsen a helyzeten. A tanonckérdéssel kapcsolatban rátért a nemzetiségi és fájd problémára is. Megállapította, hogy az idegen fajú iparostanoncok különösen a könnyebb iparban helyezkednek el és megszállják ezeket az iparágakat. A bányászok, épitomunkások és kubikusok hiába várják, hogy megengedett százalék arányában eléjük álljanak az idegen fajtájú iparosok, azok nem jelentkeznek. Ha nem előzzük meg azt, hogy ezek az idegen fajták a könnyebb ipart teljesen megszállják, akkor tiz Az árak változását a munkabérek azonnali emelése nem követhette és a kormány bérpolitikájában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkabórmegákapitó bizottságok működését szünetelteti. A munkások gyermeknevelési pótlékának folyósítása zavartalanul fo’yt. 1942-ben e címen 22 millió pengőt fizetnek ki. A munkaközvetítés államosítása a megvalósítás állapotába jutott több városban. Folyamatban van Sopronban, Pécsen, Kas-* sán és Miskoteon. Az orvos-lparfelügyelői szolgálatot tovább kívánja fejleszteni. Tervbe vette a kisipari mlntamübelyek szaporítását. Há-i ziiparunk is szépen fejlődik és a magyar háziipari cikkek ma már külföldön is keresett tárgyak lesznek. Megállapította, hogy a magyar Ipar több ágában a legkorszerűbb üzemekkel ren-, deikezik. A háború törvényei megkívánják, hogy a jövőben is ugyanígy le-* gye™. Nemi feledkezett meg azonban arró’, hogy előkésziiljöm a háborút követő átmenetre és a békegazdaság feladatainak megoldásaira. Megtette a szükséges intézkedéseket és bizonyos benne, hogy Iparunk e feladatok megoldásában úgy állja meg helyét, mint ahogy megállja a háborús erőfeszítések terén. „Magvar kezekbe kell lutfrtn! az idegen vállalatokat“ Venne! Antal: Munkaügyi minisztériumra van szükség !“ Beszéde elején rámutatott a költségvetés jelentőségére abban a vonatkozásban, hogy a régen várt munkafelügyelöséget, munka kamarát és mn ak a,k ögyeti teţ fölállítani szándékozik. Kerte az .iparügyi minisztert, hogy a munkaügyi felügyelők beosztását a VII. és VIII. fizetési osztályba rendelje el, mert E! engedhet ellen az, hogy A miniszter részletesen válaszolt ä vita során elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a munkaközvetítésről szóló törvényjavaslatot még ebben az évben benyújtják a Házba. Hangoztatta, bogy a családi pótlék növelésére minden lehető eszközt megragad. A .szénterületek minél tök éltetés ebb fel kiírására mindjén intézkedés megtörtént, de amellett súlyt fektet a földgáz és az olaj megfelelő hasznosítására is- Mialgla n§ mindent megtesz, a munkáslakások létesítése érdekében, mert ez a háborús termelés szempontjából is rendkívül' fontos. A hadbavonult iparosok hozzátartozóinak megsegítésére az IPOK megszervezte a bajtársi szolgálatot, amely igen szép eredménnyel folyik. A tanoncotthónokról szólva bejelentette, hogy az iparfejlesztési törvény egészen különleges rendelkezésekkel gondoskodik a tanoncotthonok kötelező létesítéséről. Az iparügyi miniszter közel kétórás beszéde végén még megemJiteU^ hogy; minden erejével arra törekszik, hogy bármely idegén kézben levő vállalatot megszerezzen a magyar kéz számára és kérte tárcája költségvetésének elfogat dósát. A Ház tagjai hosszantartó tapssal fogadd ták az iparügyi miniszter hatalmas beszédét, majd a költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadták. , Törzs Tibor e’'nök ezután napirendi ja-t vaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ütését szerdán déllelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjére tűzi az 1943. évi költségvetés igazságügyi tárcájának tárgyalását. Ezután Hamm Ferenc személyes meg- táímadtatás óimén szó-alt fel és visszautasította Varga Béla független kisgazdapárti képviselnek a kultusztárca költségvetése során elhangzott s a magyarországi németségre vonatkozó kijelentéseit. Ezzel a Ház ülése bét óra után néhány perccel véget ért, év múlva odajutunk, hogy az Iparkérdés élére is kormánybiztost kell állítani, mint most az értelmiségi kormánybiztosságot, hogy a keresztény magyar iparosok számára munkaalkalmat és munkalehetőséget biztosítsanak. ^ Arról beszélt ezután, hogy a munkafeliigye- Ioségek feladata lenne a hadbavonultak családtagjai számára a munkaalkalmak biztosítása. A könnyebb munkaágakat, ahol nők helyezkednek el, azok a nők, feleségek és anyák, akik férjük és szüleik hadba vonulása miatt kénytelenek a családfenntartó szerepét játszani, a munkafelügyelőségek gondoskodása mellett betölthetnék a hadbavonult családtag helyét és nem fordulhatna elő az az eset,_ hegy )',:■// "• „ R' V, Pálljanak egyes üzemek és rgy a családok! kereset nélkül maradjanak. Kijelentette, hogy miután megvan győződve arról, hogy az ipairiigyi miniszter mindent megtesz a munkások érdekében, ami módjában á>il, bizva az ipa.rr/tyi kormányzat) jóakaratában, a költségvetést a maga és pártja pevében elfogadja. „Nincs sxEkség Aladárokra Cscţrba János hozzászólása után Molnár Dezső azt fejtegette, hogy a háború fokozott munkát, áldozatot és kötelességtel jesitést kíván münden magyar ipari munkástóá. Nem Aladárok kellenek a magyar ipar fejlesztéséhez, hanem elméletileg és gyakorla- tilag egyaránt kiválóan képzett szakemberek. A költségvetést elfogadta. Közi Horváth József, Szabó Gyula és Horváth Ferenc felszólalása után Venczel Antáil. az Erdélyi Párt képviseltjei mondott beszédet.
