Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-02 / 247. szám

1 fj 4 2 november z. ELLENZÉK —wBinM, iwfla iietupdti ünnepé- a- Uáz&&ntyá%di temei&&en Raay.<ifyá kzc^, napfényes időben áldozott Jtolozsvái a hatottak etniéUéntk "V I KOLOZSVÁR, november 2. (Az Ellen­re k munkatársát ól,) Soha annyi i irág nem borította a házsongánU temető sírjait. mmt most, Mindszentek napján. A hintá­zó apró gyertyák százezernyi lángjának iohogását eirâţii;nl igyekezetI [intőim a szeretet. I háború szele eloltotta u gyer­tyák fényét, de unnál forróbb ragaszko­dással kereste fel imádságával, kegyeleté­vel elhalt kedveseinek síi hant ját minden­ki. hog \ az ember sziv legtisztább érzésé­ből m 'gse vesszen el semmi és tovább él­jen a lelkekben mindet: háborús fényte­lenség ellenére is a legftnşcsebb láng: a szeretet... Halottok napján valahogy közelebb ke­rülnek hozzánk azok. okik eltávoztok kö­rünkből. Magunk előtt látjuk arcukat, halljuk hang juhit, érezzük meleg, szelíd simogatását. Emlékezünk rájuk... Ezúttal mintha nem is november jött volna, olyan pazar, gyönyörű, tündérlen szép napfé­nyes idővel kedveskedett a természet Mindszentek napján. Az őszi napsugár jótékony meleggel ragyogta és aranyozta be a gyönyörű házsongórdi temetőt, s a virágdíszbe borult sirhantokra az ősz szinpompás. fájdalmasan szép szimbólu­maként mint aranyeso hullt... egyre hullt u sol: elsárgult falevél... JdztzctU tzaiáfidoUtása a Uínet'á&e.., hantján. Sorra kereste fel az újságírók küldöttsége o régebbi és az tljübb sírokat és pervekig időzött el mindegyik’ sirhurd mellett. I el kerestél: az újságírók a mull évben elhunyt nagy erdélyi költőnél,’. Ib - menyi/; Sándornál: a sírját, majd u Dsido- esabid sírboltjához vonult, ahol n fiata­lon elhunyt tehetséges költő, Dsida Jenő alussza örök álmát. Azután a tragikus kö­rülményi I: között meghalt ,,Gyuri bácsi d­nak. Gáliszler Gyulánál; a sírjánál, majd W inkle István, Kovács József dr., Sebesi Samu. 'l égiós Gábor. \ ezsenyi Béla, Ki- bédi Sándor s az alig egy hónappal ez­előtt eltemetett kedves, régi kollegának, Vány olás Istvánnak a sírjára helyezeti koszorúi és virágcsokrot az újságírói; kül­döttsége, de az újságíróbálét rákon kivid filial esték Kiizn Járói unitárius püspök­nek, ,I Vadrózsái; !,öltőjének, lm óbbá Bt ussiti Sámuelnek, Jakob Eleknek, Dő­löm Farkas Sándornál;, Kovács Dezső nek, Szemzi Molnár Alinei zsoh ár hüllő­nél;, Sânii Iniszlnnéiinl; (Anicft-nak) es Tótfalusi Kiss Miklósnak o sírját is. Késő délután í> áráig tartott ,i szaka­datlan zarándokoló:;, majd bezártál; a te­mető kapuját, a síi hantokra lassan rába­iul! az alkonyat. s az esti sötétségben csal; a csillagai; unl'iárdjni világítottak u végtelen kél; égboltozaton, mint messziről tündöklő apró las mécsesek,.. Fénytelen, háborús Mindszentek napja volt ez. De ha a Dalollak napjának elő­estéjén fénytelen és sötét is maradt, sz1- vének egész szereteti'vei, az emlékezés mélységes áhítatával és kegyeidével ál­dozott Kolozsvár város polgársága vasár­nap gyönyörű napfényes időben a halot­tal; ent!él:énrl;... G HÉDIK ÁR AUREL. Hat hónapra ítélték árdrágításért a Nyilaspári marastordai vezetőiét M ÁROS VASA R JI ELY, no ve mber 2. Tudóstónk jeleníti: Péterfíi Kál- mán gyulákulai református lelkész, a nyilaskeresztes párt marostordai vezetője állott árdrágító visszaélés bűntettével vádolt an a marosvásár­helyi u z s o rabi r óság Ny á rá ds z c re d á 11 működő egyes bírója előtt. A bírói eljárás során kiderült, hogy főbb mint száz esetben uzsoraáron adta a falujabeli és környékbeli föl'dímüve­! seknok a zabot, amit bércséplés el­lenértékéként kapott. A. bíróság a magáról megfeledkezett lelkészt ő hónapi börtönre, 3 évi politikai jog­vesztésre, öOO pengő anyagi kártérí­tésre, 200 pengő pénzbüntetésre ítél­te és elrendelte az Ítéletnek egy ma- rosvásárhelyi napilapban való köz­zétételét. Az ügyész súlyosbításért, a lelkész felmentésért íelebbezet.t. Sötétben maradt a temető halottak lapjának előestéjén, de a szeretetteljes emlékezés bőségesen kipótolta azt. ami­től ez a mai rendkívüli háborús idő meg­fosztotta a halottakat. Bőségesen kipótol­ta ennek a nagy műi tu kincses városnak a polgársága, amely tízezrével zarándokolt hi a temetőbe vasárnap és virágözönnel, koszorúkkal, az ősz kedves, színes virá­gaival árasztotta el a sirokat. Példás rend és fegyelem uralkodott a hatalmas sir- hertben. A zarándokiás a kora reggeli óráktól délután 5 óráig szakadatlanul tar­tott. A temető felé vezető útvonalakon egész vasárnap özönlött a nép. Mindenki­nek a kezében virág és koszorú, s ez a zarándoklás óráról-órára növekedett. Messze városokból is számosán eljöttek a régi kolozsváriak közül, hogy felkeressék Uhunyt családtagjaik sírját. Testületek és egyesületek, mintha egymásnak adtak vol­na találkozót a temető utjain, eljöttek sorjában mind, hogy megkoszorúzzák n körükből eltávozott tagok és kartársak sírját. Az iskolák közül ott láttuk a Ma- riánum növendékeinek kedves, színes cso­portját, amint megjelent az intézet meg­alapítójának, Hirschler József dr. apát- plébánosnak síremlékénél, hogy fehér őszirózsák özönével árasszák el szívből fakadó ima kíséretében a jóságosszivii ,.Méltóságos Ur(i sírját. Kivonult a ko­lozsvári rám. kát. egyházkerület küldött­sége is, hogy lerójja kegyeletét. S a többi isl;olák és intézmények is eljöttek, köztük a Charitas napközi otthon kisgyermekei és az árvaházak. Később, egymás után érkeztek a ko­lozsvári dalárdák, hogy kcgyeletes meg- endékezéssel adózzanak elhunyt tagjaik iránt. Ott láttuk a Kolping egyesületet, az Iparosegylet dalárdáját, a MÁV és Acél­hang, valamint a kolozsvári földészek és Nyílttéri Csizmadiák Egyesületének dal­karát s a késő déli órákban az egyes sí­roknál felhangzott ének közben helyezték el az egyesületek virágcsokraikat és ko­szorúikat, a szeretet jelképeit. Eljött a színészek küldöttsége is, hogy megemlé­kezzék a régi, nagynevű művészekről, köztük elsősorban E. Kovács Gyuláról és Szentgyörgyi Istvánról, akik szintén a há- zsongárdi temetőben alusszák örök álmu­kat. Özönlött, áradt a nép szakadatlanul és se vége, se hossza nem volt a zarándok- iá sn ah. ufafyUáU kezdete Délelőtt 11 órakor kivonult a temetőbe nz Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület né­pes küldöttsége, hogy virágot és koszorút helyezzen el a köréből eltávozott felejthe­tni len kedves kollegák és kart ár sah sir­Beszélgetésí Kűri G a Német Tudományos intézet uiigazaaiőiávaS KOLOZSVAR, november 2. (Az Ellen­zék munkatársától.) XIj német lektora van a kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetemnek dr. Kurt Geriach Bernau sze­mélyében, akit most neveztek ki a Német Tudományos Intézet igazgatójává. Dr. Kurt Geriach családjával első Ízben, van Magyarországon. Poscnhöl jött Ko­lozsvárra. A poseui egyetem lektora volt, de ő maga berlini születésű. — Nagy örömme’l és várakozással jöt­tem a baráti Magyarországra, — mondja -— s ha túl leszek a nyelvi nehézségeken, nagyszerűen fogom érezni magam. Tulaj­donképpen nem is nekem, inkább a fele­ségemnek van nehéz helyzete a magyar ye-iv nem tudása miatt, mert hiszen ne­kem csak tanítanom kell, de neki bevásá­rolni is. Csupa lelkesedés, ahogy folytatja: — Bécsben nemrégen egy Franz Niesel nevű ismeretlen iró Mátyás királyról szóló könyvét fedeztem feli. Érdekes munka és alig vártam, hogy megismerhessem a nagy magyar reneissance király szülővárosát. Mondhatom, nem csalódtam, a város na­gyon érdekes és szép. Páratlan élmény volt számomra különben Budapest meg­ismerése és nagyon tetszett Visegrád is, melynek tája a Rajna vidékre emlékeztet. — Mikor nyílik meg a Német Intézed? — November 5-én — válaszolja dr. Geriach. — Sok szép tervet akarunk megvalósítani az idén. Ezek között a ter­vek között szerepel az én vesszőparipám, a színház is. Kis német színházat akarok létesíteni, no természetesen nem azért, hogy konkuráljak az itteni színházzal, hanem, hogy egyetemi hallgató növendé­keim és a német intézet hallgatói a dialó­gusok közvetlenségében tanulják meg játszva a német beszédet. Kis színdarabo­kat fogunk előadni, természetesen egy­előre könnyű Hans Sachs-miiveket. A I színház tanulmányozása különben is ked­venc stúdiumom volt mindig. Drama und Nation cirnii könyvem Münchenben jelent meg. Tervem az is, hogy előadássoroza­tot rendezek az egyetemen a n-émei dráma fejlődéséről. — Ismeri a magyar irodalmat? — Eddig a görög és német irodalmat tanulmányoztam, főleg a drámairodalmat. Természetesen ismerem Madách remek­művét. de igen sokat kell még pótolnom. — Magam is írtam darabokat ifjú ko­romban. — folytatja — de most már a dráma kizárólag, mint tanulmány érdekel. — Hol tartja német, nyelvtanfolyamait az intézet? — hangzik az utolsó kérdés. — Egyelőre a római katolikus gimná­ziumban. Mert az intézet, amely egészen korszerű lesz, csak januárban nyílik meg. Dr. Geriach személyében lelkes, nagy- kulturáju és uj utakon járó vezetőt ka­pott a Német Tudományos Intézet, amely­nek idei munkássága elé is nagy várako­zással tekintenek. (M. L ) Légoltalmi elsötétítéshez szükséges függönyök (Honv. Miniszter által engedélyezve) a legjutányosabban beszerezhetők : ir. Szentkirályinál, Mátyás-utca 5. Telefon : 32—4Î* 24 óra alatt elkészülnek készen felszerelve. fi Vezér és fii sei l)ie|jí< li 1 mm lugotv I ni. J.«I j < li ij. m1 I ko vei .1 Magyal Német l.ir>.ib.iß legutóbb» ülésén élők«"/) én lelkesen tünteti* közönaé előli ismertette a német birodalom sondor clubijának «• aményeit és személyeit: a Vezért cv robdjmiN/tdgobaÜ. A rohamosztag a n met nemzeti s/o. íjli/mubnak, mini mo/g.i lomnak én » színének úttörője. Megalapítás.* lói a diadalig, 1921-tól 1933 ig év rőt-év re na gyott* küzdelmeken ment keresztül, de t-zek a küzdelmek neveltek edzett híveket a né met nép rroegrnentőjének, lliiler Adói ínak Morst Wessel, az uj német nemzeti dal kői fője sem érhette meg a győzelem mámoros pillanatát, () is, több társával együtt, áldoza­tul esett a német megújhodásért vívott lé­hez politikai harcokban. De amikor a roham- osztagok a brandenburgi kapu ivei alatt be vonultak a német fővárosba, egy csapásra minden megváltozott: a német nép életérde­ke és a hatalom társult egymással egy sok milliós nép, egy magasabb1 kultúra és egy kuMurtáj megváltására. A német nép ettől a perctől kezdve öt éven keresztül, az 1938-a‘ események küszöbéig, a belső megerősödés, a nagy felkészülés rövid időszakát élte. Mi vr.’l az. az öt esztendő a nagy világháború veszte­ségei és az utána következő eszménykeresé« fásultsága után? Parányi idő. Mégis bősége sen elég ahhoz, hogy egy nagy hivatást bor doz.ó népet tökéletes egységbe iorrasszon és tántorithatatlanul a Vezér mögé állitsa. öl évi készülődés után elérkezett a rohamosz- tagosok harmadik korszaka, a tűzkereszt­ség. Amit az első korszak nehéz küzáelraei- ben tanullak, s amit a második korszak rö­vid idején gyakoroltak, most a becsület me- , zején is megmutatják. Egykor megtanultak hinni és dolgozni, s most azzal a hittel dol­goznak és áldoznak, amellyel a legnehezebb küzdelmek idején. „Férfiak alakítják a törté­nelmet, férfiak állanak ma is az európai né­pek élén" — mondotta egykor a Vezér. A férfiak, akik nemzetekért viselnek felelőssé- get, egyre íáradhatatlanabbul őrködnek né­peik sorsa fölött. Ahogy a német nép vezére a rohamoszlagosok erejével utolsó percben megszerezle népe megmentésének eszközéül a hatalmat, ugyanúgy az olaszok vezére 1922 óta szítja az eszme lángját, amelyben az em­beriségnek meg kellett tisztulnia, hogy lás­sa: uj világ született a régi romjain. Ebben az uj világban a gondolaté az elsőség, a kö­zösségé a győzelem, a társadalmi igazságé az , érvényesülés, népek jogáé a tenep. 9 Amikor Dietrich von Jagow, egy nagy nép barátságának záloga, a Vezér rohamoszíagai- , nak egy- eszme érdekében vívott megpróbáló harcairól beszélt, a közönség látta, hogy ez a harc nyugati mása volt annak, amelyet vi­szont a mi vezérünk Otrantótól a szegedi kormánvalakitásig, a Nemzeti Hadseregig és a budapesti bevonulásig megtett. S a né­met épités korszaka pontosan az volt, mint a magyarok vezéréé, a budapesti bevonulás­tól az országgyarapitás nagy müvének elin­dításáig. Attól kezdve pedig a harcban is vállvetve haladunk, mint eddig az eszmék­ben: szemben minden ellenséggel, a győze­lemig. Egy parasztgazda az iskoláért Amint nemrégiben megirtuk, Züahv La- Jos egész vagyonát a magyar államkincstár nak adományozta azzal a feltétellel, hog' rózsadombi villájában teremtsék meg a Ki­tűnőek Iskoláját, a magyar parasztiíjusag kitűnőinek társadalomvezetői kiképzésére. Bizonyos oldalon gáurcsal fogadták egy magyar iró életműdének nemes betetőzését, az eszme megvalósulásának kezdeményező lépését. Másutt viszont, a tömegben is ille­tékesek között egyaránt, megérezték a csele­kedet legbensőbb indítékait: a fajta jövőjé­ért aggódó szellemi ember áldozatkészségét. Aki eljut a tökéletes közösségszemléletig, a közösségben való feloldódásig, annak már milliókra menő vagyon sem nyújthat meg­nyugvást, ha a fajta léte veszélyben van. Ez a veszélyérzet késztette áldozatra Zilahyt. Különben könnyen meg lehet érteni ezt , az önzetlenséget. Régi ujságpéldányokból ki­derült, hogy' Péter András hetvenhéteszten­dős szeghalmi parasztgazda 1916-ban, a ma­gyarság legnagyobb háborús erőfeszítése idején, majdnem kétmilió korona értékű va­gyonát végrendelettel a szeghalmi iskolára hagyta. Egy egyszerű magyar szántó-vető ember fejedelmi adományt hagyott a falusi iskolának, csakhogy minden nehézség elle­nére is végezhesse feladatát: a íelvilágosuM- ság terjesztését a magyar falun. A nagysiftiii cselekedet akkor nem jutóit túl vidéki napilapok főhirrovaíán. Most el­lenben neveléstörténeti fordulópont lett be­lőle. Nem csapán azért, mert a szellem em­bere tette, akire egy egész nemzet Írástudói figyelnek. Részben azért is, mert az egész nemzet figyelme a nép irányába van terel­ve. S az ilyen példás indítások, mint a Zila- hyé, bármennyire kényelmetlen is egyesek­nek, többé nem fojthatok vissza elmérgese­dett személyei vitákba. Ma tett lesz belőlük. , mert egy önmagára ébredt nemzet igv akarja. KINEVEZÉS. Engi Károly dr. váróéi iroda­tiszt I. osztályú közigazgatási fogalmazóvá va­ló kinevezésével megüresedett állásra a pol­gármester U. Fodor Jolán ideiglenes alkalma­zottat, aki a polgármesteri hivatal titkárságánál teljesített mindenki által megbecsült szolgala­tot, irodasegédtisztnek nevezte ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents